ZBR | Mi otthonunk ÚSZT-ZBR-MO-2011 kritikája
Mint arról bizonyára sokan értesültek, kiírták a Zöld Beruházási Program (ZBR) soron következő pályázatát. A részletes pályázati kiírás az e-epites.hu oldalon elolvasható. A pályázati kiírást számos kritika érte, ezekből idézünk egyet:
Átolvasva a USZT-ZBR 2011. „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram”-ot, az alábbi észrevételek, kérdések fogalmazódtak meg bennem és kollégáimban.
– a kitűzött cél, a klíma védelem, amit elsősorban a korszerűsítéssel, az energia pazarlás csökkentésével kívánja elérni, és ennek érdekében, hogy a családok, magánemberek ezt képessel legyenek finanszírozni, az jelentős mértékű támogatást nyújt. A támogatás lényege, hogy nem egy fázist, nyílászáró cserét, vagy szigetelés javítást támogat, hanem jelentős mértékű CO2 kibocsátás csökkenés a cél, amit komplexen kell elérni, ezt ösztönzi.
– Többen kritizálták a rendelkezésre álló keretösszeget. Véleményem szerint is csekély, nem igazából fog mérhető hatást elérni, de ez csak a kezdet, mert ezt a keretet, mint a korábbi rendszereknél is tölteni lehet, a füstkvóta bevételeiből, költségvetési forrásokból, stb. Bízom benne, hogy így is lesz.
– Nagyon pozitív, hogy az A+ kategória elérését kiemelten támogatja, és felújításnál is legalább három kategóriát kell előre lépni, és legalább a B kategóriát kell elérni. Ez az előírás már azzal is törődik, hogy a szigorodó előírások miatt néhány év múlva, ne kelljen ismét a felújítással foglalkozni!
– Az is üdvözlendő, hogy a pályázat előírja a megfelelőségi igazolást, tanúsítványt, ugyanakkor a jogszabályok felsorolásából kimaradt a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, amely szabályozza az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, forgalomba hozatalának szabályait. A rendelet figyelmen kívül hagyása, lehetővé teheti, hogy minősítetlen termékek is beépítésre kerüljenek. Más részt a melléklet szerint a műszaki engedély, és megfelelőségi igazolás alatt ugyanazt értjük, pedig egyáltalán nem, a 3/2003-s együttes rendelet, ezeket pontosan definiálja, meghatározza mire valók, és mikor kell Őket használni
– Üdvözlendő, hogy a pályázat ösztönzi a Kiváló Építési Termékek használatát, továbbá a kivitelezéssel a minősített szakkivitelező megbízását. Ezek az ösztönzők biztosíthatják, hogy megfelelő minőségű termékek kerülnek az építménybe, és alkalmas kivitelezők fogják, az elvárható minőségben, az elvárt megtakarítást elérve, elvégezni a felújítást, vagy az új épület megépítését. Ugyanakkor a pályázatban, én nem találtam előírást, hogy csak az végezhet kivitelezést, aki kamarai regisztrációval rendelkezik. Így egy ilyen komoly szakmai , gyakorlatot igénylő tevékenységet kalákában is ellehet végezni?
– A pályázat által támogatott építési termékek, munkadíjak, számlával számolhatók el. Miért nem a teljes felújítással, beruházással kell számlával elszámolni? Ne támogassuk a szürke gazdaságot. Amit az állam támogat, ott legyen a teljes elszámolás számlával igazolva, legyen a kivitelezés, teljes mértékben rendben!
– A pályázat elszámolásánál, a beépített eszközökkel, berendezésekkel külön – külön számlával kell elszámolni. Ez különösen az új építésű házaknál nehézséget is okozhat, ahol a cégek általában átalánydíjas szerződést kötnek. Gondolom a különböző elszámolható termékek túlzott árait szeretné elkerülni a tételes elszámolás. Ne zárjuk ki az átalánydíjas kivitelezést, hisz rengeteg elszámolási vitát kikerül. A bírálónak, és az ellenőrnek is sokkal egyszerűbb módozat.
– A legnagyobb problémám az A kategóriákkal van. Nagyon jól mutat, és helyes is, hogy az A+ kategóriát kiemelten támogatja a pályázat. Sajnos Magyarországon az A+ kategóriához tartozó fogyasztási érték még nagyon magas, különösen ha összehasonlítjuk más országokban meghatározott értékekkel, ahol ez nem a csúcs, hanem a minimum körüli, az ottani C kategória értéke. Az új építésű házaknál az A+ kategóriát könnyen el lehet érni, ma már az új, korszerű téglák használata esetén is. Ezért nem igazából ösztönöz a még nagyobb megtakarítás elérésére, inkább talált pénznek tűnhet. Az A+ kategóriától jobb épületet a rendszer jelenleg nem ismer, (reményeink szerint majd a 7/2006-s TNM módosítás után) így a négyszer kevesebb energiát, azt is megújuló energia forrásból előállító passzívház, nincs is külön preferálva. Magam részéről, de más is egyetért vele, hogy a passzívház értéket elérő, vagy megközelítő épület legyen A++ kategória. A környezetbarát anyagokból készült, a passzívház értéket is meghaladó, és csak megújuló energia forrást használó, előállításánál is energia takarékos épület pedig legyen AA++ kategória.
– A maximális támogatás elérése érdekében az A+ kategória mellé előírja a hő visszanyerő szellőzés alkalmazását, továbbá a prímér energia felhasználás 25%-a megújuló energia forrásból származzon. Ez valamelyest szigorít, és ösztönöz a még több megtakarításra. Sokan úgy gondolják, hogy a használati melegvíz előállítására alkalmazott napkollektor elégséges mérték. Szerencsére nem, ettől többre van szükség, hogy kellő mennyiségű CO2 kibocsátás csökkentést érjünk el, a mi számításaink szerint. A hő visszanyerős szellőztető berendezések közül, a valójában hatékonyak árai, hogyan viszonyulnak a pályázatban említett, és bírálatkor figyelembe veendő ár, eredmény, és költséghatékonyság figyelembe vétele esetén? Véleményünk szerint, az általunk ismert berendezések használata esetén, a jelenlegi energia tarifák mellett, a berendezésnek nincs igazából megtérülési ideje. A Klíma védelme érdekében van hatása, mivel csökken a CO2 kibocsátás. A költséghatékonyság szempontjából viszont elvetendő lenne!
– A fogalomtár meghatározásait pontosítani szükséges, amit kezdeményezünk, hogy minél előbb valósuljon meg. A legfontosabb, pályázatokban, közbeszerzésben, stb. használatos fogalmaknak legyen pontos meghatározása, hogy ne lehessen Őket, a jogalkotó szándékával ellentéte módon értelmezni!
- A Nettó hasznos alapterületnél az értékesítésnél, támogatásoknál használatos megfogalmazás található, nem az OTÉK szerinti kivitelezés szempontjából figyelembe veendő nettó terület. A kivitelezés szempontjából, az 1.9m alatti területre is kell anyagot beépíteni, szigetelni stb. így viszont a csak 1.9m feletti négyzetméterre vissza vetítve a költségeket, fals szám keletkezik. Úgy fog tűnni, hogy nem gazdaságos a felújítás, vagy építkezés.
- Iparosított technológia megfogalmazása ma már félre érthető. Az eredeti meghatározás, csak a házgyárakban készült beton panel házakra vonatkozott. Ma már számtalan termék iparosított, előre szerelt, összeépített stb. Tudjuk a megfogalmazás írója is, a klasszikus panelházakra gondolt. Magyarországon a legtöbb passzívház, különösen a minősítettek, „vasbeton vázas” –k, melyeket polisztirol elemek burkolják
- A másik megfogalmazás ami félreértésre adhat okot, egyéb „előre gyártott technológia felhasználásával” épített lakóépület támogatása is tiltott. Ez a korábbi Minisztériumban is tisztázódott, hogy a kizárás, természetesen nem a könnyűszerkezetes, eleve környezetbarát, energia takarékos készházakra vonatkozik! Szerencsésebb lenne a pontosabb meghatározás, mivel megszámlálhatatlan féle, minősített és még nem minősített termék, technológia van az országunkban forgalomban! Rossz üzenete lenne, ha a környezetbarát, energia takarékos, a 2020. évi előírásokat is megközelítő technológia lenne kizárva, és a fejlesztésben lemaradt, a támogatással a fejlesztést tovább odázó technológia, viszont előnyt élvezne.
A levél írás alatt kaptam egy email-t egy ügyfél jelölttől, akit telefonon történt megkeresés alapján, arról tájékoztatták, hogy csak hagyományos tégla épület indulhat a pályázaton! Ez ugye nem igaz??
Csak a mi szakmánkat tekintve, számtalan technológiát különböztetünk meg, amivel más más eredményt lehet, még épületenergetikai szempontból, és klíma védelmi szempontból is!
– Nem találom a pontrendszert, ami az előzetes hírekben szerepelt, ami egyszerűsítené a pályázat elkészítését. Esetleg az Energia Központ Nonprofit Kft. használ új pontrendszert?
Összességében meggyőződésem, hogy jó az irány, a gyakorlat fogja bizonyítani, hogy melyek azok a megfogalmazások, ösztönző formák, különböző elérendő értékek meghatározása, melyeken módosítani, pontosítani szükséges.
Továbbra is felajánlom magam és szakértő kollégáim tapasztalatát, szakmai ismeretét, hogy jobbító szándékkal a pályázatok kiírásában, a kitűzött célok elérése érdekében a feltételek meghatározásában segítséget nyújtunk!
Kárpáti József
ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő
Szakmai Tagozat (MAKÉSZ)
marketing elnök helyettes
tel.: +36 30 206 3360
e-mail.:karpati@evosz.hu
Hozzászólások (9): megnézem
Pályázó
2011. augusztus 10. szerda 23:02
Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy az ügy fontosságát tekintve mennyire nevetséges a ZBR fedezetéül szolgáló összeg. Főleg az egyéb támogatott EU-s pályázatokhoz viszonyítva: Úton-útfélen lehet olvasni, vidéken és fővárosban, közterületek rendbetételére és fejlesztésére 1 milliárd feletti összegeket. Ezeknek hozama csak a kivételezett munkát elnyerő cégek részére van, és persze az állampolgárok részére némi esztétikai élmény. A ZBR beruházásainak 3 nyereség oldala van: először is munkát gerjeszt az igazi termelő szférában, másodszor viszonylag kis befektetéssel rengeteg károsanyag kibocsátást takarítunk meg, mivel a kisemberek a saját pénzüket mellé teszik és jelentős megtakarítás érhető el, harmadszor a megtakarított rezsiköltséget az emberek másra öltik, ezzel is élénkítik a gazdaságot. A gázfüggőség csökkenés és a kisberuházásoknál a feketézés csökkenés már csak hab a tortán.
A leírtak tükrében ez a kis 1,6 milliárd (hányad része ez a kiosztott pénzeknek?) sajnos nevetségesen kevés, nyilván véres hajszában nagyon kevesen nyerik el. A következő érdemi energetikai támogatásra vajon mennyit kell várni?
Nézzük a bonyolultságát: Érdekes megnézni az új épületek támogatását, a cél az energiatakarékos megújuló energiát használó épületek támogatása. Alapvetően m2 alapú, akkor minek kell több körös külön energetika program, bonyolult árajánlat rendszer, ablakonkénti részletezésű ajánlat, előre fixált gépészet és bonyolult adatlap? Szerintem egy tanusítással és az építési számlák bemutatásával elrendezhető lenne, max megnézve az energia számlákat is. Ez a kiírás többször bonyolultabb mint a tavalyi. Miért is? Talán mert több pénzt lehet nyerni. Mellesleg kevesebb is elég lenne. A támogatás fele is bőven elég lenne a cél eléréshez, akkor is pályáznának és A A+ házakat építenének. Ha a pályázatokat valamilyen szempontból rangsorolni kezdik, akkor lesz igazi káosz. A KIVÉT-es (MAgáncég!) termékek hol is jelentenek előnyt, miféle pontozás lehetséges? Valaki megfelel vagy nem. Egyenlőre ennyi, később még lehet hogy írok.
tanúsító
2011. augusztus 14. vasárnap 06:21
Ahányan szóltak, és még megszólalnak a pályázat ürügyén, annyi mind különböző panasszal hozakodnak elő. Sajnos igazuk van! Hogy mi lesz itt augusztus 15-én, a beadás első napján?!
Az én gondom technikai: kötelezően használandó programot csatoltak a pályázathoz. Az még nem baj, hogy a KESZ (a korábbi kötelező kör)-re hajazik, a nagyobb gond, hogy nem működik! Nem ment az 1.1.1. verzió, béna volt az 1.1.2. is, most az 1.1.3.adatvesztéseit pótolgatjuk minden megnyitáskor – a CD-írás még hátra van, minden aranyos meglepetésével! A Pályázat kezelője elismeri a hibát, és augusztus 15-re új, 1.1.4. változattal fenyeget! Eddig minden rátöltésnél újra kellett írni a filekat, most a beadás pillanatában indul a „ki mit tud” Köszönjük!
Pályázó
2011. augusztus 17. szerda 00:34
Kis figyelmet megér ez a pályázat.Lehet még körülötte botrány. Mielőtt a kitöltő energopt program és az egyéb pályázati feltételek tisztázódnak a pénznek huss! Szerintem ez nem hosszútávú fejlesztési stratégia.
Nézzük a kizárás feltételeit: A formai kizárási okok 3 oldalra rúgnak, legalább ennyia tartalmi.
Hol itt az energetika, és a lakosság megírható egyszerű pályázata?
Ha a pályázóktól szinte betarthatatlan feltételeket követelünk, nem volna-e elvárható egy működőképes kiírás és energetika program?
A támogatási kiírás nem tudja kezelni a legmodernebb passzívház gépészeti rendszereket (pályázat kiírásnak nem felelnek meg), a légfűtést és az U=0.1 W/m2k alatt hibára figyelmeztet.
A levegő-levegő hőszivattyú támogatható, de senki nem tudja milyen feltételrendszerben, mert ugyanolyanban mint a levegő víz, de mégsincs igazán leírva. A klíma gép nem támogatható. Ki mondja meg hol a határ a klíma és a levegő-levegő hőszivattyú között.
No mindegy beadjuk akárhogy, majd később variálunk, ami a pályázat elszámolásánál pár év csúszást vagy meghiúsulást eredményezhet.
Ja és a tavalyi ZBR befogadott pályázatok tömkelege még nincs elbírálva másik fele nincs leszerződve, az sem számít. Nézzünk előre, hiszen Európa naposabb oldalán ezek a dolgok valahogy működnek. Pedig ebből lehetne fejlődni és előre lépni…
tanúsító
2011. augusztus 17. szerda 21:48
Félre a gondokkal! A ProfitLine.hu ma este 19.10-re keltezett híre szerint mintegy 550 pályázat beérkezte után a Pályázatot bezárta a Kiíró!
Kommentár még nem jelent meg, vélhetően a csekély érdeklődésre hivatkoznak
majd 😉
Tény, hogy e szent ügyre szánt, jégkásaként olvadó keretből végül is 1,6 mrd Ft értékű összeget sikerült elcsípni, hogy ez elég lesz-e 550 családi házra, kis társasházra, vagy csak az előkészítésre, az EnergOpt csodaprogramra és PR-ra volt elég, vagy megtudjuk, vagy nem! Arra azért kíváncsi lennék, a hoppon maradtaknak mibe került a felkészülés?
Hiszen a pályázni készülők most órás határidővel rendeltek tulajdonlapokat, gépész-terveket, sorozatfotókat, ajánlatokat, szakértői számításokat:
pályázatkész anyaga gyakorlatilag senkinek sem lehetett!
Lehet, hogy az egésn nem is az épületenergetikai minőség javításáról szólt, csak én nem vettem észre?
Pályázó
2011. augusztus 18. csütörtök 08:53
Kérem ne vegyék politikai hozzászólásnak!
Az eddigi magyar pályázati rendszer negatív fejlődésének remélem a mélypontját elértük: a többi magáért beszél:
KÖZLEMÉNY
Kimagasló volt az érdeklődés a Zöld Beruházási Rendszer új pályázata iránt
Kimagasló érdeklődést mutattak a pályázók az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram iránt, 2011. augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett be. A nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer keretében 2011. augusztus 15-től lehetett pályázatot benyújtani energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 1,6 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázat komplex – energiahatékonysági felújítást és megújuló energia felhasználást ösztönző – energetikai korszerűsítésére kínált lehetőséget a pályázók számára.
A pályázati konstrukció iránti érdeklődés bizonyította, hogy a Kormány elképzelései választ adnak a potenciális pályázói kör igényeire, miközben összhangban állnak a nemzetközi szén-dioxid kvóta értékesítés szabályaival.
Az új kiírás célja, hogy komplex épületenergetikai fejlesztések valósuljanak meg, és ezáltal érjék el a lehető legnagyobb mértékű széndioxid kibocsátás-csökkentést, egyúttal a legnagyobb energia-megtakarítást is meglévő épületek korszerűsítése és új épületek építése során. A magyar szén-dioxid kvóták nemzetközi értékesítéséből származó bevételek hatékony, jelentős kibocsátáscsökkentést eredményező beruházásokra történő fordítása nem csupán nemzetközi kötelezettség, hanem kiemelt nemzeti érdek is, hiszen ezekkel az éghajlat védelmén túl mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A beruházások járulékos haszna az, hogy új, értékteremtő munkahelyeket teremt az építőiparban.
A mintegy 550 beérkezett támogatási igény már meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért a pályázatot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását. Ennek értelmében a felfüggesztés napját követően postára adott pályázatokat automatikusan kizárják.
A beérkezett pályázatok gyors kiértékelését feszített sebességű döntési folyamat követi, hogy a beruházások a lehető leggyorsabban megindulhassanak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a Kormánynak, amely ezeknek tükrében és a rendelkezésre álló források függvényében dönt további ÚSZT ZBR pályázati kiírásról.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Kommunikációs Főosztály
Budapest, 2011. augusztus 17.
A lényeget mégegyszer:
„pályázati konstrukció iránti érdeklődés bizonyította, hogy a Kormány elképzelései választ adnak a potenciális pályázói kör igényeire, miközben összhangban állnak a nemzetközi szén-dioxid kvóta értékesítés szabályaival”
Szerintem ez vagy kabaré vagy tragédia. A kommunikáció emlékeztet valamire.
A többi véleményem és elképzelésem a tennivalókról nem bírja el ez a nemes hangvételű blog.
Kinek lesz kedve ezek után pályázni? Persze nincs pénz, de mégis tele van az ország milliárdos EU táblákkal.
Máshol az energetika pályázat működik, ott mit csinálnak másképp, nem kéne megnézni?
Bella Sándor
2011. augusztus 19. péntek 16:25
[re=81342]tanúsító[/re]: T. Cím! Aki augusztus 17-én adta póstára ÚSZT-ZBR-MO-2011 kódjelű pályázatát felújításra, azt befogadják-e?
tanúsító
2011. augusztus 20. szombat 07:22
[re=81355]Bella Sándor[/re]: A hírek szerint igen! Fel kell készülni arra, hogy akár egy vessző-hiba miatt is kizárnak…
tanúsító
2011. augusztus 20. szombat 07:27
[re=81355]Bella Sándor[/re]: Vélhetően befogadják, Aztán jönnek a kizárások…
Gábor
2012. január 4. szerda 17:04
[re=81342]tanúsító[/re]: A pályázat hónapokkal korábban megjelent, fel lehetett rá készülni, nekem egyedül hármat sikerült beadni, rögtön az első nap délelőttjén, a postafiókot kezelő postán (Keleti pályaudvarnál amúgy). Mindezek ellenére a keret valóban jelentéktelen összeg a célokat tekintve, de korántsem volt lehetetlen az ügy. Végzettség nélkül is ki tudtam tölteni az EnergOpt programot, bár használtam már WinWattot is, a tanúsító apróbb szakmai módosítás után aláírta. (pár W/m2 eltérés volt ide-oda) Szóval igen, szívás volt, de meg lehetett csinálni. A legnagyobb gond, mint minden ÚSZT, ZBR pályázat esetén: Azóta sincs eredmény, hiába adtunk be néhány napon belül a hiánypótlást is.