MEPS állásfoglalása
A 10 EPS-ből 9 nem felel meg című cikkel kapcsolatosan az alábbi állásfoglalást kaptuk a MEPS elnökétől, melyet eredetiben is letölthetnek.
ÁLLÁSFOGLALÁS
A MEPS, a honlapján megjelent minőségvizsgálati adatokkal kapcsolatban az alábbi állásfoglalást teszi közzé:
A MEPS, mint minden szervezet, törekszik arra, hogy tagságát bővítse. Így vált taggá 2010-ben a Jász-Plasztik Kft. A folyamat folytatódik, a MEPS a nem tag gyártókat megkereste, csatlakozásra kérve őket. A megbeszéléseken az Egyesület ismertette a tagság feltételeit.
Ennek egyik legfontosabb része a megfelelő termékminőség. A minőséget a MEPS saját eszközeivel, több lépésben ellenőrzi. Mivel ez a vizsgálat sorozat a tagfelvételhez kötődik a MEPS tagjai nem szerepelnek a vizsgálatban. A táblázat a vizsgálatok első szakaszának
eredményeit mutatta.A MEPS rendszeresen vizsgálja a hazai piacon fellelhető import termékek minőségét is, melyről a tagjait tájékoztatja. A táblázat ezeket az adatokat is tartalmazta. A hatályos jogszabályok szerint a MEPS tagjai folyamatosan ellenőrzik termékeiket a gyártás során. A tagok ugyanakkor egyetértenek azokkal a kritikai észrevételekkel, hogy aki mások termékét vizsgálja, az a saját anyagáról is mondjon valamit. Szövetségünk így arra a döntésre jutott, hogy a tagok legfontosabb termékeik vizsgálati eredményeit honlapjukon
rendszeresen közzéteszik.Bár a kérdés véleményünk szerint sem a „legszerencsésebb módon” került reflektorfénybe, de reméljük, hogy ennek nyomán a minőségről folytatott közös gondolkodás a fejlődést szolgálja.
Budapest, 2011. augusztus 6.
Varga András
elnökMagyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete
1034 Budapest, Bécsi út 120 • Tel/Fax: +36 1 2400913 • E-mail: meps@meps.hu
A fenti állásfoglaláshoz szükségesnek tartom hozzáfűznöm, hogy a hőszigetelések jelentősége, a kivitelezési költségek közötti részaránya mind fontosabb, sőt a tervezett energetikai szigorítások miatt igen jelentős lesz. A tervbe vett 2020-as hőátbocsátási értékek gyakorlatilag passzívház minőségű épületeket engednek majd csak megépíteni, ami pl. a külső falak esetében min 25-30 cm hőszigetelést eredményeznek majd, ami egyértelműen jelzi az építőanyag fontosságát.
Az építtetők érthető módon igyekeznek a számunkra legmegfelelőbb terméket megvásárolni az építőanyag piacon. A magyar vásárló azonban igen árérzékeny és képes egy kis árengedményért bizonyos kompromisszumokat kötni. Igyekeztem finoman fogalmazni 🙂
A vásárlók jelentős része azonban az árérzékenység mellett figyel arra is, hogy csak olyan terméket építsenek be a házába, ami rendelkezik a megfelelő műszaki alkalmassági tanúsítvánnyal (ha esetleg ő nem is gondol rá, a kivitelezőnek viszont ez ma már kötelessége figyelni).
Ha innen közelítjük meg az építőipar bármely szegmensét, akkor természetesen csak azok maradhatnak meg a piacon, amelyek rendelkeznek a megfelelő műszaki alkalmassági tanúsítvánnyal. Aki ennek fittyet hány, az a saját felelősségére építi be, de most nem velük vagy a kontárokkal foglalkozunk.
Ha adott az a vásárlók számára idilli állapot, hogy ugyanabban a szegmensben – jelen esetben az EPS piacán – sok termék fordul elő a piacon, akkor a gyártók részéről érthető, ha saját jól felfogott érdekükben különféle szövetségbe tömörülnek. Ez teljesen rendjén is van. Számos ilyen szakmai szerveződés ismert.
Azon túl, hogy a szövetségbe tömörült gyártók saját érdekeiket védik, általában igyekeznek megnyerni a piac legfontosabb szereplőit is és kidolgozni egy, az állami minősítésen túl is valamilyen saját minőségi, etikai stb kódexet. Az efféle szerveződés – persze csak akkor, ha a piac fontos, meghatározó szereplői is csatlakoznak hozzá – alkalmas azt is közvetíteni a vásárlók felé, hogy a szerveződés fontos feladata a minőségi színvonal emelése, ami nyilvánvaló hasznos azoknak is, akik megvásárolják a termékeket.
Hogy ez mennyire eredményes tud lenni, elég ha pl. a MAKÉSZ-re gondolunk, amelyik elérte, hogy aki készházat akar építeni egy MAKÉSZ tagot hajlamos eleve megbízhatóbbnak tekinteni, annak ellenére, hogy a MAKÉSZ védjegy egy egyesülés saját értékrendjének való megfelelést igazol és korántsem jelenti azt, hogy aki nem MAKÉSZ tag, az nem képvisel minőséget. Viszont egy jól megjegyezhető minőségi besorolással kötik össze, még akkor is, ha tudjuk, abban jó adag marketing is van.
Nincs ez másképpen az EPS gyártóknál sem, amelyik folyamatosan monitorozza a piacon fellelhető termékeket. Azonban ezekből a vizsgálatokból sajnálatos módon – legalábbis eddig – kimaradtak a saját termékeik.
A vásárlók örülnek minden olyan szerveződésnek, amitől a minőség javulását várhatják, azonban a tisztességes tájékoztatáshoz az is hozzá tartozik, hogy legyen valódi összehasonlítása is. Egy dolog a megszerzett ÉME minősítés és lehet más a minőség, ami ténylegesen kapható az egyes építőanyag kereskedésekben? Ez a fő kérdés!
Jó lenne látni, hogy a piacvezetők termékei egy szúrópróbaszerű próbavizsgálat során milyen értékeket érnek el. Ha egy ilyen szervezetnek igazi értelmét keresnénk, az pont az volna, hogy egy ilyen vizsgálat során leginkább az összeszerveződött cégek termékei felelnek a vizsgálatoknak, szemben a „többi” gyártó termékeivel. Ha viszont csak a konkurencia termékei szerepelnek a vizsgálatban, akkor az lássuk be, eléggé egyoldalú és alkalmas lehet a vásárlók valamiféle befolyásolására.
A MEPS tagjai akkor érhetik el igazi céljukat, ha független vizsgálatokkal bizonyíttatni tudják, az ő termékeik jobbak, megbízhatóbbak, gazdaságosabbak…stb, mint az egyesületen kivüliké. Csak ez lehet nekik és a vásárlóknak is jó.
Azok a termékek, amik a kereskedelemben kapható változatukban nem érik el a minősítésben foglalt értékeket, azokat pont egy ilyen szervezetnek kellene jelezni a minősítő (pl. az ÉMI) felé. Azok a termékek, amelyek jogtalanul birtokolnak egy nem megérdemelt minősítést, azokat ki kell ejteni a piacról.
A fenti kommentáromat – még a cikk megjelenése előtt – elküldtem Varga András úrnak, a MEPS elnökének, akitől az alábbi választ kaptam:
Kedves Koós Úr!
Amint azt előző levelemben írtam, a megküldött állásfoglalás kifejezetten csak a MEPS honlapján megjelent ominózus mérési eredményekre reflektál. Valamivel bővebb rálátást enged a MEPS szándékaira, a folyamatban lévő és a közeljövőben tervezett intézkedéseire az a még „nyers” cikk amelyet a tágabb nyilvánosságnak szánunk a jövő héten megjelentetni. A cikkben utalunk arra, hogy a MEPS „…olyan belső szabályozórendszert készít, amely a tagokra nézve súlyos szankciókat tartalmaz, ha nem megfelelő minőségű terméket forgalmaznak.” A hivatkozott minőségbiztosítási rendszer minden MEPS-tagra nézve kötelező érvényű lesz, gyakorlatilag készen áll a bevezetésre – néhány apró, még egyeztetést kívánó részlet tisztázása után 2011. szeptember 1-jei határidővel tervezzük elindítani. A rendszer bevezetésének célja, hogy az annak megfelelni tudó és akaró gyártók egy többlet biztosítékot nyújthassanak megrendelőiknek a termékek megfelelősége tekintetében – ehhez kapcsolódóan pl. egy minőségi védjeggyel láthassák el termékeiket.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a meghozott intézkedésekről – közös céljaink elérése érdekében továbbra is minden tájékoztatást meg fogunk adni az érdekeltek és érdeklődők részére. Remélem, fentiekkel az Ön által megküldött kommentárban jelzett felvetéseire sikerült a megjelentetést megelőzően válaszolni és az esetleges kétségeket eloszlatni. Kérem ezt a jelzett és esetleges további cikkekben figyelembe venni.
Természetesen további kérdés, javaslat esetén ezután is rendelkezésére állunk.
Üdvözlettel:
Varga András
Hozzászólások (1): megnézem
Csécsei Tibor
2014. április 18. péntek 16:34
Nem teljesen értek egyet.
Már bocsánat, „saját” példát hoznék. Ahol dolgoztam, volt egy termék, amit nagy nehezen átrugdostak egy minősítésen… nem építőipari termék, de teljesen mindegy is. A lényeg, hogy az a termék a fejlesztőknél maradt, és pontosan olyant nem is gyártottunk soha többet. Ezzel a certificate-tel készült sok-sok termék, ami nagyon hasonló volt, de talán 1000-ből 1 tudná azt, ami rá van pecsételve (vagy egy sem).
NEM azt várom, hogy a szervezet javítsa a minőséget, kishitűen csak ARRA VAN SZÜKSÉGEM, hogy a ráírt tulajdonságok valósak, vagy nem. Esetleg az is jó lenne, ha tudnám, hogy milyen hatásra (idő, víz) ezek várhatóan hogyan romlanak.
Tudom, nem kérek sokat, de ez kicsit eltúlozva életvédelmi kérdés.
Mi van, ha egy téglára ráírják, hogy 100kg-ot bír, megterhelem 90-nel, és 2 év múlva összeroppan (vagy 97-re már azonnal), pedig folyamatosan szobahőmérsékleten, alacsony páratartalom mellett, bármiféle mozgatás/rezgetés nélkül tároltam így a pincében, nem a talajon fekve. Ez nem fordulhat elő? Honnét tudhatom?
Ha egy szigetelő anyaggal „kicentizem” a passzívház minősítést, és azon bukok el, hogy 0.11 helyett 0.115 az U érték, így meg nem járt volna az energiatakarékos építési támogatás [még nincs is ilyen, de legyen már], fizessem vissza? Vakarjam le a vakolatot, és tegyek rá még 5 cm EPS-t? És ha a talajon fekvő réteg? Ássak a ház alá, támasszam alá és egészítsem ki a szigetelést? Az „kicsit” drágább buli…
CSAK AZT AKAROM, HOGY A FELTŰNTETETT ÉRTÉKEK HIHETŐEK LEGYENEK.
[nyilván senki sem centizi ki ennyire, mert nem teheti meg, pedig van, hogy sokat számítana]
Sokat egyszerűsítettem a körülményeken (bele lehet kötni), de remélem érthető, h mire szeretnék utalni.