A bizalomhiányról és a házi tervbarkácsolásról
Azt reméltem – TELJESEN NAÍV módon – hogy ezzel a témával már épp eleget foglalkoztunk, de újra és újra kiderül, hogy sajnos nem elégszer. Az alábbi hozzászólásra először a helyén akartam válaszolni, de mégis úgy döntöttem, érdemes azért ezt jobban körbejárni.
Ezek után, hogy várják el azt, hogy a tervezőnek teljesen szabad kezet adjanak a megrendelők? Már bocsánat, de nagyon szívesen adnék szabad kezet akkor, ha a tervező azt mondaná, hogy valamit rajzol és ha nem tetszik nem fizeted ki, ezt melyik tervező vállalná be? Lehet, hogy én nagyon szorosan fogtam vagy fogom a kezét a tervezőnke, de hát csak az én házam lesz, nem? De!
A fenti példa mutatja, hogy jól döntöttem abban, hogy a saját elképzelést dolgoztuk tovább a tervezővel -innen is köszönet a sok munkájáért- de se ő se én nem örültünk volna, ha egy olyan dolgot rajzol le és próbálja rám eröltetni az elképzelését, ami nem is tetszik sőt mi több meg se bírjuk fizetni…
sokat nézem a https://www.contemporist.com oldalt, nagyon sok ház tetszik onnan és ott gondolom szinte csak olyan házak vannak, amiket kizárólag a tervező álmodott meg, de itthon ezeknél a kategóriájuk házaknál ez nem megy! itt az se mindegy, hogy nyíló-bukó vagy tolóajtó lesz a terasznál mert ezek akár százezrekkel dobják meg a költségvetést
Ezek az írások mind azt erősítik meg, amit itt már sokan leírtak, miszerint nem szerencsés dolog, ha maga barkácsolja a tervrajzot az ember különféle divatlapok alapján, mert soha nem fog összeállni egy valódi házzá.
Az építésznek nem kell fogni a kezét és nem kell neki dirigálni, attól még hogy valaki fizet valaki másnak a munkájáért szó sincs alá vagy fölé rendeltségi viszonyról. Szerződést kötnek, amiben az építész a szaktudását, a kreativitását adja bele, de nem gondolatolvasó. A jó együttműködés őszinteséget igényel mindkét féltől. TUDOM, hogy vannak lelketlen építészek, róluk is írtam már épp eleget, kellően fel is háboritanak, ha találkozom velük, de azért egy egész szakmát ne vágjuk bele a levesbe.
Korábban azt írtam a Tervkritika | úgy általában … című cikkben, hogy
„Az építész nem úri szabó, aki hozott anyagból és hozott szabásmintából készít épületfelsőrészt. Nem a kockás papírral van baj, hiszen nem mindenki tudja verbálisan kifejezni magát, elkelhet a segítség, no meg sokakban ott az érthető türelmetlenség is….”
Bármilyen furcsa, azok a házak, amiket az építtetők előszeretettel emlegetnek és mutogatnak, hogy „ez tetszik nekem” azokat igenis építészek tervezik és nem laikusok. Ha egy építtető és egy építész nem tud úgy együtt dolgozni, hogy a végén megfelelő eredmény szülessen, akkor az nem együttműködés, váltani kell, építészt kell cserélni. Ez ennyire egyszerű.
Nekem is volt olyan megbízásom, ami a 4-5. változatnál ért el arra a szintre, amit a megbízó is szivesen vett és tetszett neki. Van amikor ez az elsőre, van, amikor csak sokadikra jön össze. Nem vagyunk egyformák. voltak kudarcok is természetesen, amikor az együttműködés nem jött létre, írtam azokról is.
Természetesen ez nem úgy működik, hogy készül egy 1. vázlat és ha az nem tetszik, akkor ott a világvége és rohanunk fűhöz fához, de leginkább olyanokhoz, akik általában még tovább rontanak a helyzeten és a megoldás helyett még nagyobb bizonytalanságot teremtenek. Attól hogy valaki az életében épített vagy segédkezett egy ház építésénél, az a legkevésbé sem jelenti azt, hogy értene egy ház funkcionális és szerkezeti létrehozásához.
Egy másik hozzászólásból:
A realitás és a papírra vetett elképzelések között jó esetben nem szabadna nagy távolságnak lennie. … Véleményem szerint Magyarországon sok építészre ráférne, hogy alkalmazkodjon ahhoz a helyzethez, hogy egyre inkább a praktikum, az egyszerűség és takarékosság kell előtérbe kerüljön. Egyszóval a ház kell szolgálja tuladjonosát és annak a külső körülményektől minél függetlenebb életútját. A fenti elgondolás ezt nem elégíti ki. Másnak készült, nem nekünk. Szerencsére még időben rájöttünk és már dolgozunk azon a kis házikón, ami tényleg a mienk, tudjuk majd szeretni. Egyszerűen, mert nem a kényszerpálya és a dagadó adósságok, hanem a háttér, a függetlenség jut majd eszünkbe róla és a minél egyszerűbb, nem pazarló, természetközeli élet. … Semmi bajunk az építésszel és nem is haragszunk (bár elég sok pénzünk bánja a dolgot, s az eredmény csak pár pdf a “fiókban”). Annyi történt “mindössze”, hogy nem voltunk egy hullámhosszon és nem az elvárásoknak, az alapkoncepciónak megfelelő tervek készültek
Amikor csak a részletes látványtervek elkészülte után derül ki, hogy „én nem ilyen lovat szerettem volna”, akkor ott valami komoly gond lehetett az őszinteséggel és/vagy a kommunikációval. Volt nekem is olyan megrendelőm, aki miután átvette az eng. tervet, csak annyit mondott, hogy örül hogy végre be tud valamit adni a hatósághoz és majd épít MAGÁNAK OLYAT, amilyet szeretne (mellesleg az tapasztalatom, hogy ennek akkor a legnagyobb az esélye, amikor már eleve csak eng. tervre szól a megbízás).
Egy építész kiválasztása nem sokban különbözik attól, mint amikor nőgyógyászt választanak. A bizalom a lényeg. Ha az nincs, semmi sincs, az építtető nem azt kapja, amit szeretett volna, az építész pedig már menekülne az egészből, mert nem szívesen adja a nevét hozzá. Higgyék el, nem egyedi eset.
Majd 3 évet húztam le az Index házépítős topikjaiban mint önkéntes segítő és tanácsadó, így kellően fel vagyok vértezve mindennemű kommentárra és kommentelőre. Számos olyan olvasó volt ott, akik pl. betanulták a mások által mondottakat, mindent összeolvastak, ami a témában megjelent, majd azzal szórakoztak, hogy vadásztak az esetleges hibákra, ellentmondásokra, számszaki eltérésekre. Egy idő után már „a téma szakértőjének” tartották magukat, akik leckéztették azokat az építészeket, akik szabadidejük rovására megpróbáltak másokon segíteni.
Tanulságos időszak volt nekem, igen sokat tanultam a különféle emberi magatartásformákról. Aki esetleg tanácsadásra akarná adni a fejét, javaslom merítkezzen bele az Index házépítős topikjaiba legalább egy évre. Nem fogja megbánni.
Ismételten csak azt tudom javasolni, hogy hanyagolni kellene már a tört archicad-ek bűvölését és tényleg keresni kellene egy építészt, mert a vak is látja, hogy bizonyos rajzokat az építtetők maguk rajzolták. Ismételten sajnálkozom, hogy ennyire figyelmetlen voltam és leközöltem ilyen terveket.
Végül pedig hadd zárjam ezt az írást azzal, hogy pár napja kaptam egy ajánlatkérő levelet, amit az alábbiakkal zárt az írója:
” … Az építkezést magát nem kényszeres cselekvésnek, hanem jókedvű időtöltésnek próbálom felfogni, ami talán garantálja a sikeres megvalósulást testi, lelki és szellemi sérülések nélkül, úgy, hogy ezt a családtagok is hasonlóan fogják átvészelni!”
Kiegészítés 1. amit ide írtam:
talán elfogadja tőlem azt, hogy legyen bármilyen jó a kapcsolat megbizó és tervező között, a végső döntést, miszerint mit fognak engedélyeztetni és megépíteni, azt az építtető hozza meg. Ez az ő felelőssége. Mivel legtöbben nem ezzel foglalkoznak az életben, vagy éppen nincs előrelátó, beleélő képességük ezért sokak számára olyan stresszes az építkezés. ŐK TALÁLTÁK ki azt a közkeletű mondást, miszerint az első házadat az ellenségednek építed, … stb nem folytatom, ismeri.
Nos lehet elsőre is, bármilyen hihetetlen. Rosszul fogalmaztam, amikor azt emeltem ki, hogy bizalom kell. Nem csak az kell, szerencse is és igen biztos jövőkép a majdani házról, életkörülményekről,stb. Ezt egy építész SOHASEM FOGJA TUDNI, mert minden építtető más, ezt csak az tudja elképzelni, aki maga fog benne lakni.
Ez nem a felelősség áthárítása, hanem puszta szükségszerűség.
Az építész feladata, felelőssége abban van, hogy reális lehetőségeket tárjon az építtető elé. A lehetőségek sora viszont végtelen, ahogy 1000 építész 1000 féle házat tervezne ugyanarra a tervezési programra. Ahhoz kell némi szerencse, hogy ez találkozzon az építtetők majdani életmódjával és lehetőségeivel.
Nekem is volt olyan megbizóm, aki itthagyott és mással folytatta, mert ott pontosan azt kapta, amit szeretett volna (mellesleg ő is megszólalt már itt, mint egy frissen minősített passzívház tulajdonosa)
Kiegészítés 2. innen
egy TV szerelőtől, egy fodrásztól, egy orvostól, egy ügyvédtől, de egy szakácstól is elvárja mindenki, hogy profi legyen, tegye a dolgát és lehetőleg ne kezdő legyen, mert abban nem bízik senki sem. Ha pl. valakit – a véleménye szerint – jogtalanul megvádolnak, azonnal kapcsolatok után keresgél, hogy meg tudja találni a legjobb védőügyvédet. Egy sima fogtöméshez megkérdezzük az ismerőseinket, hogy kihez menjünk. Mindenkiben, mindenhol a profit keressük, nem akarunk csalódást, hiábavalóságot, azt akarjuk, hogy olyat találjunk, aki nálunk ahhoz jobban ért.
Nem romlik el a TV-nk, csak mondjuk 5 évente, nem készítünk hetente 3-4 Stroganoff bélszint, de elvárjuk, hogy a mesterek sok ilyet csináljanak, mert akkor minket megfelelően fognak kiszolgálni.
Miért gondolják sokan azt, hogy ha már pl. építettek egy házat vagy csak segédkeztek benne, az felér azzal, mint amikor azt valaki 5 évig tanulja, majd utána több tucatot tervez, mi több ez tölti ki az életét. A kettő ugyanarra jogosít?
[poll id=”17″]
[poll id=”18″]
Hozzászólások (40): megnézem
TÜKE
2011. június 22. szerda 07:43
Elnézést a laikusságomért és/vagy az időhiányom miatt és/vagy az ismétlésért.
Egyszer beírtam már ezt a linket,de valahogy nem találtam a megjelenését ? nem kritika!-és bizonyára bennem a hiba.
https://www.epiteszforum.hu/node/18923
Nagyon más téma : (nőgyógyászról nincs információm) de pl. azt tudom, hogy kb. 25-30 éve (?) ugyanahhoz a fogorvoshoz járok. Tegnap elküldött fogröntgenre = valami (OP) digitális fogröntgen (5.000 Ft- stb.) – ezt „elmeséltem” jó pár embernek, akik szinte azonnal „kioktattak” a hülyeségemről ! (sic!) – én viszont „vallom” kb. azt, amit Miklós is írt, a bizalmat! (és/vagy annak a hiányát)
„Komoly gond lehet a kommunikációval”-hoz :
Épp’ a napokban olvastam (kb.) ilyesmit : 18 másodpercünk van az orvosnál, hogy elmondjuk a „panaszunkat.” (vagy valami ilyesmi.) > Google) hajlok arra, hogy a „kommunikáció” is „tanulható.” – mindkét félnek !
sby f. j.
2011. június 22. szerda 08:33
–
Kocsis Krisztián
2011. június 22. szerda 09:04
Csak egy ötlet:
-Javasolt néhány üzletkötői/értékesítői könyv átolvasása, hasznos dolgokat lehet találni.
Elvégre egy építésznek is el kell adnia magát és ezt nem oktatják sehol…
ger82
2011. június 22. szerda 09:13
Most ezt nem értem, az én hozzászólásomra reagálva írta, hogy divatlapból összeollózott alaprajz? nem értem, a divatlapokban talált házakhoz sajnos a mienk nem fog még közelíteni sem, de törekszünk rá, nem összollóztam belőlük.
én is szívesen bemásolok egy hozzászólást, amiben a helyzetünket és az esetünk teljesen össze van foglalva:
” meregzsakk:
2011. június 20. hétfő ekkor: 09:59
Szerintem ger82 csak mielőbb be akarta küldeni a tervezője vázlatát. Talán csak nem a papírt akarta küldeni, 3d-ben szemléletesebbek a rajzok is. ”
Az alaprajzot közösen leűlve alakítottuk ki.
A témát már szerintem nem lehet tovább ragozni, mert már nincs mit elmondani róla 🙂
Huszti István
2011. június 22. szerda 09:36
Miklós minden szavával egyetértek és ez nagyon összetett dolog. Csupán adalékként tennék hozzá néhány gondolatot.
1. Az építész talán legnehezebb dolga, hogy feltárni azt, hogy mi az építtető valódi élettér igénye. Ez az esetek többségében nem egyezik azzal, amit az építtető az első lépésekben felvázol, elmond. (Szerintem a lakóház tervezés ettől különleges, ismerek olyan igen jó középület tervezőt, aki családiházat képtelen tervezni.)Itt az ütközés alapvetően nem az építész és az építtető között van, hanem az építtető saját magával kerül konfliktusban. Ezt kezelni szinte pszihológia. Ha ezen nem tudja a tervező az építtetőt továbbléptetni, akkor nem szabad folytatni a munkát. Saját gyakorlatomban is előfordult ez nem is egyszer. Ezért az én módszerem az, hogy az első benyomás alapján készített skicc kötelezettség nélküli és ingyenes, csak akkor vállalom a munkát, ha ez mindenkinek megfelelő kiindulási pont(nem szoktak vele visszaélni általában, volt rá eset, de nem jellemző). Ezt követően – nem csak ezért – jó ideig csak skiccek és sok beszélgetés, példák, lehetőségek bemutatása, min. 2-3 hónap heti rendszerességgel. A terv részletes feldolgozása – pontos alaprajzi vázlatok, tömegek, anyagválasztási alternatívák, szerkezeti alternatívák, költségelemzések, stb. – csak ezután indul. Ha szabad hivatkoznék egy régi írásomra, ez sokszor segített építtetőknek – https://www.epiteszforum.hu/node/979.
2. Nem az építész és a tervezői viszony, hanem az építész-építész viszony kérdése, hogy egy tervet hogyan, milyen szempontok, milyen részletességgel dolgozunk fel. No ebben igazi kupleráj van a szakmában. Az igen jó tervektől a csapnivalóig minden van a piacon, nem csoda, hogy az építtető nem tudja minek mi az értéke. Ezért az állapotért a Magyar Építész Kamara a „főbűnös” – remélem Dulácska Zsolt is olvassa -, ugyanis nem tesz eleget annak a törvényben is megfogalmazott kötelességének, hogy meghatározza a tervek tartalmi és formai követelményét (nem jogszabály konform, hanem szakmai alapon). Erre nem csak én, de más kolléga is tudtommal ajánlotta segítségét, 0-a reakció. Pedig e nélkül nincs alapunk díjszabásról beszélni és ami a legfontosabb nincs közös alapunk az építtetővel való kommunikációra.
meregzsakk
2011. június 22. szerda 10:50
[re=80814]ger82[/re]: 🙂
Koós Miklós
2011. június 22. szerda 11:06
[re=80815]Huszti István[/re]:
a cikk végére tettem egy kiegészítést, amit egy másik cikkhez írtam hozzászólásként, de ide is tartozik a témája
Nemértekhozzá, de...
2011. június 22. szerda 12:00
Nem igazán tervezünk családi házakat, de mi tehetünk róla. Elmondjuk a tervezési díjat (amennyiért hajlandók vagyunk este 8kor is felvenni a telefont mert T. építtető akkor látott vmi. jó dolgot és mosolyogva hallgatni ahogy körömszakadtáig ragaszkodik az irtózatos baromságaihoz és huszadjára is ugyanolyan nyugodt hangon elmagyarázni neki, hogy miért is nem jó az stb…) + azt, hogy talajmechanika, alapozási terv, teljes körű kiviteli terv és műszaki ellenőrzés nélkül nem vállaljuk. Ekkor összeszámolja, hogy mennyibe kerülne neki a tervezési folyamat és rájön, hogy tulajdonképpen erre sincs elég készpénze :D.
Viszont akit mégsem sikerül elriasztanunk az szeret a házában lakni, a ház sem reped meg úgy általában működik meg a gyereket is ki merik engedni a kertbe, mert nem botlik el egy-egy ottmaradt téglában.
Néha a móka kedvéért a végén mondjuk el a feltételeket és végighallgatjuk ahogy szerinte ő 20-25 millió forintból egy 100 m2-es házat felépít, berendez. Ezután javasoljuk neki, hogy vegyen egy közepesen rossz lakást, újítsa fel és vigye az asszonyt nyaralni valami jó helyre a maradék kevés pénzből és éljenek boldogan, amíg meg nem halnak. Általában nem hisznek nekünk. Aztán néha hallunk ezekről az építkezésekről meg látjuk a „kész” házat a nagy halom sitt közt szaladgáló gyerekekkel, a göröngyös, gazos udvart rozsdás drótkerítéssel körbevéve mert parkosítani meg hulladékot szállítani már nem maradt pénz.
Amíg az építkezők nagy része igénytelen meg mindent „okosba” akar megcsinálni, addig nincs esély normális építész-ügyfél kapcsolatra.
bobo
2011. június 22. szerda 15:10
25 millió miért is nem elég egy 100 nm-es házra?
Koós Miklós
2011. június 22. szerda 15:44
[re=80823]Nemértekhozzá, de…[/re]:
„Nem igazán tervezünk családi házakat, de mi tehetünk róla. Elmondjuk a tervezési díjat (amennyiért hajlandók vagyunk este 8kor is felvenni a telefont mert T. építtető akkor látott vmi. jó dolgot és mosolyogva hallgatni ahogy körömszakadtáig ragaszkodik az irtózatos baromságaihoz és huszadjára is ugyanolyan nyugodt hangon elmagyarázni neki, hogy miért is nem jó az stb…)”
a fentiek alapján nem is csoda, ha nem nagyon terveztek családi házakat, kevesen fizetnek azért, hogy lehülyézzék őket. Már bocs …
(mellesleg engemet senki sem szokott 19:00 óra után hívni, pedig ez nincs is benne a szerződésünkben, egyszerűen azért, mert ez már mindenkinek a pihenőideje és emiatt ilyenkor már nem illendő zavarni)
Nemértekhozzá, de...
2011. június 22. szerda 15:44
Mert nem tud 25 millát rákölteni a házára. Közmű bekötés, kerítés, tereprendezés, ha kell akkor szennyvíztároló, telken belüli csapadékvíz elvezetés korrekten megoldva, kertépítés ami esetleg az összegyűjtött esővizet felhasználja stb…Ez ha szépen néz ki, akkor legalább 3-4 millió.
Összes terv (gépész, villamos, építész, statikus, bútorozás) ha kiviteli szinten meg van csinálva, hogy a derék szakmunkásnak ne kelljen gondolkozni + normális műszaki ellenőrzés legalább 1 milla. Inkább több. Normális gépészet, elektromosság, burkolatok ennyi pénzből nem jön ki. Ennyiből valamilyen házat lehet építeni 100 m2 hasznos alapterülettel. Esélyes, hogy nem lesz megoldva a tárolás funkció, anyu a nappaliban fog vasalni, mint a lakótelepi lakásban stb. Így lesz egy olyan lakása, mint a lakótelepi csak lesz kertje. Ugyanazok a problémák+fűnyírás :). Egy családi ház szerintünk máshogy működik, emiatt többe is kerül.
Huszti István
2011. június 22. szerda 15:48
[re=80815]Huszti István[/re]:
A 2. pont javítva – „Nem építtetői és tervezői viszony…..”
Nemértekhozzá, de...
2011. június 22. szerda 15:57
[re=80826]Koós Miklós[/re]:
Pont ezaz, hogy nem hülyézzük le őket, hanem N-szer is meghallgatjuk akár ugyanazt a marhaságot és próbáljuk a jó irányba terelni és hosszú küzdelmek árán megvédeni saját magától.
Engem simán felhívtak nemrégen vasárnap este 8kor. És nem ez az egyetlen eset. Itt nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem, hogy mi az a probléma, amiben segíthetek ebben az időpontban. De nem volt semmi, csak eszébe jutott egy dolog.
epiteszikon
2011. június 22. szerda 21:03
Nemrég történ. Egy pácienssel megállapodtam egy korrekt árban. Erre földhivatali ügyek miatt eltűnik és közel 4 hónap múlva újra „sürgős”. ( ez gondolom mindenkinek ikonszó ma már. S az sok idő múlva bekövetkező újra első egyeztetésen elém tesznek egy ceruzás kis rajzot. Megrökönyödtem, Amit láttam az gáz volt. S nem is felelt meg az előírásoknak. ( ezt ott nem is jeleztem, hiszen nem tervellenőrzésre mentem, hanem megállapodni, előleg stb és utána munka, kreativitás.) A lényeg. Előveszi árajánlatom (35.000.000.-ft-os ház) és nekiállja lehúzni az áraimat(50%al!!) , mondván = „dehát megvan tervezve”, így már nincs is sok dolgom. Szerintem hamarosan ráfognak döbbeni, hogy rajzolgatni egy dolog. Azt lehet a gyerekkel is. De tervezni, előírásokkal, speckó terepadottságokkal.
Az ügyfelek engem simán hívnak (akarnak hívni) este 20.00 -21.00 kor is….Tudniillik Ők akkor érnek rá, csak elfelejtik átgondolni hogy 18.00 után már tapintatlanság. munka miatt hivogatni. Sajnos a mai emberek simán le vannak hülyülve. Ez tény. S ma ehhez hozzájön hogy még pénzük (pénzünk) sincs….csak a vélt igények.
shiver
2011. június 22. szerda 22:20
Van valami mélyen gyökerező oka, amiért nincs rendes kommunikáció a szakma és a laikusok között. Nincs közös értékrend, nincs közös ízlésvilág, sokszor még egymás tisztelete sincs. Miért?
Tapasztalataim szerint az átlagember a szellemi munkát kevesebbre tartja mint egy tárgyi terméket. Pl egy szaktanácsért nem szívesen fizet túl sokat, de aztán másnap étteremben otthagy ugyanannyit szemrebbenés nélkül, hisz azért kapott „valamit”.
De ennél biztosan összetettebb a probléma. A szép szép, ez képzettségtől független, így a házak külső megítélésében nem szabadna túl nagy szakadéknak lennie, de van. A sok rossz példa, ami körülvesz minket, tudatformáló. Sokaknak már attól szép egy ház, hogy hibátlanul be van fejezve, mindenhol van vakolat, a kerítés rendben, a párkányok, korlátok a helyükön stb. Közben meg egy álmediterrán valami. De olyan házra vágynak! A belső konfliktus előjön valóban, nagyon egyetértek vele. Olyan házat akar, de nem magyiterránt, hanem készet, befejezettet, újat. Csak ezt nem tudja megfogalmazni. Kell/lehet/szabad a megbízás korai fázisában gyorstalpalót tartani épülettervezésből, a sikeres további munka érdekében? Úgy tűnik nincs más út. Ha nincs aki vagy ami ezt az építészek helyett megtenné (látható környezet, oktatás, média) akkor a mi feladatunk talán.
ba
2011. június 22. szerda 23:47
„A bizalom a lényeg.” – Ez nagyon szép, de adott esetben honnan lenne?
Itthon az emberek 99%-a tart valamilyen szinten az építkezéstől (nemcsak azért, mert van egy drukk, hogy mire megy el a családi költségvetés, hanem a sok idő, mérgelődés stb). Az építkezés pedig gyakorlatilag az építészeknél kezdődik. Nem lehet, hogy már az elején félresiklik valami, ami az egészre kihatással van? Például *valós* költségbecslés (de legalább tájékoztatás), alternatívák, …
Mint többször megfogalmazásra került a megrendelő általában laikus, úgymond határozott elképzeléssel. Én is ilyen vagyok. Akár olyan elképzelés is előfordul, amiről nem tudom, hogy ellentmondásos.
Ha észérveket kapok, meghallgatom. Ha hülyének néznek („szakmai okokból kifolyólag” dzsóker szöveg), azt nehezen tűröm. Értelmes ember laikusnak is el tudja magyarázni a szakterületét, alapösszefüggéseket, laikusként felfogható határokat. Ha erre képtelen, akkor valószínűleg a saját fejében is gondok vannak.
Ha egy építész képtelen kommunikálni a megrendelőkkel, akkor alkalmatlan a feladatra, menjen el egy irodába dolgozni, ahol a háttérmunkát kell csinálni. Ha a szakmájához sem ért, akkor tanuljon vagy keressen más foglalkozást, ne mások (akár az összesnél is több) pénzét szórja ki.
Huszti István: remélem sokat fog még írni 🙂
Hawaii
2011. június 23. csütörtök 07:44
– (Feliratkozás az értesítő e-mailre)
Otthonteremtő
2011. június 23. csütörtök 08:23
[re=80830]Nemértekhozzá, de…[/re]: Szerintem ugyanarról beszéltek Miklóssal, csak te nem finomítottál semmit az érzéseiden. Tudomásul kell venni, hogy a tervezés szolgáltatás. Sok pszichológiai és értékesítési ismeretet igényelne, de ez úgy gondolom nem feltétele a diplomának. Egyébként jó, ha az építész az első lépcső tud lenni az igényesség, az élhetőség felé. Ha ez nem sikerül, marad a kivitelező, aki tehet egy újabb próbát e téren, majd megkapja hogy ez baromi drága,más megcsinálja sokkal olcsóbban. A probléma az, hogy a szakmai igényességből nem nagyon kellene engedni sem tervezői, sem kivitelezői oldalról. Ezek után csak az marad, hogy Megrendelői oldalról tisztában kellene lenni a képességekkel, és lehetőségekkel, és BÍZNI kellene a szakmai tudásban, szakmabeliként pedig folyamatosan tanulva, és a dolgok lényegét megértve tudásunkkal szolgál/tat/ni az laikusok felé. Enélkül sajnos nem fog menni.
Sokszor azért valljuk be az Építtetőnek sem lehet könnyű. Sajnos az elviselhetőnél (már amennyire ezt egyáltalán el lehet viselni) sokkal gyakrabban találkozunk olyan tervekkel, ahol a tervezett megoldások vagy rég elavultak, vagy egymással egyáltalán nincsenek egységben , vagy szimplán semmi értelmük. Ezt hogy szűrje ki egy építtető? És a kivitelező hogy oldja meg, hogy ne rombolja le az építészbe vetett bizalmat, ne járassa le az építészt az építtető előtt, terv szerint kivitelezzen, viszont mellékesen a ház is jól működjön, és ne legyenek a betervezett hibákból garanciális problémák. Hát erre tényleg szívesen várnék ötleteket.
Hozzá kell tenni, hogy találkoztunk már olyan építésszel, aki értékelte a kivitelezői gyakorlatot, és belátta, hogy ami a terven csak egy vonal, az a valóságban terep körülmények között, munkafolyamatok egymásutániságából adódik ki, aminek megvalósításához hely, idő, stb kell az emberi precizitás szükségességéről nem is beszélve (de mondjuk hogy ez utóbbi alap a kivitelezésbe:)).
bobo
2011. június 23. csütörtök 13:29
[re=80826]Koós Miklós[/re]: amúgy a fenti gyönyörűséges rajz honnan való?
Koós Miklós
2011. június 23. csütörtök 13:42
egy „ősrégi” tervkritikából, ami pont ezzel a témával foglalkozott Tervkritika 08 | tanuljunk-e meg magunk tervezni? címmel
rugo
2011. június 23. csütörtök 16:17
mint építtető szólok.
egy építtető jelentős kiadás, (sokszor élete legnagyobb beruházása) előtt áll amikor építkezésbe kezd.
Amennyiben értelmi képessége, kulturális, műszaki képzettsége megengedi természetesen alaposan utánajár, hozzáolvas, ne adj’ istem ‘megtanul’ sok fontos dolgot az építészetből és próbál felkészült lenni. keresi az utat hogy az elképzeléséből hogyan tud látványt varázsolni…Csupán ezért súlyos hiba „gügye megrendelőként” kezelni akinek majd megmondjuk hogy mi a jó neki…
A helyzet hasonló bár a beruházás nagyságából adódóan hatványozottabb mint mondjuk amikor egy mosógépet veszek. (Előtte utánajárok:jéé vizzel működik, xx KW-ot fogyaszt, kell hozzá bejövő meg kimenő csatlakozás, a víz ne legyen kemény, lehet programozni, a villanyórám elbírja/nem birja ÉS MEGNÉZEM HOGY befér-e a moskonyhámba, esetleg hogy fog az ott mutatni etc.etc)
Véleményem szerint az építész dolga függetlenül attól hogy az éppíttető milyen formában adja elő elképzeléseit az hogy rávezesse -az igényei alapján- olyan megoldásokra, formavilágra, megvalósításra ami műszakilag, (építész) szakmailag elfogadható/megalapozott és amit a megrendelő esetleg el sem tud képzelni mivel nem jártas a témában. (de ettől még tudhatja hogy néz ki mondjuk egy födém csatlakozási csomópont.)
Szintén értelmi képesség kérdése hogy nyitott-e (vagy mennyire nyitott) az észérvekkel alátámasztott műszaki megoldások, megfontolások elfogadására. (De ha valakinek oroszlános kapubejárat kell és az építész zsigerei el tudják azt viselni- hát adjátok meg meg neki /nem feltétlen kell később azt a referenciák között mutogatni)
Tisztelettel felhívám a figyelmet hogy ma már számtalan könnyen tanulható, (néhány ingyenes) 3D modellező rendszer elérhető (lásd pld Google SketchUp) amelyekkel a műszaki érzékkel rendelkező építtető igen korrekt, mérethelyes és a leendő látványt tökéletesen megmutató elképzelést tud 3D-ben modellezni – természetesen nem műszaki tervezési szándékkal – a nélkül hogy hónapokat kellene éjszakákba nyúlóan egy lopott ARCHICAD-et vagy AUTOCAD-et tanulnia több kevesebb sikerrel.
Vagyis a kockás papírt miért ne válthatná föl az említett 3d modellezőben ‘barkácsolt’ látvány- elképzelés? Egy ilyen ‘tervet’ az építész ugyan úgy ‘megkritizálhat’, módosíthat, változtathat mint a kockáspapír rajzokat.
Úgy gondolom hogy egy ARCHICAD (vagy bármelyik másik CAD rendszer) megtanulása az a szakma része hiszen segítségével válik az elképzelés majd megalapozott műszaki tervvé. Az építtetők valószínűleg csupán ‘jobb hijján’ próbálkoznak ezeket az eszközöket az elképzeléseik látvánnyá alakítására használni.
üdv
rugo
Koós Miklós
2011. június 23. csütörtök 17:28
[re=80857]rugo[/re]:
az utolsó két bekezdésben foglaltak kivételével maximálisan egyetértek.
Teljesen mindegy, hogy milyen 3D-s programot tanul meg, ne sértse meg az építészeket azzal, hogy azt sugallja, pár munka utáni esti ujjgyakorlattal helyettesíthetőek. Nem az a probléma hogy valaki ne tervezhessen, hanem az esetek legtöbbjében az a gond, hogy annyira beleszeretnek a saját tervükbe, hogy nem is akarnak tőle elszakadni és az építésztől csak azt várják el, pusztán rajzolja meg.
„ja nincs benne lépcső és még nem tudom hol legyenek a tartófalak, de az már nem gond, Ön is bele tudja tenni” mondta nekem egyszer egy építtető.
Egy épületbe se a kimaradt lépcsőt, se a tartófalat nem lehet „utólag” beletenni.
egy tervező, mielőtt egy vonalat is lerajzol, fejben 20 féle szempontot vesz figyelembe még akkor is ha arról nem beszél.
Nem laikusok tervkorrekciójával foglalkozunk, sem kész tervek aláírásával, jó lenne ezt végre megérteni. A laikus szó a koos.hu teljes online felületén azt jelenti, hogy NEM SZAKMABELI.
Én ilyenre NEM VAGYOK HAJLANDÓ és ha ez a szerződés felbontásával jár, akkor azzal jár. Nem volt sok ilyen a praxisom alatt, talán ha 4-5.
Bizonyára találnak ehhez építészt, mert elég sokan vagyunk, de ezt a szemlétet és hozzáállást itt a koos.hu-n sajnos nem tudom elfogadni, de még vitatkozni sem róla, mert értelmetlen. Ha valaki maga szeretné tervezni a házát, semmi gond, a https://www.mek.hu adatbázisából kell keresni egy ehhez asszisztáló építészt.
Nemértekhozzá,de...
2011. június 23. csütörtök 19:44
[re=80857]rugo[/re]:
„Véleményem szerint az építész dolga függetlenül attól hogy az éppíttető milyen formában adja elő elképzeléseit az hogy rávezesse -az igényei alapján- olyan megoldásokra, formavilágra, megvalósításra ami műszakilag, (építész) szakmailag elfogadható/megalapozott és amit a megrendelő esetleg el sem tud képzelni mivel nem jártas a témában.”
Na ez a rész az, amit sokan nem hajlandóak megfizetni. Mert van, aki elvállal egy 30 milliós családi házat 130-150 E Ft tervezési díjért, de az tuti nem fog rávezetni senkit semmire. 2 egyeztetés, lerajzolja amit a kliens akar, max. annyit változtat rajta, hogy nagyjából megfeleljen az OTÉKnek és kész. Aztán majd épül valamiféle ház, amit a kivitelező is egyszerűnek gondol. És hiába mondok én teszem azt 350E Ft-ot ugyanarra a házra építész tervezési díjnak, és úgy állok neki, hogy kezdjünk el egy jó házat tervezni 10ből 9szer a megrendelő elszalad a 150E Ft-os kollégához.
shiver
2011. június 23. csütörtök 19:46
A szoftver (bármelyik) ismerete még nem építészet, és egy látványterv megléte minden előtt egyáltalán nem segíti az adott ház tervezését.
rugo
2011. június 23. csütörtök 20:46
[re=80860]shiver[/re]:
shiver,
ebben nem értünk egyet. Nekem mint építetőnek van egy elképzelésem (legyen kacsaláb, 48 szoba és függőkert) Ha ezt valahogy látvánnyá tudom alakítani akkor az sokkal egyszerűbben ‘leírja’ az igényemet mint bármi más. Az lehet egy alap ami mentén az építész el tud indulni.
„A szoftver (bármelyik) ismerete még nem építészet”
Ki mondja hogy az? A szoftver lehet a kockáspapír amelynek segítségével sokkal érthetőbben és láthatóan közölhetem az igényeim.
Miután megvan az igény jöhet a ‘kritika’ ami ha jogos, értelmes és megfelelő módon van tálalva ráadásul műszaki indokokkal alátámasztható akkor azt/azokat egy értelmes építtető bizonyára megfontolás tárgyává teszi.
epiteszikon
2011. június 23. csütörtök 21:24
A lényeg. A tervezési díj minden esetben magában hordozza azt, hogy valóban beleássuk magunkat egy Feladatba. Az Építtetők nagyon jól járnának, ha nem tervezői árajánlatok + – 50-100 e Ft-os kérdéseiben gondolkodnának, hanem egy valóban melegen ajánlott / jó referenciákkal rendelkező Építészt kell megbízni és után valóban lehet ALKOTNI. Bizalom. Sajnos itt vidéken (Fejér, Veszprém megye) a családi ház tervezési díjjak a béka feneke alatt vannak (100-150 e fT). Utcákat kellene tervezni, hogy irodát, jogtiszta szoftvereket tudjunk belőle fenntartani. Komoly műtét előtt áll a Páciens , valaki mondja neki, ” Te, tudok egy olcsó orvost”.
Nos, Megbízná Őt tisztelt Építtető ? Vagy ez más ? Mi csak a következő 30-50 évét határozzuk meg. Tud olcsó építészt? Ez nem jó kérdés. Tehát építtetők az Építkezés előtt rá kell készülni, stílusok, háznézések, tapasztalatgyűjtés és letisztult funkcionális programmal kell az Építészt megbízni. Ez a titka.
Koós Miklós
2011. június 23. csütörtök 22:26
egy TV szerelőtől, egy fodrásztól, egy orvostól, egy ügyvédtől, de egy szakácstól is elvárja mindenki, hogy profi legyen, tegye a dolgát és lehetőleg ne kezdő legyen, mert abban nem bízik senki sem. Ha valakit – a véleménye szerint – jogtalanul megvádolnak, azonnal kapcsolatok után keresgél, hogy meg tudja találni a legjobb védőügyvédet. Egy sima fogtöméshez megkérdezzük az ismerőseinket, hogy kihez menjünk. Mindenkiben, mindenhol a profit keressük, nem akarunk csalódást, hiábavalóságot, azt akarjuzk, hogy olyat találjunk, aki nálunk ahhoz jobban ért.
Nem romlik el a TV-nk, csak mondjuk 5 évente, nem készítünk hetente 3-4 Stroganoff bélszint, de elvárjuk, hogy a mesterek sok ilyet csináljanak, mert akkor minket megfelelően fognak kiszolgálni.
Miért gondolják sokan azt, hogy ha már építettek egy házat, az felér azzal, mint amikor azt valaki 5 évig tanulja, majd utána több tucatot tervez, mi több ez tölti ki az életét. A kettő ugyanarra jogosit?
Szabóbácsi
2011. június 24. péntek 01:29
Még a szakmai oldalról is megértem az építtetők számunkra furcsa reakcióit.
Ki ne emlékezne saját tapasztalatából hogy volt egy problémája, ami bármi lehet? Autó, betegség, javíttatás, jogi intézés… És több szakember után saját magának kellett megoldania a gondját. És a legtöbbször így sikerült nagy nehezen. Nemritkán szerintem az építész is elunja a sok mekkmester botladozásait és maga lép a tettek mezejére. Nos, szerintem ugyanígy vannak a tervezéssel a laikus építtetők is.
A jó tervezővel való együttműködés végtelen előnyeit sok kolléga már szemléletesen ismertette, arra nem kívánok kitérni.
Huszti István
2011. június 24. péntek 09:23
Tévedés azt hinni, hogy a számítógépes grafika alkalmas a tervezésre. Ez a felfogás teljesen érthető egy laikus építtetőnél, de sajnos az építészek között is egyre többen gondolják ezt, főleg a fiatalabb számítógépen felnőtt korosztály.
Megpróbálom egy példán keresztül bemutatni.
A londoni taxisoknál végeztek egy vizsgálatot, hogy az agyuk azon területe, ami a térkép alapján való tájékozódásért felelős az átlag emberhez képest eltérő-e. Az eredmény az volt, hogy igen. Azzal, hogy a napi gyakorlat, TAPASZTALAT állandóan fejben a térkép használatára kényszeríti őket, az agyuk fizikai alakulását is okozta.
Hasonlóan van ez a rajzzal, a képi megjelenítéssel. A szabadkézi rajzgyakorlatok manualitása az az eszköz, amivel meg lehet tanulni a valós teret és az azokhoz kapcsolódó térhatásokat. A rajzolásnak nem az a fő szerepe az építészetben, hogy látványos grafikák szülessenek, hanem az, hogy az építész alkalmas legyen térben (nem csak 3D)konstruálni. A felkészült építész által készített szabadkézi vázlatok sokkal több, a valós térérzethez kapcsolható információval tudnak rendelkezni, mint a legjobb számítógépes grafika. (Persze az építtető most rögtön megkérdezheti, hogy honnan tudja ki a felkészült. Most hivatalból azt kellene mondanom, hogy minden jogosult építész, de a valóság nem ez. Nagyon jól kirajzolódik az, hogy a rajztudás és a tervezési minőség egyenes arányban van. Ezen az alapon én lényeges különbségeket látok az egyes képzési helyek között is.)
A számítógéppel történő tervezés teljesen hamis érzeteket képez – ezt elég hosszan és részletesen lehetne elemezni és lehet is. Az az építész, aki csak számítógépes vázlatokat mutat az építtetőnek az „becsapja” őt és saját magát is. Az építtető részéről önámítás az és saját magának árt, ha 3D programokkal játszik.
Van egy mondás a szakmában – aki nem tudja egy statikai számítás végeredményét előre megbecsülni, az ne számoljon számítógéppel. Én ehhez hozzátenném azt, hogy aki szabad kézzel nem tud egy arányos, érzeteket is bemutató vázlatot készíteni, az ne tervezzen számítógéppel, sőt sehogy.
Az építtetőknek pedig azt javaslom, hogy lakóházat tervezésénél ragaszkodjon a skiccekhez, a beszélgetéshez, a példákhoz, az alternatívákhoz. Ha az építész 3D vázlatokat mutat csak keressen mást.
Koós Miklós
2011. június 24. péntek 10:43
[re=80873]Huszti István[/re]:
a szabadkézi rajz valóban nagyon fontos, de nem az építész-megrendelő viszonylatában, hanem MAGUNKNAK és a szakmán belül. nem hiszem, hogy az építtetőknek szép szabadkézi rajz elégséges volna, sokkal fontosabb, hogy minél jobban tudja, milyen héza lesz. A térbenlátás képességével nem rendelkezők számára a 2D-s rajzok sohasem jelentik azt, hogy értik is azt, amit látnak. Megtévesztő, ha azt gondoljuk, ránézünk egy alaprajzra és látjuk a házat, ez a legtöbb embernél közel sincs igy. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
A szabadkézi vázlatok vagy nagyon vázlatosak és így nincs sok információértékük vagy részletesek, de akkor meg nagyon időigényesek, nem is szólva arról, ha változtatunk, kezdhetjük 0-ról. Végül pedig a szabadkézi rajzoláskor kiválasztunk egy várhatóan előnyös nézetet és azt rajzoljuk meg, nincs lehetőségünk (mármint időnk) ilyenből 3-5-9-15 öt készíteni. Ami meg még nincs kitalálva, hajlamosak vagyunk elnagyolni vagy meg sem rajzolni.
.
Én már nem bajlódom ezzel. Aprólékosan megmodellezem a házat és azt aztán abból a nézetből mutatom meg, amiből csak akarják, nem gond. Kivülről, belülről. Ugyancsak nem gond a változtatás sem, mert egyből látható a módosult megjelenés.
Sokkal gyorsabban veszem észre, ha valami nincs jól megtervezve, mert a modell nem hazudik. Kizárólag azért vágtam bele anno a CAD-del történő rajzolásba, mert képes volt a 3D-s megjelenítésre, amivel nagyságrendileg hatékonyabbá vált a megrendelők számára az épület térben való elhelyezése és megjelenítése.
Koós Miklós
2011. június 24. péntek 10:49
a cikk végi szavazás eredménye, miszerint „az Ön tervezője milyen hibákat követett el?” azt mutatja, hogy a legtöbb építész SEMMIFÉLE térbeli rajzot sem készít.
Huszti István
2011. június 24. péntek 10:57
[re=80874]Koós Miklós[/re]:
Nekem az a tapasztalatom, építtetőktől többször az a visszajelzés érkezett, hogy a szabadkézi vázlatból jobban megértették. Persze a tömegvázlatok, perspektívák munkaigényesek, de egy jó kézi alaprajz, homlokzat is nagyon jó tud lenni. A feldolgozás, a végleges bemutatás és kontroll valóban számítógépes 3D- ben szükséges. Az aprólékos 3D amúgy legalább annyira munkaigényes, mint egy szabadkézi tömeg. Én úgy gondolom, hogy valós visszajelzések szabadkézi rajzok nélkül nem megy.
Az építtető pedig – tisztelet a kivételnek – a számítógépes rajzból sem érzékeli igazán a teret, csak azt hiszi. A térérzékelés a fejben van és az nem azonos a 3d-vel.
Koós Miklós
2011. június 24. péntek 11:12
[re=80876]Huszti István[/re]:
ezek szerint nagyon eltérőek a tapasztalataink. A részletes modellkészítésnek az az óriási előnye, hogy csak EGYSZER kell elkészíteni, ha változtatás van, pillanatokon belül kész a módosítás, szabadkézi rajznál viszont ki lehet dobni a korábbit és újra kell kezdeni elölről.
Ne érts félre nem akarlak meggyőzni, hogy az a jó, ahogy én csinálom, NEKEM ez vált hatékonnyá.
Beg
2011. június 24. péntek 11:16
Én a szabadkézi rajzolás kapcsán osztom Miklós gondolatait. Alapvetően magamnak rajzolok szabad kézzel, amit a bemutatás előtt feldolgozok számítógéppel (először még csak alaprajzon, a tömeg, ha számítógépes is, akkor is csak egyszerűsítve), mert sokszor centiken múlik egy beépítési lehetőség. Ezt általában megküldöm előre e-mailen, hogy kicsit nézegethessék, és úgy találkozzunk, hogy már kialakult gondolataik vannak a vázlatról. A személyes találkozónál aztán előkerül a skiccpausz és ceruza, hogy amiről beszélünk, az gyorsan látható is legyen. Amikor már úgy érzem, hogy megtaláltuk a megfelelő utat, akkor jöhet a részletes 3D-s látványterv, hogy kívánság szerint körbejárhassuk, ahogy Miklós is írta.
Huszti István
2011. június 24. péntek 11:28
[re=80877]Koós Miklós[/re]:
Én sem akarlak meggyőzni, de hát ez egy fórum, minél több vélemény, annál jobb. Valóban sarkosan fogalmaztam, hogy kizáró legyen a csak számítógépes rajz.
A probléma érzékeltetésre mondanék egy tapasztalati példát.
Szabadkézi rajztanításnál jellemző teszt egy rajzolást tanulni kezdőről, hogy egy széket felteszünk egy asztalra és azt rajzoltatjuk (ennek a feladatnak nem az a lényege, hogy szép széket rajzoljanak, azt nehéz). Az esetek többségében – >90 % – a széket olyan pozícióban rajzolják, mintha a földön lenne. A nem tanult rajzoló nem a valós látványt rajzolja, hanem a fejében lévő szék sztereotípiát.
Nézd meg ezt a Kós Károly tervet, ha az alaprajzból pontosan géppel kiszerkesztenéd a perspektívát nem az jönne ki mint a rajzon.
https://www.google.hu/imgres?imgurl=https://arc.sze.hu/eptortea/108ab.GIF&imgrefurl=https://arc.sze.hu/eptortea/szazadfo.htm&usg=__qK0MJKf3aZCHBdQFfHsBZXW42XA=&h=559&w=500&sz=61&hl=hu&start=8&sig2=aQyGwQmVm14hIE8C0akuRw&zoom=1&tbnid=M_ZYOX2_60H8MM:&tbnh=133&tbnw=119&ei=uFgETrj6L5Gk-gbAt8zlDQ&prev=/search%3Fq%3Dkos%2Bk%25C3%25A1roly%26um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26channel%3Dnp%26biw%3D1024%26bih%3D605%26tbm%3Disch&um=1&itbs=1&biw=1024&bih=605 (no ez jó hosszú)
Kós Károly ösztönösen-tudatosan torzított a rajzon, ezzel többet érzékeltetve belőle.
Koós Miklós
2011. június 24. péntek 11:40
[re=80879]Huszti István[/re]:
egyrészt nem fair ideidézni az egyik legnagyobb magyar építészt, még annak kapcsán sem, hogy nekem sajnos egy O betűvel több van a vezetéknevemben 🙂 , másrészt azt is mondhatnám, hogy KK-nak nem volt választása, nekünk viszont van, utolsó sorban pedig még 25 évvel ezelőtt is, amikor kezdtem, minimum 2x annyi idő állt rendelkezésre egy tervezési munkára, mint ma.
Huszti István
2011. június 24. péntek 11:45
[re=80880]Koós Miklós[/re]:
Mert a számítógépes grafika elveszi az idődet. 🙂
Hawaii
2011. június 24. péntek 13:01
[re=80873]Huszti István[/re]: A szabadkezes rajz és a virtuális térbeli modell is csak egy-egy eszköz a gondolataink kifejezésére a maga előnyeivel, hátrányaival és létjogosultságával. Kézzel rajzolva könnyebb és gyorsabb egyéniséget, stílust kölcsönözni a tervnek, de cserébe sokkal nehezebb és lassabb a szabályos alakzatok, precíz méretek szemléltetése. A parametrikus modellezésnél pont fordítva van, ott a stílusos végeredmény követeli meg az akkurátus, részletgazdag kimunkáltságot, míg a szabályos alakzatok, a mérethelyesség eleve adottak. És akkor ehhez társul még a rugalmas módosítási és konvertálási lehetőség, ami olyan komoly előny a szabadkezes rajzzal szemben, hogy nem véletlen a 3D erősödő térhódítása. A szabadkezes rajz a kezdeti képlékeny gondolatok, skiccek felvázolására alkalmasabb, onnan vélhetően jó darabig nem fog kiszorulni, legfeljebb a papírt felváltja a digitalizáló tábla. Nem mellesleg egy valamire való 3D-s programmal ‘szabadkézzel rajzolt’ hatást is lehet rendereltetni tetszőleges nézőpont alapján.
„Nagyon jól kirajzolódik az, hogy a rajztudás és a tervezési minőség egyenes arányban van.”
Ellenben az ok-okozati összefüggés a korrelációból még nem következik. Aki igényesebb rajzot készít, az jó eséllyel igényesebb 3D modellt tenne le az asztalra, amennyiben a modellezést is olyan szinten elsajátítaná, mint a rajzkészséget. És itt már nem elhanyagolható tényező az adott 3D program kezelőfelületének intuitív mivolta sem. Nagy a szórás.
„A felkészült építész által készített szabadkézi vázlatok sokkal több, a valós térérzethez kapcsolható információval tudnak rendelkezni, mint a legjobb számítógépes grafika.”
Az az érzésem, itt az igényes rajzot méri össze az igénytelen 3D-vel. A 3D-s virtuális ábrázolás tetszőleges mértékben közelíthető a valósághoz. Elsősorban idő és számolókapacítás kérdése, ahol az olyan jelentéktelennek tűnő részleteknek is felértékelődik a szerepe, mint a textúrák minősége, bevilágítás, térbeli torzítás, fókusz… és megannyi beállításé, amiről a 3D grafikusok bizonyára sokat tudnának mesélni.
Huszti István
2011. június 24. péntek 22:10
[re=80882]Hawaii[/re]:
„A szabadkezes rajz a kezdeti képlékeny gondolatok, skiccek felvázolására alkalmasabb, onnan vélhetően jó darabig nem fog kiszorulni,”
Jól fogalmaztál, mondanivalómnak ez a lényege, azzal kiegészítve, hogy én ezt tartom az építtetővel való kommunikáció alapjának is.
A számítógép leírt előnyeivel egyetértek, én is használom. Ami az igényes grafika és az igénytelen 3D kapcsolatáról írsz, én nem erre gondoltam. A tulajdonságaik nem leképezhetők egymásra, de abban egyetértek, hogy mind a kettő egyenrangú és egymást jól kiegészítő eszköz, de egyik sem helyettesítheti a másikat.
Kuller Tamás
2012. január 25. szerda 14:24
Kedves Miklós,
Mivel idézett tőlem (ami mellesleg nagyon megtisztelő), úgy illik, hogy reagáljak. Ha kicsit késve is, de csak most vettem észre ezt a cikket.
Csak egyet tudok érteni azzal, amit a gondolatomra írt (habár kicsit más szemszögből, ha jól sejtem 😉 ):
„Amikor csak a részletes látványtervek elkészülte után derül ki, hogy “én nem ilyen lovat szerettem volna”, akkor ott valami komoly gond lehetett az őszinteséggel és/vagy a kommunikációval. ”
Mint említettem az igények ismertek voltak elég pontosan (egyébként azóta sem változtak) csak a kommunikáció felénk volt eléggé félrevezető. Ugyanis a fő elvárások nagyobb részét megsértette a terv kisebb nagyobb mértékben, de mi jóhiszeműen elhittük, hogy nem így van. Annál fájóbb volt az ébredés ebből a mesterséges „álomból”….
Csak ennyit szerettem volna és annyit, hogy van már egy építési engedélyes háztervünk, amit szívesen be is küldök. Így Fenyvesi Péter Háza mellé tudja tenni összehasonlítási céllal. Ahogy azt ígértem is tavaly. S remélhetőleg láthatóvá is válik, miről is beszéltem annak idején.
Üdvözlettel egy lelkes olvasója:
Kuller Tamás