Környezettudatosak-e a passzívház megoldások?
Tagadhatatlan tény, hogy a környezettudatosság az építészeti tervezés egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb szempontja. Hivatkozva az energiahatékonyságra, környezetszennyezésre, stb. számtalan megoldás, javaslat kerül az építtetők és a tervezők elé. A receptszerűen ömlesztett információhalmazban egyre nehezebb eligazodni, nem könnyű eldönteni, hogy szűk üzleti érdeket szolgáló propagandával, vagy jószándékú tudatlansággal, vagy valóban hasznos megoldással van dolgunk.
Egyik gyakori példa, amire egyre több építtető kérdez rá a „termikus burok” és ezen belül is a talajon fekvő padló hőszigetelése. Felkészült építtető nemrég az alábbi a fenti ábrát tette elém.
Az ábrához a következő számítást csatolták.
Az építtető a képből és táblázatból azt a következtetést vonta le, hogyha a padló alá minél több hőszigetelést épít be, akkor annak vastagságának arányában energiát takarít meg. Rossz szokásomhoz híven megkérdeztem néhány kollégát, hogy szerintük hogy van ez. A válaszok érdekesen oszlottak meg. Idősebb kollégák próbáltak csípőből válaszolni, de hamar kiderült, hogy fogalmuk sincs, fiatalabb építészek egyike közölte, hogy ilyenről nem tanult, a másik arra a következtetésre jutott, hogy ugyanúgy, mint a falnál, csak a külső hőmérsékletet valamelyest csökkenteni kellene. Külön téma lehetne, hogy „energiatudatos” korunkban az építészek ismeretei miért ennyire hiányosak, de most inkább az egyértelműség kedvéért néhány alapfogalmat leírnék.
Hőáramok a talajban
Az elvet az alábbi ábrán tudom szemléltetni. Vegyünk egy egységnyi (dA) felületű hőforrást, amit egy végtelen síkra (föld felület) helyezünk. A hőáramok eloszlása szerint látható, hogy a hőcsere a dA felület köré húzott féltérben két jellemző részből áll. Az egyik (piros vonalak) egy dt elméleti távolságra lévő, végtelen kapacitásunak és állandó hőmérsékletűnek tekinthető réteg felé halad, míg a másik (kék vonalak) a talajon keresztül a külső tér felé. A hőveszteség a dA felület köröli 180 fokos térfében a hőáramok összege (integrálja). Látható, hogy a hőáramok térben is változnak és nem csak a dA elem (padló) hőszigetelésétől függenek, hanem a dt vastagságú talajrétegtől és a padló felület nagyságától, arányától.
A következő ábra egy valós épületszerkezet hőáramait mutatja (Physibel demo). Ez jól mutatja, hogy a padlóban a lábazatok mentén jóval nagyobb hőáramok alakülnak ki – belül 2 W/m2, míg a lábazatok mentén 30W/m2). Ez előre vetíti azt a kérdést, hogy hol a leghatékonyabb a hőszigetelés alkalmazása.? Ezt a kérdést nem csak a padló felületéi viszonyain belül, hanem a többi határolószerkezet összefüggésein belül is fel kell tenni, vagyis össze kell hasonlítani fal-födém-lábazat-hőhidak viszonylatában, figyelembe véve azok felületi arányát, szerkezeti sajátosságait.
Visszatérve a PH példa adataira, a rétegrendi hőátbocsátási valóban jellemző értéke a padlónak, de nem az energialeadás számolási értéke és semmilyen információt nem ad arról, hogy a hőszígetelés mennyire hatékony. Ezért én ezt megtévesztőnek tartom, azt a képzetet adja, mintha a hőátbocsátás csökkentésének legfőbb eszköze a padló alatti hőszigetelés alkalmazása lenne.
Kis kitérőnként vísszatekintenék időben. Az építészmérnöki képzésben már az 1950-es években szerepelt a probléma analitikus megoldásának oktatása (aztán valahogyan kimaradt ?). Tudtommal tankönyvként használták Albert János – A hőszigetelés kézikönyvét, amiben a elég használható számítási módot ír le. A számítás a Weyh képleten alapszik,
Q=l(Ab(t2-te)+Bb(t1v-te))
ahol Q – a hőveszteség
l – a padló hossza
b – a padló szélessége
A és B – a felületaránytól, a padló rétegrendi hőátbocsátási tényezéjétől, a talaj hővezetési tényezőjétől, a talaj talajvíznél értelmezett hőmérsékletétől, a külső hőmérséklettől függő változók.
t2 – a külső hőmérséklet
t1v – a belső hőmérséklettől és az A, B esetekben felsorolt változóktól függő redukált hőmérséklet
te – a talaj talajvíznél értelmezett hőmérséklet.
A számításhoz a változókat mérésekkel és számításokkal meghatározott táblázatokban adták meg. Az érdekesség kedvéért ezeket ide bemásoltam.
Ennek a kitérőnek talán két érdekessége van. Az egyik az, hogy a nemrég hatályossá vált MSZ EN ISO 13370:1999 Hőátvitel a talajba. Számítási módszerek szabvány szintén e számítás alapján működik. A másik pedig az, hogy az építészeknek nincs arra jogalapjuk hivatkozni, miszerint a számítás eddig nem volt gyakorlat és ezért nem ismerik. A mentség talán az lehet, hogy eddig nem volt rá társadalmi igény, de talán a mérnöki alapismereteket nem kellene „visszabutítani” az aktuális társadalmi elvárásokhoz. Azért is gondolom, hogy aktuális ezen elgondolkozni, mert tapasztalatom szerint az egyre divatosabb dizájn szemlélet hajlamos nem tudomást venni a mérnöki szempontokról. Pedig a legszebb forma sem lehet építészeti kategória, ha nem mérettett meg a mérnöki hasznosság és célszerűség szempontjából.
A hőszigetelés hatékonysága.
Egy hőszigetelés hatékonyságát divatos manapság a pénzügyi, vagy az energetikai megtérülés alapján vizsgálni és erre sajnos igen sok kétes értékű számítás jelenik meg. Én itt nem ezt a módszert választanám, elsősorban azért, mert egy optimum érték felvételéhez szükséges egy társadalmi megegyezés, nevezetesen olyanok, mint tervezett élettartam, energiafelhasználás és kibocsátás üteme, annak környezeti visszahatása, energiahordozók rendelkezésre állásának ideje, pénzügyi függőség és még sorolhatnám. Véleményem szerint ilyen társadalmi megegyezéshez nem jutottunk még el, ami elég nagy baj. Ezért egy konkrét példán keresztül azt vizsgálnám meg, hogy a lehetséges műszaki megoldások közül – azonos teljesítmény mellett, jelen esetben energiaveszteség – melyik a takarékosabb.
A példa adatai
Vegyünk egy 6×10 méteres alapterületet, aminek a talajon fekvő padlójának és alapozásának kialakításai a következők.
- eset – a bevezetőben megadott PH szerkezeti megoldás szerinti.
- eset – az alapozás sávalap, amely kívülről a terepszinttől 1 méter mélységig szigetelt.
A számítás egyszerűsítése érdekében a padozat és alap nem hőszigetelő anyagainak hatását figyelmen kívül hagyom, a hőszigetelés lambda értéke 0,04 W/mK. A talaj homokos kavics.
A számításokat az MSZ EN ISO 13370:1999 szerint végzem. Az eredményket grafikonokon adom meg, a rövidség kedvéért a számításokat nem részletezem.
a) Padló- fal viszony
A padló és a fal viszonylatában az a kérdés, hogyha mindegyikbe ugyanannyi hőszigetelést építünk be, akkor milyen mértékben csökken a hőátbocsátási tényező ? A következő grafikon a fal és a padló U értékének változását mutatja a beépített hőszigetelés vastagságának függvényében. A padló görbéje alacsonyabban halad, mint a falé, vagyis ugyanannyi beépített hőszigetelés hatására a padló U értéke kisebb, de a hatékonyságot nem ez mutatja. A padlónál a számítás figyelembe veszi a hőátvitelben résztvevő talajréteg szigetelő képességét is, ezért az induló érték eleve jobb.
A hatékonyság a görbe meredekségével jellemezhető, látható, hogy a fal függvénye gyorsabban esik, ezt szemlélteti az ábrán behúzott érintők meredeksége is. Ha a kezdeti beépített hőszigetelés vastagságát 6 cm-re vesszük és utólag kétszer 6 cm-t beépítünk, akkor az ábra utáni táblázatban láthatók a növekmények. Egyértelmű, hogy a falba épített szigetelés hatékonyabb. Persze ebből nem az következik, hogy a padlóba szánt szigetelést a falba tegyük, hanem azt, hogy minden esetben mérlegelni kell, hogy ezek milyen arányban legyenek, hogy a rendelkezésre álló – mondjuk pénzügyi – keretek közt az optimális megoldást kapjuk.
Bár szakmai közhely, de mégis megemlíteném, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a beépített hőszigetelés vastagságával arányosan energiát takarítunk meg. Bizonyos vastagság felett a hőszigetelés hatékonysága rohamosan csökken. Jelen példánál a padló hőszigetelésének vastagságát 18-ról 24 cm-re növelve az U érték csökkenése 0,033, míg a 6-ról 12 cm-re növelésnél 0,104 volt, vagyis 3,15 részére csökkent a hatékonyság (de a költség nem !).
b) Padló és lábazat viszony.
A következő diagramban a lábazatra jellemző görbéknél a hőszigetelés vastagságának értékét a felület/kerület arányában redukáltam. Így az 100 cm mélyen szigetelt lábazat görbe metszése a padló görbével azt mutatja, hogy azonos anyagfelhasználásnál a két szigetelési megoldás mikor egyenértékű. Ettől a ponttól a PH megoldás kedvezőbb. Mivel a metszéspont igen kis értéknél van – 3,5 cm – és más szerkezeti szempontok szerint a padlóba általában min. 5 cm szigetelést teszünk, valamint a lábazatot is szigeteljük a hőhidasság miatt, kijelenthető, hogy a gyakorlatban is a PH megoldás a jó, még akkor is, ha nem PH-at tervezünk a padló hőszigetelés viszonylatában.
(Meg kell itt is jegyeznem, hogy ez a számítás csak a jelen példára igaz, minden eset különböző.)
Annak eldöntése, hogy végül melyik megoldást választjuk nem csak a hőszigetelési szemponttól függ, felsorolnék néhányat.
- Milyenek a talajmechanikai adottságok, érdemes -e lemezalapot készíteni ?
- A lemezalap gazdaságosabb, vagy a sávalap ?
- Az alap alatti hőszigetelés alakváltozásának milyen hatása van az alap merevségére, ez milyen megerősítéséket kíván ?
Az ábrán feltüntettem az 50 cm mélyen szigetelt lábazat diagramját is. Itt is jól látható, hogy a lábazati szigetelés mélysége nagyon fontos, nem kellő mélység esetén szinte hiába növeljük a szigetelés vastagságát, szinte hatástalan.
ÖSSZEFOGLALÁS
A lemezalapos PH megoldás a hagyományos sávalapos kialakítással szemben nem csak PH esetén, hanem általában is hatékonyabban hasznosítja a hőszigetelést, tehát környezettudatosabb. Az optimális megoldáshoz esetenként meg kell vizsgálni a kívánt cél keretein belül az egyes típusú felületek és szerkezetek helyes szigetelési arányát, ami mindenkor az adott ház geometriájától is függ, ezért csak akkor vagyunk környezttudatosak, ha ezeket a számításokat elvégezzük és nem receptszerűen dolgozunk. Ez véleményem szerint az építészektől az eddigi általános gyakorlathoz képest egy más tervezési hozzáállást jelent, a tervezés munkaigénye megnő, a rutinszerű megoldások már nem elégségesek. A szakma feladata az építtetők felé bebizonyítani, hogy ennek a munkatöbbletnek a díjazása jó befektetés. Jó döntést csak a többi szerkezeti, jelen esetben kiemelném a statikai, szempont együttes figyelembevételével hozni. A hőszigetelésre helyezett lemezalap alakváltozási és viszonyainak vizsgálata a döntés hangsúlyos eleme, ezt szeretném részletezni ezen írás folytatásában.
Hozzászólások (27): megnézem
TÜKE
2011. június 16. csütörtök 07:08
Előre is elnézést az építészektől. Ők bizonyára tudják,az érdeklődők (laikusok) esetleg kevésbé. [ = Itt fogunk lakni c.pályázatra értem. ] A mai téma kapcsán én elsősorban annak jártam utána, pl. mit jelent a környezettudatos épület ? Kezdetben megörültem ilyen vélekedéseknek : A környezettudatosság már az építészetben sem álom. De aztán Miklós gondolatai kissé visszafogták kezdeti lelkesedésemet… és főbb gondolataival egyetértek.
Mellesleg itt : https://www.mfor.hu/cikkek/A_kornyezettudatosag_mar_az_epiteszetben_sem_alom.html (rendhagyó pályázat!…ahogy olvasgattam róla más helyeken – hozzászólásokat is.
Majd javítson ki, aki csak akar, de én nem nagyon olvasok olyan híreket/anyagokat, hogy pl. a „kivitelezők” oktatása/ továbbképzése (?) – az kb. hol tart(hat) napjainkban ? Én úgy gondolom, lehet környezettudatosan megtervezve az épület, ha a kivitelezése (megépítése)olyan, amilyen.
Tisztelet a kivételnek.
Koós Miklós
2011. június 16. csütörtök 08:14
[re=80696]TÜKE[/re]:
„De aztán Miklós gondolatai kissé visszafogták” a fenti cikket Huszti István írta, én csak közreadtam.
shiver
2011. június 16. csütörtök 09:33
Van valakinek összehasonlító adata arra, hogy adott ház alapozási költsége földmunkával együtt hogy alakul ha a megszokott sávalap kerül alá vagy egy fenti PH-s megoldáshoz szükséges lemezalap? Utóbbinál gondolom kevesebb a földmunka de több a vasalás, jobb beton kell stb. A hőszigetelés mértéke egyéni döntés lehet, de az alapnak statikailag jónak kell lennie. Készített már valaki mindkettőt amit össze lehetne vetni?
atuse
2011. június 16. csütörtök 10:14
Kissé kétkedő vagyok a fenti PH lábazati megoldással kapcsolatban.
Manapság olyan érzésem támad mintha az épületeknek fordított hűtőszekrényeknek kellene lenniük: túlzottan és kizárólagosan a hőszigetelés dominál az általános megítélés szempontjából. Ami a mai magyar épületek / építési morált tekintve helyes törekvés, de abszolute már kissé eltúlzott.
A fenti csomópontra visszatérve épp a mérnöki szemlélet veszik el: mintha a hőtechnika oldaná meg a teherviselést. Lemezalapot akkor célszerű készíteni, ha az épület terhei egyenletesen oszlanak meg az alaprajzon és a teherátadás egy síkon van. Ebből a szempontból egy lakóház ellenpélda, mert mindenféle helységek vannak benne össze-vissza, pincék vagy szuterénok vannak (akár részlegesen is) és csak az Alföldön építünk már csak házat.
És legnagyobb kérdés az, hogy a „tél-tábornok” olvasta-e a hőtechnikai szabványt? A padozat hőszigetelésével feljebb kerül a fagyhatár. Vajon a fenti megoldás nem fog szétfagyni?
UI: Múltkor itt mutatta be Miklós a GeoCell habüveget, ami a fenti csomópontra jó megoldás lenne, mert megoldja a teherátvitel, a hőszigetelés és a kavicságyazat feladatát egy rétegben.
El Koulali Karim
2011. június 16. csütörtök 10:24
[re=80702]shiver[/re]:
laikuskent nem tudom megitelni, realis-e:
https://www.csaladihaztervezes.hu/Cikk/lemezalap-kontra-savalap?szovegKijelol=k%C3%B6lts%C3%A9gek
Hawaii
2011. június 16. csütörtök 11:34
Elnézést a kukacoskodásért, csak szemet szúrt, hogy a fal és a padló hőátbocsátási tényezőjénél a grafikon és a táblázat mintha nem lenne teljesen összhangban. Pl. a fal kezdeti U értéke a grafikon szerint 0,6 (táblázat szerint 0,06), vagy a fal U értékének csökkenése 6cm beépítésekor a grafikon alapján ~0,282 körüli (táblázatban 0,266 szerepel).
Huszti István
2011. június 16. csütörtök 13:03
[re=80705]Hawaii[/re]:
Kösz az észrevételt, a táblázatban elgépeltem, a számított értékek a grafikin függvényéből vannak, az pontos.
Huszti István
2011. június 16. csütörtök 13:08
[re=80703]atuse[/re]:
Lehet, hogy az írás vége elkerülte az olvasók figyelmét, ez az összehasonlítás csak a hőszigetelés szempontjából igaz, készült egy statikai elemzés is, ez ez után fog következni, részletes számításokkal. A szerkezetet ezekkel együtt lehet megítélni. A részletes számítások bemutatása nélkül a következtetéseket nem vetíteném előre.
Huszti István
2011. június 16. csütörtök 13:11
[re=80704]El Koulali Karim[/re]:
A webhelyen látható sávalap megoldást én nem tartom jó összehasonlítási alapnak, nem tartom célszerű kialakításnak, így már részleteket sem vizsgáltam.
TÜKE
2011. június 16. csütörtök 16:30
[re=80699]Koós Miklós[/re]:
Elnézést kérek a szerzőtől,Huszti Istvántól.
Nem kukacoskodás részemről,de az említett könyv ( Albert János ) 1962-es kiadású,majd 50 éves. Benne a középhőmérsékletek 50 év átlagában adatok.
Vajon azok az adatok változtak-e?- gondolom igen. (?) jelentősen befolyásolják-e a számításokat ?
Huszti István
2011. június 16. csütörtök 21:27
[re=80717]TÜKE[/re]:
Ebben a számításban a hőátbocsátási tényezőket hasonlítottam össze. Ezekhez nem kellenek a hőmérséklet adatok, így az időjárási statisztikák sem. Ezek az energiaveszteség számításához kellenek, tehát a mostani számítások ettől függetlenek.
Az Albert könyvet szüim egyetemi jegyzeteivel együtt örököltem, ők az 50-es években diplomáztak. Az én fejemben ezekhez a könyvekhez ezért az 50-es szám rögzült. Megnéztem a kiadást, valóban 1962, de gondolom a mondanivaló szempontjából mindegy, hogy 50, vagy 60 év.
Zoo Lee
2011. június 17. péntek 10:52
[re=80718]Huszti István[/re]: Már kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy alulról is agyon kell hőszigetelni a házakat, de nem fér a fejembe, hogy miért! A második ábrán jól látszik a piros és kék vonalak közti különbség. A piros vonalaknál egy végtelen vastag „falunk” van, amit ráadásul kívülről fűtenek. A legproblémásabb helyen az alapozásnál és a belső 1 m-es szakaszon kell hőszigetelnünk, OK! De a piros vonalaknál miért? Nagyon örülnék, ha megmagyarázná.
El Koulali Karim
2011. június 17. péntek 10:59
[re=80710]Huszti István[/re]:
Kifejtene bovebben velemenyet, laikuskent nem ertem, mirol van szo, mindannyiunk okulasara.
Koszonom.
shiver
2011. június 17. péntek 15:23
A cikk folytatásának garantált olvasótábora van már most, úgy tűnik nagyon jó a témaválasztás! 🙂
Huszti István
2011. június 17. péntek 16:28
[re=80724]Zoo Lee[/re]:
Nem kell agyonszigetelni, csak optimálisan. A padló felületének minden pontja hőt cserél a talajjal is és a külső légtérrel is. A piros és a kék vonalak ezt szemléltetik, de ha nagyon pontosak akarunk lenni, minden pontból húzhatnánk piros és kék vonalakat is, de a gyakorlatban a fal menti sávok számottevően a külső térrel, a belső részek a földdel állnak kapcsolatban. Hivatalból annyira kell szigetelni a padlót, hogy elérjük a 0,5 U értéket, ez teljesíthető a lábazati szigeteléssel is. Nem csak passzív háznál, hanem egy jobb energetikájú háznál is azért ennél jobb értékre törekszünk. Hogy ez mekkora, az megállapodás kérdése, mit akar az építtető, mekkora a tervezett élettartam, mik a költségkeretek, stb., ez házanként egyedi, a teljes ház energetikai rendszerén belül kell vizsgálni (lásd pl. a fallal való összehasonlítást). Általában a padló és a lábazat szigetelés együttest kell vizsgálni, itt kell a jó arányt megtalálni. Én a módszert és a szemléletet próbáltam bemutatni, NINCS ÁLTALÁNOS recept.
Huszti István
2011. június 17. péntek 17:14
[re=80725]El Koulali Karim[/re]:
Szinte több száz év gyakorlatával szemben az utóbbi időkben elterjedt az, hogy az aljzatbetont megvastagítva egy koszorúval az alapra felfektetik, mint egy födémet, hivatkozva arra, hogy így teherbíróbb lesz az aljzat. Ez sajnos nem igaz. A példa 15 cm-es aljzatbetonja a bemutatott vasalással födémként nem működik – egyáltalán minek agy talajon fekvő padlót födémmel készíteni, ha nincs más szempont -, tehát teljes felületén alá kell ágyazni, vagyis tisztességesen kell a feltöltést tömöríteni. Ha a feltöltés jól tömörített, akkor viszont egy 8-10 cm-es hálósan vasalt aljzatbeton is tökéletesen megfelel, sőt adott esetekben jobb is, vagyis a 15 cm -es példa fölöslegesen épít be betont és ezért nem tartom jó összehasonlítási alapnak. A példa megoldása szerintem azért terjedt el, mert a gyakori rossz feltöltések miatt (cementes zsák, sörösüveg, föld keveréke)az építkezés kezdetén ezek hatása nem jelentkezik, de évekkel később burkolat és válaszfalrepedésekben igen (meg kényelmesebb dolgozni, a számlát úgyis a tulaj fizeti) – hol van ekkor már a kőműves ? -, sok ilyen esetet láttam. Még lehetne érveket felsorolni, de remélem így érthető. Néhány évvel ezelőtt ilyen esetnél kivitelezőtől megkérdeztem, hogy feltöltésnél milyen ágyazási együtthatóval számolt, fogalma sem volt, de az építésznek sem. Kiszámoltam nekik, hogy várhatóan mi fog történni és elfogadták.
El Koulali Karim
2011. június 17. péntek 17:29
[re=80730]Huszti István[/re]:
Koszonom szepen valaszat!
sby f. j.
2011. június 19. vasárnap 20:24
[re=80730]Huszti István[/re]:
Úgy 1998-200 körül, „körül néztem” a világban az alapozási „szokásokat” illetően pont a sávalap/lemezalap polémia miatt.
A dánok hollandok a skandinávok többnyire lemezalapot készítenek kb. 30cm kavics ágyra és teljesen igazuk van.
Ha meggondoljuk, hogy ott jóval zordabb hatás éri a talajmozgásból évről évre az alap-testet, még elgondolkoztatóbb a dolog…
[re=80703]atuse[/re]:
Sávalap:
girbe-gurbán kiássák, hol külpontos, hol belpontos a nyomvonal. Belellóg a gaz, gyökér meg az Istváni sörös üveg…
Ha vasalják:
nemhogy 2,5-3 cm betonfedés jutna a kengyelekre, hosszvasakra, azok helyenként érintkeznek a nyitott árok oldalával, a földel és jön bele a botcsinálta segédmunkások beton „frakciója”. Ezek napjainkban is folytatólagosan így vannak, az életből merített emlékképek
Nem ez már a múlt…
Szerintem…
LEMEZ alap:
Nézzünk meg durván egy lemezalapot (tényleg pongyolán, csak Bauch módszerrel), mondjuk 9*12m-t, ami cca 100m2-t.
A talajra eső felfekvő felület 108 m2 > 1080.000cm2. Ha építek és a talaj szigma_határ nyomóját 1,0 kg/cm2-re veszem a lemezalap talajra gyakorolt terhelhetősége 1080 tonna.
Ugye nem semmi, és nem egy kiváló talaj…
Mondjuk, jól „elbaltázzuk”, csak a 2/3-a elég tömör, így kétharmada lehet a határterhelés is,
720 tonna.
Az épületem szerencsétlenkedő középfalas, így (3*12 + 2* 9 (sarkokat most elnagyoltam) 54 m * 3 m > a tartófal, vegyük betonra a dolgot , legyen az is 30 cm vtg balgán. Akkor 162 m3 és 300 tonna a fal. Maradt még kb. 420 tonna a födémre és a hasznosra.
Tegnap megszámoltam egy ilyen méretet 25 cm mag vtg-re , alsó felső ővi vasalásra fi [8… 10… 12…] vasakra 20 cm kiosztásra, 2,5-2,5 cm betontakarással.
A következő igénybe vételek jelentkeztek:
Fi_8 : a vasak igénybe vétele 34 %
Fi_10: 27 %
Fi_12: 18 %
Most izoláltan a lemezalapot, mint szűz valamit vizsgáltam. Valójában, mivel ebből egy zárt építőszekrény lesz az építmény befejeztével (falak koszorúval, födémlemezzel zárt ) , pontszerű terhelés vagy helyesebb kifejezés rá ebben az esetben, „pecsét nyomás” nem keletkezhet, közelít a megoszló terhelés irányában.
A magam részéről elkötelezettje lettem és vagyok úgy 15 éve a lemezalapnak.
Amiről sehol nem esett szó, az, az, hogy építünk különféle habokkal, „habokra” és nem vesszük tudomásul/észre, hogy rajtunk kívül vannak más élőlények is a környezetünkbe szép számmal…
Erről a keserű tapasztalatról, rádöbbenésről még később szót ejtek…
Huszti István
2011. június 19. vasárnap 20:44
[re=80745]sby f. j.[/re]:
Én nem törnék pálcát sem a lemezalap, sem a sávalap felett. Saját gyakorlatomban terveztem ezt is, azt is, mindig az adott helyzet határozta meg, melyik a jó. Mint már írtam ebben az írásban a hőszigetelési módok összehasonlítási szempontjaimat mutattam be. Szeretnék rövidesen egy számítást megmutatni arról, hogy lemezalapot és sávalapot statikai, energetikai meggondolások mentén hogyan lehet értékelni. Azt, hogy a sávalapot lehet rosszul is csinálni, az nem indok arra, hogy a lemezalap jobb, bár megjegyzem én magam is sok esetben inkább a lemezalapot választom.
Kedves SBY ! Ha számítást mutat be, azt csak pontosan és részletesen, ettől szakmai a dolog, különben nagyon pongyola.
Huszti István
2011. június 20. hétfő 07:54
[re=80745]sby f. j.[/re]: Irtam ide, de nem jelenik meg, biztos a rendszer:).
sby f. j.
2011. június 20. hétfő 12:18
[re=80746]Huszti István[/re]:
István!
Nem is szántam szakmainak, csak a szakmához illőnek, ez „úgy tűnik” nem tisztán szakmai blog, csak az is, bizonyára jól értelmezem.
Így kezdem, IDÉZEM:
” – LEMEZ alap:
Nézzünk meg durván egy lemezalapot (tényleg pongyolán, csak Bauch módszerrel),”
< ezt, hogy pongyola, ismételten felvetni érdekes "gondolat"…
Hozzászólásban eddig sem, ezután sem fogok számításokat beírni (ez nem tekinthető annak, ez olyaami, mint az egyszeregy, még azért, talán az sem matematika), ez a felület és üzenő ablak erre úgy gondolom, alkalmatlan, az átlag olvasónak "értelmetlen", az a felső, első harmad fogadója.
Minden más egyébként Okay…
Vida Zoltán
2011. június 20. hétfő 15:44
Azt hiszem a témához tartozik a svéd példa, ahol már vagy ötven éve használják :
https://www.dorocell.se/eway/default.aspx?pid=273&trg=MainPage_5980&MainPage_5980=6415:17851::0:6414:2:::0:0
És pár részletrajz is a konkrétum kedvéért:
https://www.dorocell.se/dav/72a4512089.pdf
https://www.dorocell.se/dav/73d9f22272.pdf
Amint a példákból látszik, nem viszik túlzásba a beton vastagságát, legfeljebb a koszorú „magasodik” egy kicsit.
Vannak verziók vastagabb szigeteléssel is. Már csak azt nem értem, hogy minek kell 20-30 centi szigetelés a ház közepe alatt, ha ez tényleg nem annyira effektív, mint gondolánk. Lehet, hogy inkább statikai oka van, hogy egyenletes legyen a terhelés az egész felületen?
Zoo Lee
2011. június 20. hétfő 16:10
[re=80773]Vida Zoltán[/re]:
Kedves Zoltán!
Ezeket a csomópontokat a környezetéből kiragadva elég nehéz értelmezni!
Úgy látom, hogy könnyűszerkezetes ház csomópontja.
Az sem derül ki, hogy nem e pontalapokon nyugvó vázszerkezet.
Huszti István
2011. június 20. hétfő 20:22
[re=80773]Vida Zoltán[/re]:
A padló alatti belső hőszigetelés valóban nem olyan hatékony, mint a peremek melletti. Más a számítás akkor, ha csak a peremnél egy adott sávban vízszintesen szigetelünk (ezt a számítást azért nem vettem, mert szerintem nem életszerű (a padlóban valamennyi van, a lábazaton is kell). A vonatkozó szabvány nem tér ki a perem és a belső szigetelés eltérő hatására, ill. dinamikus szimulációval számolható. Valóban ezzel lenne pontos. Ha az épület arányai indokolják és a lépcsős kialakítás plusz technológiai költségeinek összevetése alapján érdemes hőszigetelést spórolni, akkor van értelme a szimulációnak. Gondolkozzatok el azon, hogy a tereplépcsőzést hogyan lehet kialakítani, a földtükör lépcsőzés szerintem nem működik.
A dorocell példák szerintem is könnyűszerkezetre vannak, de nem ez a lényeg, az aljzatban padlófűtés van, ekkor már lényegesen megváltoznak a hőáram arányok, másként is kell számolni, ott indokolt lehet a belső vastagabb szigetelés. Aztán más tudtommal a föld hőmérsékleti gradiense (fenn a zord északon.
Ismétlem a mottót nem szabad általánosítani, minden helyzet más.
Vida Zoltán
2011. június 21. kedd 10:18
[re=80781]Huszti István[/re]:
A svédek már régóta építenek akár 3-5 emeletes bérházakat könnyűszerkezetből, akár fából is (és megjegyzem igazuk van), ezért nem csodálkoznék, ha ez is egy ilyen alap lenne.
Egyetértek, a sódert valóban nehéz lehet lépcsőztetni, a technológia szempont itt fontosabb lehet, mint az anyagspórolás.
Az viszont nagyon szimpatikus, hogy ezzel a módszerrel nem csak betont takarítanak meg, hanem egy csomó időt is, mivel már rögtön benn van a padlófűtés. Tekintettel arra, hogy északon sokáig tudnak nagy hidegek lenni ez is fontos szempont lehet.
sby f. j.
2011. június 27. hétfő 16:40
[re=80789]Vida Zoltán[/re]: Amerikában ez 10 vagy 12 szintig megy. Egy félévet én is „elvoltam” kint anno, mint gyakorló „segédmunkás”, nincs azzal semmi gond, ha betartják a műszakilag minimálisan szükséges anyagok paramétereit.
Sokat nem tanultam, inkább „csak bámultam” a fantasztikus építőanyag kínálatot…
TFeca
2017. február 12. vasárnap 21:44
Üdvözletem!
Jelen tudás szerint, egy közel 100 m2-es, közel négyszög alaprajzú, sáv alapozású, (2007), padlóban 5 cm-es nikecellel épített háznál a lábazatra megközelítőleg mennyi XPS-t célszerű felhelyezni, s milyen mélyen (padlószinttől számítva)?
Köszönettel!