Vörösiszap | pályázat, típustervek, házak
Tudom már elég régen volt az iszapömlés, de talán mindenki számára tanulságosak lehetnek azok az elfogadott típustervek, amiket a minisztérium kivitelezésre ajánlott. Ezek kivétel nélkül a Kós Károly Egyesülés tervei.
Bizonyára tisztességesebb lett volna a többi építész-szel szemben, ha ezt előtte közölték volna velük, mert hogy hiába dolgoztak azok, akik komolyan vették a felhívást (most örülök igazán, hogy nem volt időm foglalkozni ezzel, mert most csúnyán beszélnék. Természetesen ez még mindig jobb, mint azok az építészek, akik mindezt csak arra használták, hogy egy jó poénnak tűnő geget süssenek el azzal, hogy egy feje tetejére állított házat küldtek be. Természetesen voltak ott használható tervek is.
Sok kritika érte a terveket és az utcaképet, mondván egy romantikus elképzelés egy százéves állapot újraépítése. Azt gondolom, hogy az utcaképpel még nincs is baj. Milyen is legyen egy falukép, ha nem ehhez hasonló? Számomra sokkal érdekesebb és tanulságosabbak maguk a tervek. Érdekes látni, hogy a népi hagyományokat a zászlójukra tűző csoport tagjai miképpen képzelik el a falusi életformát 2011-ben és mit tartanak típustervként követendőnek.
Kolontári helyszini bejárás képei.
A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról szóló 227/2010. (VIII. 13.) kormányrendelet értelmében az adott telekre adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervek esetében az építési engedélyezési eljárás a szokásos határidőnél rövidebb.
Devecser és Kolontár településeken a vörösiszap ömlés utáni újjáépítés gyors lebonyolítása érdekében a Kós Károly Egyesülés alábbi tervei az építésügyért felelős miniszter által ajánlott építészeti-műszaki tervek.
A közbeszerzés útján kiválasztott kivitelező a Kós Károly Egyesülés lenti tizenöt épülettípusára állapította meg a központi beruházás keretében épülő lakóépületek kivitelezési költségeit.
Az e-építés.hu-n megtekinthető az összes terv
04 – Zsigmond László | 856.04 KB |
05 – Bata Tibor | 981.29 KB |
06 – Turi Attila | 696.23 KB |
07 – Jánosi János | 916.79 KB |
08 – Gerencsér Judit és Arnóczki Balázs | 1.04 MB |
09 – Gerencsér Judit és Arnóczki-Nagy Mariann | 1020.77 KB |
10 – Turi Attila | 698.42 KB |
11 – Jánosi János | 891.46 KB |
12- Gerencsér Judit | 830.01 KB |
13 – Makovecz Imre | 898.78 KB |
14 – Makovecz Imre | 1.16 MB |
15 – Dévényi Sándor | 792.19 KB |
16 – Dévényi Sándor | 894.95 KB |
17 – Makovecz Imre | 876.2 KB |
18 – Bata Tibor | 867.03 KB |
[poll id=”53″]
Ha nem indulna el a videó: https://index.hu/video/2011/02/05/kolontar/
[poll id=”41″]
Hozzászólások (27): megnézem
TÜKE
2011. május 26. csütörtök 05:56
Mint nyugdíjas, aki semmire nem ér rá… most csak annyit, hogy : Kazinczy Ferenc
mondása/írása (kb.) ” Jót és jól! Ebben áll a nagy titok.”
Laikusként nem tudom eldönteni, hogy ezek a házak most akkor „falusias” vagy „kisvárosias” jellegűek ? Bár ezt-azt összeolvastam a téma kapcsán, pl. lakossági fórumon elhangzott, pl. miért nincs melléképület, vagy ami fontosabb,miért nincs garázs ? (bár erre kaptak választ) Most már csak annyit, bár többféle adat van a neten, Kolontáron 21 Devecseren 73 házat építenek. (pontosítandó) ill. Devecseren 262 lakóépület (?) bontása történik.
Nem tudom a megfelelő szót /kifejezést,mi az összefoglaló nevük, de pl. szívesen olvasnék arról is, hogy milyen lesz (lesz-e) iskola,óvoda,orvos,posta,rendőrség és ilyesmik ?
epiteszikon
2011. május 26. csütörtök 06:46
Szerintem e téma egy másik oldalát is fel kellene tárni. Több ismerősöm is dolgozik ott az építkezésen. Javaslom elkészíteni egy név/cím nélkül egy hangulatjavító videosorozatot az ott dolgozók véleményéről. Hogy kik kapnak munkát. Milyen fizetési feltételekkel. stb stb. S máris eltörpülnek a mintaházak érdektelen funkcióelemzéseinek kérdései :). Mert a lényeg a „háttérmunka”. TÜKE, sokat ér minden hozzászólása, aktivitása.
guan
2011. május 26. csütörtök 07:03
Átnézve a terveket véleményem szerint ezek „lakhatatlan házak”.
Étkezőkön keresztül vezető közlekedőutak,étkezőbe nyíló wc-k (OTÉK!).
Elfogadom, hogy falusias, de az ott lakóknak 2011-ben talán igényük lenne normál méretű teraszra is. Az intim terek nem igazán különülnek el.
Nemértekhozzá,de...
2011. május 26. csütörtök 07:05
Okosabb lett volna megkérdezni az érintett lakókat, hogy mire is van szükségük pontosan. Adjanak egy alap tervezési programot ha úgy tetszik. Lett volna 4-5 variáció, hogy milyen házak kellenek ide. Keresni valami mágust, aki jelenleg is hasonló helyzetű településen él, mint pl.: Kolontár és véletlenül településtervező is, így akár jó ötlete is lehet, hogy mitől működhet jól egy ilyen kis falu. Ezután már nem is olyan bonyolult megtervezni ezeket az egyszerű házakat, nem is kellenek hozzá ilyen neves építészek :).
atuse
2011. május 26. csütörtök 09:33
Szerintem „falusias” házat az az építész tervezzen, aki falun vagy kisvárosban lakik. Mondom ezt azért, mert a városlakóknak egy idealizált és/vagy (csökkent értelműekre tekintő) szánakozó elképzelése van azokról, akik falun élnek. És ez nem valóságos.
A faluk lakosságának nagy része ugyanúgy városban dolgozik mint a többi ember, van mobiltelefonja, kábeltévézik, autóval jár, internetezik és pizzát rendel, csak nem fizet közös költséget… Ezek mellett kertészkedhet is vagy állatokat is tarthat.
Koós Miklós
2011. május 26. csütörtök 11:13
[re=80427]epiteszikon[/re]: ha ismerőseid dolgoznak ott, akkor rajta!
TÜKE
2011. május 26. csütörtök 12:15
[re=80427]epiteszikon[/re]: Kedves építészikon ! Kösz’, de „de ne add alám a lovat!” 🙂 Bizalmas : épp’ most értem haza Dunaszekcsőről, ahol mint laikus… a löszfalat (?)és a munkálatokat fényképeztem (!)ill. 1-2 … dobozos sörrel a kezemben… bele- belehallgattam a „szakemberek” beszélgetésébe. Nekem- laikusnak (is) tanulságos volt? – bocs’, hogy ez sem ide tartozó téma.
Több hozzászólónak : „magánszorgalomból” eléggé sok kapcsolódó cikket /weboldalt/honlapot „átnéztem” ! – (magam sem tudom miért ?- mert minél többe belenéztem… egyre inkább azt éreztem, hogy „hallgassak!” )
Természetesen „demokrácia van!” – és ez senkit ne tántorítson el attól, hogy vélekedést megírja ! (ismétlések : szkeptikus vagyok,,, ill. magam is egy olyan házba költöztem 8 éve,- ami „kulcsátadásos” volt.)
Na, de nem többet itt és most!
Huszti István
2011. május 26. csütörtök 16:49
Engem ez az egész felháborít. A magyar családokról feltételezett élettér elképzelés szinte már sértő, a műparaszt romantika szánalmas.
Rezsnyák Péter építész
2011. május 26. csütörtök 20:48
Nem kommentálnék..Csak annyit, hogy az étkezőasztalra nyíló klozett hogy kerülhet tervlapra, 2011 ben??? Visszatérő téma, szinte minden második terven. Ez elment akkor, mikor a füstöskonyhát alakították át anno, de most?? Egy tisztességes parasztember az angol wc-t nem tudta jóérzéssel használni a házban, kiment a kertvégi Newtonrendszerű helyiségbe. Az első alaprajz ebből a szempontből különösen lenyűgöz.
laikus
2011. május 26. csütörtök 21:33
[re=80442]sby f. j.[/re]: csodálkozom hogy el akarják egyes építteteők hagyatni az előszobát. Ők nem ezen az éghajlaton élnek? Vagy a házgyári folyosóra kitekintve nem tudatosul bennük mire szolgál az előszoba?
laikus
2011. május 26. csütörtök 21:36
[re=80444]laikus[/re]: előszoba nálam a szélfogót jelenti
Otthonteremtő
2011. május 27. péntek 11:11
Egy falusi házat régen nem az építész tervezte, hanem az élet, a tapasztalat, a szükség, a lehetőség. Ehhez jöttek a helyi anyagok, az alkotó ember szíve. Nem attól érzünk egy régi falusi házat szépnek tájba illőnek, mert fehér a fala, és nád a teteje stb., hanem mert emberléptékű, és tükrözi az ottani igényeket. A Balatonfelvidéken nem divatból lett szürke a kőporozás, hanem mert ilyen a helyi kőpor. A hóllókői házak nem alápincézve vannak, hanem domboldalra épültek.
Kár, hogy lassan elveszítjük kapcsolatukat a minket körülvevő világgal, és lassan azt sem tudjuk mit miért teszünk.
Szabóbácsi
2011. május 27. péntek 13:30
Hát én is beállnék a fejcsóválók közé.
A legkisebb alaprajzok még nem rosszak, de ahogy növexiak az alapterület, látszik hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Annyiban valóban falusias, hogy kábé úgy néznek ki az alaprajzok, mint amikmor falun generációról generációra toldozgattak egy házat öntevékenyen. Itt eleve tervezve vagyon a toldalék! 😀
Különben is, falusias… Mit takar ez a szó? Manapság már a kertes ház a megfelelőbb jelző szerintem. Javarészt mexűntek a kiskertek, a füstölő, a háztáji, az állattartás. Fagyasztó, internet és lapostévé van ugyanúgy falun is. Köponti fűtéssel. Néhány egyedi esettől eltekintve ez általánosnak tekinthető.
Vissza a tervekhez: Elfogadom a központtól hogy egy istállótól rendeljenek, mert ebben vélnek remélni valami egységesebb utcaképet. Ami mint Hollókőn is látható, nem árt. De a 45°-os vonalzó terrorja, a burjánzó középfőfalak, a zegzugos alaprajz és közlekedés… a hetvenes évek rosszabbjához tartozó típusterveket idézi.
Egyszer hallottam ezügyben a tévében itt a 3-3,5-es belmagasság szorgalmazását. Gázvilágításnál, petróleumlámpa használatánál valóban szerencsés, de a modern gépészettel?! Ez az egész iskola szerintem nem véletlenül csak szűkebb körben elismert. És szintén nem véletlenül nem tud ráhangolódni az építészek, építtetők többsége származástól függetlenül.
Szabóbácsi
2011. május 27. péntek 19:40
Ahogy elnézegettem a terveket, alapvető koncepcionális hibát vélek felfedezni benne. Hogy ezt a megrendelő erőltette vagy a tervezői tanácsadás erőltette, mindegy. A kis alapterületű házak egész jók. Kb. 2 hálószobáig bezárólag. Aztán jönnek a sokhálós amőba borzalmak. Terjengős, pazarló téglarakások.
A hiba az, hogy falusi parasztház nem létezik 3-4-5 hálószobával!
Ráadásul mindez egy oldalhatáros telepítéssel a földszinten. Ez fából vaskarika. Nem értem miért nem lehetett a tetőteret beépíteni?
TÜKE
2011. május 28. szombat 04:21
[re=80453]Szabóbácsi[/re]:
Laikusként nem tudom,hogy a célszerű belmagasság mennyi napjainkban.
Régebben olvastam ezt :
https://premier.mtv.hu/Hirek/2011/02/21/07/Uj_otthonok_a_zonaban.aspx
Benne : (kb.) Sokan azt mondták, nekik a 2,90 belmagasság az sok. Ill. ha lejjebb szeretnék a mennyezetet, akkor (állítólag) változtathatnak rajta. (?)
Ezek szerint a belmagasság 2,90 m Lehet,hogy a tervekről ezt a hozzáértők meg tudták állapítani,én viszont nem. 🙂
Szabóbácsi
2011. május 28. szombat 12:36
A belmagasságot a metszetről lehet egyértelműen megállapítani. Én itt semmi ilyesmire nem hivatkoztam. Az energia és költségtakarékosság miatt én nem ellenzem a 2,50-es belmagasságot sem. Sok alpesi lakóépületben találkoztam még ennél alacsonyabbal is. Ügyes szervezéssel a nappali magasságát lehet növelni. Ha Turi Attila a 2,90 vagy még magasabb belmagasságra esküszik a riportban, rendben. Van aki ragaszkodik a 200LE fölötti autóhoz, rendben. Az ilyen belmagasság a hatvanas élvek végétől pazarlás. Egy államilag szervezett újjáépítés során azt hittem hogy az ésszerű takarékosság szempont. A terveken nem ezt látom vissza. Falusias házaskodást látok benne.
Huszti István
2011. május 28. szombat 14:39
[re=80459]Szabóbácsi[/re]:
A belmagasságról kijelenteni, hogy általában mi a jó érték értelmetlen, ha valaki azt mondja, hogy 2,90, vagy bármennyi, az némi képzetlenségre utal. Ez tipikusan az az elterjedt magatartás, mikor az egyes megoldásokat nem az adott helyzetben, hanem receptszerűen értékelik. A tér érzékeltetésének számtalan egymásra ható eszköze van, jelen esetben csak egy apróság, a szem látómezeje a 2,70-es magasságot kb. 2 méter távolságról érzékeli (átlagos testmagasságnál). Sokkal meghatározóbb a bemutatott terveknél pl. a 2,35-ös szemöldök, a 2,90-t már levágta. Persze kérdés a szín, a megvilágítás, a felületi arányok, a néző szubjektuma, stb. Ha pl. a szemöldököt felhúzzuk, akkor kisebb belmagasságnál is nagyobb tér érzetét keltjük – a nagyobb ablakméretről már ne is beszéljünk. Persze, ha valaki a régi parasztházak belső architektúrájára vágyik az más, bár általában az egy egy-két hetes nyaralás erejéig érdekes.
Itt jegyezném meg a látványképek „csalását” is – és általában is. Ha valaki veszi a fáradságot és nem a számítógép perspektíva szerint végigjárja az épületet úgy, hogy az emberi szem látómezejét veszi alapul (annak inhomogenitását is figyelembe véve)és egy adott útvonalon ezek képsorozatát nézi, teljesen más térérzet bontakozik ki. Ha még esetleg ezekhez a szubjektív asszociációkat is hozzárendeljük, lehet, hogy az eredeti számítógépes tervre rá sem ismerünk.
TÜKE
2011. május 30. hétfő 08:41
[re=80461]Huszti István[/re]: Köszi’ nekem az általad írtak tetszettek vagy inkább : tanulságos volt ! Én ( a laikus) a látványképeknél valahogy „mindig” csalódom, és szót sem, ha a „belső térről” / helyiségekről is van kép. Természetesen,ez legyen az én bajom.
Ismétlésért bocs’ : oly’ laikus voltam, hogy a cs.házunkban NEM foglalkoztam a beltéri magassággal, (sem)- aztán meglepett, hogy a szekrénysorunk nem fért be a … nappaliba ! !- azaz kb. 15 cm-vel alacsonyabbak a szobák, mint egy panellakásban. Kb. 15 cm-t kellene „levágnom” a szekrénysorból… persze, mind a mai napig nem történt meg! 🙂 Bocs’ ha most nem tudom megírni, mennyi a belmagasság. (Ma már nem foglalkozom azzal sem.)
Szabóbácsinak : én nem „hivatkoztam” arra, hogy ki-hogyan vélekedett előttem ! Egyszerűen csak ráakadtam arra a cikkre, amit megírtam a 2,90-es magasságról. remélve, „nincs harag ?” 🙂
dani
2011. június 14. kedd 13:37
[re=80459]Szabóbácsi[/re]: Kedves Szabóbácsi, csak egy közbevetett halk tiltakozás a magas emberek nevében (és egyre többen vagyunk, ahogy azt genetikából is tanultuk még anno, gimiben). Én a 2+ méteremmel nagyon-nagyon rosszul érzem magam hosszú távon a manapság épített lyukakban. Nem jó. Nem is azt mondom, hogy mindenhol legyen 4 méteres a belmagasság, de csak a gazdaságosság oltárán nem szabadna feláldozni a jó közérzetet. Vagy de, de akkor tessék Japánba menni. Itt még van hely, hál Istennek.
Szabóbácsi
2011. június 15. szerda 10:45
[re=80676]dani[/re]: Kedves Dani, való igaz. A 2M fölötti embereknek valóban magasság szükséges. A csillár, a szemöldök, nekik kb. 30cm-el lejjebb van. Többször kell lehajolniuk. Mindenképpen érdemes számukra nagyobb belmagasságot és ehhez igazodóan magasabb nyílászárókat alkalmazni.
Az emberek túlnyomó többsége azért távol van az ekkora testmagasságtól. Számukra tényleg felesleges ez a plusz légtér megépítése és fenntartása. Nemmennék Japánba. Tapasztalatom szerint pl. az Alpokban és környéki területeken is gyakori a 2,20-2,30-as belmagasság. Először kicsit furcsállottam a 30m2-es nappali mintegy 2,40-es belmagasságát, de ez mexokás kérdése. Megépítésben és főként a fenntartásban (kifűtés) azonban nagyon nem mindegy.
Koós Miklós
2011. június 20. hétfő 20:06
a homlokzatdíszítések Devecserben: https://blog.vandoriskola.hu/?q=blog/vakolatparade-iv
Tüke
2011. július 12. kedd 11:03
https://hvg.hu/itthon/20110711_devecser_uj_lakopark_iszap
azegalatti
2011. július 15. péntek 11:27
Véleményem a következő:
– Ezek a házak igenis élhetőek, csak nem mindegy hogy milyen szemszögből nézzük meg.
– Ne felejtsük el azt sem, hogy ezek kis költségvetésű házak.
– A garázst hiányolják, a fészert; aki egy ilyen tragédia után, ismerve az ott élők nem minden esetben rózsás anyagi helyzetét, autót tud fenntartani saját részre, nem cégest, az lehet hogy össze tud ütni ha mást nem egy fedett beállót 0,75 m3 fából s ugyan ez a véleményem a fészerrel kapcsolatban is.
– De az a jóember szokott leginkább panaszkodni és elégedetlenkedni, aki mindent elvár hogy helyette csináljanak meg mert jár neki, aki meg nem pofázik az általában cselekszik. Itt persze nem a 70-80 éves idős emberekre gondolok.
– Egy utolsó megjegyzésként csak annyit írnék, hogy aki nem tett az ott élőkért semmit, és 100-200km re onnan a hírekben olvassa, tévében látja a fejleményeket az ne kritizáljon, és alkosson rossz indulatú markáns véleményt, inkább tessék odamenni, vagy tessék részt venni bármi módon a helyreállításban. Akinek nem inge nem veszi magára.
S végül mivel építész fórumon vagyunk mindenkinek élményekben gazdag szakmai tevékenységet kívánok!
gabesz
2011. július 30. szombat 14:20
[re=81050]azegalatti[/re]:
Én „érintett” vagyok, mint ahogy ez az utóbbi hónapokban több milliószor elhangzott a számból.:)
Mélyen sértő (tisztelet a kivételnek!!!!!!), ahogy távolból író, saját filmjeiket vetítő, nem utána járó emberek írnak az itteni helyzetről.
Devecserben kb 260 házat bontottak el, vagyis ennyi ingatlant tett tönkre a felelőtlen vezetés által nyakunkba zúdított veszélyes hulladék. Nem részletezném, milyen érzés volt aznap fél 2-kor feldolgozni, hogy hajléktalan lettél, hogy a gyerekeknek hogy mondod meg suli után, hogy féltve őrzött kacatjaik, imádott macskájuk, otthonuk nincs többé. Örültünk annak is, hogy nem tartózkodtunk otthon, ahol 2 méteres lúgos áradat hömpölygött. És nem részletezem az utána jövő hetek bizonytalanságait, a védőmaszkban, műanyag ruhában történő „mentsük ami menthető” , aztán a 9 hónapos albérletet valakinek a kifeküdt ágyában, mindemmellett a gyerekek „ne vegyék észre, hogy kivagyok”, és a munkahelyen történő maximális helytállást, amikor felkeni sem volt kedved reggel. Mi már beköltöztünk az új házba. Lehet kritizálni, egyet mondhatok: újra van otthonunk, minden magas kategóriájú anyagból készült, minden magyar cégek által gyártott, a nap 24 órájában rendelkezésünkre áll a kivitelező, még évekig. A lakótér teljesen korszerű, és nem gondolnám, hogy én vagyok maradi, vagy igénytelen. A belmagasság pedig 2,80 !:):)Több típustervből választhattál, amit egyedi elképzeléseidnek megfelelően átalakíthattál, sőt kicsiből is csináltak nagyot, illetve fordítva. A belső burkolat is saját választás.
Egy megjegyzésem lenne még, a Tisztelt levélírónak
gabesz
2011. július 30. szombat 14:26
[re=81050]azegalatti[/re]:
(Folyt.)
az itt élők nem rózsás vagy rózsás anyagi helyzetéről: mi úgymond „középkategóriás” beosztásban dolgozunk, mindent a saját erőnkből teremtettünk, 2 gyereket nevelünk, és igen kedves, 2 autót tartunk fenn, mert ketten kétfelé járunk dolgozni vidékre. Ja, és ezen a környéken nem mi voltunk a legjobb módúak. És igen garázsunk is volt.
És most is szeretnék, mert az sem a mi hibánkból dőlt össze, ráadásul ebben a lakóparkban az „összeütött fedett beálló” nem engedélyezett. Köszönöm
Bencze Gábor
2012. szeptember 23. vasárnap 13:17
Üdvözlök mindenkit! Bencze Gábor vagyok, Felcsútról.
Véleményem szerint a kolontári típustervek remek jelzői azoknak a kezdődő változásoknak, melyek kortárs művészetünkben éledeznek:
A klasszicizálás, a historizálás és a romantika újbóli felbukkanásáról van szó, egy paradigmaváltásról, mely a száműzött klasszikát rehabilitálja. A liberalizmus látványos megbukása után, a moderntől megcsömörlő emberek társadalmában végre felbukkant egy olyan építészi kerekasztal, mely az agresszív minimalizmus helyett (ez a „main stream” ugye),- az emberit, a klasszikust élesztgeti.
Ezeket a terveket tehát naximálisan üdvözlöm, Jánosi Jánost például egyenesen Makovecz méltó utódjának tartom, és örülök ezeknek a terveknek:
Kritikám:
Nem akarok kritizálni,és mint hangsúlyoztam, az alkotók szellemi földijeim, de azért meg kell hagyni, hogy ez még csak amatőr szárnypróbálgatás a klasszika újraélesztéséhez, a Kós Károly hagyomány előhozásához.
Nagyon -nagyon jó törekvés, de figyeljünk oda azokra a kritikákra, melyek az alaprajzi hibákat firtatják, „műparaszt romantikával” vádolnak, mert sajnos igazuk van.
Mi lenne, ha az építészeti tervezést úgy igyekeznénk összekapcsolni a városrendezéssel, hogy a négyzetrácsos kertvárosi dzsungel helyett lokális kultúrából táplálkozó szalag -elrendezést választanánk, ahol az emberek nagy kertel rendelkeznének, góréval, fészerrel, stb.
Mert így bizogy bármely üdvözölendő is az építészi jó habitus, mégis „gumis”, hiteltelen, a kollega szavaival élve „műparaszt” az utcakép.
Mondom, tehát nagyon jó, így tovább, de messze még a tökély, üdvözlettel: Bencze Gábor
Szabóbácsi
2012. szeptember 26. szerda 10:56
Kesergésünkben úgylátszik az a közös hogy a terveket nem hosszú kihagyás után visszajövő É3-as tervezők készítették. Az országot áthálózó otrombaságokkal együtt úgylátszik sok neves tervezőirodánk a legamatőrebb.