Mit mond az OTÉK 35§ (8) bekezdés? „A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.”
Ha ilyen a szabályozás, a meglevő épületekből nehezen lesz passzívház!

Kedves Sariri-Baffia Enikő Úrhölgy!
Önök eddig folyamatosan arról beszéltek – amivel mi is azonosultunk -, hogy csak az a ház passzív, amelyiknek van minősítése, akkor viszont csak 4-5.000 beváltról beszélhetnénk, ha tudnánk, hogy ebből mennyi vált be valóban?
Másrészről, kár a CO2 mögé bújni, mivel a legtöbb passzívház a legnagyobb energiaigényű és a legtöbb CO2 kibocsájtású szigetelőanyagokat alkalmazza.
Ha valakinek ez annyira fontos, akkor ezt sem kellene agyon hallgatni.
„A fennmaradó energiaigény minden nehézség nélkül fedezhető megújuló energiaforrásokkal.”
Fedezhető, de milyen áron és mennyire CO2 semlegesen?
Jó lenne, ha a passzívház a fentieken kívül tudná kezelni a vízfogyasztást, passzív hűtést és az épület tömegét is.
Az már csak álom, hogy a épület nagyságához, a benne élők száma is befolyásolja a számításokat.
(Itt arra gondolok, hogy ha én egy 120 m2-es házban lakom 4 gyermekkel, akkor nehezen teljesíthető a primer energiafogyasztás, de ha 1.000 m2-en laknék akkor gyerekjáték lenne, sőt talán még egy jakuzzi is beleférne.)

[re=80366]Kálmán László[/re]:
a fenntarthatóságot (nem mintha nem lenne fontos) azért ne kizárólag a passzívházakon kérjük számon. e tekintetben a nem sok különbség van passzív és nem passzivház között. Elég ha pl. a cement előállítási technológiájára és annak CO2 kibocsátására gondolunk.

Kedves sby f.j!
Persze, mindent meg lehet oldani, de miért is kellene valakinek a külső hőszigetelés mellett bonyodalmasan pót-hőszigetelni belülről a lakását, amikor az sok pénz és vállalhatatlan macera, míg kívülre 9 cm helyett 14 cm-t felrakni, minimális többletköltség, és a ma kapható grafitos anyagokkal teljesíthető lenne a 2019-es 0,22 W/m2K U érték.
Egyszer, csak egyetlenegyszer végre tovább kellene látni az orrunknál, és nem az éppen aktuális minimummal számolni, de hát látszik, hogy ennek nincs gazdája…

[re=80367]Koós Miklós[/re]:
Akkor talán jobb lenne nem emlegetni a CO2-t, mert így kissé disszonáns a hivatkozás.
Annak is örülnék, ha passzívházasok többet foglalkoznának az LCA-val, mert nagyon hiányzik belőle.

[re=80369]Kálmán László[/re]: jogos, már mindenki -és nem csak az építésben- LCA alapján tervez, épít ugye???

tessék kontrollálható számadatokkal megcáfolni hogy mely szigetelés nem hozza vissza a gyártásakor felhasznált energia (sokszorosát).

Nem a triviális papírzuzalékra gondolok!

Csak a CO2-vel kapcsolatos kép árnyalásáért, érdemes beleolvasni Kordos László véleményébe: A szén-dioxiddal kapcsolatos felvetéseken geológus kollégáival együtt harsányan nevet. Szerinte egy nagyobb vulkán – Krakatau, St. Helen – két hét alatt több szén-dioxidot küld a légtérbe, mint az emberiség száz év alatt. „Üzlet ez, amin sok pénzt lehet keresni. Nem a szennyezés visszafogása ellen vagyok, hanem a népbutítást viselem nehezen.” (https://nol.hu/ajanlo/20090824-no_title)
Nem különben érdekes Miskolczi Ferenc, ill. Zágoni Miklós munkássága, akik szintén cáfolják a globális felmelegedés tényét. (https://www.google.hu/search?q=miskolczi+ferenc+nasa&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a) Nagy üzlet ez, riogatni a világot olyan időtávon bekövetkező eseményekkel, amiket ők már legtöbben nem élünk meg. Ami persze nem oka arra, h ne vigyázzunk a környezetünkre. Ahogy Zágoni mondta egy riportban szellemesen, könyvet sem azért nem égetünk, mert CO2 szabadul fel.

[re=80366]Kálmán László[/re]:
Önök eddig folyamatosan arról beszéltek – amivel mi is azonosultunk -, hogy csak az a ház passzív, amelyiknek van minősítése, akkor viszont csak 4-5.000 beváltról beszélhetnénk,
S-B. Enikő: Nem tudom, ki mondta ezt Önnek, én biztos nem. A passzívház definíció fennt van az interneten: https://www.passiv.de. A minősítés megléte nem tartozik a kritériumok közé.

ha tudnánk, hogy ebből mennyi vált be valóban?
S-B. Enikő: Egy olyanról nem hallottam, amely tényleg passzívház és ne vált volna be.

Másrészről, kár a CO2 mögé bújni, mivel a legtöbb passzívház a legnagyobb energiaigényű és a legtöbb CO2 kibocsájtású szigetelőanyagokat alkalmazza.
S-B. Enikő: ???????????? Még egyetlen passzívház sem létezett, amikor bizonyításra került, hogy az összes szigetelőanyag az előállításához szükséges energiát minimális idő alatt visszatéríti, ez az idő minden esetben rövidebb az anyag élettartamánál. Ettől fogva nem ez volt a központi kérdés. Egyébként is az építtető dönti el, miből építkezik.

Ha valakinek ez annyira fontos, akkor ezt sem kellene agyon hallgatni.
S-B. Enikő: ???????????? Ha valamiről eddig nem írtunk, akkor talán azért, mert volt fontosabb írnivaló. Még ez is sorra kerülhet.

„A fennmaradó energiaigény minden nehézség nélkül fedezhető megújuló energiaforrásokkal.”
Fedezhető, de milyen áron és mennyire CO2 semlegesen?
S-B. Enikő: pl. fával, az van gondolom Magyarországon is megfizethető áron, vagy nem? De csak akkor, ha minimális igény fedezésére használják. Különben jön a sivatagosodás!

Jó lenne, ha a passzívház a fentieken kívül tudná kezelni a vízfogyasztást,
S-B. Enikő: Miért ne tudná kezelni, ha valaki megfizeti a hozzá szükséges technológiát? Az 1. passzívházban Darmstadtban van is ilyen készülék, de kevésbé vált be.

passzív hűtést
S-B. Enikő: Ez aztán tényleg nem probléma, az összes átlalam ismert magyar passzívházban van.

és az épület tömegét is.
S-B. Enikő: Az épület tömegével a világon semmi probléma nincs, amit meg kellene oldani.

Az már csak álom, hogy a épület nagyságához, a benne élők száma is befolyásolja a számításokat.
S-B. Enikő: ?????????????? Éppen ezért számolunk standard személyszámmal az épület nagyságától függően. Az összes épület így összehasonlítható.

(Itt arra gondolok, hogy ha én egy 120 m2-es házban lakom 4 gyermekkel, akkor nehezen teljesíthető a primer energiafogyasztás, de ha 1.000 m2-en laknék akkor gyerekjáték lenne, sőt talán még egy jakuzzi is beleférne.)

S-B. Enikő:
A hőforrás függvényében. Az összes ésszerű passzívházhoz alkalmas fűtési rendszerrel nem szokott gondot okozni a primerenergiafeltétel teljesítése. Tiszta áramfűtéssel bajban lesz, akárhány személy lakja is. Nem azért fordítunk annyi gondot és pénzt a szigetelésre, a hőhidakra, a szellőzésre, hogy aztán elfűtsük azt, amire 1/3 annyi energia is elég lenne. Ez nem igazán ésszerű.

[re=80367]Koós Miklós[/re]:
Nos igen. Érdemes lenne a Királyegyházai beruházókat megkérdezni, mennyi gázt és hogyan is fognak elégetni a cementgyártás közben. Bődületes mennyiségű gáz fog elfogyni/elégni nap mint nap.

[re=80363]sby f. j.[/re]:
Én is biztos vagyok benne, hogy mindig lesznek ügyeskedők, akik megtalálják a kiskaput, hogyan lehet 1-2 cm szigetelést megspórolni. Élen a kormány fog járni, aki a különböző lobbik hatására úgy fogja majd a jogszabályt megalkotni, hogy ezt még a vak is lássa.
Érdekes módon aki egy kicsit is gondol a pénztárcájára, az már ma befektet ilyen épületekbe, mert hosszútávon megéri. Mitől lenne különben 32.000 passzívház és ennyi „világítótorony régió“? Én sem gondolom, hogy az EU „nearly zero-CO2“ irányelve zökkenőmentesen fog megvalósulni. A kormányok becsületesen el fogják sinkófálni a dolgot. Pont úgy, ahogy az atomenergiából való kiszállást a németek elsinkófálták. Először ki, aztán vissza. Aztán mégis csak ki, mert máshogy már nem lehet választást nyerni.
Viszont mivel megéri, a piac fogja a dolgot elrendezni. Egyre többen belátják, hogy inkább energiahatékonyságba fektetnek pénzt, mint devizaspekulációba, részvénybe, vagy görög államkötvénybe. Évi 10-15%, vagy még ennél is magasabb energiaáremelés azért egyáltalán nem vicces. Ezt tudja az, aki hallott már kamatos kamatról. Olyan építtetőről még nem hallottam, aki megbánta volna, hogy passzívházat épített.

[re=80361]sby f. j.[/re]:
Az ilyen paragrafus a klímaváltozás korában nyilvánvalóan elavult. Tessék gondoskodni arról, hogy megváltozzon!

„Önök eddig folyamatosan arról beszéltek – amivel mi is azonosultunk -, hogy csak az a ház passzív, amelyiknek van minősítése, akkor viszont csak 4-5.000 beváltról beszélhetnénk,
S-B. Enikő: Nem tudom, ki mondta ezt Önnek, én biztos nem. A passzívház definíció fennt van az interneten: https://www.passiv.de. A minősítés megléte nem tartozik a kritériumok közé.”

Elnézést tudatlanságomért, bár én jobban örültem volna a megkülönböztetésnek, mert az egy mérce lehetett volna, így viszont nem látom értelmét a minősítésnek.

„ha tudnánk, hogy ebből mennyi vált be valóban?
S-B. Enikő: Egy olyanról nem hallottam, amely tényleg passzívház és ne vált volna be.”
Minden véleményem a passzívház jelentésének félreértelmezéséből adódott, de én azt feltételeztem, hogy ha megbízok egy céget a tervezésre és az úgy fog működni, ahogy megrendeltem. Ezek szerint, ami papíron működik, az nincs ellenőrizve?

„Másrészről, kár a CO2 mögé bújni, mivel a legtöbb passzívház a legnagyobb energiaigényű és a legtöbb CO2 kibocsájtású szigetelőanyagokat alkalmazza.
S-B. Enikő: ???????????? Még egyetlen passzívház sem létezett, amikor bizonyításra került, hogy az összes szigetelőanyag az előállításához szükséges energiát minimális idő alatt visszatéríti, ez az idő minden esetben rövidebb az anyag élettartamánál. Ettől fogva nem ez volt a központi kérdés. Egyébként is az építtető dönti el, miből építkezik.”Ha valakinek ez annyira fontos, akkor ezt sem kellene agyon hallgatni.
S-B. Enikő: ???????????? Ha valamiről eddig nem írtunk, akkor talán azért, mert volt fontosabb írnivaló. Még ez is sorra kerülhet.”

Ezekre már válaszoltam Miklósnak.

„A fennmaradó energiaigény minden nehézség nélkül fedezhető megújuló energiaforrásokkal. Fedezhető, de milyen áron és mennyire CO2 semlegesen?
S-B. Enikő: pl. fával, az van gondolom Magyarországon is megfizethető áron, vagy nem? De csak akkor, ha minimális igény fedezésére használják. Különben jön a sivatagosodás!”

Akkor Ön a cikkben, csak a fűtésre gondolt, akkor értem miért nem ért.

„Jó lenne, ha a passzívház a fentieken kívül tudná kezelni a vízfogyasztást,
S-B. Enikő: Miért ne tudná kezelni, ha valaki megfizeti a hozzá szükséges technológiát? Az 1. passzívházban Darmstadtban van is ilyen készülék, de kevésbé vált be.”

Én nem technológiákról, készülékekről beszéltem, hanem szellemiségről.

„passzív hűtést
S-B. Enikő: Ez aztán tényleg nem probléma, az összes átlalam ismert magyar passzívházban van. és az épület tömegét is.
S-B. Enikő: Az épület tömegével a világon semmi probléma nincs, amit meg kellene oldani. ”

És a PHPP számítás is tud vele számolni?

„(Itt arra gondolok, hogy ha én egy 120 m2-es házban lakom 4 gyermekkel, akkor nehezen teljesíthető a primer energiafogyasztás, de ha 1.000 m2-en laknék akkor gyerekjáték lenne, sőt talán még egy jakuzzi is beleférne.)
S-B. Enikő:
A hőforrás függvényében. Az összes ésszerű passzívházhoz alkalmas fűtési rendszerrel nem szokott gondot okozni a primerenergiafeltétel teljesítése. Tiszta áramfűtéssel bajban lesz, akárhány személy lakja is. Nem azért fordítunk annyi gondot és pénzt a szigetelésre, a hőhidakra, a szellőzésre, hogy aztán elfűtsük azt, amire 1/3 annyi energia is elég lenne. Ez nem igazán ésszerű.”

Ez azt is jelenti, hogy lehet nekem akár mekkora fogyasztásom, csak gondoskodjak a megfelelő megújuló energiaforrásról?

[re=80385]sby f. j.[/re]: Kedves Kollega,

sok mindent jól lát. Automatikus szellőzés már ma szükséges lenne minden épületbe. A CO2-szint és a lakásokban időnként már a mai új épületekben katasztrófális. Penész viszont egy (kívülről) jól szigetelt épületben általában nem fordul elő, belső szigetelés esetén a gépi szellőztetés kötelező, különben kifejezetten valószinűen lépnek fel komoly károk .
2020-ra, ha az áremelkedés ilyen tempóban folytatódik, már olyan energiaköltségekkel számolhatunk, hogy mindenki boldogan fog szigetelni.

[re=80389]sby f. j.[/re]: Kedves Kollega,
Ön izgazán kitűnően ért a dologhoz, tehát azt is tudja, hogy a pára maximum a szigetelésben csapódik ki, ahol aztán el is párolog. Egy szigetelt keresztmetszetű fal száraz: télen és nyáron. A tetőben és minden más könnyűszerkezetben, ahogy mondta, párafékezés van. Ez is száraz a belső felületén, nem jut a szerkezetbe gőz, az a kevés, ami mégis jut, kifelé távozik, penész nincs. Kivéve, ha valaki egyáltalán nem szellőztet a lakásban. Kivéve, ha nem építkeznek légtömören. Kivéve, ha a szerkezet tele van hőhíddal.
Tehán az épületfizikailag kifogástalanul kivitelezett szerkezet száraz és meleg a belső tér felé. Pont ezért okoz kellemes közérzetet és mentes minden penésztől.
Pont úgy, ahogy projektek ezreinél tapasztaltuk mi és kollégáink.

[re=80371]Fenyvesi Péter[/re]: „A szén-dioxiddal kapcsolatos felvetéseken geológus kollégáival együtt harsányan nevet. Szerinte egy nagyobb vulkán – Krakatau, St. Helen – két hét alatt több szén-dioxidot küld a légtérbe, mint az emberiség száz év alatt.“
Elnézést, de aki ilyen sületlenséget állít, azon lehet nevetni, az butítja a népet.
A tudósok 98% elismeri, hogy a klímaváltozásért a szénvegyületek az ember általi elégetése a felelős. A maradék 2% klikkjéről kiderült, hogy BP, Shell & Co. pénzelik őket. Ez az igazi üzlet: az olaj- és gázipar. A teljes építőanyag biznisz eltörpül emellett.
Aki a klímaváltozást és az ember felelősségét tagadja, az felelőtlen a következő generációkkal szemben.
Az idézett cikk írója abban a kivételezett helyzetben van, hogy aki nem klímakutatással foglalkozik, az nem tudja áttekinteni, hogy miről is beszél: tehát mint a messziről jött ember, aki azt mond, amit akar.

[re=80384]Kálmán László[/re]:
„Önök eddig folyamatosan arról beszéltek – amivel mi is azonosultunk -, hogy csak az a ház passzív, amelyiknek van minősítése, akkor viszont csak 4-5.000 beváltról beszélhetnénk, S-B. Enikő: Nem tudom, ki mondta ezt Önnek, én biztos nem. A passzívház definíció fennt van az interneten: https://www.passiv.de. A minősítés megléte nem tartozik a kritériumok közé.”

Elnézést tudatlanságomért, bár én jobban örültem volna a megkülönböztetésnek, mert az egy mérce lehetett volna, így viszont nem látom értelmét a minősítésnek.

S-B. Enikő: Ez az Ön véleménye. Más pedig más véleményen van. Semmi gond nincs ezzel.

„ha tudnánk, hogy ebből mennyi vált be valóban?
S-B. Enikő: Egy olyanról nem hallottam, amely tényleg passzívház és ne vált volna be.”
Minden véleményem a passzívház jelentésének félreértelmezéséből adódott, de én azt feltételeztem, hogy ha megbízok egy céget a tervezésre és az úgy fog működni, ahogy megrendeltem. Ezek szerint, ami papíron működik, az nincs ellenőrizve?

S-B. Enikő: Nincs olyan „feljebbálló hatalom“, akinek dolga lenne minden egyes projektet ellenőrizni. Ha a megbízó fizet az ellenőrzésért, akkor az megtörténik. Én már találkoztam olyan projekttel, melyet 15 kWh-val adtak le nálam és visszaküldtem 32-vel. Ez azért különbség. Attól függ, mennyire ért a tervező a témához.

„A fennmaradó energiaigény minden nehézség nélkül fedezhető megújuló energiaforrásokkal. Fedezhető, de milyen áron és mennyire CO2 semlegesen?
S-B. Enikő: pl. fával, az van gondolom Magyarországon is megfizethető áron, vagy nem? De csak akkor, ha minimális igény fedezésére használják. Különben jön a sivatagosodás!”

Akkor Ön a cikkben, csak a fűtésre gondolt, akkor értem miért nem ért.
S-B. Enikő: A passzívházaknál nem szokták elválasztani a fűtést a melegvíztől, lakások esetén a kettő kb. azonos mértékű, sőt néha a fűtés valamennyivel kevesebb. Ezért ha „fűtésről“ beszélünk, akkor az mindenféle hőellátást szokott jelenteni. Elnézést, ha félrteérthetően fejeztem ki magam.

„Jó lenne, ha a passzívház a fentieken kívül tudná kezelni a vízfogyasztást, S-B. Enikő: Miért ne tudná kezelni, ha valaki megfizeti a hozzá szükséges technológiát? Az 1. passzívházban Darmstadtban van is ilyen készülék, de kevésbé vált be.”

Én nem technológiákról, készülékekről beszéltem, hanem szellemiségről.

S-B. Enikő: Talán ez azért nem játszik jelenleg akkora szerepet, mert az ivóvíz egy megújuló nyersanyag és – legalább is Európában – nem is áll kifejezetten szűkösen rendelkezésre. Ez még változhat a klímaváltozás előrehaladtával.

„passzív hűtést
S-B. Enikő: Ez aztán tényleg nem probléma, az összes átlalam ismert magyar passzívházban van. és az épület tömegét is.
S-B. Enikő: Az épület tömegével a világon semmi probléma nincs, amit meg kellene oldani. ”

És a PHPP számítás is tud vele számolni?
S-B. Enikő: részben igen

„(Itt arra gondolok, hogy ha én egy 120 m2-es házban lakom 4 gyermekkel, akkor nehezen teljesíthető a primer energiafogyasztás, de ha 1.000 m2-en laknék akkor gyerekjáték lenne, sőt talán még egy jakuzzi is beleférne.) S-B. Enikő:
A hőforrás függvényében. Az összes ésszerű passzívházhoz alkalmas fűtési rendszerrel nem szokott gondot okozni a primerenergiafeltétel teljesítése. Tiszta áramfűtéssel bajban lesz, akárhány személy lakja is. Nem azért fordítunk annyi gondot és pénzt a szigetelésre, a hőhidakra, a szellőzésre, hogy aztán elfűtsük azt, amire 1/3 annyi energia is elég lenne. Ez nem igazán ésszerű.”

Ez azt is jelenti, hogy lehet nekem akár mekkora fogyasztásom, csak gondoskodjak a megfelelő megújuló energiaforrásról?

S-B. Enikő: Nem az a lényeg, hogy egy bizonyos család mennyit fogyaszt, mert az épület több generációt is megél. Ezért átlagos HMV fogyasztás és átlagos fűtési szokások képezik a bizonylati eljárás alapját. Ennek egy részét lehet fedezni megújuló forrásból. Egy kivétel van: a szoláris áramtermelést nem lehet beszámítani a primerenergiamérlegbe. Annak enélkül is teljesülnie kell.

[re=80395]sby f. j.[/re]: [re=80395]sby f. j.[/re]: [re=80395]sby f. j.[/re]:
Szerintem Ön csak nem akarja érteni, miről van szó. Én is feladom. Talán tanulmányozza a nemzetközi szakirodalmat, a végén kiderül, hogy ugyanarról beszélünk.

Néha meglepő a „szakma” ellenkezése a passzívház gondolattal szemben, megérne egy elemzést, vajon mi motiválja azok negatív hozzáállását, akiknek „hivatalból” érteniük kéne a dologhoz.

[re=80391]passzívház minősítő[/re]: A tudomány már csak ilyen. Sokszor fordultak már meg az arányok, és derült ki, h az úttörőknek volt igazuk. Minden új eredmény kritikája a fennállónak, az többiekének, ezért jellemző az elutasítás. Mégis ez a kétkedés, újkeresés visz előre, különben még a kőbaltáig sem jutottunk volna el. No de ezek evidenciák, és én sem tudnám eldönteni a vitát (hogy is merném) azonban az idézett urak álláspontja, nagyon is megfontolandó, csak ehhez előbb tanulmányozni kell, nem csípőből elutasítani. A manstreamtől eltérni, mindig kockázatos volt, de nem reménytelen, ld. 12 dühös ember, vagy elég csak a passzívházak megítélésének történetére gondolni. Gondolom, a vulkánkitörésekkel kapcsolatos megjegyzést Ön sem vitatja, és az urak sem azt mondják, h ne takarékoskodjunk az erőforrásainkkal, csak nem azért kell, amivel riogat bennünket pár ezer tudósnak látszó, de lehet, h csak jó üzletember, megélhetési rettegő. Mindenesetre legyünk kétkedők, figyeljük a fejleményeket!

[re=80406]Fenyvesi Péter[/re]: Milyen fejleményekre gondol, kedves Péter, az energiaáremelésekre? Vagy talán Ön szerint várható, hogy csökkenni fog az energia ára a jövőben?

[re=80412]passzívháztervező[/re]: ??? Sem én, sem az említett tudósok, nem utaltak ilyesmire. Nem hinném, h van ma ilyen naiv ember. Többnyire, A+-os házakat tervezek, biztos nem azért, mert olcsó energiára számítok. (Egész másra utaltam)

Csak kíváncsi kérdéseim vannak a cikk kapcsán:
1. Ha a „Passivhaus” tervezése ennyire fontos, vajon miért nem lett az eltelt 20 évben közkinccsé téve a passzívházakhoz szükséges tervezési információ és gondolkodás?
2. Miért csak 6 db minősített „Passívhaus” van Magyarországon? Mennyi a nem minősített és azok miért nincsenek a 6 db házzal közelítő szinten propagálva?
3. Miért kell Magyarországon német előírásokhoz és minősítéshez ragaszkodni, talán ugyanazok az éghajlati és gazdasági körülmények, ugyanakkor nincs erre idehaza akarat, szellemi és laborkapacitás?
4. Van-e arra adat, hogy 2006 óta milyen mennyiségben létesült A és A+ energetikai igényű épület és mennyi az egyéb (B és C) aránya? Ezeknek az arányoknak mik az okai?
5. Az egyes épületfajtákon belül melyek azok, amelyek az energiafelhasználás túlnyomó részét felemésztik? Az ipari épületek? A középületek? Esetleg a lakóépületek?
6. Tudható-e, hogy mennyire van reális esély az energiatudatos építés anyagi hátterének megteremtésére (kedvező banki hitel, állami garanciavállalás vagy támogatás, adókedvezmény a gyártóknak az árcsökkentés elősegítésére, stb.)?
7. Az MMK javaslatai figyelembe veszik az előző kérdésekre adható számszerű adatokat?
8. A „Passivhaus”-építés kötelezővé tétele idehaza hogyan hat az építések volumenére?

Kíváncsian várom a válaszokat (mottó: „Zöldeket mondjunk és ne zöldségeket beszéljünk!”)

[re=80460]Bagra[/re]:
Kedves Bagra bloggos!

A mottójával kezdeném: „Zöldeket mondjunk és ne zöldségeket beszéljünk!“
Elnézést, de ki beszél itt zöldséget? Tudósítottam a passzívházak jelenlegi állásáról és kész. Vagy gondolja, hogy 42.000 passzívház lakó „zöldségből“ lakik benne? Vagy „zöldséget“ talált ki a tervezőjük és jól eladta ennek a temérdek embernek?

2-es pont: pedig közkincs, lsd. pl. https://www.passipedia.org, https://www.ig-passivhaus.de, https://www.passivhausprojekte.de és még sorolhatnám. Attól, hogy vannak, akiket nem érdekel, attól még közkincs. A méretezési programm kb. 100 €-ért kapható, magyarul is. A tervezéshez szükséges tudás több, mint 20 országban oktatásra kerül, több egyetemen is, M.o.-on pl. ősztől Gödöllőn. Igaz, nem ingyen, mert a zöldek sem szeretnek ingyen dolgozni.

3-es pont: van több is minősítés alatt, de még nem épültek meg. Kinek a dolga lenne a többit propagálni? Ki fizet ezért és mennyit? Mellesleg: évente megrendezésre kerül novemberben a passzívház napja, itt minősített és nem minősített házakat lehet meglátogatni.

4-es pont: nincs adat

5-ös pont: az energiafogyasztás az épület minőségétől függ és csak kisebb mértékben a használata módjától.

6-os pont: az EU nem csak előírni, de támogatni is fogja a zéro-CO2-közeli épületek megvalósítását. Hogy ez miként valósul meg a tagállamokban, az minden ország saját dolga.

7.-es pont: nincs információ

8.-as pont: arról van adatom, hogy ez hogyan hatott Auszriában, pl. Tirolban: regionális szinten gazdasági fellendülés zajlott le: a támogatás hatására beindult az építőipar és nagyszerű konjuktúra programnak bizonyult. Rengeteg munkahely teremtődött a helyi kézművesiparnak és attól kezdve nem külföldre távozik a pénz energiaköltség formájában. Az is kiderült: több adóbevétel folyt be az államnak, mint amibe a támogatás került. Több termék került kifejlesztésre és adják el őket külföldön is, így az export is megnövekedett. (Forrás: 15. passzívház konferencia Innszbruckban: itt ez részletesen bemutatásra került)

Kedves „passzívház minősítő”!
Hadd kérdezzek még néhányat:

1. A 42000 passivhaus lakó hol lakik passivhaus-ban? Magyarországon? Ha nem, akkor ez milyen súlyszázalékott képvisel azon a piacon, ahol a 42000 passivhaus lakó lakik (mondjuk a német 82.000.000-hoz képest cca 1 ezrelék, na bumm, és akkor mi van)?
2. Ha nincs adat az A és A+ minősítésű házra Magyarországon, akkor mit gondol, a döntéshozóknál a passivhaus milyen prioritást fog a finanszírozási döntéseknél élvezni?
3. Ha nincsenek számszerű statisztikai adatai a Magyar Mérnök Kamarának, akkor mit gondol, mennyire lesz megalapozott a döntéselőkészítés? Lehetséges, hogy ez is egy adminisztratív döntés lesz?
4. Mit gondol, attól, hogy a passivhaus paramétereket előírják, több lesz a fizetőképes kereslet?

Üdvözlettel:

Bagra

[re=80536]Bagra[/re]:
Kedves Bagra bloggos!

Úgy látom, Ön rossz irányból közelíti meg a témát. A CO2-mentes épületállomány megvalósítása 2050-ig egy európai célkitűzés, 2020-ig minden új épületet így kell majd megépíteni. Tetszik, vagy nem tetszik: a tagállamoknak ezt meg kell majd valósítani az építésügyi rendelkezéseikben.
A passzívházak már ma, 9 évvel korábban teljesítik ezt, sőt tömegével épülnek: gazdaságosan, megfizethetően, példák ezrei bemutatják, hogy ez nem utópia.
A cikkben benne volt: Európában épült ennyi, többségük az utóbbi években. Hogy a magyar törvényhozás az MMK tanácsadásával hogy fogja megvalósítani az EU direktívát, azt majd meg fogjuk látni. Amit eddig láttunk belőle – egyes max. U értékeket – ez nyilvánvalóan meg sem fogja közelíteni a célkitűzést, tehát úgy értelmezem, hogy ezek egyes épületelemekre érvényes határértékként értendők, nem egy épület összes elemére. Ezért még bizonyára lesz valamilyen max. érték a primerenergiára is, amit majd fokozatosan lehet csökkenteni.
Szó sincs arról, hogy csak a passzívházak jelentenék az egyetlen utat a CO2-mentes épületekhez, de nélkülük (mind épületenergetikai rendszer) nem nagyon fog menni. Csak a transzmisszió drasztikus mértékű csökkentésével lehet ide eljutni, mivel a megújuló energiaforrások csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Csak akkor lehet az igény nagy részét megújuló energiákkal fedezni, ha az minimális.
Nem az a lényeg, hogy passzívházaknak, vagy egyébb másnak hívják azokat az épületeket, melyeket EU szerte építenek majd. A lényeg, hogy drasztikusan csökkenjen a foszilis energiafogyasztás. Mellesleg az EU direktívában is így áll: „Niedrigstenergiehaus“, úgy fordíthatnánk: minimális energiaigényű ház.
Én is kérdezek: mi lesz akkor, ha mondjuk 10-20-30 év múlva 3-4 szeresére emelkedik a gáz, az olaj ára? Miből fogják az emberek ezt megfizetni? Nyilván a keresetek nem fognak ekkora mértékben növekedni. Vagy inkább fázni fognak? Akkor inkább építenek/felújítanak 5-10-15%-kal drágábban, ha azt amúgy is tervezik, inkább fizetnek magasabb törlesztő részletet, de még később is ki tudják majd fizetni a közműdíjjakat, ráadásul a havi fizetendők összességében kb. nem növekednek emiatt. Nem ez a stratégia az ésszerűbb? Tudja Ön, hogy egy passzívház hosszú távon, 20-30 év távlatában összességében olcsóbb, mint egy hagyományos új épület?

Üdv
Sariri-Baffia Enikő

[re=80537]passzívház minősítő[/re]:
Kedves Sariri-Baffia Enikő!
Önnek, mint passzívház minősítőnek az az érdeke, hogy a passzívház a megoldás, mert Ön ebből kíván élni. Azonban azt gondolom, hogy – egyébként rendkívül elismerésre méltó tisztességgel – Ön is rávilágított az igazi megoldásra, ti. hogy magát az energiát kell mennél kisebb CO kibocsátással előállítani. Tudta Ön például, hogy hazánk – megfelelő invesztícióval – a mai lakossági fogyasztás háromszorosának megfelelő energiamennyiséget tudna előállítani csak vizienergiából? Sajnos, a fosszilis energiahordozó felhasználásában érdekelt lobby ma még hatékonyabban tudja az érdekeit képviselni, mint a környezetvédők, ezért nem kezdődhetett meg, csak marginálisan az ilyen irányú kísérletezgetés. Vagy tudta Ön azt, hogy a víz üzemanyaggal működő motor – és autó – 30 éves magyar találmány?
Ennek fényében én azt sajdítom, hogy ennek a kérdésnek az építészeti eszközökkel történő megoldása csak tüneti kezelés, az igazi megoldás a megújuló energia – nap, szél, geothermia, víz – befogása, tárolása és átalakítása elektromos energiává. Sajnos, a tárolás ma még nem igazán megoldott, a megújuló energia felhasználásának ellene dolgozó gáz- és olajlobby túl gazdag és túl erős. Megengedem, „egy darabig” még meg fog tudni élni a passzívházas tudásából, azért engedje meg, hogy alapvetően ne az Ön szakterületét, hanem a megújuló energiatermelést tartsam az igazi megoldásnak, még akkor is, ha az nem ami szakmánk.
Kiváló tisztelettel:
Bachorecz Ferenc

[re=80591]Bagra[/re]: …Vagy tudta Ön azt, hogy a víz üzemanyaggal működő motor – és autó – 30 éves magyar találmány?…

ejha!

[re=80371]Fenyvesi Péter[/re]: Kedves Fenyvesi úr, talán érdemes lenne azt is elolvasni, megnézni amit az ellenkező tábor állít https://www.esrl.noaa.gov/gmd/ccgg/trends/history.html ,hogy a 2011 -es adatok szerint 1979-óta 336 ppm-ről 391 ppm-re növekedett a CO2 aránya és állandó növekedésben van. Talán azt is állíthatnánk hogy az utobbi években a vulkáni müködés kiemelkedően magas értékeket ért el, viszont ha tovább nézzük a filmet kiderül, hogy a mai a legmagasabb CO2 érték az utobbi 800 000 évben, ami véletlen egybeesésnek már nem értékelhető, és ha talán az is lenne, népbutítás ide vagy oda, kacaghat Kordos László, Miskolczi Ferenc vagy bárki más, a fűtésszámlámat akkor is én kell kifizessem, mert ők biztosan nem fogják.

Üdv.

Abos Ede

[re=80591]Bagra[/re]: Kedves Bagra!

A megújuló energia nagyszerü megoldás, csak efelejtett kiszámolni néhány aprónak tűnő, de fontos részletet. Ha egy épület energiaszükséglete 15 kWh/m2/év helyett 150 kWh/m2/év akkor ön(a passzívházszkeptikus lakó) a megujuló energiaforrásból energiát előállító felszerelésből is 10-szer annyit kell vásároljon, és ha meg is van rá a megfelelő összege pillanatnyilag ezeknek a müködési ideje nem több 20 évnél, miután újra meg kell vásárolja őket. Ezzel szemben abban az épületben ahol az éves energiaszükséglet 15 kWh/m2 csak 1 ilyen felszerelésre van szükség és 20 év múlva még egyre, a szigetelést viszont nem kell 20 évente cserélni. Ha létezne is az a csodálatos vízzel müködő gépezet az is 1 liter helyett 1 deci vizet kellene elfogyasszon egy bizonyos mennyiségü energia előállításához, ami még abban az esetben is előnyösnek számít ha a vízből az energianyerés alatt valamilyen „energia” hatására csak vízgőz szabadul fel mert ebből az „energiából” is csak tized annyira lenne szükség.

Üdv.

Abos Ede

[re=84207]Abos Ede[/re]:
??? Hozzászólásaimban éppen azt mondtam, h takarékoskodjunk a az energiával, a Föld erőforrásaival, mert végesek. Nem a CO2 kibocsátás miatt kell takarékoskodnunk, engem meggyőz Miskolczi, a NASA-t is, és úgy látom, már az MTA-t is: https://atlatszo.hu/2012/05/01/magyarleaks-nem-talalt-hibat-az-mta-a-miskolczi-fele-klimaelmeletben/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=magyarleaks-nem-talalt-hibat-az-mta-a-miskolczi-fele-klimaelmeletben. Ez persze, távolról sem azt jelenti, hogy szennyezni kéne a környezetünket, sőt!
Én is azt mondom a megbízóimnak, h az energiahordozók ára bizonyára gyorsan fog emelkedni (van kutató, aki szerint most átmeneti csökkenés várható, 10 évesek a ciklusok) de 10-20 év múlva sem biztos hogy még gázzal fűtünk majd, mert annyival drágább lesz. Ha netán mégsem, akkor is érdemes vele spórolni, jobb dolgokra is költhetjük a pénzt. A hőszigetelés (energiamegtakarító beruházás)ma a legjobb befektetés, a bankkamatoknál sokkal jobb. A hőszigetelés árát mindenki kifizeti, csak a többség egyelőre a gázszámlában. Szóval, nem engem kell meggyőzni az energiamegtakarítás fontosságáról, magam is teszem ezt másokkal, nap, mint nap.
üdv: Fenyvesi P

[re=80591]Bagra[/re]:
A víz, mint energiaforrás? Hát…? Ne hozzuk be a megnemértett/elnyomottmagyarzsenik összeesküvés-elméleteket! Vízzel hajtott autó, és társai. Hagyjuk!
Azon tényleg érdemesebb elgondolkodni, hogy a 3000 milliárdot, amiért 5. blokk épülne Pakson (ha lenne rá pénz) mért nem az energiahatékonyság növelésére költjük? Mint tudjuk, a legolcsóbb energia az, amire nincs szükség.
Tényleg, hallott valaki a függőleges tengelyű szélerőműről? Drukkolok neki, de sajnos, mintha a kétkedőknek lenne igaza.

https://epiteszforum.hu/node/21052