Talán még emlékeznek a KIVÉT PHA ügyre  (Tudósítás a frontról, avagy a KIVÉT-PHA ügy), amikor kiderült hogy a Magyar Passzívház Szövetség vezetője, Debreczy Zoltán résztulajdonában lévő védjegyet szerették volna kizárólagossá tenni és majdani kedvezményeket és támogatásokat e magánkézben lévő minősítéstől függővé tenni. Talán még arra is emlékeznek a kedves Olvasók, hogy itt, egy hozzászólás kapcsán az alábbiakat írtam:

Kedves Széman György, miként tekint az Ön segítségével is létrejött minősítő szervezetre, pontosabban az asztal melyik oldalához ül le, amikor tárgyal, a “Kiváló Építési Termék PASSZÍVHÁZ AKADÉMIA” védjegy” oldalára, ahol Ön Debreczy Zoltán védjegytulajdonos társa, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium Építésgazdasági Munkabizottság vezetőjeként az államot képviselve? Mert innen nézve az már jól látszik, hogy Debreczy úr jól választotta meg védjegykérelemben kivel társuljon.

Mindezt csak azért tartottam fontosnak megkérdezni, mert Ön a fenti bemutatkozásánál nem említette meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyáron létrehozott munkabizottság vezetője is, és mint ilyen, állami megbizott, akihez többek között pont ezen területek vizsgálata is tartozik.

Ön azt írta feljebb: “A KIVÉT lényege az önkéntesség – és itt egy másik megszólításra is reagálok -, – ajánlásként fogalmaztuk meg, a KÉK program minőségi garanciális elemeként. Az állam eldönti, hogy kívánja-e figyelembe venni az önkéntes védjegyek által garantált minőséget bírálati szempontként. ”

Az állam eldönti …..nos, pillanatnyilag pont Ön javasolhatja majd az “államnak” hogy figyelembe vegye vagy sem. Tudható, hogy Ön mit fog javasolni?

A fentiekre azóta sem érkezett válasz. Majd egy másik hozzászólásban azt találtam írni:

ahhoz hogy Magyarországon valaki egy speciális szakmai szervezet elnöke legyen, illene elvégezni egy egyetemet, ami nem kevés pénz és idő, majd lediplomázni. Ezután 3-5 év szakirányú gyakorlatot kell szerezni a szakmából, ezután kérheti a felvételét a kamarába, ahová egy jogosultsági vizsga eredményes letétele szükséges. No ekkor válik jogosulttá, hogy saját neve alatt aláírjon bármilyen szakmai anyagot és ekkor még csak zöldfülű pályakezdőnek számít.
Ahhoz hogy Mo-on valaki épületgépész mérnök vagy energetikus legyen ez elengedhetetlen. Ha jól számolom, ezt posztgrad-dal is minimum 6-8 év. Még nem késő beiratkozni.

Ezt ugyanis nem lehet kiváltani azzal, hogy pár évre kimegyünk INFORMATIKUSNAK, majd egy gyorstalpalón szerzünk egy papírt, majd azt elkezdjük lobogtatni. Elég szégyen lenne ez az épületgépész szakmára. Azt pedig a jóhiszemüek teljes megtévesztésének tartom, ha valaki (épület) gépészmérnöknek adja el magát, csak azt felejti el hozzátenni, hogy valójában járműgépész szakon végzett szervező üzemmérnök.

Én is elvégeztem 120.000 Ft-ért egy több hónapos épületenergetikai tanfolyamot a BME-n Zöld professzor vezetésével, mégsem gondolom magamról, hogy szakértője vagyok a témának, azt meg főképpen nem gondolnám, hogy nekem ezt tanítanom kellene.

Miért is írom le mindezt? Nos hozok egy példát és mindjárt világos lesz.

Képzeljük el a Magyar Építőművészek Szövetségét, amit a szakmában mindenki ismer és amelyik egyesíti/képviseli a szakma krémjét és ahol tagok a legnevesebb építészek is. Nos mi lenne, ha egy csoda folytán holnaptól egy troligépész üzemmérnök lenne az elnöke? Ja és szervezne egy „hogyan tervezzünk házat nevű nyári egyetemet”, ahol ő lenne a fő előadó, miközben még egyetemi végzettsége sincs. Skandalum?

Mit gondolnak, tűrné a szakma krémjét jelentő tagság, hogy egy olyan ember elnököljön felettük és nyilatkozgasson a nevükben, akinek még szakirányú diplomája sincs, e képpen még csak nem is lehet tagja a szakirányú kamarának sem, így tervezési jogosultságot sem szerezhet?

Május végén lesz a Mapasz (Magyar Passzívház Szövetség) közgyűlése – ahol bár nem lesz tisztújítás, de ettől függetlenül – azt kívánom a tagoknak, hogy a soron következő tisztújításon olyan elnököt válasszanak meg maguknak, akiről úgy vélik, a saját szakmai ismereteikkel, tapasztalataikkal párhuzamba állítva a jelölt szakmai előéletével hitelesen képviselhet egy egész szakmát, mi több, az építőipar egyre növekvő és egyre fontosabb szegmensét, a tisztújításra való felkészülést mielőbb meg kellene kezdeni.

Aki nem pénzért szerezte a diplomáját és a szakmai hitelességet alapvetőnek tartja egy szakmai szervezetnél, annak nem lehet közömbös a majdani vezetés összetétele. Elég szerencsétlen dolog lenne, ha kiderülne, a tagság egy részét csak azért léptették volna be, hogy biztosítva legyen a megfelelő választási eredmény. Csak remélni lehet, hogy e „vatta” szerep mindenkire nézve eléggé sértő.

Az „egyszerű” olvasó persze most sem érti, mi ez a villongás a Mapasz háza táján és miért nem mindegy, hogy ki az elnöke? Nos pont azért nem mindegy, amiért nem mindegy, hogy ki az elnöke a MÉK-nek, a MMK-nak vagy éppen Magyar Építőművészek Szövetségének. Márpedig a Mapasz-ban egyre többen vannak, akiknek ez nem mindegy, mert elsősorban szakmaiságot és hozzáértést várnának el és nem pár építőanyag gyártó és kereskedő cég lobbiképviseletét.

Pontosan ugyanúgy nem szeretnék pl. az Orvosi Kamarában sem, hogy egy hályogkovács legyen az elnök, mint ahogy a Magyar Gyógyszerészek Egyesülete sem egy füvesasszonyt választ meg maga fölé, de legalább ennyire furcsa lenne, ha kiderülne a Magyar Fotóművészek Szövetségének az elnöke nem is művész, mi több, még fényképezőgépe sincsen.

Természetesen nem a végzettség a legfontosabb gond (a hiteltelenséghez az is elég), fontosabb, mit nyilatkozik, miképpen képvisel egy programot, célt egy civil szervezetet vezetője. Ha a cél mindössze a kizárólagosság megszerzése, a többiek kiszorítása, akkor ez nem több egy sima lobbiszervezetnél, ami még nem is volna elítélendő, de akkor ezt tessék egyértelművé tenni mindenki előtt.

Ha egy vezető úgy értelmezi a felelősségteljes feladatát, hogy ordenáré dalocskákat szerezve és terjesztve lejáratja a témát, akkor tényleg megkérdőjelezendő a posztra való alkalmassága. Persze mindenkinek jogában áll saját magát égetni bugyuta szövegekkel és kínos kínrímekkel, de igencsak nem szerencsés, ha ezt egy szervezet vezetőjeként teszi.

A Mapasz tagok szakmai tevékenysége által felgyülemlett szakmai tudást és tapasztalatot sokkal inkább arra kellene fordítani, hogy a közvéleménnyel meg lehessen értetni e terület fontosságát, az energiaracionalizálás kikerülhetetlenségét és nem lehet az a cél, hogy mindössze a „haverokat” helyzetbe hozzuk.