Ma van a Föld napja. Mi mással tudnánk erről megemlékezni, mint egy remek projekttel, ami egy nagyváros komplett ökológiai lábnyomát számolta ki? A mai nem interjú, csak idézet a honlapról:

A gyorlabnyom.blogspot.com Győr ökológiai lábnyom számításának kezdetét és folyamatát igyekszik bemutatni. Győr ökológiai lábnyom számítását az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület végzi. A munkában közreműködik a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. valamint a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium. Győr ökolábnyomának sajtókommunikációját a Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség végzi. Támogatóink a győri önkormányzat és a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány.

A magyar átlagot meghaladó lábon élnek a győriek

A hosszadalmas adatgyűjtési, -feldolgozási és számítási munkát követően megszületett Győr ökológiai lábnyom kutatásának eredménye. Az eredmény korántsem meglepő, hiszen számítani lehetett rá, hogy a magyar átlagot meghaladó értéket kapunk. A helyzet Győr ökológiai lábnyoma esetében sem tér el ettől. A győriek ökolábnyoma fejenként 4,33 globális hektár lett, mely a biológiai kapacitáshoz, tehát a város eltartóképességéhez képest 17-szeres érték. Minden győri lakos – egy szabványos, 7300 m² nagyságú futballpályához viszonyítva – éves szinten átlagosan 3,4 focipálya területet foglal el.

Győr-Moson-Sopron megye területe 420.800 ha, ami az egyenlőtlen minőségű területek összehasonlítását biztosító globális hektár konverzió után 732.994 globális hektár területtel egyenlő. Ennek megfelelően Győr éves szinten akkora lábnyomot hagy maga után, mely megfelel a megye területének 77%-ával. Ha a Föld lakossága a győriek életszínvonalán élne, 2,4 Földnyi terület lenne szükséges az életszínvonal fenntartásához.

Azonban ki kell emelni, hogy ez az érték nem tartalmazza a turizmus hatását. Tudjuk, hogy a kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben 94.838 főt regisztráltak vendégként, akik átlagosan 2 éjszakát töltöttek a városban. Ha feltételezzük, hogy ők ugyanolyan színvonalon éltek, mint egy átlagos győri, akkor a lábnyom növekszik. Azonban adatok hiányán a turizmus hatása kutatásunkban nem szerepel. Az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület támogatásában ennek felmérése a közeljövőben viszont megvalósul.

Ahogy a korábbi kutatások is rávilágítottak, egy város ökológiai lábnyoma önmagában nem lehet fenntartható. Az elmúlt években a városvezetés már számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a lakosság környezetvédelmi szemléletét pozitív irányba terelje, például a kerékpárutak vagy a szelektív hulladékgyűjtők számának növelésével. Azonban annak érdekében, hogy a város ökológiai lábnyoma alacsonyabb szintre kerüljön, további intézkedések szükségesek. A kapott eredmények tükrében az erre vonatkozó javaslatok megfogalmazása még folyamatban van…

Érdekesség: Győrben éves szinten 3.719.570 liter ásványvíz kerül fogyasztásra. Ezt az értéket literenkénti 0,05 kilogramm Pet palack súlyával megszorozva megközelítőleg 186.000 kilogramm Pet palack hulladékot eredményez, ami – 1,5 literes palackokkal számolva – megközelítőleg 2.480.000 darab Pet hulladékot jelenti, mely 30 cm átlag-magassággal megszorozva 744 km-t jelent, mely egyenlő Győr-Padova távolságával. Magyarországon, éves szinten 1,5 milliárd darab palackot gyártanak, melyhez viszonyítva az érték alacsony, de lokális szinten meghatározó.

Győr ökológiai lábnyoma
A blog indulása: 2010 | A blog szerzője (nickneve) : A | publikus emailcím: info kukac nev pont hu | Facebook

magyar építészeti blogok és bloginterjúk
ne maradjon le a további MÉB bloginterjúkról, iratkozzon fel itt a téma RSS-ére.

Ha ismer olyan blogot, ami a fenti MÉB listában nem szerepel, akkor kérem ne titkolja tovább, írja meg ide vagy egy hozzászólásba. A lista folyamatosan bővül……

[poll id=”37″]