Vörösiszap | miért pont Kolontár és Devecser?
A vörösiszap tragédia utóélete korántsem zárult még le, hiszen a MAL elleni nagy állami kártérítési per, illetve a vezetők büntetőjogi felelősségvonására irányuló bírósági eljárás még el sem kezdődött. Nem ismertek még a különféle szakértői vélemények. A céges és a személyes felelősség kérdése bírósági vizsgálatot igényel. Tartok tőle hosszú lesz. Sok minden tisztázatlan még, egy azonban egyértelmű: a tragédiáért és a károkozásért a károkozó, a MAL Zrt. a felelős. Ez nyilvánvaló mindenki számára.
Ugyancsak további kivizsgálás része lesz az is, amit az ombudsman állapított meg a legutóbb, miszerint legalább 5 hatóság követett el hibát az ellenőrzésekkel kapcsolatban, leginkább azzal, hogy hatásköri viták miatt, igazából egyik sem vállalta magára az ellenőrzés felelősségét.
Amiért billentyűzetet ragadtam, annak az az oka, hogy a tragédia bekövetkezte óta motoszkál bennem az előzmények egyik lehetséges oka, kb. azóta, hogy ránéztem a térképre, hol is van Kolontár? Érdemes egy kicsit tanulmányozni a térképet, különösen azt a műhold fotót, ami a kiömlő vörösiszap kiterjedtségét mutatja. Nézzék meg a nyitóképet, de különösen az alábbi, nagyobb térképet, merre is folyt a vörösiszap.
Igen, egy jól meghatározható irányban és egy meghatározott MEDERBEN. Ez ugyanis a patakmeder illetve a vasútvonal íve. Mivel a patak csak meghatározott irányba tud folyni, minden ami ott kiömlik, követni fogja a meder és a közvetlen part lejtését. Egy esetleges árvízkor pont azok lennének érintve, mint most a tragédia kapcsán.
Ekkora távolságra csak úgy tud elfolyni bármilyen folyadék, ha az valamiféle mederben történik, márpedig a fotók tanúsága szerint igen messzire eljutott a vörösiszap, köszönhetően a terep adottságainak. Ha tereplejtés fordított, akkor nem Kolontárt és Devecsert önti el az iszap, hanem Ajkát.
Számomra egyszerűen rejtély, hogy miért pont egy lejtéssel rendelkező terepfelületre telepítették anno a tározó? A térképen jól látszik, hogy a mostani helyétől felfelé a 8-as útig, sem lefelé nem található település hosszú szakaszon át. Ha ott folyik ki egy ilyen tározó, maximum mezőgazdasági területet érint és nem lakott települést. De nem, ez ráépült egy folyó(patak)mederre.
Az első híradások után egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogyan tudott ilyen messzire eljutni az iszap és még Devecserben a tározótól sok kilométerre is 150 cm árral elárasztani az utcákat. Most már értem.
Nyilván ma már hiába is keresnénk bármit és bárkit is, hogy miért pont oda telepítették ezt a veszélyes üzemet, mindenesetre igen-igen rossz érzés azt feltételezni, hogy erre akkor nem gondoltak
Azt hiszem mi, akik nem voltunk ott, el sem tudjuk képzelni ezt az egészet. Egy biztos, ez olyan, mintha az óbudai 300 méter hosszú és 10 emelet magas panelház volna a tározó gátja és mi ott élnénk a közvetlen közelében. Belegondolni is félelmetes.
Végül inkább csak az értetlenségemnek adok hangot azzal kapcsolatban, hogy számos védőgátat építettek a tározó köré. Értetlenkedésem oka az, hogy a közvélemény nyilvánvaló közérzetjavításán túl, vajon milyen műszaki indokoltsága lehetett, lévén, ami a tározóból kifolyhat, az már régen kifolyt? Látható a fotókon, hogy a tároló tartalmának a kisebbik része ömlött ki, nagyobb része bennmaradt, lévén az olyan sűrű, hogy egy gátszakadás esetén is legfeljebb 100-150 méterre tudna elfolyni a sűrű iszap.
- Hűtlen kezelés – MAL?
- Minden_gáttestből_csurgalékvíz folyik
- Radarfelvételek bizonyítják, hogy évek óta süllyedt az ajkai tározó gátja | A vörösiszap károsultak oldala.
- Az ombudsman szerint öt hatóság hibázott az iszapömlés előtt.
[poll id=”41″]
Hozzászólások (13): megnézem
TÜKE
2011. április 20. szerda 04:53
Majd kérném a hozzászólókat,ne rajtam kérjék számon pl. azt, ha rossz évszámokat írnék. Állítólag az Ajkai Timföldgyár és alumíniumkohó kb. 1942-ben épült,vagy kezdte a működését. (Wikipedia) Ami talán fontosabb : https://www.mal.hu/Engine.aspx benne: mikor alakult a MAL Zrt. és épült a zagytározó. (jobb oldalon) ott említődik a „jóhiszemű vásárlás” bizonnyal „rejtett hibával” vélekedés is. (!)
Természetesen számtalan más újságcikk, vélemény és egyéb más összeolvasható a neten. Ilyesmik : Állítólag ilyen katasztrófa sehol a világon nem történt. Írta és mondta valaki, bár https://hirszerzo.hu/kulfold/20101006-vorosiszap-szurkeiszap.nemzetkozi Benne Korzika 1972
Van még pl. az ELTE Kémiai Intézet Kislexikonja is a vörösiszap fogalmakról.
https://www.chem.elte.hu
Természetesen mint laikus nem tudom eldönteni, hogy kinek van/lesz igaza.
Ha a beírt linkjeim nem működnének – elnézést.
TÜKE
2011. április 20. szerda 04:58
Javítom https://hirszerzo.hu/kulfold/20101006_vorosiszap_szurkeiszap_nemzetkozi (remélem)
Rezsnyák Péter építész
2011. április 20. szerda 09:07
További kérdés az, hogy hasonló tárolók esetében ez a veszély mennyire áll fenn? Vélhetően minden hasonló tároló veszélyes lehet, mert nem hinném, hogy gondosabban lennének építve, bármilyen szempontból is. Másrészt ami elromolhat, az el is romlik.Ezen eset miatt át lett-e gondolva a hasonló káresetek megelőzése?
Szembe kell nézni a ténnyel, hogy a veszély elmúltával lankad a figyelem és az éberség, és pl. simán családi házakat építenek ártérre. Lehet, nem pontos a fogalmazás, de rendre előfordult, hogy nem először mosott el a víz házakat ugyanott.
Géza
2011. április 20. szerda 09:21
Túl politikai és túl kényes a téma, de néhány gondolat:
– jogállamban a felelőst a jogerős ítélet nevezi meg,
– ugyanígy később tudjuk meg, hogy a világszinten jelentős iparvállalatnál lesz-e a folyamat végén tulajdonosváltás,
– ez kiemelt háborús vagy terrorista célpont volt, az illetékes állami szerv tudott erről,
– és az összeesküvéselmélet, pont a választások másnapján, egy olyan párt győzelme után aminek első ciklusát is robbantások övezték.
zoli
2011. április 20. szerda 09:51
Sima digitális terepmodellt (DTM) kellet volna csinálni elárasztás elemzéssel tervezés előtt, ez ma már mindenki számára elérhető technológia, persze ez anno amikor a gátat tervezték NASA szintű technológiának számított Magyarországon.
Csárdi-Braunstein János
2011. április 20. szerda 13:50
[re=79906]zoli[/re]: Mikor azt építették még a NASA sem volt, nem hogy digitalizáció… (1942-ben kezdték el a nedves technológiát használni)
Ördögh László
2011. április 20. szerda 20:37
A gátszakadásról elkészült az igazságügyi szakértői vélemény. A vizsgálat meglehetősen alapos, részletes, és pontos volt. A végső megállapítások sajnos nem publikusak.
Rezsnyák Péter építész
2011. április 29. péntek 22:15
[re=79926]Ördögh László[/re]: Ez meg hogy a bánatban lehet?? Talán tanulni lehetne belőle? Mert a katasztrófát hozta minden médium, de azt amiből mindenki tanulhatna, az titkosítják? Világosítson már fel valaki!
Vida Zoltán
2011. április 30. szombat 05:26
[re=80034]Rezsnyák Péter építész[/re]:
Péter, a kérdés jogos. Talán meg kellene hívni a National Geographic csatornát, hogy derítse ki, mi is történt valójában.
TÜKE
2011. május 19. csütörtök 04:29
Mivel mostanában nem sok hírt hallok / látok pl. a tv-ben- Kolontárról jutott eszembe.
https://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kolontar_index
Érdemes egy-egy napi hírre rákattintani és ott a fotókat is megnézni. (?)
Ez-az látható pl. a házak építéséről, felhasznált anyagokról (?) és ilyesmik.
TÜKE
2011. június 4. szombat 05:25
Egy újabb hír
https://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/369707
Benne a kifizetések.
In Romania se va construi cel mai mare lac de decantare a cianurii din Europa.
2011. július 19. kedd 22:19
[…] 2007 Sa va reamintesc Vörösiszap | miért pont Kolontár és Devecser? Windows Live> d.m.x la windowslive dot com Reply With Quote […]
Tüke
2011. szeptember 25. vasárnap 07:39
Előzmény : nem értem, hogy a 2011.09.24-i (szombat) Népszabadság Hétvége melléklet cikkei miért nincsenek a neten ?-
Benne : Titkos kármentesítés II. Aranyiszap (Ferenczi Krisztina)
Googleban keresve a cikk I.része megtalálható.
Bár ez a II. is „érdekes!”