Újabb MÉK kudarc
Olvasom az éf-en, hogy a legutóbbi MÉK küldöttgyűlést a levezető elnök feloszlatta, mivel
„A küldöttgyűlés sikertelenségét okozó sarkalatos kérdés az volt, hogy a területi kamarák utaljanak-e tagjaik után 2000 Ft többlet befizetést a MÉK részére. A küldöttek a költségvetési kérdésekben megkövetelt 2/3-os többséggel sem a javaslatot, sem annak elutasítását nem tudták elfogadni, és ezek után a költségvetés sem került elfogadásra. Azt gondolom, ez kudarc a kamarai tagság egésze számára…”
Nem lehet azt mondani rám, hogy korábban túlságosan is hízelgően írtam volna a kamaránkról, épp eleget ostoroztam a hibás döntésekért, de a tavaly megválasztott vezetőség programját jónak találtam. Tavaly, az új elnökség megválasztását magam is úgy üdvözöltem, hogy itt volt az ideje egy gyökeresen új koncepciót felvállaló elnökségnek és bár ennek nem volt igazán jelentősége, magam a támogatásomról biztosítottam Ertsey Attiláékat.
Szimpatikus volt a programjuk, de már akkor látszott, hogy a tervekhez eszközökre, mégpedig anyagi eszközökre lesz szükség, különben hamvába hal az egész. A forrás pedig CSAK a területi kamarák befizetéseiből jöhet össze, hiszen a tagdíjakat nem lehet még tovább emelni, ezt érzik a vezetőségben is.
A legutóbbi kudarc kódolva volt és a parciális érdekek ismét győztek a reform felett. Nyilván sokan ezt úgy gondolják, hogy a reform az az, amikor sokan sok időt eltöltenek valamivel, közben feltalálják a spanyolviaszt és a haza meg van mentve.
A haza így sohasem lesz megmentve, de ez a küldötteket láthatóan nem zavarta. Én a vezetőség helyében felvetettem volna az egész kamarai struktúra alapvető átszervezését. Persze, tisztában vagyok azzal, hogy a küldöttek nyilván nem szavazták volna meg, hiszen ez maga lett volna az öngyilkosság. A saját felesleges létük bizonyítéka.
Szép dolog a decentralizáltság, a megyei önállóság, de be kellene végre látni, hogy ha egy kamara bevételeinek a döntő többsége a különféle bizottsági elnökök, alelnökök, tagok, póttagok és pót-póttagok díjazására megy el, akkor a tagdíj nem hasznosul megfelelően, csak egy bürokratikus szervezetet táplálunk.
Van 19 db megyei kamaránk, mindegyik kamarában bizottságok, azoknak elnökei, alelnökei, tagjai és póttagjai. Minden megyében. Kamaránként legalább 20 fő, vagyis országosan legalább 400 fő.
A tényleges ÉRDEMI munkát az elnökök és a titkárok, ügyintézők végzik, a többi csak vatta. Van olyan bizottság – feltételezem nem is egy – amelyik egy egész évben jó, ha 3-4 alkalommal ülésezik, mert pl. nincs mit megtárgyalni (lásd pl. az etikai bizottságot). Vajon miért nem lehet ezt központilag intézni? Hány ilyen, kivizsgálásra váró ügy lehet összesen az egész országban évente? 20-40-60? Ennyit simán ki tudna vizsgálni EGY BIZOTTSÁG, aminek pl. 8 tagja és egy elnöke van. Máris megspróroltunk több tucat embert, akiknek úgy sincs semmi érdemi dolguk. És így végig lehetne venni az összes bizottságot. Van nektek fogalmatok arról, hogy pl. mit csinálhat egy egész éven át egy 5 tagú felügyelő bizottság? Megyénként? Érdekelne. De tényleg.
Sérülnének az egyes területi kamarák jogai? Miben is? Konkrétan? Elesne több száz ember egy kis havi biztostól? Tényleg erről szól a kamara érdek érvényesítése?
Jó lenne, ha valaki – aki rendelkezik az egyes kamarák gazdálkodásainak a számaival – összeadná ezeket az összegeket és létszámokat elrettentésül, hogy mire megy el a befizetett tagdíj túlnyomó többsége.
Nem lehet elfelejteni sohasem, hogy 13 ezren nem önszántunkból léptünk be, ez a tervezési jogosultságunk feltétele, vagyis puszta adminisztrációs kényszer. Ha nem volna kötelező a kamrai tagság, egy hónap alatt vélhetően kilépne belőle mindenki. Miközben számos korábbi vezető folyamatosan kikérte magának, hogy a kamara nem érdekérvényesítő szerv, szinte kizárólag csak ilyen ügyekben várná el a tagság a képviseletet a kamara vezetőségétől.
Nem irigylem a mostani MÉK vezetőséget, mert ennek az lesz a vége, hogy ellehetetlenül a koncepció és egy újabb választással visszatérnek azok, akiknek több, mint egy évtizeden keresztül jó volt az állóvíz.
No reform, no problem.
[poll id=”16″]
a fenti kérdésekre 2008-tól lehetett több cikk végén is szavazni
Hozzászólások (14): megnézem
Kocsis Krisztián
2011. április 14. csütörtök 15:44
Valaki egyszer azt mondta:-„A bürökrácia egytlen célja ,hogy föntartsa önmagát”.
Épp itt az ideje ,hogy követ ,de inkább sziklát dobjunk az állóvízbe. Már nem vagyunk szocializmusban ( bár sokak fejében még ott van ahogy azt nap mint nap tapasztalom)
Ha jól tudom akkor az építészet is erről szól; a megújulásról és az innovációról. …..ennyi az egész….
Tibor
2011. április 14. csütörtök 21:58
[re=79735]Kocsis Krisztián[/re]: Sajnos amíg a kamara nem tud szinte hatóságként fellépni és elvárt tervezési díjakat, illetve kifizetésüket elérni, addíg minden egyes alkalommal az építész kerül a sor végére.
Meglepő, de más társadalmakban az építész respektje érzékelhetően nagyobb, itthon stílus, hogy nem fizetjük ki, visszatartjuk a végét a tervezési díjaknak, utólag áttervezzük, „ócsítjuk” a házat, ezzel alaposan adunk a minőségnek. Sikk gigaberuházásokat is akár kifzetni késve, részben és minősíthetetlen színvonaló terveket csináltatni fillérekért akár kikerülve a megfelelő szaktudású és tapasztalatú építészeket is a profitmaximaláizálás érdekében, ezzel minőségileg és műszakilag is gyenge építményeket létrehozni. Szomorú látni a sok elkeseredett, megtört és önnön exisztenciját lassan felélő építészt a mai világban…
Elnézve a tevezési feladatokat, a tervezési szerződéseket – számukat – az az építőipari fellendülés még kicsit várat magára. Sajnos.
A Kamara érdekérvényesítő képessége pedig nem éri el sok helyzetben a szakma számára megfelelő döntésekhez szükséges politikai támogatottságot egy jobb, munka-dúsabb jövő érdekében – és erről nem a Kamara tehet feltétlenül…
…csak egy apróság a körbetartozás ellen: ha nem kaphatna használatba vételi engedélyt egy projekt a „nullás igazolás” letétele nélkül, az biztos segítene.
( A „nullás igazolás” a tartozásmentességet, a kifizetetlen számlák teljes és igazolt hiányát jelenti / de ezzel nem a számlabefogadás elutasítását, hanem a szerződések teljesítését ÉS azok kifizetettségét KELL igazolni…)
TÜKE
2011. április 15. péntek 05:53
Egoizmusomért és az ismétlésért elnézést ! Hosszú ideig volt közeli ismerősöm, mint épületgépész valamilyen kamarai tag. Anno olvasgattam a Mérnök Újságot és abban sok mindent, mint laikus. Az újság a neten már nem olvasható és azóta ennyivel könnyebb az életem ! Bocs’ 🙂 A téma kapcsán legalább megtudtam, hogy pl. van ez a honlap is, https://www.ddek.hu/ Valamelyest meg is lepett, hogy próbálnak naprakészek lenni ? Bár ezt majd döntsék el a hozzáértők, ne én! Mert pl. látom,hogy a Fórumba kb. egy éve nem írt senki sem. Persze, mondhatjátok,hogy én már könnyen beszélek ! Igen, sokféle csapatnak/bizottságnak/testületnek stb. voltam tagja – anno. Volt, amelyikért járt díjazás is. Állítólag egy nagyon régi mondás : „Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen .” Ami napjainkban úgy módosult, hogy „Lehet,hogy nem etikus,de nem törvényellenes.” (?) Bocs’ nem akartam volna cinikus sem lenni. Esetleg : én a megoldást a tagok /tagság hozzáállásának megváltozásában látnám ! – amit valószínűleg már nem élek meg.
Szabóbácsi
2011. április 15. péntek 09:20
Ingyenélők. Ugyanannyit kapnak most is, amikor eltartóik legtöbbjének 90%-al csökkent a megrendelésállománya.
Éljen a svéd modell!
Adamkó Feri
2011. április 15. péntek 09:28
Megvan a struktúra, de nincsen teli élettel. Ez egy nagyon érdekes kérdés, hogy miért nincs? Ebből a szempontból mindegy, hogy alulról jön a kezdeményezés, vagy felülről, kötelező, vagy sem, valahogy mindig kiürül. Van ahol kötelező egy tagság, tudtommal pl. Németországban, és működik, jól. Most nem csak építész kamarára gondolok. Tehát a MÉK, tünet. Egész országunkat szerintem áthatja az alábbi két szemlélet. Egyszer, hogy ha alul vagyunk, akkor mondják meg felülről mi legyen. És ha rossz a döntés, lesz kit szidni, mutogatni rá, nem mi vagyunk a felelősök, tehát félünk a felelősségtől. Ha meg felül vagyunk, akkor a hiúság, ne már, onnan lentről mondják meg nekünk, hogy mi az ábra. És ez a kettő egyszerre van meg, akár egy emberben is. Én igazából a politika felelősségét látom ebben. Nem csak a mostaniét, az egész politikusi garnitúráét. Politikusaink nem szeretik, nagyon-nagyon nem szeretik ha autonom emberek vannak. Azokkal vitázni kell, azokat meg kell győzni, azok meg akarnak győzni, azok ellentmondanak, máshogy látják, tiszta macera. Valamint ők, maguk(politikusok) sem önállóak, és bizony nem vállalják a felelősséget. Mert azért kell hozzá egy kis tartás, hogy az ember nyíltan bevallja, hibáztam, rossz döntés volt. Ez minden szinten igaz. Ha jól körülnézek itthon, csupa olyan ember van aki nem hibázik, mindig más mondja rá, hogy elszúrtad. Pedig csak az nem hibázik aki nem dolgozik. Szóval visszatérve a kiinduláshoz, semmi különleges nincs a MEk-ben, a betegnek ezek a tünetei, az egész szervezet, vagyis az egész ország beteg ilyen szempontból.
Ja, megoldás is van :-), ha kicsiben is de az embernek normálisan kell viselkednie, aztán talán ragadóssá válik. 🙂
atuse
2011. április 15. péntek 11:22
Az alapvető kérdések nem tisztázottak az ügyben.
-Miért / mire van az építész kamara? A jogszabály egyedüli feladatának a tervezői jogosultságot teszi meg. Ezek mellett egy elkerített játszótér, ahol ütheti egymást a gyerekek a lapáttal és nem figyel rájuk senki.
-Egy országos kamara van 19 fiókkal vagy 19 megyei kamara létesített egy szatelit szervezetet? A kamarai törvény szövege a második verzió felé hajlik, de nem nevesíti. Ebből kifolyólag a működés jogi keretei nem tisztázottak (lásd párhuzamos szabályzatok, kettős struktúra…)
Kétféle képpen lehet feloldani a problémát (törvénymódosítással):
0.) A kamará(ka)t nonprofit kft-vé kell alakítani; így átláthatóbb lesz a működés, cégbíróság felügyeli a törvényességet, számon kérhető a feladat ellátás.
1.) Egy országos kamara van, központi vezetéssel és ügyintézéssel, megyénként 1-1 „helytartóval”.
2.) Csak területi kamarák vannak, amelyek a kötelező feladaton túl a saját tehetségük szerint intézik az dolgokat. Önállóan megválasztott tagdíjjal és a szabad átjelentkezés lehetőségével. Valahogy a kötelező gépjármű felelősség biztosítás mintájára.
Személy szerint a második a szimpatikusabb számomra, mert akkor elindulna egy versengés, ami pezsgést, figyelmet és tisztulást hozhatna.
Kocsis Krisztián
2011. április 15. péntek 13:46
[re=79745]Tibor[/re]:
Na igen a fizetés…. Mostanában ezt úgy védik ki a megrendelők ,hogy a szállítói megfelőségi nyilatkozatot és technikai és biztonsátechnikai adatlapokat előre kell beadnom nekem is a kivitelezők felé. Aztán azok meg vesznek valamit és eladják az én papírjaimmal. Vagy alapból úgy kalkulálnak az árajánlatadásnál ,hogy beszállítót, tervezőt, alvállakozót nem fogják kifizetni.
Téynleg borzasztó ,hogy már a sor elején álló tervezőket sem veszik kutyába sem.
A számomra legmegdöbbentőbb esettel azomban az idei construmán szembesültem ahol megkérdeztem egy keresekedő/tervező céget ( mely …. szövetség elismert tagja)Hogy az általa forgalamzott RAL beépítéshez használandó termék rendelkezi-e RAL tanúsítvánnyal illetve, az azt igazoló cimkével.
Valász:-az meg mi?Egyébként meg ez az én termékem olyan címkét rakok rá amilyet akarok.
No comment…
Kellen egy egy törvény végre ,rendes törvény!
Zöhls András
2011. április 15. péntek 13:49
Azt, hogy a területi kamarák önálló, független szervezetek, saját belső számvitellel, és az ahhoz kapcsolódó felügyelő bizottsággal, azt a kamarai törvény írja elő, hasonlóan a kétszintű, területi, majd országos etikai-fegyelmi eljárást is. Egyébként ez a helyzet a többi szakmai kamaránál is, szóval ebben változást csak a magas jogalkotás szintjén lehetne hozni, amit nem tudom hányan támogatnának. Nemrég közzétették az orvosi kamara tisztségviselőinek tiszteletdíját, a kétszintű szerveződés többletköltsége éves szinten olyan 50 millió körül van. Ilyesmi lehet nálunk is, hasonló számú területi egység, benne kb. ugyanannyi tisztségviselő, 20-30 ezer körüli havi apanázzsal. Ez nagyjából a kétszerese a MÉK elnökség által most remélt összegnek.
Huszti István
2011. április 16. szombat 09:57
Csak kíváncsiságból megkérdezném, vajon a kamarai tagok közül ki tudja (hányan), hogy a Kamara konkrétan milyen szakmai anyagokat készít elő, milyen jogszabályalkotás véleményezést végez, ezekben mit képvisel.
Miklós! Lehet, hogy ez megérne egy szavazásos felmérést.
Egy saját tapasztalat. Nemrég kaptam magánúton egy szabály előkészítő anyagot véleményezésre (titkos!- ez is vicc). Nem sok idő volt rá, így csak egy-egy részletet tudtam érdemben megnézni. Konkrétan pl. a leendő jogszabályban az egyik csomópont hőhidas és értelmesen kivitelezhetetlen volt, a másikban az adott típusú ablakszerkezet beépítési méretei miatt működésképtelen volt. Jeleztem a problémát, aztán semmi.
Azt én sem tudom, hogy ezeket a szerkezeti megoldásokat ki alkotta.
Koós Miklós
2011. április 16. szombat 11:15
[re=79784]Huszti István[/re]:
szerintem ehhez nem szavazás vagy felmérés volna szükséges, hanem egy közvetlen kamarai kapcsolat
Huszti István
2011. április 16. szombat 12:19
[re=79785]Koós Miklós[/re]:
Igen. A tagok és a kamara között.
Koós Miklós
2011. április 16. szombat 13:48
[re=79787]Huszti István[/re]:
úgy értettem, hogy ha valakinek volna (in)formális kapcsolata kamarai vezetőkkel, rajta keresztül lehetne hozzájutni ilyen infókhoz
Huszti István
2011. április 16. szombat 20:18
[re=79788]Koós Miklós[/re]:
Ezzel nem értek egyet. A Kamarát kell arra ösztönözni, hogy a tagok közvetlenül informáltak legyenek.
MÉK tisztségviselők
2013. február 1. péntek 00:30
[…] legyenek 3-5 fős felügyelőbizottságai vagy éppen etikai bizottságai? Másfél éve írtam már erről, nem változott meg a véleményem azóta […]