awesome

Kíváló.
Egy apróság:
Illetlenség a kocsi farával az épület felé állni, különösen a fölső háromnak. A terven is, de sajnos látszik a fényképen hogy a valóságban is. Kivéve az elektromos üzeműeknél.

Bravó!
Takarékos, logikus, használható alaprajz, ízléses külső.

Nyelvtani kérdésfelvetés:
passzív-sorház
passzív sorház
passzívház-sor
passzívházsor
passzívház-sor
vagy
sor-passzívház
??? 🙂

Csak így tovább Balázs !!! 🙂

1001 szer megírtam – laikus vagyok.
Elvártam volna (?) – kényelemszeretet ?- Miklós véleményét ! 🙂
Csak két dologról: BO6 wc 1,35 m2 (?) – nekem is van egy ilyen… No comment ! és a lépcsők ! – (nekem is van 16 db. az emeletről a fdstz.-re) – remélem szabványos ?- „Ki vagyok akadva!”- 🙂 hónapok óta vívódom (?) – beküldjem-e a házunk tervrajzát ?- Bocs’- nekem is mi minden be van rajzolva a terven… aztán… a „pudnig próbája az evés ?”- vagy valami ilyesmi.
Kérem az olvasók megértését ! – Bár egyedül vagyok (most) – de „ünneplem” azt, hogy 8 éve ?- (2003) ezen a napon költözködtünk !- ( 30 évnyi panelból… egy új családi házba ) 🙂
P.s. : nem az én blogom ! – de megérne egy „témát” ?- (hány…) mennyi idős korunkban változtassunk „életmódot ?” (vegyük vagy építsünk,vagy építtessünk)

[re=79376]TÜKE[/re]:
kedves TÜKE,

(ide is beirom)
azt fontolgatom, hogy bevezetjük azt a kommentelési előírást, miszerint egy hozzászólásban csak egyszer fordulhat elő idézőjel, zárójel és kérdőjel 🙂

[re=79378]Koós Miklós[/re]:

Csatlakozom Miklóshoz, TÜKE kommentjei lehet, hogy érdekesek lennének de így sajnos olvashatatlanok

[…] Read more  >> […]

Az ötlet nagyszerű!

„Demagóg” kérdésem van:
Mennyi az eladási ára egy ilyen lakásnak?
Hogy viszonyul ez például a mellette lévő nempasszívsorházban egy ugyanolyan jellegű lakás árához?
Máshogy fogalmazva: a „minimális” rezsivel számolva hány év alatt térül meg az ártöbblet, ha van egyáltalán?
… mert a piacon ez is számít.

Lemaradtam valamiről? Milyen magyarországi események voltak földrengés ügyben mostanában?

[re=79378]Koós Miklós[/re]:
OK. Tudomásul véve.
Viszont ide írom a mai témát, ÚDN 15.old. az E-ON közleménye a fák,bokrok,magasabb növények eltávolításáról,kivágásáról,vagy gallyazásáról.
Nem áll módomban a cikket részletesebben közölni. Javaslat https://www.eon.hu oldalon a keresőbe írni, hogy gallyazás.
Mától 15 napig lehet bejelenteni, a 16.naptól kezdve megkezdik ők a munkálatokat.
Csak jogszabályi előírásokat vesznek figyelembe, a kertészeti,növényvédelmi és esztétikai érdekeket nem.

Szabóbácsi:
Igaz, igaz.
Amúgy persze itt az összes autó tisztán elektromos :)))

tanonc:
Passzívház sorház?

Váradi Zoltán:
A PHM Kft.-t kellene keresni az árral kapcsolatban, ők a tulajdonosok, értékesítők.
A megtérülés jó kérdés. De mihez képest? Hány év alatt térül meg egy hagyományos épület? Megtérülés kérdése az egészségünk? Hogyan számítható az, hogy a jó benti levegő miatt pihentebben ébredünk, így minden nap hatékonyabban dolgozhatunk, mert kialudtuk magunkat (saját tapasztalat). Hány év alatt térül meg, hogy nem a penészspórát szívjuk éjszakánként?

Beg:
Keressen rá a gugliban erre: „2011-es oroszlányi földrengés”.

Passzívház elsősorban hit kérdése. Olyan gazdag embernek való, akinek van 5..8 MFt-al többje egy jó minőségű, hőszigetelt, korszerű épület beruházási költségeihez képest. Így aztán akár havi 15 eFt-ot is meg tud spórolni.

[re=79424]Gebe[/re]:
öröm végre konkrét számokat olvasni a passzívházak többletköltségéről. Mindenki erre várt (vagy ez csak sacc/kb???)

[re=79427]Koós Miklós[/re]: Hát nézzük csak:
A lélegeztetőgép , csőhálózat, befúvó elszívó szerkezetek, kivitelezés, villany, automatika, épületnagyságtól függően 2 és 3 MFt.Légtechnika miatti épületszerkezeti többletköltség ( padlószerkezet, elrabitzolás, gipszkartonozás, stb ) 0,5 Mft. Háromrétegű üvegezések,argon, hőhídmentes tokszerkezetek,csak árkülönbözet, üvegfelülettől, teraszajtók darabszámától függően 1..3 MFt. Extra hőszigetelés a jobb fajtából ( Lambda 0,04 alatt )grafitos, árkülönbözet 1..2 MFt.Padló, hőhíd,lábazat extra hőszigetelés többlet 0,5 MFt. Energiatakarékos világítótestek, LED vagy Neon többlet 0,5 MFt. Használati melegvíztermelés természetesen szolárisan, létszámtól és típustól ( Giovanni Gatto és Viessmann )függően, villanyboiler árkülönbözet 0,6 és 2 MFt között.
Csak az elhasználódó és kaarbantartandó gépek amortizációja havonta 10 és 20 eFt többlet, a hagyományos rendszerekhez képest.
Namost: egy mai, átlagos de jól hőszigetelt ( a szokásos Dryvit 8 cm kétrétegű hőszig. üveg, tetőn 25 cm szőr stb.) családi ház gázszámlája télen 40 és 60 eFt. Nyáron a HMV 5 és 8 eFt. Ezeket lehet megtakarítani.
Mindezért cserébe télen ablaknyitás óvatosan, nincs felfűtési pótlék (!), légcsere biológiai oxigénigényre (30 m3/h fejadag )és nem CO2 -re, szagra méretezve (infiltráció alig ), konyhai kivezetéses szagelszívó nuku, ruhaszárítás télen probléma, jön a páralecsapódás,páradiffúzió alig, WC elszívás óvatosan, nem ÁNTSZ szerint. Tetőtéri klímaviszonyok éjszakai ablaknyitással.
Elnézést ha hosszú volt..

Gebe:
Dolgozunk azon, hogy a költségeket a lehetőségekhez mérten leszorítsuk, úgy, hogy műszaki szinvonalat megtartjuk.
Pár megjegyzés: LED nem kötelező, normál energiatakarékos izzók is tökéletesek.
Melegvíz termelést a fűtésrendszer oldja meg, nem szoktunk szolárt tervezni.

Miért kéne ablakot nyitni télen? A szellőzetetés mellett erre nincs szükség.
CO2 szabályzó alapján működik a légcsere intenzitása itt Dunakeszin, de nélküle sem szokott ezzel probléma lenni.

Én mióta otthon magunknak beszereltem hővisszanyeréses szellőztetést, azóta ötöd annyi idő alatt megszárad a ruha (télen-nyáron),
nincsenek rossz szagok, pára 70-75%-ról 40-45%-ra csökkent, nincs semmiféle penészedés, szagok fürdőből nem jönnek ki, konyhából sokkal hamarabb távoznak.

PH-ban nyáron nincs túlmelegedés tetőtérben sem (ha erre irányult az utolsó gondolat).

Gebe:

Megrendelőim 90%-a nem a „gazdag”, hanem a racionális, előrelátó, felelősen gondolkozó emberek közül van.
A gazdagokat (tisztelet a kivételnek) nem érdekli a fenntartási költség, 3 komplett gépészeti rendszer kérnek, rengeteg felesleges extrát, stb.
Azt is látom, hogy a megrendelők nagy többségénél az elképzeléseikből igen könnyen lehet annyi felesleges, túlzó elképzelést kihúzni, ami fedezi a „többlet” költségeket.

[re=79453]Sinóros-Szabó Balázs[/re]: Kedves Balázs! Lehetne többet tudni a gépészetről? Lakásonként van, vagy központi, milyen, hol helyezkedik el?
A tervekből csak sejtem hogy az a belső mosókonyha, ami egyébként is kíváló méretű, nemcsak ezért ekkora.

[re=79453]Sinóros-Szabó Balázs[/re]:
Kérdés:Mit nevezünk színvonalnak? A légcsere nem éri el a 0,5-öt. Normálisan csak infiltrációból létrejönne 1,5. A 30 m3/h-ás fejadag nem CO2-re jön ki, arra 150.. 200 is kevés, bár ennyivel is létrejön a plázahatás.
A melegvíztermelést nem értem, van tetőn vagy 10 kollektor, nem ?
Kivezetett szagelszívó nélkül, egy olajban sült hal csodákat művel.
A gazdagokat átvitt értelemben gondoltam, hiszen a vevőknek sokszor fogalmuk sincs , hogy mihez képest fizetnek többet.
A felelős gondolkodást még érteném, ha bíznék benne, hogy ezzel meg lehet állítani a globális felmelegedést.
A tetőtér túlmelegedésére gondoltam, igen. De miért is nem melegszik fel?
Félreértések elkerülése végett: Nem a passzívház kísérletező, út- és megoldáskereső mentalitásával nem értek egyet, hanem a misztifikációval, a csúsztatásokkal és a hamis marketinggel, természetesen nem az itt érdemben vitatkozókra gondolok.

[re=79464]Gebe[/re]:
egy olajban sutott hal barmilyen szagelszivo rendszer, illetve hianyaban is „csodakat muvel”
ha jol meg van tervezve a passzivhaz, akkor a hoburkon belul levo energia tulnyomo resze nem a levegoben van, akar egy hosszabb szelloztetessel is minimalis a veszteseg

ha mar csusztatasokrol beszel…

amugy a teton szerintem napelemek vannak

[re=79464]Gebe[/re]:
Az olajban sütött bármi ellen a családban fellelhető jó konyhai szagelszívók sem elegek. Én legalábbis így tapasztaltam. Amúgy PH-ban is megoldható már a konyhai szagelszívó.
A tetőn napelemek vannak, ezzel az épület egy lakása várhatóan nulla energiájú lesz. Persze ez használat függő is.

[re=79464]Gebe[/re]: NapELEMET írt, nem KOLLEKTORt.

Nekem, szokásom szerint a fedett terasz hiányzik, de látom, h nehéz lett volna megoldani. Kérdezem, h ha egy db féltetővel lennének lefedve a kiugró 3szögek, némi túlnyúlással, a tetőtéri ablakok alá emelve, az nem lett volna-e előnyösebb. Úgy látom, h úgy lenne egy kis fedett terasz, télen sem árnyékolna, ha elég magasan volna. Nyáron kis mértékben, és rászerelt könyökkarossal, mindig a szükséges mértékben. És még fedne is. Gondolom felmerült, mert még olcsóbb, egyszerűbb is lett volna.
Egyébként tetszik a ház, főleg a B típusú lakás. Gratulálok!

[re=79458]Szabóbácsi[/re]: Gépészet: passzívház kompakt készülék (ez egy mini hőszivattyú). Benne van a hővisszanyeréses szellőztetés, HMV készítés és tartály, fűtés felületfűtésre és passzív hűtés felületre szintén. Konyha-előszoba-fürdők padlófűtés (temperálás), nappali és hálók mennyezet hűtés/fűtés. A hőszivattyú spirálkollektorból kapja a glikolt. Mindez lakásonként. Gondoltunk a közös rendszerre, de elvetettük, hogy teljesen függetlenek lehessenek a lakások.

A földszinti belső helység gépészeti és mosókonyha egyben, valóban.

[re=79469]Fenyvesi Péter[/re]: A kiforgatott üvegfelület szoláris nyeresége jelentős és szükséges, ezt egy kinyúló tető nagyban csökkenti. Ugyanakkor ez nagyobb nettót jelent, kedvezőbb nappali teret, stb. A déli 3szögek elé kerül egy-egy nagy kihúzható árnyékoló.

[re=79390]Sinóros-Szabó Balázs[/re]: Nem a kérdés, hanem a válasz lett demagóg 🙂 és kitérő. A kérdés konkrét: ugyanott (pl szomszéd utca) egy hasonló méretű új, ám „hagyományos” lakás árához képest mennyivel kerül többe egy ilyen. Tekintsünk el a marketing parasztvakítástól, csak bekerülési árat tekintve mennyivel került többe?
Nem szégyen egy kicsit számolni. 🙂 Adott egy hagyományosnak tekinthető sorházi lakás a szomszéd utcában, X forint bekerülési áron, és adott ez a passzívsorházi lakás X+V forint bekerülési áron, valamint adott évente S rezsiköltség-különbség (becslés) azonos használati igények mellett. Kérdés V/S. Van-e erre a konkrét esetben számítás?
A többi demagógia… szellőztetőrendszer nempasszív házban is lehet, házat építeni szinte soha nem éri meg a bérléshez képest (saját viszonyomban számolva ceteris paribus 40 év (optimista számokkal is 25 év) fölött volt a megtérülése a saját építésnek a bérelthez képest), de itt nem (csak) közgazdasági szempontok érvényesülnek.

[re=79485]Váradi Zoltán[/re]:
családi házat nem azért építünk magunknak, mert megéri, hanem mert élnünk kell valahová. évtizedek óta először áll elő olyan szituáció, amikor egy családi háznál megtérülést is lehet számolni. Ha 20 év, akkor is megtérülés. A fürdőszoba, a csempe, a fedélszék soha nem térül meg, ha saját magunknak építünk.
Jellemzően Magyarországon jópáran „lakógépeznek”, meg „minek nekünk német technika”, miközben alapvető dolgokkal nincsenek tisztában.
Ahelyett, hogy itt ledemagógozna bárkit is, jobban tenné, ha hozzászoktatná magát, hogy 2020-ban az ilyen ház lesz a standard. Tök mindegy, hogy passzívháznak fogják hívni, vagy bármi másnak, a lényeg a 0-hoz közeli energiafelhasználás.
az áral kapcsolatban pedig már leírta:
„A PHM Kft.-t kellene keresni az árral kapcsolatban, ők a tulajdonosok, értékesítők.”

[re=79490]Koós Miklós[/re]: Én annak is örülnék, ha azt tudnám, holnap mi vár rám, nem érdekel a 20 év múlva 🙂
Viszont nem hátrány egy kicsi gazdaságossági számítást is végezni a marketingsületlenség mellett.
Lakni kell valahol, ezt megtehetem úgy is, hogy havonta pl 100eFt-ért bérelek egy családi házat (és 5-10-20 év múlva máshol, más méretűt), vagy úgy is, hogy egy hasonlót 40MFt-ért építtetek (telek, tervezők, engedélyek, kivitelező, anyag, stb…) Itt már lehet megtérülésről beszélni, a két forgatókönyv pénzáramlását összegezhetem mondjuk 40 évre, és meglátjuk, melyik mennyibe kerül összesen.
Nem ártana szerintem, ha az építész az építtetővel az anyagiakról is tudna beszélni (nem csak a saját díjazásáról…).
A korábbi kérdésemre egy az alábbihoz hasonló választ vártam volna (ez példa, abszolút fiktív számokkal!!!):
Egy 100nm-es hagyományos sorházi lakást újonnan lehet venni mondjuk 25MFt-ért. (Fiktív számok, ugyanis erre nem kaptam választ…) Ugyanezt ugyanott a „passzív” címkével meg lehet venni pl 37MFt-ért. Mindjárt lehet megtérülésről beszélni, hiszen a példában 12MFt jelenbeli többletköltséggel remélek megspórolni évente pl 200eFt-ot (erre is szeretnék pontos becslést, és talán nem lövök mellé, ha az az építész, aki aláírja a műszaki dokumentációt is, gondolkodhatna ismét az ügyfél pénztárcájával is…) akkor az (kamatoktól és karbantartási, felújítási költségektől eltekintve)60 év alatt meg is térülne. A valóságban meg sose térül meg, mert nem 0 sem a hitelkamat, sem a tőke alternatíva költség, és nincs az a ház és gépészet, amely egy generációt kibírna állagromlás nélkül.

Szóval kedves Építészek, továbbra is megválaszolatlan a kérdés: egy mai előírásoknak és igényeknek megfelelően jól megcsinált ház és ugyanaz a ház passzívnak építve bekerülési költségen mennyiben különböznek? Mennyi reálisan (jelenbeli árakon számolva) az elérhető éves rezsi-megtakarítás?

Számot szeretnék, nem szöveget.

Vagy egy olyan választ, hogy „nehogy az építész a pénzzel is tisztában legyen, hiszen ő álomból él…” 🙂

Kedves Váradi Zoltán!
Nem felejtette ki véletlenül a számításaiból a lakókomfortbeli különbséget, és azt az energiát, amit „nem kell megtermelni”? (Mármint szénhidrogénekből, vagy „atomból”)

[re=79529]Váradi Zoltán[/re]:
kezdjük ott, hogy 100 eFt-ért nem tud családi házat bérelni, másrészt viszonylag kevesn laknak 40 évig egy helyben. Amit bérleti dijban kifizet, azt elbukja. Örökre. Aki épít, befektet. eladhatja, ha ügyes, értéket teremt és többet kap érte, mint amennyit belefektetett. És még használta is 5-10-15 évig.
Itt a koos.hu-n is hoztam példát az összevetésre (tulajdon-bérlet), de az eléggé sántított, mármint, ha a ki nem fizetett pénz kamatait vetem össze az építéssel járó haszonnal.
Manapság a bérlet egyszerűen nem éri meg és ezt elég lenne közgazdaságilag igazolni (bármennyire is az volna az üdvösebb).
Teljes összevetésről akkor tudnánk beszélni, ha ugyanaz a kivitelező 2 házat építene ugyanabban az utcában, csak az egyik passzívház lenne. Ilyen nincs, igy viszont hirtelen lesz 19 ismeretlen változó, ami csak hozzávetőleges összevetésre ad lehetőséget.
Magyarországon zokszó nélkül rákérdeznek arra, hogy „mennyit keresel?”, de szemérmessé válnak akkor, ha megkérdezik, „mennyibe került a házad?”.
Ha sokat mondasz, irigykedni kezdenek, „honnan van ennek ennyi pénze”, ha keveset mondasz, akkor A/ nem hiszik el, B/ nyilvánvalóan loptad az anyag egy részét, feketébe fizetted ki a munkásokat, stb.
Mutasson nekem építtetőket, akik önként és dalolva megmondják a valós számokat. Amíg nincs ilyen adatbázis nálunk, addig nem tud összehasonlítani.
Önnek mennyi az éves jövedelme és miből vette a lakását /mennyiért építette?.
„Számot szeretnék, nem szöveget.”
Na ugye.

[re=79529]Váradi Zoltán[/re]:
Bocs’,hogy önnek írom ! Semmi közöm az ön személyes adataihoz! Életkor, családi állapot,anyagi helyzet és sok egyéb más. Szerintem írogathatunk arról, hogy ki,mit,hogyan tudna megcsinálni, ill. csinál-e, lásd legutóbb a lakókocsiban élés témát.
Laikusként úgy érzem, mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza !- mert az egyes családok nem hasonlíthatók össze, vagy eléggé nehezen.
Én szívesen megadom még aktív feleségem keresetét (netto)ha érdekel bárkit is, és a saját nyugdíjamat is ! 2011-ben 82.170 Ft/hó = átlagnyugdíj! 30 év munkaviszony után. Hogyan mondjam el, és érdekel-e bárkit is, hogy pl. Szüleink, amíg éltek, hogyan és mi módon segítettek ?-és sok egyéb más.
Mindenesetre én örültem ennek a témának is ! Sok minden megfordult már a fejemben, mit tegyük a feleségemmel,mert maradtunk ketten, a családi házban, stb. Az még nem jutott eszünkbe, hogy kiadhatnánk havi 100 ezerért ? Értsd : csupán csak össze kellene költöznünk saját közeli rokonainkkal. (Pl.anyósék, vagy gyermekünk)- de ne részletezzem.
Miklósnak : csak azt nem értem, hogy eléggé tele a net ill. médiumok azzal, hogy az EU-ban mennyivel többen vannak, kik a bérlést tartják célszerűbbnek, nem pedig pl. a saját tulajdont, mint kies hazánkban. Erre nem várnék választ !- csak ki-ki döntse el, honnan vannak az információi. (magamra értve)
P.s. : 7634 Pécs – egy sorházi lakás ( alatta garázzsal) kb. 2 éve van kint a tábla : eladó, és azóta áll üresen. OK!- árat nem tudok.

biztos voltak akik annak idején az önindítóra is azt mondták „majd a lakály megoldja, minek fizessek érte”

fától az erdőt…

Sose voltam túl odaadó híve az elektromosság túlzott alkalmazásának, ugyanis azt nálunk égetésből nyerik javarészt. Nem mindenki Svájc, Norvégia.
Egy érdekes és számomra szimpatikus megoldás gázzal:
https://www.alternativenergia.hu/40-szazalekkal-olcsobb-futesi-modszert-fejlesztettek-ki/31240

[re=79681]beg[/re]: Most költöztem egy passzív házba. Elsőkézből való információim vannak.
a gépészet kondenzációs kazán nagyon ritkított padlófűtéssel, kevesebb költségű, mint egy normál házban, úgyis, hogy itt már a napkollektor előkészítés meg van.
Amivel több a rendszer, az a szellőztető gép, ami ÁFÁ-val (!) 700 eFt körül van, de ez a németek által minősített gép, tehát nem csak a reklámban tudja azt, amit kell.
A szellőző csövek födémbe kerülhetnek teljesen, (bár nekem még nem abban vannak részben) anyagköltség kb 120 eFt.
A szellőztetés komfortját csak az ismeri aki ilyenben él.

[re=79681]beg[/re]:
Hezitáltam, hogy hozzászóljak-e, de igen, mert ez a gazdaságossági kérdés nem csak itt állandóan felmerül.
Mint más helyen már írtam számomra a passzívház nem mérnöki kérdés, hanem egy mozgalom, amivel lehet egyetérteni, vagy nem, én nem értek vele egyet. Ennek fő oka az, hogy szerintem a mérnöki kérdés az, hogy lehet megoldást találni optimális energiafelhasználásra, környezet kímélésre úgy, hogy az egyedi szempontok (építtető lehetőségei)figyelembe legyenek véve. Egyes esetekben ez akár eredményezhet egy olyan házat, ami energetikailag megfelel egy passzívháznak (műszaki megoldásokat nem írok, mert a passzívház ismertetéseknél szinte kritériumként megadott részletektől néha a hajam áll az égnek).
Konkrétan két dolog van, amiért írok.
1. A földrengés biztonság és a hővisszanyerős szellőzés nem PH érdem. Magyarországon minden házat földrengésbiztosra kell tervezni, a hővisszanyerős szellőzés bármilyen nem PH épületben beépíthető, hasznos, racionálisan alapfelszereltségnek kell tekinteni. Az ilyen hivatkozások olcsó propaganda szövegek és nem is korrektek.
2. Egy passzív házról forint alapú elemzést én sem látom nagyon értelmesnek (bár lehet, nem igaz, hogy nem), de egy ilyen szellemű elemzést szívesen megnéznék:https://fenntarthato.hu/epites/leirasok/anyagok/otka_046265.pdf.

[re=79536]OSman[/re]: Nem felejtettem ki. Ugyanazt a komfortot sokféle módon el lehet érni.
A passzívház is eszik villanyt, nem? azt miből termelik? Nem ugyanabból a szénhidrogénből vagy atomból?
Egyik PH-nyílt napon kb 2 éve megkérdeztük a házigazdától, mennyi a villanyszámlája. Pont duplája volt, mint nekünk egy hasonló méretű családi házban, hasonló számú és korú lakóval, hasonló használati szokások mellett (csak nálunk nincs annyi csilli-villi baromi drága energiatakarékos izzó). Igaz, mi sajnos gázt is fogyasztunk.

[re=79663]beg[/re]: Nemrégiben kértem ajánlatot egy olyan cégtől, ahol a cég feje maga is passzívházban lakik, és ilyeneket szívesen épít. Egy éppen futó (az én elképzeléseimhez hasonló) projektjükből mondott egy átalány számot: jó 50%-ával volt magasabb, mint az Ön által itt írt nm ár.

[re=79711]Váradi Zoltán[/re]: Ön egy szerencsés ember, aki jutányos áron tud bérelni egy ekkora kertes családi házat, de sajnos Ön alapvető tévedésben van. Én ugyanis sohasem akartam meggyőzni Önt, hogy válassza a passzívházat. Igy Önnek nem kell győzködnie senkit sem, hogy mutasson számokat, amiket aztán Ön úgyis megcáfol. Most jelzem, hogy senki sem fogja azért törni magát, hogy Önt meggyőzze, de kérem ne vitassa el sokaktól azt a jogát, hogy olyasmi iránt érdeklődjön, amiben Ön nem hisz.
Tudja én pl. nem járok olyan topikba, ahol pl. az operettkedvelők beszélgetnek és nem akarom meggyőzni őket, hogy az operett egy csöpögős ízléstelenség, csak azért mert személy szerint utálom. Én eleve nem megyek ilyen helyre. Ez ilyen egyszerű. Köszönöm.

Örülök, hogy ilyen érdekes eszmecsere alakult ki. Lehet, hogy rosszul teszem, de én az építtetőimet arra biztatom, hogy anyagiak függvényében közelítsük minél jobban a passzívház kritériumait, de pl. geotermikus rendszert csak annak mernék ajánlani, akinek tényleg nem hiányzik ennek a felára. Nekem phbeköltöző által leírt rendszer a szimpatikus (passzívház szerkezetek, kondenzációs kazán, napkollektor, hővisszanyerős szellőző rendszer – kb. ebben a sorrendben).

[re=79714]Koós Miklós[/re]: Koós Úr! Szerencsére nem vagyok egyedül az alapvető tévedésemmel.
Szeretnék passzívházat építeni. De nem divatból. Van néhány kérdésem, amire szeretnék választ kapni. Tudományos alapossággal – ha érti.
Ha nincs válasz, azt is elfogadom.

„Értelmetlen dolog hagyományos épületet összehasonlítani költségelemezgetni passzívházakkal. ”

Rendben, de akkor ne reklámozzák azzal a passzívházakat, hogy mekkora gázszámlát lehet megspórolni vele!
Ez tipikus farokhosszabbító, a tulajdonos elmondhatja hogy egy passzívháza van, és büszke lehet magára.

”
A megtérülés jó kérdés. De mihez képest? Hány év alatt térül meg egy hagyományos épület? Megtérülés kérdése az egészségünk? Hogyan számítható az, hogy a jó benti levegő miatt pihentebben ébredünk, így minden nap hatékonyabban dolgozhatunk, mert kialudtuk magunkat (saját tapasztalat). Hány év alatt térül meg, hogy nem a penészspórát szívjuk éjszakánként?”

Tipikus terelő szöveg.
Egy normális újépítésűben sincs penész, a szellőzőrendszer meg olcsóbban is kivitelezhető.

A passzívházhoz szükséges plusz elektromos energiát is erőművekben állítjuk elő. A napelem meg parasztvakítás, mivel nem független a hálózattól, hanem visszatáplál, így amikor nem süt a nap, ugyanúgy az erőművek által termelt áramot használják.

”
Számok tekintetében ha jól emlékszem 39 mFt-ért hirdetik a lakóegységek közül 3-at, a negyedik (vagy az első, mindegy) bemutató céllal megmarad az építtetőnek. A többiben ezért az árért nincs burkolat, szerelvény, ezt majd az új tulajdonos választja ki.”
Nem passzívként meg 25 m lenne. De 30-ért már minden olyan extra is belefér, aminek köszönhetően nem lehetne különbséget tenni e között és a passzív között. 10 millás különbség meg sohase térül meg.

Néhány hazugság a beruházó honlapjáról:

” 2020-tól Magyarországon is csak zéró energiafelhasználású új építésű épületet szabad építeni, ezért ez a sorház a legmesszebbmenőkig megfelel jövő követelményrendszereinek is.”
Ezt a hazugságot 1-2 éve dobta be valamelyik passzívházas a köztudatba, miközben semmilyen ilyen előírás nem létezik.

” Az ingatlan értéke a fosszilis energiahordozóktól való függetlensége, valamint az éghajlatváltozás miatt folyamatosan nő.”
A szellőzés meg magától működik, ugye?

[re=79794]aa[/re]:
ez olyannyire nagy hazugság, hogy erről szól a 31/2010/EU épületenergetikai direktíva
lásd https://kooseptar.hu/2011/03/08/epuletenergetikai-szabalyozas-korszerusitese.
A passzivház nem 0 energiás ház, de azért tessék megkérdezni hogy mekkora villanyszámlát fizetnek havonta.

Továbbra sem értem miért kell mindennek villannyal menni a passziv-szerű házakban, amikor ott az olcsóbb gáz szinte mindenütt?
Míg az erőműben a gázból villanyt csinálnak, a 2/3-a elvész, csodák nincsenek.
Megépült egy házam Kecskeméten hőszivattyús rendszerrel 4-5 éve. 200m2. Nem passzív, de az akkor átlagnál jobb hőszigeteléssel. Az elektromos számlájuk havi 70-80e ft volt. Plusz a méregdrága kutak, tartályok, hőszivattyú készülék, plusz ezek nek külön megépíteni kb. 6m2-t. Ennyi.

[re=79797]Koós Miklós[/re]:

„viszont a 2019-es értékkel megközelítjük a mai passzívházak értékét. ”
0,22-es külső fal távolról sem passzív-ház szint. Inkább csak alacsony-energiás ház szint. A többi szigetelési érték sem zéró-enegriás.

„de legalább ennyire fontos, hogy mindezt gazdaságosan lehessen végrehajtani, mert az EU direktríva költségoptimalizált változást ír elő”
Magyarán KÖTELEZŐVÉ teszi a megtérülési számításokat! Amiket jelenleg sokat az ördög művének tartanak és terelnek, amikor szóba kerül.

„melyeket fokozatosan 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben vezetnének be.”
vezetNÉNEK be.

Magyarra fordítva, amit néhányan elhallgatnak:
Csak és kizárólag annyira fognak szigorodni a szabványok, amik még belátható időn belül megtérülnek.

Ez nem jelenti azt, hogy az 5 centi hungarocel az ideális, de a passzív ház sem az. Meg lehet jelenleg is találni azt a szintet, ami még megtérül.

„The cost-optimal level shall lie within the range of
performance levels where the cost benefit analysis
calculated over the estimated economic lifecycle is positive; ”

Tehát aki azt mondja, hogy ne számoljunk megtérülést, az MEGSÉRTI ezt az eu direktívát!

„the Member State’s detailed application in practice of the
definition of nearly zero-energy buildings, reflecting their
national, regional or local conditions, and including a
numerical indicator of primary energy use expressed in
kWh/m
2
per year.”
MAgyarán minden ország saját maga határozza meg, mit tekint közel nulla energiás háznak. És az biztos, hogy ez nem olyan szinten lesz meghatározva, ami nem térülne meg max 20 év alatt.

[re=79798]Szabóbácsi[/re]: a hőszivattyút ne keverjük bele a passzívházba, mert akkor a meggyet hasonlitjuk a banánhoz. A hővisszanyerős szellőzés elektromos igényéről volt szó, illetve annak költségéről.
Nincs közvetlen tapasztalatom, de majd valaki beirja, hogy pontosan mennyi, vélhetően nem 70 eFt.
Hőszivattyús fűtést mi is terveztünk, itt is megirtam, hogy támogatás nélkül nem éri meg, mivel a keringtető szivattyú villanyfogysztása cca. megegyezett volna a gázkazán gázköltségével. viszont a hőszivattyú leginkább olyan esetben jöhet be, amikor eleve nagyon kicsi a fűtési igény. Egy simán csak jól szigetelt házban még támogatással sem jön be a ráforditott pénz.

Koós Miklós:

…A hővisszanyerős szellőzés elektromos igényéről volt szó, illetve annak költségéről.
Nincs közvetlen tapasztalatom, de majd valaki beirja…

Nem régen megy a gép, ezért villanyóra adatokat még nem írnék le, de a szellőztetőmnek 90 m3/ó légáramnál 0,26 Wh/m3 (nem kWh!!!) az elektromos igénye. (független intézet által bevizsgált értékek)
Ebből kiszámítható, hogy 24 órás alapjáraton üzemelve jóval 1000 Ft/hó alatt van ennek az energia ára.
Ha persze akkor nem megy amikor nem vagyunk otthon, ennek a kétharmada csak.
Maximális teljesítménynél ennél 10%-al nagyobb az energia igény.

Mellesleg a hőcserélős szellőztető rendszerek COP-ja (ha jól használom a fogalmat) 14-17 között van, azaz 14-17-szer több energiát spórol meg a bevitt energiánál.

Szabóbácsi:
…Továbbra sem értem miért kell mindennek villannyal menni a passziv-szerű házakban, amikor ott az olcsóbb gáz szinte mindenütt?…

a kérdés nagyon jogos.

az alábbi link arról szól, hogy a Németországban élő passzívház minősítő hölgy milyen házban lakik, MIVEL és HOGYAN fűt.

https://www.passzivhaz-magazin.hu/milyen-hazban-lakik-a-passzivhaz-minosito/

idézet a linkből: …A használati melegvíz-előállítást és a napsugárzás nélküli napokon a szükséges energiapόtást (max. fűtési hőigény: mindösze 2,5-3 KW) egy lángmoduláciόs, 0,9 – 9 KW-os fali kondenzáciόs gázkészülék végzi. Elsődleges hőleadό rendszer a légfűtés. A mi esetünkben két légfűtő elem került beépítésre, és így külön szabályozhatό a lakás és az iroda hőmérséklete. Tartalék fűtesi potenciálnak 500 W-os illetve 300 W-os fűtőtesteket helyeztünk; a nappalikban, a fürdőkben és az irodában…

Figyelemre méltó, hogy a hölgynek minősítő létére nagy rálátása lehet a paszzívházzal kapcsolatos dolgokra, ezért gázzal fűt. (ár/érték arány?)

[re=79804]Szabadi Ferenc József[/re]:
szia, bocsesz, én csak egy mezei építész vagyok, amiről írsz, nekem kínai. Rutinos gépész számolta nekem és jutott erre a következtetésre. Ez nem talajhőcserélő volt, hanem talajszondás vizes hőszivattyú. A beruházási költséget (fúrás) nem is vettük bele, azt vállalta volna a tulaj mindentől függetlenül is.

[re=79807]Szabadi Ferenc József[/re]:

az alapjáraton a 90 m3/óra légszállítást értem, amihez ha jól emlékszem 100 Pa ellenállást tartalmazó rendszer mellett mérte a gyártótól független intézet. (ez kb megfelel egy JÓL tervezett házi rendszer ellenállásának, megfelelő csőátmérőkkel, anemosztáttal, szűrőellenállásokkal) A folytással való szabályozással kapcsolatban írtakkal egyetértek.

persze magyarként nem hiszünk a független intézet mérésének.

csak azért írtam, míg nem lesz megfelelő időtávlatban átlagos fogyasztási értékem, vagy meg nem mérem addig is el lehessen képzelni milyen hatalmas az energia fogysztása egy ilyen rendszernek.

A PH intézet éppen ezért ír elő bizonyos sarkalatos értékeket hogy azok alkalmazásával GAZDASÁGOSAN teljesüljenek a passzívház kritériumok. (És ezért vizsgálja be mindegyik terméket, és aztán ajánlja.)

[re=79814]Szabadi Ferenc József[/re]:
Olvasom ezt a Passzívháziádát” és csak kapkodom a fejem. Ha azt mondanám, nem értem, máris adhatnám vissza a diplomámat! Ide-oda kapkodó megjegyzések megtevése helyett csak annyit mondhatok, ahogy manapság „kapkodjuk össze az elhullejtott energiamorzsákat” , ugyan olyan szorgalommal kéne összekapkodni Szabadi Ferenc József Úr megjegyzéseit, intéseit… De tudok egyszerűbbet: nem lehetne ezeket összeszerkeszteni egy kisokosba? Biztosan követhetőbb lenne, mint így, félmondatokból!

Én ma voltam megnézni ezt a passzív sorházat Dunakeszin, ahol az „alkotók” mutatták be a rendszert. Annyit tudok csak mondani, hogy remekül éreztem magam benne, mindent megtudtam,amit akartam, mindent meg is néztem, amit akartam, a szellőztető rendszer nekem , aki allergiás, már 1 óra leforgása alatt bizonyított. Én nagyon szívesen laknék egy ilyen házban. valószínűleg az nem mostanában lesz, de én akkor is nagyon örülök és drukkolok minden olyan kezdeményezésnek, ami egészségesebbé, kevésbé kiszolgáltatottá akarja tenni az életünket, és környezettudatos!!!!Naná, hogy többe kerül, mint a hagyományos, (persze ez relatív, ahogy már előttem ezt tök jól kifejtették)de hátha egyszer ez lesz a hagyományos. Szerintem aki nem megy oda megnézni, csak itt tépi a száját és negatívoskodik, az egyszerűen irigy.

Sziasztok,

Nálunk éppen 4 hónapja üzemel hővisszanyerős szellőztető, kb. 280m3 a ház, 4en lakunk 2 kisgyerekkel. Nincs még korrektül beszabályozva, 20w-on fogyaszt napközben (~120m3/h), este fürdéskor 20 percre felnyomom 3as fokozatra (ez most 70w-ra van állítva). Így havonta ~800Ft az villamos költsége. Ablkanyitás csak a madárcsicsergés miatt van pár hete. Az egyik legjobb dolog, ami be lett építve a házba.

[re=80221]cs[/re]: [re=80221]cs[/re]: Szia!
Passzív-e a ház, vagy „hagyományos”? Utólagos beépítés egy meglévő házba, vagy így lett eredetileg is tervezve?
Köszi!

[re=79809]Koós Miklós[/re]:
Sajnos, ezt nagyon sokan hangoztatják, nagyon erős a propaganda, de a legtöbb esetben ez valótlan.
A legkisebb szivattyúzási munkája a szondás, kollektoros rendszereknek van, mivel itt csak keringetés történik.
A kutas rendszereknek nagyobb a szivattyúzási energia szükséglete, sőt ha nagyon mélyről történik a szivattyúzás, vagy a visszatápláláshoz is sok energia kell, akkor valóban gazdaságtalan lehet.
Fűtés esetén is rosszabb lehet a COP-je, de amennyiben hűtési igény is van (sőt pl. egy az irodaháznál, ahol ma már lényegesen nagyobb a hűtési igénye, mint a fűtési), magasan gazdaságosabbá válik a kutas rendszer a 20-40 es COP-vel üzemelő passzív hűtésnek köszönhetően.
(Családi házak esetén – ma még -, a magas illeték miatt nemigen gazdaságos, sajnos.)
Amennyiben a víz felhasználására is van lehetőség, akkor ezt már extraprofitként is kezelhetjük. 🙂

[re=79801]Koós Miklós[/re]:
Sajnos, ezt nagyon sokan hangoztatják, nagyon erős a propaganda, de a legtöbb esetben ez valótlan.
A legkisebb szivattyúzási munkája a szondás, kollektoros rendszereknek van, mivel itt csak keringetés történik.
A kutas rendszereknek nagyobb a szivattyúzási energia szükséglete, sőt ha nagyon mélyről történik a szivattyúzás, vagy a visszatápláláshoz is sok energia kell, akkor valóban gazdaságtalan lehet.
Fűtés esetén is rosszabb lehet a COP-je, de amennyiben hűtési igény is van (sőt pl. egy az irodaháznál, ahol ma már lényegesen nagyobb a hűtési igénye, mint a fűtési), magasan gazdaságosabbá válik a kutas rendszer a 20-40 es COP-vel üzemelő passzív hűtésnek köszönhetően.
(Családi házak esetén – ma még -, a magas illeték miatt nemigen gazdaságos, sajnos.)
Amennyiben a víz felhasználására is van lehetőség, akkor ezt már extraprofitként is kezelhetjük. 🙂

[re=80224]Váradi Zoltán[/re]:

A ház nagyrészt passzív technológiával épült, a légtechnika természetesen be lett tervezve. Én egymagam csináltam a csövezés kiépítését és a gép bekötést.
Fél év használat után, úgy számolom kb. 30-40kwh/m2-t a ház.

[re=80229]sby f. j.[/re]:
Hozzám nem tartoznak kutak -bár előfordultam néhány kútfúrásnál -, de láttam nem egy 100 m alatti vízszintet, sőt ha még meg is termelik, akkor bizony még lejjebb is mehet az a vízszint, mint említettem a visszatáplálásnak is lehetnek költségei, amit soha nem lehet előre látni.
Nyilván én nem egy passzívház működtetéséhez szükséges vízmennyiségől beszéltem, nincs az a passzívház, ahol megérne 100 m alatti mélységű kútpárat építeni. Egy kútpáros rendszernél, csak az engedélyek és a tervek elérhetik az 1 milliót, és még nincsenek kútjaim, kútgépészetem.
Nem szívesen vitatkozom ebben a kérdésben, de egy hőszivattyús rendszer, amennyiben csak fűtésre használok, akkor 30 év fölötti megtérüléssel lehet számolni, egy kondenzációs gázkazánhoz képest, amit nem neveznék a legjobb döntésnek.

[re=80237]sby f. j.[/re]:
Én ennyi helyen nem jártam, de úgy tűnik én nem ilyenekbe futottam bele.
Természetesen elfogadom a nagy számok törvényét.
Én az egymilliót a vízjogi engedélyekre, kúttervezésre, kútgépésztervre, hőtranszport modellezésre értettem, de természetesen ennek a többszöröse is lehet.
A kútgépészethez mindig kell hőcserélő, megfelelő védelem és megfelelő kábel!
A kutak kivitelezése egy más ügy, vízhozamtól függően 10.000-100.000 Ft/m között mozoghat, természetesen vannak barkács megoldások, de az nem a tervezők kenyere.

A kutas rendszerhez mindig hozzátartozik egy külön tisztítható hőcserélő, nem elegendő a hőszivattyú hőcserélője.
Örülnék, ha konkrétumokról beszélnénk, mennyibe is kerül a vízjogi engedély és a tervek?

[re=79708]ph beköltöző[/re]:
Érdeklődnék, hogy a szellőztető rendszer nem csinál télen túl száraz levegő?
Milyen típusú a hővisszanyerős gép?

[re=80268]Nagy Pál[/re]:
ha a hővisszanyerős szellőzőn nincs entalpiás hőcserélő, (tehát ami a vízgőzt is átereszti, így a bejövő kis nedvességtartalmú levegőt nem csak felmelegíti hanem növeli a víztartalmát is) akkor természetesen csökken a belső levegő relatív páratartalma.
nekem erre nincs még közvetlen tapasztalatom, mert tavasszal költöztem, előtte meg kifejezetten jó volt az építési nedvesség eltávolítására a száraz levegő.
Több megoldást hallottam, ami hasonló a ‘huzatos’ de annál melegebb lakótelepi magas lakásoknál javasoltakkal:
– növények párologtatása
– vizes ruha szárítás
– de az elszívás teljesítményének csökkentésével a kellemes tartományban tartható a levegő nedvesség tartalma. (a csökkentett teljesítmény még mindig jóval nagyobb légcserét biztosít, mint ami egy átlagos, de szigetelt ablakú lakás téli szellőztetésével biztosítható)

a legtöbb géphez már válaszható entalpiás hőcserélő is, ami a hőmérleget (és a levegő nedvességtartalmát) javítja a gőz entalpiájával is.

[re=80268]Nagy Pál[/re]: Paul Santos 370