Kedves Kívülálló Szem ! 🙂
Tisztelettel kérném, ne sértődjön meg a következő mondatomon, ami plagizálás ! ” Az oktatás -de az egészségügy és sok más is – egy olyan mező, melyen Isten minden barma legelészik! ” Hogy mit és hogyan tanítanak az építészeknek, eddig nem tudtam. A körülmények, amivel az oktatásuk együtt jár, azt ismertem. Igaz, egyik fiam jogot végzett,a másik bölcsésznek indult de egy másik egyetemen végzett. Ráadásul mindketten költségtérítésesek voltak, stb. Hagyjam ! Rég volt, vagy 10 éve és kb.4 éve,- azóta igyekeztem elfelejteni,törölni az emlékeimet. Az azért meglepett, hogy mennyi minden úgy van 2011-ben is, mint vagy 10 évvel ezelőtt volt.
A beszámoló tetszett, érdeklődéssel olvastam.
Én a feltett kérdésre a választ nem tudom !- bár úgy módosítanám azt a „Miért jó ez a rendszer ?-t” Ki(k)nek jó ez a rendszer ? Értsd : mert pl. a szülőkről (!) nem esett szó. Aki nem ismerné, pl. egy cikk : „Mennyibe kerül egy diploma Budapesten és vidéken ?” Google-ba írva. Fiataloknak, de szülőknek is nagyon ajánlanám, hogy pl. a Diákhitel visszafizetéséről is sok információjuk legyen ! -de az egy más történet.
Ismerősének további „belerázódást” kívánnék ! -és sikeres diplomaszerzést!

Elnézést kérek! -mert a témától senkit nem kívánnék „eltéríteni!” – sajnos, ez is eszembe jutott, pl. a rajz oktatásáról.
https://www.bama.hu/baranya/kozelet/a-pofozkodo-tanar-szerint-uzemi-baleset-tortent-364913
Bocs’

Kedves Miklós !
Szíveskedj törölni, ha úgy gondolod, ezt a linket !

https://www.pecsinapilap.hu/galeria/catid/631
Elnézést !

Kedves Eszter,
kíváló az írás és köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Bár nincs közöm az oktatáshoz, az elmúlt években elég sűrűn megfordultak nálam „gyakornokok”, hol külső korrektorként, hol más milyen minőségben, sokukkal beszélgettem. Mit mondjak, lesújtó mindaz, amit hallok és tapasztalok. Nem is fér bele egy hozzászólásba. Összeszedem a gondolataimat és megírom

Kedves Cser Eszter!
Én nem a bolgnai rendszerben, de már kredit rendszerben tanultam 10 évvel ezelőtt a villamosmérnöki karon, ahol (köszönhetően az új rendszernek is) a diplomaosztóm fél évet csúszott a tervezett időponthoz képest. (Ugyanis keresztféléves diplomaosztó is volt akkor, most nem tudom, hogy van-e)
Személy szerint egy mézesmadzagnak érzem a rendszert, ugyanis hosszú éveket lehet eltölteni a felsőoktatásban sokaknak, anélkül, hogy tudatosulna bennük, hogy esetleg nem alkalmasak például mérnökként megállni a helyüket, utána pedig sokkal nehezebb új szakma után nézni.
Tényleg csak azokra gondolok, akiknek nem a sűrített, vagy más objektív ok okozza a lemaradást, amit szorgalommal, kitartással be tudnak hozni a plusz időszakban.
Sajnos a túlfelvétel az én időmben is jellemző volt.
Akik meg sajnálatos (sok időbe kerülő) kiszóródásuk után mégis sikerül elvégezniük egy iskolát, ami szakmát is ad a kezükbe, 30-35 évesen lesznek kezdők.

Lehet, hogy érdemes lenne a rendszer ezen aspektusával is foglalkozni.

Mindemellett én is kívánok sikeres diplomázást, és felzárkózást kedves ismerősének.

Óóóó, igen. Végre leírta valaki.
Annyit tennék hozzá, hogy ez bizony így fog göngyölődni még nagyon sok évig. Kitartást a gyereknek! 🙂

Kedves Miklós,
Egyetértek Önnel, hogy ez teljesen más rendszer, mint régen, vannak előnyei és hátrányai. Én kreditrendszerben végeztem el az építészmérnöki szakot, 10 év alatt. Lettek barátaim, jártam párhuzamosan 2 másik nappali iskolába, aztán dolgoztam párhuzamosan, és lett 2 gyermekem közben. Nem bánom, hogy 10 év volt. Az alapvető baj szerintem nem a rendszerben van, hanem az oktatás minőségében, és a professzorok, tanárok rivalizálásában. Nem azon van a hangsúly, hogy jó művész, építész, statikus legyen a diákokból, akik beleszeretnek a szakmájukba az egyetemi évek alatt, hanem azon, hogy hogyan legyek én az erősebb és szemetebb tanszék, hogyan tegyek keresztbe a diákoknak, nézzem le őket… Tisztelet a kivételnek, ami sajnos nagyon elenyésző 4-5 % maximum.
Hát ez a fő baj véleményeb szerint.

Az oktatás szervezése alapvetően gyakorlati kérdés, bár a „kötött pálya” mindenképp nagyobb fegyelmet követel. A legnagyobb gondot szerintem az oktatási rendszer mentalitása okozza.
Sajnos a tanárok / intézmény vezetők többségének nem sikerült felnőni: az oktató hatalmának fitogtatása nem kelt tiszteletet. Egyetemi hallgatót gyermeteg dolog alárendeltként kezelni.
És itt merül fel a kérdés, ami végül is az egyetem lakmusz papírja: mitől lesz a hallgató mérnökké, amikor megkapja a diplomát?
Mert nem a papír érintése fogja őt előrelátó és felelős személlyé tenni, csak ha tanulmányai közben is komolyan vették. Az oktató akkor lesz jobb a hallgatónál, ha ez bebizonyosodik, nem pedig hatalmi pozicióban.

Teljesen jó volt a korábbi oktatási rendszer. Ez olyan mintha eltörölnék az ebédet, helyette viszont kötelezővé tennék a tízórait és az uzsonnát.

[re=79230]Szabóbácsi[/re]:
Attól függ, kiket akarnak képezni, ha mérnököt akkor jó volt a régi. Ha önállótlan kiszolgáló személyzetet, akkor a bolognai rendszer „sikeres”.
No persze ez jóval összetettebb, talán nem ártana tisztázni, hogy manapság a társadalmi szükségesség (szándákosan nem igényt írok) milyen mérnököket kíván?
És akkor jön a következő kérdés, hogy mi is a társadalmi szükségesség és eljutunk oda, hogy erkölcsi, etikai alapvetések és némi hit nélkül megválaszolhatatlan a dolog.

Én végzős építészmérnök szakos hallgató vagyok a bolognai rendszerben (alapképzés). A tárgyak neve alapján nem ugyanott tanulok az cikkben említett fiúval, de nálunk is ugyanez a helyzet. A tanítás sok esetben kimaradt, kiadták a feladatot,s mindenki oldja meg, ahogy gondolja. Én sem ilyen irányú középiskolában végeztem, az első félévben beledobtak a mély vízbe. Az egészben engem a legjobban az osztatlan és alapképzésben tanuló hallgatók megkülönböztetése zavar, az osztatlanos hallgatókhoz képest minket sokkal jobban lenéznek egyes tanárok. A tanszékek valóban sok esetben kitolnak a hallgatókkal. A mesterképzésre bekerülés feltétele, a hozzá tartozó szakirány elvégzése, s egyes szakirányokat jobb esetben is csak nagy kűzdelem árán indítanak el.
Nálunk is szép számmal vannak bukások (pl. 300-ból 30 ember megy át félévente), de ez már „természetes”, megszoktuk, elfogadtuk… Az én évfolyamomban senki sem végez időben, s úgy gondolom, én még szerencsés vagyok a magam fél éves csúszásával. Persze csak ha minden jól megy…

[re=79226]Csorba Anita[/re]: Hát igen. Én ugyan nem a műegytetemen tanultam, hanem külhonban, de amit hallottam a BME-éről, az ugye nem kimondottan felemelő.
Az egyik barátom, aki otthagyta „mert nem bírta a megaláztatásokat” olyan élményeket szerzett, hogy még a fiát is inkább elküldi írországba, csak nehogy része legyen a gyereknek abból amit ő átélt.

Viszont viszonylag gond nélkül végeztek szorgalmas lány osztálytársaim, akiből most kitünő szülő lett, a szakma annyira már nem foglalkoztaja őket. Ennyit a régi rendszerről.

Kívülállóként jó ötletnek tartom a bolonyai rendszert, de lehet erre előre fel kellene készíteni a diákokat. Talán egy előzetes nyári tábori fejtágításom vagy valami hasonló, lemodellezhetnének pár tanulási módszert, mert mélyvízbe dobni őket amikor még fogalmuk sincs mibe csöppentek bele – ez szemétség.

Az, hogy lassan lesz valakiből épíész, mert közben dolgozik is vagy csúszik pár félévet – szerintem csak előny. Nem lóverseny ez. Megrendelése úgy sem lesz friss diplomásként, ebbe a szakmába bele kell érni. És minnél többet lát építészirodát belüről diákévei alatt, annál értékesebb tudás ragadhat rá az egyetemen.

[re=79230]Szabóbácsi[/re]: Ez tetszik!

A régi műszaki oktatásunk világhírű volt. Ezt politikai akarattal a Bolognai-rendszerre való hivatkozással szándékosan szétzilálták. Nem csak a hallgatókat, hanem az oktatókat is méltatlan, szabályozatlan helyzetbe hozták. A fejkvóta alapú támogatás nem jó. Nem a minőség irányába halad mindez. Én 22 éve végeztem. De már a következő héten képes voltam legalább egy családi házat komplettem megtervezni. A mai fiatalok alapvető dolgokkal nincsenek tisztába. Sajnos az egyetem utáni „”való életben sincsenek olyan építész szellemi műhelyek, ahol a szükséges tudást meg tudnák szerezni. A túlképzés a tervezési díjakat méltatlanul lenyomta. A bolognai rendszer legnagyobb hülyesége az, hogy a tájékozatlan diák döntésére bízza a tárgyak összeválogatását. Sajnos valóban megölték az egykori összetartó tankörök, évfolyamok kiváló hangulatát. Pedig az építész CSAPATJÁTÉKOS !

Tanítottam pár évet építész felsőoktatásban és van kb. 10 éves gyakorlatom.
Szerintem ezeket kéne tanítani a diákok 95%-ának:

épületszerkezettan (nem km tégla méretek, hanem való életből vett problémák megoldásai), épület energetika, költségvetés készítés, minimális statika, Autocad, Revit, Archicad, 3DSmax, Adobe Creative Suite profi szinten, angol nyelv, számítástechnika (gépet alkatrészekből összeszerelni, kis munkahelyi hálózatot beüzemelni, távmunkában „teamworkben” dolgozni).

Aki ezeket tudja az nem fog éhen halni sem itthon sem külföldön. (Nyilván azonnal ki kell menni dolgozni külföldre ahogy alkalom van rá).

A maradék 5% meg legyen művész, színezgessen régi parasztházakat, revitalizáljon kihaló falvakat, meg rajzolgasson néha az OTÉKnak abszolút nem megfelelő, jellegtelen látszóbeton épületeket és reménykedjen, hogy valaki majd eltartja.

Sajnos most leginkább fordítva van ahogy tapasztalom. Aki meg tehetséges az úgyis kifutja magát ha bekerül egy építész irodába. Ott meg általában van már legalább 1 „művész”, a főnök, tehát bekerülni csak olyan tud, aki meg tudja oldani azokat az eszement problémákat, amiket a művész generál.

A rendszer sajátosságait nap-mint-nap látja az ember.
Az egyetemre járó diák egy rövid ideig lépsét tart, aztán már a szülei számára átláthatatlanná válik az a kaland, ami a „elmegy a NEPTUN melegebb égtájakra” típusú iránymutatásokkal fejeződik be. Ez a fura szerzet ugyanis mindíg működik, csak kétszer biztos nem: a tavaszi és őszi félév tárgyfelvételének első másodperceiben.
Ekkor ugyanis a család különböző helyen, interneteléréssel bíró tagjai megátalkodott, ádáz küzdelmet folytatnak a tárgyfelvétel áthághatatlan feladványainak megoldásával – de elsőként a sikeres belépéssel eme rendszer belső bugyraiba. No, ha ez sikerrel járt valakinek, akkor „bent van”.
Akkor már csak az óralátogatás, a feladatok emgoldás következik, amely kívülálló számára olykor követhetetlen rendben zajlik – a sikereket a végén látja csak a külső szemlélő.
Meglepő lépés, hogy az első két év rajzi feladatai során javasolt mellőzni a jobbnál jobb CAD programok adta lehetöségeket és a kézi rajzolás rejtelmeibe feledkezni. Jeles. A hosszú éjszakákon megtanult rajzolás a géphez szokott fiatalok számára eleinte embert próbáló feladat: kézzel írni például….
Aztán lassan megoldódik a nyelvük, megjönnek az első eredmények és értékelés a tanári oldalról és kinyílnak, nekifutnak a mekettozás gyermeki élményeinek – így az egész lakás finom papírcafatokkal, esetleg ragasztófoltokal van teli napokig, takaríthatatlanná téve a bármelyik, szabadok kijelölt makett-szobát. A mindent elöntő papír és egyéb ééítőanyaghalmaz tetején a szipuzás élménye is kézzelfogható – a ragasztó mindent átható illata betölti a lakást. Az élmények fokozódnak, a makett számos átvagdosott éjszakát követően elkészül. Irány az egyetem, beadás.
a 18.as villanos – „tinyó” – közönsége méla közömbosséggel nézi a karikás szemű, de a feladate elvégzésének örömétől sugárzó hallgatót…mindaddig, amíg egy hirtelen fékezésnél néhány nyomcvanéves nagyanyó köszön be kézzel-lábbal a makett kellős közepébe, azha-hadidi formákká fejlesztve féltve őrzött makettjüket.
A siker nem marad el, a szórós szemű tanár átlátja a kreativitás generációkon átívelő sikerét.
…lassan jönnek a szakmai tárgyak is, ahol újabb ádáz harcok veszük kezdetüket. Hol van elérhető „gábor-könyv”…mindenféle listák és antikváriumok szívós kutatásait követően kiderül, elő lehet jegyezeni az ‘Alapművet’. esetleg lesz valamikor, utoljára fél éve volt egy második kötet.
A listák, széles baráti kör sikert hoz, azért összejön egy négykötetes – találka a városban, büszkén haza. Siker. két napja ott van, hozá se nyúlt – most más a feladat. Sebaj, de megvan. Aki adja, döbbenten nézi, hogyhogy ezt nem adják ki újra, megint, ha ennyire sláger. Hát így.
A mi időnkben voltak a sárgás jegyzetek, szépen sorba álltunk értük a ‘K’ mögött a barakk előtt – még ma is ott van egy része a polcon, ismerős a mai napig. No, bolognában ez má’ nincs, mert a szabadság nagy – mindenki azt tanul, onnan és úgy, ahogy akar. Szabad.
Ettől aztán nem tudni, ki hanyadéves, nincs tankör, nincs közösség, csak individuumok halmazas összetartozás, közösségi élmény nélkül.
Htá ez olyan, mint az „Ember tragádiája” átláthatatlan falanszter színje, ahol a homogenitástól nem lehet látni a különbségeket, de alapvetően semmit. NEm is ér így semmit ez a pont.
Ahogy az oktatás is úgy látszik – így „kívülről”, hogy a karizmatikus építősz-oktatók kis száma miatt csak itt-ot fellelhető „OKTATÁS”, különben projekt, amit el kell végezni, így vagy úgy, csak a kredit legyen meg, és irány a NEPTUN.
…és kezdődik előlről, a következő év.
…vajon tudás hogy lesz, az nagy kérdés – a karizmatikus tanárokon múlik – a közösségépítés még várat magára, de a hiányát érezni. a maketteken, házakon, rajzokon látni. Csak a végén alalkuljon ki, amikor kikerül a végzős palánta, legyen valami mustármagocska elültetve, ami szépen szárbaszökken, elindul és kialakul az újabb generáció.
…
Hauszmann Alajos volt a megteremtője az építész képzésnek a Műegyetemen. 40 évig oktatott, diákjai rajongásig szereték. Munkáját veje, Hültl Dezső folytatta Hauszmann visszavonulását követően sok évig – első építészeti doktori értekezésével méltán folytatva az elkezdett munkát. A kar eredményeit ma láthatjuk szerte az országban – az első évtizedek nyomai kitörülhetetlen nyomot hagytak Budapest, de sok más várusunk századfordulós építészetében.
Ma is szükség van ilyen egyéniségekre, oktatókra, hogy a gyakorlat ne sorvadjon el, legyen újra iskolatermtő építészet Magyarországon, amely megküzd bolognával, meg minden más hatással is…

[re=79241]Nemértekhozzá,de…[/re]:
Tényleg nem ért hozzá.

Én sem értek hozzá !- és bocs’, hogy kikívánkozott belőlem: egyik fiam magyar végzettségekkel (2 db.) + egy 3 éves angliai (?) valamilyen egyetemi végzettséggel (?)- vagy 4 éve Angliában él ! – soha nem kérték sem a bizonyítványait, sem pl. a nyelvvizsga papírjait… dolgozik!- van munkája – stb.
Viszont, „ott sincs kolbászból a kerítés!” – és a „puding próbája az evés !” – értsd : én senkit nem ösztönöznék külföldre távozni !-értsd : „kibicnek semmi sem drága ?” – – ill. alaposan tájékozódjon!- mielőtt útnak indulna ! – vagy másokat arra biztatna !
Re: nemértekhozzá gondolatai miatt írtam !
Elnézést a sok írásjelért…
🙂

[re=79256]Szabadi Ferenc József[/re]:
Derűs Napot !
Nem egyszer megírtam hogy mennyire autodidakta vagyok a számítógezéshez is !
Komolyan !- csak -csak érdekelne! Hogyan kell(ene) nekem értelmeznem azt a [-] választ ?
Csak őszintén ! Ha kérhetném.

„A bolognai rendszer legnagyobb hülyesége az, hogy a tájékozatlan diák döntésére bízza a tárgyak összeválogatását.”
Bocsánat de ez ebben a formában egyszerűen nem igaz. A tárgyak adottak. Megvan a kötelező tantárgylista, és csak nagyon kis százalékban (a választható tárgyaknál, kiegészítő ismereteknél, tehát a PLUSZ dolgokban van döntési lehetőség). Az órarendet valóban a diák állítja össze, vagyis eldönti, melyik tárgyhoz melyik gyakorlatvezető tanárt választja, vagy melyik időpont jó neki, és az alapján felveszi oda a tárgyat.

„épületszerkezettan (nem km tégla méretek, hanem való életből vett problémák megoldásai), épület energetika, költségvetés készítés, minimális statika,”
Igen, ilyen van, konstruktőr szakirányon. De ez az építészetnek csak egy kis szelete. És ha a piacra kizárólag (95%) ezek a jó épszerkes jó iparos munkaerők (akik egyébként tényleg jobb eséllyel elhelyezkednek most épp) kerülnek ki, akkor felmerül a kérdés, hogy ha a jelenleg működő – valljuk be, lassan elöregedő – építész tervező generáció „kihal” (bocsánat, ez szörnyű) akkor mégis ki fog „művészkedni”?
Abban maximálisan egyetértünk, hogy a számítógépes ismeretek kellenének, és ezek tényleg fájón hiányoznak az oktatásból.

Érdeklődnék, hogy ezek melyik „felsőoktatási rendszerben” levő intézményt fedik? Mert a szép kép a BME-t sugallja, de amennyire én tudom, a leírtak nem jellemzőek a BME-s képzésre.

[re=79262]tanonc[/re]: Szerintem az pár „művész”, aki kell pótlásnak az kinevelődik szinte magától. Iskolában szinte biztos nem fogja ezt megtanulni.

A pár év alatt amíg építész felsőoktattam, azt láttam, hogy a diákok A) leszarják és mondjuk 7-10 év alatt végeznek B) megpróbálják annyira komolyan venni, hogy 5-7 év alatt sikerüljön, de csak mint teljesítendő feladatot C) művészek akarnak lenni. D) a tanárokat se érdekli igazából, mert sok más dolguk van. Máshol is tanít (IC prof), Phd-t csinál, maszek meló mellett jópofa dolognak tartja az egyetemi oktatást, vagy egyszerűen jó szakember csak nem tudja átadni a tudását. Esetleg művésznek hiszi magát és meg akarja váltani a világot. Olyan embert, aki nemzetközileg is vállalható szinten ért ahhoz, amit tanít és emellé jó pedagógus is, alig-alig ismertem.

Még 2008. előtt tanítottam, amikor pörgött az építőipar. Félévkor, év végén nem kevesen hívtak fel azzal, hogy kéne nekik akár pályakezdő munkaerő is, kit ajánlok. Alig-alig tudtam jó szívvel valakit.
Muszáj volt külön-külön foglalkozni a szorgalmasabbjával, hogy jó eséllyel induljanak. Tanévente kb. 5-6 diákra volt energiám olyan szinten, hogy piacképes tudással vegyék majd át a diplomájukat. Skót és finn munkakapcsolataim voltak, nyári gyakorlatra szivességből fogadták azokat, akik menni akartak. Egy kikötésem volt csak, hogy aki kimegy az kint is marad 2 hónapot és nem csak az akkor előírt 3 hetet és dolgozik/tanul napi 10-12 órát. Utána meg a fogadó fél valós értékelést készített a munkájáról és a következő félévben rámentünk azokra a témákra, amiket hiányosságnak írtak le.

Következő nyáron megint ment ki a delikvens. Ebből aztán az lett, hogy a magyar kollegáknak továbbra se tudtam senkit ajánlani, mert diploma után húztak kifele dolgozni, mint a vadliba, kint meg örültek nekik :). Amióta eljöttem az iskolától, nem igazán vagyok képben az oktatás és az oktatók színvonalát illetően, ha azóta pozitív irányban mozdult el a dolog, akkor örülök.

[re=79260]Szabadi Ferenc József[/re]:
Köszönöm ! Megint tanultam egy újdonságot, amit nem tudtam.
Engem nem zavart. Viszont épp’ pár napja jöttem rá arra, hogyan kell az iWiW-ből és a Facebookból eltüntetnem mások témáit, hogy az ne látszódjék a saját oldalamon. 🙂

https://nol.hu/lap/mo/20110325-roviden-2
Benne a 3.hír ?- 2013-tól kettő és/vagy egy emelt szintű érettségi lesz a „belépő” egyes egyetemekre. Állítólag részletesebben a https://www.kormany.hu/hu oldalon – bár én ott nem néztem meg. Ajánlják még az MTI.hu-t is.

[re=79222]Koós Miklós[/re]:
Továbbképzés
A napokban került hozzám egy meghívó. Elnézést érte, ha „nyitott kapukat döngetek” és ez másoknak ismert lenne. A meghívóban megakadt a szemem pár kifejezésen : rezsióradíj számítás menete, anyagköltség pótlékolás,egyszerű utókalkuláció és ilyesmik. Költségvetés készítő tanfolyam
Remélem,nem reklám !-ha az lenne ?-kérném törölni !
Állítólag a honlapjukon részletesebben is olvasható ? https://www.epito-mester.hu
Április 11-és 13 /kreditpont 4 MMK és 4 MÉK / 33.600 Ft+ÁFA
Helyszín : Pécs-Mánfa,Bánusz Tanya Panzió és Étterem 🙂
További továbbképzések 04.19. és 04.20.
Azok 1 és 2 kreditp. / helyszín ugyanaz, részvétel 10400 és 7200 Ft +ÁFA
Jelentkezés https://www.epito-mester.hu/tovabbkepzes honlapon.
Más : nem pécsieknek ! A helyszín közelében Árpád-kori templom, ill. a karmelita nővérek „házai” és Sikonda ! (fürdő stb.) Magánemberként is érdemes a helyszínt felkeresni. ( Google)

Többen feltették a kérdést, hogy melyik intézménybe jár az ismerősöm. Pestre jár, de nem a Budapesti Műszaki Egyetemre. A kép csak illusztráció.

Azóta új problémakör merült fel, a szakosodás (építész, épületszerkezeti konstruktőr, építéskivitelezés-szervezés). Milyen szakot válasszon a diák, hogy pár év múlva el tudjon helyezkedni, pénz tudjon keresni. Mit fednek a hangzatos szakok és a hozzájuk tartozó tantárgyak.
Az oktatási intézményben nem sok valós, egyértelmű információt lehet erről kapni. Mivel a tantárgyak nagy része egyforma, nem igazán lehet érteni, hogy az a pár tantárgy amit külön tanulnak, attól hogyan és mennyiben és miért lesz más szakos.

Végigbogarásztuk az oktatási intézmény honlapját,következőt találtuk:
„Érvényesülési területek:
Végzett hallgatóink keresettek a szakmában, annak tervezőirodai és építés-kivitelezési szegmensében egyaránt, például:
* építőipari vállalkozásoknál ügyvezetőként, építésvezetőként, technológusként, menedzserként, szaktanácsadóként stb.;
* szerkezetgyártó és szakipari üzemekben irányító mérnökként, üzemvezetőként;
* tervezőirodákban segédtervezőként;
* önkormányzatoknál, szakhatóságoknál mérnöki munkakörben;
* az oktatásban (szakközépiskola, szakmunkásképzés);
* kutató- és minőségellenőrző intézetekben munkatársként.”
Nosza megnéztük a kamara honlapját, hány év gyakorlat kell ahhoz, hogy tervezési jogosultságot kapjon egy alapképzést vagy egy mesterképzést elvégzett hallgató.
Számoltunk:
‘A’ variáció
alapképzés: 4 év (alapjáraton, plusz félévek nélkül)
szakmai gyakorlat: 7 év
Összesen 11 év (ekkor kaphat tervezői jogosultságot)
‘B’ variáció:
alapképzés: 4 év (alapjáraton, plusz félévek nélkül)
mester képzés 2 év (alapjáraton, plusz félévek nélkül)
szakmai gyakorlat: 2 év
Összesen: 9 év (ekkor kaphat tervezői jogosultságot)
Megnézegettük hány álláslehetőséget kínálnak frissen végzett diplomásnak (építész tervezői szak) a mai, mint tudjuk jelentősen visszaesett építőiparban. Hát …. elég elkeserítő.
Ha csak nem kivételes tehetség a diák, akkor bizony tervezői szakon manapság nehéz elhelyezkedni (még rajzolói állás is szerényen van).
A kivitelezésben is ez a helyzet, inkább leépítenek.

Tudom mire végez megváltozhat a helyzet, mert hát a jövőnek tanul az ember.
De diáknak nehéz megmagyarázni, hogy türelem, szeretne mihamarabb egy jó állást, egy legalább közepes fizetést, ne kelljen a szülei nyakán élnie.

Ha már tanult, akkor lehetőleg mindezt a szakmájában…

[re=79267]Nemértekhozzá, de…[/re]:
Itt kérek elnézést, mert én sem értek hozzá. Én is kevésbé tudom ma már, 2011-ben, mi,hogyan is van! Értsd : bár gyermekeim jogot végeztek, meg bölcsészt, meg ne soroljam az egyéb közeli rokonaim végzettségét ! Majd ráment 10 évem!-ha nem több. Nem panaszkodás, tényközlés . A hozzám legközelebb állók önköltség térítésesek voltak ! Egy percig sem fogok amiatt búslakodni vagy hamut szórni a fejemre,hogy pl. ketten már az EU-ban vannak, és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy mostanában hazajönnének.Cca. 3-4 éve elmentek. A többieknek csak-csak van/lett munkahelyük,- a végzettségüknek megfelelő területen. Értsd akik kalandvágyból itthon maradtak. Bocs’ ócska plagizálás részemről. Persze, nem azonnal ! de ez is egy más történet.
Gondolom, egy tanár ember vagy bármely jóakaró : rokon,ismerős stb. segítő készségét én a magam módján megértem! Természetesen én is egyetértek azzal, hogy próbáljuk meg – okos gondolatokkal, türelmes szóval segíteni őket ! – ezt mondanám Cser Eszternek is.
Talán még annyit, mint szülő,én annyit mondtam anno a legtöbbjüknek : Történjen bármi veled ,az ajtónk mindig nyitva áll előtted! – vagy valami ilyesmi.
Bocs’ de geil lennék, ha azt írnám, ne öregedjetek meg !- soha.

Kedves Eszter!

ahogy olvasom a levelét, cikkét olyan érzésem támadt mintha rólam írta volna, és úgy érzem én is ebbe az intézményben küzdök és próbálom nem feladni az álmom hogy építész lehessek.
Sok pofont kaptam itt, főleg az első félévben.
Egyet közülük míg élek nem felejtem el:
épülettervezés: makett készítés volt a házi feladat, első fából készült makettem volt melyet egy asztalos rokonom műhelyében készítettem, két hétig kemény fából 🙂 (akkor még nem voltam elég rutinos hogy balza fát használjak).
Nagy büszkén vittem, majd 8 pontot kaptam rá (10 ponttól volt 2-es) ezután megkérdeztem kedves tanár urat, hogy mi volt a baj a makettemmel a válsz ma is a fülemben cseng: „Durva volt és érzéketlen, menjen inkább műkörmösnek…”
befejezésül csak annyit tennék hozzá hogy a következő félévben egy sokkal nevesebb kollégánál ugyan ebből a tantárgyból csoport első lettem……(98%-kal teljesítettem a félévet)

és az éptöri………..
igen azt hiszem hogy ez Az A Bizonyos iskola……először azért húztak meg belőle mert 3 lapra írtam a 10 feladatot melyet 45 perc alatt kellett teljesíteni úgy hogy még szerkesztés is volt benne……nagyon sokat készültem……kb 10-12 könyvből szedtem össze a tananyagot és otthon stopperrel mértem az időt hogy beleférjen a 10 feladat 45 percbe…..majd a nevem mellett 1-est láttam a kiíráson. Elmentem a drága tanár úrhoz hogy had nézzem meg a zh-t. csak két lapot találtunk meg melyen 58% volt (60-tól 2-es) közöltem vele hogy 3 lapra írtam válaszul csak annyit kaptam…..”legközelebb hozzon tűzőgépet”
A pót zh-ra tűző géppel mentem 🙂 viszont sokkolt hogy 45 perc alatt olyan feladatokat kellett teljesíteni pl: rajzolja le az akropolisz madártávlati képét…..és ez csak 1 volt a 10-ből…..
köszönjük mindezt 185 ezerért félévente

Hát igen, az első éptöri zh az érdekes volt. Ismerős diák kért kölcsön éptöri könyvet, odaadtam a jó öreg Szentkirályi könyvet (ez egy összefoglaló könyv az építészettörténetről rövid, velős, csak a legszükségesebbeket tartalmazza) és oda akartam adni a Hajnóczy féle Ókor könyvet is (ez a kornak egy nagyon részletes leírása), de azt mondta, hogy az nem kell, elég lesz az összefoglaló. Tanult szorgalmasan 5-6 napot, és írt egy értékelhetetlen zh-t. A tanár szerint túl kicsi betűkkel írt, és az ábrái is túl kicsik voltak. A tartalma?…. Az már így nem is volt fontos.
Újabb próbálkozás, pót zh, ez tartalmazta az előző anyagát, meg még azt az anyagot amit az eltelt pár hét alatt vettek, természetesen a zh-ra ugyanannyi idő volt mint először.
Ismét majd egy hét tanulás, most már egyest kapott. Az írás és az ábra nagyság jó, de a tartalom az nem elég részletes.
Harmadik próbálkozás. A tananyag növekedett a zh idő maradt.
Most még intenzívebb készülés, kölcsön kidolgozott tételsor a felsősöktől, másfél hét tanulás, és végre sikerült a kettes.
Én annak idején az építészet történet szigorlatra nem készültem ennyit (inkább tanulós fajta, vagyok mint ‘extra képességű’), mint a srác az első éptöri zh-ira.
És a vizsga még hátra volt…

Tipp: https://epiteszforum.hu/node/18932
(Bár minden bizonnyal a szakemberek is megtalálták ezt.)