Tervkritika 63 | szalmaház Galgahévízre
A tervkritika rovatba egy különleges házat hozott a drótpostás. Itt nem csak a szerkezete és annak kialakítása érdekes, hanem az építési helyszín is. Galgahéviz ökofalu, ahol sajátos szabályok szerint lehet csak építkezni. Ez az ökofalu annyiban tér el a többi magyar ökofalutól, hogy nem egy régi falut élesztettek újjá, hanem egy teljesen új települést hoztak létre.
Egy lépésről lépésre megtervezett nagyrészt önellátó, a nagy rendszerektől független közösséget terveztek meg az alapítók. Saját kutunk van, megújuló energiákat igyekszünk minél inkább használni, helyben megtermelünk maguknak nagyon sok mindent, biogazdálkodással, vegyszerek nélkül gazdálkodunk, a szennyvizet biológiai módszerekkel helyben megtisztítjuk. Cikk
Olvassuk a tervekhez mellékelt leírást:
Tisztelt Koós Miklós Úr!
Mellékelem a majdani családi házunk engedélyezési tervét, melyet szeretném, ha a külső szemlélő -és nem mellékesen tervezői szemszögből értékelne:
A leendő családi ház Galgahévíz Ökofaluban fog felépülni. Fontos szempont volt számunkra a tervezés elindításakor a környezettudatos építkezés, környezetbarát és természetes anyagok felhasználása, valamint a népies „külcsíny”.
Az építési telek egy domboldalban helyezkedik el, ezért szerettük volna kihasználni az épület egyik felének besüllyesztését és egy a ház alatti pince/szuterén kialakítását.
Az épület tartószerkezete faváz lesz, vályogtéglafal kitöltéssel, amely szendvicsfalszerűen épül fel, belül 40cm-es szalma szigetelést kapva. Így egy vastag, energiatakarékos hőtároló és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező falat kapunk, amely légzáró, de a vályognak köszönhetően automatikusan szabályozza a beltér páraháztartását. (emiatt nem akarunk pl. hungarocell szigetelést, az nem lélegzik). A ház fedése még kérdéses, a hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkező és természetes anyagú nád, valamint a masszívabb, kisebb javítási költséggel rendelkező, időtállóbb cserép lehet megoldás.
A pince szinten egy tároló (wc-vel), egy nyári konyha (főzés, befőzés), és egy borospince lett kialakítva. A földszinten a nappali a déli oldalra került, jó kilátással a telek alatt elnyúló tóra és teraszkapcsolattal. További szempont volt a konyha és a fedett terasz közeli elhelyezkedése a nyári (őszi/tavaszi) étkezések szabadtéri megoldhatósága miatt. A konyhához mindenképpen szerettünk volna kamrát és csikótűzhelyet. A nappaliban kapott helyet a tartalék/látvány fűtésre alkalmas tömegkályha, mely az alacsony hőmérsékletű fal/padló/mennyezet fűtéshez állítja elő a melegvizet, egyébként a meleg energiát a falu központi faelgázosító kazánjáról vételezi a ház. A földszinten helyet kapott még egy wc, egy zuhanyzó és egy kicsi dolgozószoba is. Idősebb éveinkre ezt tervezzük hálószobának használni. Az emelet déli oldalára került szintén a tó miatt a hálószoba, amely erkélykapcsolatos. Az emeleten kap helyet továbbá egy vendégszoba, fürdőszoba szaunával és egy wc. Előre is köszönjük a véleményét!
Üdvözlettel: M.R.
Ha valaki ökofaluban akar építkezni és majdan lakni, annak nagy eltökéltségűnek kell lennie. A legtöbben nem elégszenek meg a legfontosabb elvek betartásában, szinte keresik mindenben az öko, a takarékos és a fenntartható megoldásokat, keresik azokat a helyettesítő szerkezeteket, amiket egyébként szó nélkül betervezünk a legtöbb házba. Sok mindent meg lehet építeni természetes anyagból, de van pár szerkezet, amit csak nagyon bonyolultan lehetne kiváltani. Ilyen a beton, a vízszigetelés, a jó minőségű ablak. Igaz itt most nem is bio házról beszélünk, de a természetes anyagok és az újrahasznosított anyagok alapkövetelmények egy ilyen háznál.
Bár az ökoház fogalma már elég régóta ismert, a passzívház viszont csak az utóbbi pár évben robbant be a köztudatba. Miért érdekes ez, mert a célok hasonlóak, de más eszközökkel kívánják elérni. Leegyszerűsítve az ökoházak esetében a minimális karbon kibocsátás(felhasználás) a cél, addig a passzívházaknál alapvetően az energia csökkentése. Persze ez utóbbi esetében is fontos a CO2, de a hangsúly az energián van. Ma e két irányzat kezd összeérni. Azt hiszem nem vagyunk messze attól, hogy a közeljövőben majd nem csak energiafelhasználást fogunk számolni, hanem egységnyi CO2 felhasználást is. A fenntarthatóság ugyanis meg fogja követelni. Majd akkor kiderül, hogy a passzív-, majd az aktívházak megcélzott 0 energiafelhasználása milyen „áldozatokkal” jár? Milyen hightech technológia lesz szükséges a kívánt értékek elérése érdekében?
Aki ilyenbe vágja a fejszéjét, az elismerést érdemel. Mi több azt is mondhatnám, hogy itt be is lehetne fejezni, mert ez önmagában is elég ahhoz, hogy szinte teljesen mindegy legyen, milyen is a ház. Óriási a helyzeti előnye. Viszont megkértek, hogy mondjak véleményt és ez elől nem térhetek ki.
Gyűrűfűre – az egyik legismertebb ökofaluba – magam is terveztem családi házat, szóval ismerős a terület, bár meg kell mondjam az ottani tapasztalataim elég vegyesek. Szándékomban is áll majd írni róla, e beküldött ház további inspirációt adott, hogy újra elmenjek Gyűrűfűre.
Nos a ház.
Ökologikus építésű házról beszélünk, amihez – legalábbis számomra – az egyszerűség, a praktikusság képzete társul. Az itt látható ház alaprajzok bár funkcionálisan jól vannak szervezve, jó helyre kerültek az egyes funkciók, mégis az összkép számomra disszonáns. Nemcsak a nagy szalmabálaméretből adódó következmények, hanem a tetőfedés megcélzott nádfedése okén is nekem túlbonyolított az egész kialakított szerkezeti rendszer és épülettömeg. Még a nádtető kiválóan leköveti a különféle íves és görbült felületeket és igen szép tömeg hozható létre általa (hozzáértő kezekben), addig a szalmaház jár némi kötöttségekkel. Bár magam nem terveztem még szalmaházat, az tudható, hogy ez gyakorlatilag egy favázas épület, aminek a kitöltő falai kétoldali vályogfal, közötte szalmakitöltéssel. A klasszikus szalmaház: tisztán szalmabála két oldali 4-5 cm vtg. vályogvakolattal.
Jelen esetben a különféle lekerekítések inkább szerkezeti problémák forrásai lesznek, mintsem egy lágy, nem szögletes épület(belső) harmonikus és lágy megjelenése. sokszögben, de pláne ívesen szerkeszteni egy alaprajzot igen nehéz szépen megoldani, csak a legjobbak tudják ezt magas színvonalon művelni (lásd pl. Makovecz), egyéb esetben sokszor eléggé öncélúra sikeredhet, mint itt is. ez jól látszik a garázst megközelítő előtér környékének kialakításában. A rossz alaprajszerkesztés nehezen megoldható, de semmiképp sem eredményez szép megoldásokat.
A teljes belső főfal kiváltásra kerül, miközben a kiváltótól cca 50 cm-re ott található a lépcső melletti tartófal, majd a lépcső mellett egy újabb kiváltás, aminek egyik vége a kandalló felett fut bele a tartófalba.
Miközben az alaprajzban bizonyos helyeken feleslegesen nagy területeket találunk – az örök vesszőparipám – a WC és a mellette lévő zuhany súlyosan és gyakorlatilag használhatatlanul alulméretezett. Nem is igazán értem, miért e két helyiségen kell spórolni, amikor pl. a nappali és a lépcső közötti keskeny „közlekedő-galéria” az ég világon semmire sem használható, pusztán a rossz lépcsőkialakítás palástolására kapta a galéria nevet.
Apróság, de a megrendelők félrevezetésének tekintem, ha valaki 4,8 m hosszú garázst tervez és abba belerajzol egy cca. 3,5 m hosszú autót. Nem ismerem az aktuális autóméreteket, de ez kb. egy Trabant hossza.
A fedett tornácra beírt „szélfogó- „kódis állás” jópofa utalás a régmúltra, amikor még az éjszakára a tornácra behúzódó koldusok után kapta ezt a nevet, de ez egyrészt nem szélfogó, másrészt pedig ha manapság egy koldus odakucorogna a bejárati ajtó elé, azonnal kihívnák a rendőrséget vagy csak szimplán kivernék onnan.Ettől ez nem lesz se népies, se fenntartható, se semmi más. Kicsit túllihegte az építész.
Az emeleti/tetőtéri a legkevésbé sem követi a praktikus, a fenntartható és a csak szükséges méretű helyiség kialakítás elveit. Ezzel szemben pazarlóan kialakított szülői hálót és kihasználhatalanul nagy közlekedőt találunk.
Az íves falaknak – a földszinthez hasonlóan – itt sincs sem tömeg, sem funkcionális, sem más indokoltságuk, viszont kellően bonyolult lesz a kivitelezése
Az alaprajz megoldatlansága jól látható az alábbi – bejárati homlokzaton – ahol az előtetőt körülölelő apró lőrések jelentik a mögöttük lévő helyiségek megvilágítását, mint pl. a konyha vagy az emeleti fürdő egyetlen ablakaként. Ez ordas tervezői hiba, nem csak a homlokzat megjelenése miatt, hanem funkcionálisan is. Mindezt csakis azért, hogy lehessen egy náddal fedett „kódis-állás”.
Végül a szalmaház technológiáról
A szalmaháznak nincs hosszú hagyománya nálunk, de nem is lehetne, hiszen ez is egy a tengerentúlról átvett technológia. A nagy amerikai farmergazdaságok aratáskor ebből építettek átmeneti szállásokat az idénymunkásoknak. Az óriási gabonaföldek kapcsán a szalma ingyen és kéznél volt, így adódott, hogy ebből építsenek szállást. Ha esetleg lángra is kapott, sem történt nagy baj, mert hiszen ideiglenes építmény volt, ráadásul szinte ingyen.
Nos ez nálunk már kétoldali 4-5 cm vályogtapasztással érte el azt a szintet, amikor már az ÉMI is rányomta a pecsétet, miszerint megfelel. Igaz ezt az igazolást – a tudomásom szerint – mindeddig csak egyetlen cég terméke kapta meg. A szalmaház nádtetővel együtt már épp elég problémás a tűz, de a víz miatt is. A vályogvakolat ugyan megvéd a tűztől, de ha az bármitől is megsérül, akkor a páncélzat sérülése miatt már védhetetlen az egész szerkezet és pillanatok alatt leéghet az egész. Gondolom ezzel az építtetők tisztában vannak és valakik kellőképpen felvilágosították őket , hogy ilyen nem fordulhat elő (?).
A nagyobb gond nem is ezzel van, hanem az egész falszerkezettel. Itt ugyanis nem vályogtapasztás, hanem vályogfalak fogják közre a szalmát, a nyílásoknál – legalábbis a rajzok szerint – ez a vályogfal befordul. Anélkül hogy utánaszámolnék, a nyílások körül gyakorlatilag egy 50 cm vtg vályogfal keletkezik, ami egy ordas nagy hőhidat jelent.
Talán emlékeznek a kedves olvasók a passzívházak kapcsán, hogy a tökéletes hőpáncél érdekében pont a nyílások körüli hőhidak (ennél sokkal kisebbek) kivédésére a nyílászárókat már kiteszik a hőszigetelés síkjába.
A másik fontos megjegyzésem, hogy elég ránézni a földszinti alaprajz külső falaira és látni, hogy itt annyiféle szerkezet található össze-vissza, hogy ez mindennek mondható csak energetikailag megfelelőnek nem. Ha összeszámolnám a ténylegesen szalmával kialakított homlokzati felületet, jó ha 50 %-ot kapnék, ez pedig azt jelenti, hogy ennyi kiegészítő szerkezet kell ahhoz, hogy szalmát használhassunk. Ez azon túl, hogy a választott technológia következménye is, nagyobbrészt közönséges tervezői hiba és átgondolatlanság. Akárcsak az alábbi megjegyzés a műszaki leírásban:
Remélhetőleg a tervezőjük nem gondolta komolyan és puszta viccnek szánta, hogy porotherm téglából (és nem km téglából) készít pilléreket, amelyek a teljes középfőfali kiváltás terheit hordják. A porotherm tégla szinte mindre alkalmas, kivéve egy dolgot, pillérre NEM ALKALMAZHATÓ!!
Összefoglalás | az elején említettem, hogy aki ilyen ház építésébe fog, az tiszteletet érdemel, mert olyan nehézségeket is felvállal előre, amit talán még nem is tud. Azonban ez a döntés együtt kell járjon egy bizonyos ökologikus életfelfogással, életszemlélettel, ami nem csak a mindennapokban kell hogy megjelenjen, hanem az ezt körülvevő épületben is. Én ezt nem látom alapvetően a házban és ezt most a tervekre vetítem ki és nem az építtetőkre. Mind a szalma, mind a vályog, mind a nád egy ennél sokkal egyszerűbb, nem ennyire és feleslegesen túlkomplikált, energetikailag elfogadhatatlan kialakítású házat jelentene. A terv alapvető szerkezeti és alaprajz szervezési hibákat tartalmaz, amiknek a megoldását nem lehet várni a kivitelezéstől, mert ha valami az eng tervben nincsen rendesen megtervezve és ez ráadásul látszik is a terveken, akkor a kivitelezés tele lesz rögtönzésekkel és rossz részletmegoldásokkal. Sajnálom, hogy nem tudok jót mondani a házról, de én az Önök helyében egy a tervezésben jártas építésszel újrakezdeném az egészet 0-ról. Az épületet É3-as tervező tervezte.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (35): megnézem
TÜKE
2011. március 21. hétfő 05:31
Tisztelt M.R. ! (Nem tudom,mennyire olvasója ennek a honlapnak,megint említem laikus vagyok [63,5 / ffi.]Lehet,másoknak „nyitott kapu döngetése”,de ráakadtam erre (is) https://epiteszforum.hu/node/12770 (benne galéria- ott láttam padlófűtés-félét ?- de arról majd később.)
Én max. egyetértek Koós Úr több vélekedésével- nem ismételném meg – (de saját tapasztalatom nekem is az )- „mániám” pl. a WC-k és a nyílászárók + a garázs mérete. Én 2 szintes cs.házban lakom, „USA-konyha” (hagyján!)-de nekem is a „nappali” kőlappal burkolt…és ne bonyolítsam,hogy télen ott „hidegebbnek érződik” a tartózkodás ill. nem tudom (majd) a „tüzes”konyha „illatai” mennyire fognak érződni a nappaliban és az emeleten ? Kívánom,hogy bútoraik be és felszállításával se legyenek gondjaik!
Semmi közöm hozzá, de pl. a lakók száma nem említődött és az sem,hogy vannak-e /lesznek-e gyerekek. OK!-magánügy!
Bizonyára van valami oka (?) közművesített telek ?- de én pl. vízaknába lemászkálni sem szeretnék, főleg „öreg napjaimra”! (havonta leolvasom,stb.Nekem az is a beltérben van.)Természetesen kívánom, hogy legyen örömük a házukban !
TÜKE
2011. március 21. hétfő 05:49
Elnézést, kifelejtettem. Elolvastam a Gaia Alapítvány Szabályozási tervét (2.sz.) abban a közlekedéssel kapcsolatos dolgokat. Nem tudom,hogy 2011-ben hogy van ?- de írják : ” a lakók a területen,-önkéntes alapon- nem használják gépkocsijukat” –
és parkolók (fedett/nyitott) említődnek. Lehet,hogy akkor a garázs nem is „kicsi.” https://www.gaiaalapitvany.hu/
(Nekem kb. 17 m2-t tervezetek… 🙁 – no comment !)
shiver
2011. március 21. hétfő 09:19
Ökoházak és a szalmaházak lényege is, hogy törekszik az egyszerűségre. Ökológiai megfontolások miatt is és mert figyelembe vesszük a technológia sajátosságait. Attól hogy valaminek a „gyártása” kevés energiát emészt fel még nem kellene hogy arra ingereljen minket hogy abból akkor sokat használjunk, hisz „olcsó”. És ha már olcsóság… ezeknek a házaknak a kivitelezésében jelentősebb tétel a munkadíj. Az anyag egy része szinte ingyen van (szalma, vályog). Nagyon nem mindegy bekerülési költségek szempontjából, hogy mennyit kell rajta dolgozni, favázszerkezeten, szalmakitöltésen, a bálák darabolásán, vakoláson (5cm-t felhordani azért nem olyan mint 1,5öt!), az oszlop vagy gerenda áttörések lehetőleg légtömör megoldásán, és igen, a nyílászárók elhelyezése is ilyen macerás ügy lehet. Mind sok-sok munka, ha a ház nem veszi figyelembe az építési mód sajátosságait. Ez nem sablonok követése, vagy kompromisszum kötés, lemondás… ez józan gazdaságosság és ökológia!
Szalmaházat tervezni nem egyenlő azzal, hogy egy akármilyen ház falazatát lecseréljük szalmára.
tanonc
2011. március 21. hétfő 10:07
Sajnos mindennek tűnik, csak nem takarékosnak. 🙁
Budai Viktor
2011. március 21. hétfő 12:27
A földszinti wc mérete nem felel meg az OTÉK-nek.
Molnár László
2011. március 21. hétfő 20:07
A belső tervezésről Miklós mindent leirt! Én a külsővel kapcsolatosan azt vetném fel, hogy tervezték a „garázs” és a fedett tersz feletti fal évenkénti tapaszt javitását és meszelését? Macskaléptű a talajdonos? Akkor is törik-kopik a nád! (Egyébként is négy-öt évente generálozni kell a nádtetőt.)
Olyan kérdések merültek fel bennem, hogy mennyivel jobb ez a szendvics szerkezetű fal, mint a tömör vályog? 60 cm már vályogban is komoly, és van teherbirása is! Az emeletet néhol a tetősik határolja. Ott nem látok külön hőszigetelést! Elég csak a nádfedés?
Illetve nem lenne cészerűbb a szalma szigetelést náddal kiváltani?
Tanúsító
2011. március 21. hétfő 22:47
Azt hiszem, minden lényeges észrevétel „papírra” került. Egyetlen kiegészítés arra az esetre, ha nem sikerült az építtetőt lebeszélni a terv megvalósításáról: villamos és gépészeti vezetékeket kizárólag a padlóban szereljenek, fokozott védelemmel! Egy zárlat, egy csőrepedés mérhetetlen károkat okoz!
Cser Eszter
2011. március 22. kedd 06:45
Csak még pár szót az földszinti alaprajzi elrendezésről:
A nappali szélességi mérete kicsi, ha betesz egy a rajzon szereplő ülőgarnitúrát, (mely nincs összehúzva rajzilag, ugyanúgy mint az étkező asztalok is), már nem fog rendesen elférni egy TV állvány vagy szekrény, csak lapjával lehet közlekedni majd. Ugyanígy a konyha szélességébe sem fér el a rajzban szereplő bútor, vagy ne rajzolja bele legközelebb, vagy rajzoljon rendes mérettel (akkor rögtön feltűnne, hogy gond van), vagy más elrendezést rajzoljon a tervező.
Nekem van olyan ismerősöm aki megépítette a 30 m2-es nappali+konyha+étkező térbe a tervezője által berajzolt beforduló bárpultos konyhát, de a nappali garnitúra már nem fér be (a rajzon minden nagyon kényelmesen elfért).
A lépcső pedig nem igazán használható, még felfelé csak-csak, no de lefelé. Inkább létra, idősebb korban, fájós lábbal, kisgyerek esetén kész életveszély.
Koós Miklós
2011. március 22. kedd 07:38
[re=79184]Molnár László[/re]:
hiába jó a vályog-szalma-vályog falszerkezet hőszigetelő képessége, ha a tömör vályog – amelyik az ablakok körül is található – U értéke még 64 cm vastagság esetén is botrányosan rossz, ma legalábbis már elfogadhatatlan (a vályog cca. a B30-as téglának felel meg).
.
U= 0,75 (ha a vályog lambdáját 0,55-re veszem), ha ehhez a szokásosnál rosszabb hőhídtényezőt társítok (0,2), akkor ez az U érték már 0,9 fölé megy.
Koós Miklós
2011. március 22. kedd 08:57
[re=79167]TÜKE[/re]:
sokadszor kérem, hogy ne Koósurazzon senki sem, egyszerűen csak Miklós. Az pedig külön öröm, ha tegeznek (különösen, hogy közel hasonló generációhoz tartozunk)
shiver
2011. március 22. kedd 09:43
Ha már kérés, csak nekem nehéz olvasni TÜKE hozzászólásait? Nagyon jó, hogy ennyit ír, mindenhova rögtön reagál, de a sok zárójel, kötőjel és egyéb jelek miatt alig bírom folyamatában olvasni a szavakat. Csak észrevétel, lehet hogy mást nem is zavar. 🙂
TÜKE
2011. március 22. kedd 13:46
[re=79189]Koós Miklós[/re]:
Köszönöm. Igaz,én eddig nem olvastam,bizonyára elkerülte figyelmem. OK! Megbeszélve.
Re: shiver: OK! Ígérem, próbálom elkerülni ! 🙂
TÜKE
2011. március 22. kedd 13:59
[re=79184]Molnár László[/re]:
Írtam,hogy elolvastam ezt a cikket https://epiteszforum.hu/node/12770
Meglepett abban egy hozzászóló : Vékony Gábor 2011.03.20-án azt írta, hogy bizonyos anyagoknak nincs EMI-engedélye, ill. sokáig tart,mire a lakók megkapják az engedélyt. Választ nem várok erre,bizonyára a ház építőjét elkerüli az ilyesmi.
Szabóbácsi
2011. március 22. kedd 15:06
Miklós végre ennél a tervnál kimondta amit kell:
„de én az Önök helyében egy a tervezésben jártas építésszel újrakezdeném az egészet 0-ról.”
Ez a ház úgy rossz ahogy van. Bizonyos helyeken szűkös, másutt pazarló. Hemzseg a megoldatlan, brítékolható hibáktól. A legmelegebb helyisége a kamra. Ez aztán öko!!! Az ilyen épületfajták elnevezései nagyon hangzatosak. Mindenhol imdják hangoztatni az öko, bio, alternatív, szolár meg hasonló varázsszavakat. Ezeket a nyitott szemléletű, jószándékú, de laikus, tapasztalatlan építtetők jól be is nyalják. Ugyanazon tőről fakad mint a szintén becsapós, önbecsapós „életérzés” kifejezés, ami ugyanúgy csak egy áruféleségre való ravasz rábírást takar a valóságban.
Kísérletezhet persze az építtető ha van rá annyi pénze, hogyha nem sikerül, sebaj, épít egy másodikat, harmadikat, aztán valahogy csak összejön a végén. Vagy akkor sem.
Csakhogy akkor nem öko lesz meg bio, meg mittudomén még miféle, hanem feleslegesen legyártott, sok munkával, energiával összetákolt építőanyaghalmaz. (sitt)
Egyszer kell egy jó házat építeni rendes tisztességes szakemberek, mérnökök által és nem „varázslók”-tól várni a megoldást.
Koós Miklós
2011. március 22. kedd 15:37
[re=79196]Szabóbácsi[/re]:
azért volt már rá példa, hogy ugyanezt javasoltam :-), mert sajnos a rossznál is van még rosszabb
epiteszikon
2011. március 23. szerda 09:05
Az eset utóélete érdekelne, hogy az Építtető elfogadja a tanácsokat. Vagy megépíti, mert már megszokta a házat. Megszokta. Megszerette. Édesgeti. Ezt nevelik ki belülö9nk az építészképzésben, hogy nehogy megszokjuk az első bármit is amit rajzolunk. Megmegyarázzuk, hogy miért is jó az ami nem az. Szerintem ezt az Építtető tervezte. Ha ez nem is mentség, de ez a családi ház tervezéseknél 50 %-ban nagyon durván megtörténik. Kedves Építtető, Ön hogy dönt ?
Szabóbácsi
2011. március 23. szerda 09:45
Csak segítségképpen. Ha mindenképp szalmaházat szeretnének építeni, javaslom az Anton Graf: Passzívházak könyvében a 68. oldalon található svájci nyaraló tanulmányozását. AZ szalmaház. TERC kiadó, négyezernyolcszáz forint.
bobo
2011. március 23. szerda 11:11
OFF: [re=79190]shiver[/re]: én egyszerűen átugrom a hozzászólásait. Nem azért, mert bármi rosszat írna, hanem, ahogy te is írtad, nem tudom egyben elolvasni, annyira zavaró az írásképe. /OFF
Bevallom, nekem elsőre tetszett a ház koncepciója. Úgy gondoltam, a helységek elrendezése is rendben van. Aztán ahogy jobban megnéztem az alaprajzot, egyre-másra jöttek elő a hibák, amiket Miklós és a többiek is leírtak. Mert hiába jó az elgondolás, ha a tervben az egyes elképzelések ütik egymást. De a homlokzat a „lőréseivel”, vagy a majd 12 méteres kémény is nagyon aránytalan.
Tervkritika | Küldje be a saját háza terveit
2011. március 23. szerda 12:18
[…] 2011. március 21. Tervkritika 63 | ház Galgahévízre […]
joci
2011. március 23. szerda 20:39
A ház mutatós!! Már előre látom hogy sok lakója lesz! Ezt a remekművet az egerek, és egyébb rágcsálók is díjjazni fogják! Nesze neked ökoház!
shiver
2011. március 24. csütörtök 07:09
[re=79213]joci[/re]: Attól, hogy szalmaház valami még nem egyenes következmény a rágcsálók és rovarok jelenléte a falban. Ez egy száz éve használt építési technológia. A felmerült problémákat már régen megoldották. Így pl a terhet már többnyire faváz hordja, a bálákat pedig minden oldalról folyamatos 5 cm-es vályogtapasztás védi, víztől, tűztől, kártevőktől. A lábazati sávot szokás egyéb védelemmel is ellátni, nagyon sűrű szövésű fémháló vagy fémlemez sáv, vagy boraxos (vegyszeres) áztatás stb. Ott mászna be az egér…Nem egy őrült tudós mai ötlete ez az egész. Az, hogy ez a ház tartalmaz hibákat nem jelenti egyáltalán, hogy a szalmaépítészet hibás technológia.
PS hőszigetelés sem profibb. A víz tönkreteszi azt is, a tűzben elég, és ha lötyög a harkályok megnézik van-e benne élelem. Pusztán egy technológia nem determinálja egy ház jóságát vagy ökoságát. Mellesleg Galgahévízen a 400Kwh-ba nem is fér bele akármilyen anyag.
shiver
2011. március 24. csütörtök 07:15
Minden a gondos kivitelezésen múlik, hogy jó lesz-e a ház, a fal, hőhídmentes, repedésmentes, légtömör. Mindegy hogy EPS, kőzetgyapot, vagy szalma a hőszigetelés. Csak a szalma esetében nagyobb a félelem a technológiától, talán az információ hiány miatt.
Építtető
2011. március 24. csütörtök 09:58
Kedves Kritizálók!
Köszönjük a sok segítő szándékú véleményt.
joci
2011. március 24. csütörtök 13:06
Bocsánatot kérek ha megsértettem valakit. Igaz humorosan írtam,de jó szándék vezérelt.Saját keserű tapasztalat,de akármilyen fémszövet,beitatott rovarvédelem,meg a jó ég tudja mi,a hangyák és társaik erre magasan tesznek rá.Tudom vannak technológiák,de a fémháló és vaslemez a falban(hát mit mondjak) nem a legjobb hőszigetelőként emlegetik. Nagyszüleim vályogháza(60cmfalvastagság) csodálatos klíma,egy csőtörés alkalmával nem voltak otthon mire hazaértek az ereszcsatorna a földön volt.Magyarul egy hatalmas sárkupac cseréppel befedve,nem kívánom a látványt senkinek. Biztos lehet jó szalmaházat építeni,de egy csőrepedés, és nincs az a nyár ami kiszárítja a falakat. Ha valaki látott már vizes szalmát rohadni az megérti aggódásom. Tudom pesszimistának tűnök,de kérném átgondolni,hiszen sok millió forintról beszélünk.
shiver
2011. március 24. csütörtök 18:51
[re=79229]joci[/re]: Nincs bocsánat! Persze ez is csak vicc 🙂
Szóval, van szalmaház ami már pár éve áll, ott bádoglemezt kapott az fal alja. Na nem mint hőszigetelés, a bála és a vakolat közé, mintegy plusz réteg. Nálunk bevált, nincs panasz nagyobb létszámra mint a család.:) A rovaroknak már a vályogvakolat is áthatolhatatlan akadály. Egyre kell nagyon vigyázni, repedés, rés, vakolat hiány ne legyen sehol. Gondos kivitelezés kell, mert valóban milliókról van szó. Bonyolult megoldások nem csökkentik a hibalehetőségeket. Rendszeres, legalább pár évenkénti nagy vizit a vakolat állapotának felmérésére, hibák kijavítása rögtön. Régen szokás volt a tavaszi meszelés, az éves rutin része. Ma már nagyon kényelmesen élünk, amiből semmit nem adunk le könnyen. De talán egy ökofaluba költöző sajátja ez a kicsit tudatosabb, odafigyelőbb életvitel.
Ja még a víz. A vízcsöveket külön égetett tégla falban célszerű vezetni, szalmafalban semmi esetre sem. Ha kompakt a vizesblokk, az sokat segít. Ha nem akkor sem mehet szalmában vízcső. Ahogyan elvileg vályogban se…A padlóban nincs szalma, így ott is lehet vezetni problémás csöveket. Látszik, hogy mennyire más hozzáállást igényel egy szalmaház tervezése. Én nem beszélném le semmiképp az Építtetőt a szalmáról. Ez mondjuk elfogultság is. Ha lesz folytatása a történetnek szívesen hallanánk azt is majd.
shiver
2011. március 24. csütörtök 18:53
javítás: náluk bevált. Nem nálunk. Bocs. Nekünk még nincs szalmaházunk.
10. hiba | amit az építész elkövethet
2011. március 25. péntek 00:01
[…] ez sajnos itt a tervkritikán immáron sokszorosan visszatérő körülmény. Amikor azt írtam a legutóbbi tervkritikában, hogy inkább bízzanak meg egy a tervezésben jártas építészt, akkor azt úgy is kell érteni, […]
Joci
2011. március 25. péntek 17:23
[re=79237]shiver[/re]: Rendben van meggyőztél:) De ha lennél szíves felsorolni hogy mit, és mennyi többletért kell csinálni ezen a házon az megnyugtatna. Tehát megéri-e, vagy inkább egy passzívház? Ha már takarékosak akarunk lenni. Óvatosan hozzászólnak hogy, hát igen ez más ,meg ezt nem szabad, meg azt nem szabad egy szalmaházban.Ez a ház tele van bizonytalansággal, kompromisszummal és meglepetéssel. Magyarul ha nem sül, az drága mulatság.Legalább is szerintem. De ne legyen igazam. Mindenesetre kezdek barátkozni a szalmával,veszek egy szalmakalapot:)))Szerinted dohányozhatom alatta???:))) Tudom tudom dohányozhatok!! De nem úgy!!! Be kell tartani a……:) Jaaaa és ha el akarnám adni ki venné meg?? Ha biztosítást szeretnék kötni rá,szerinted milyen feltétellel kötnének szerződést? stb..stb..stb. Mára ennyi:)))
shiver
2011. március 25. péntek 19:15
[re=79272]Joci[/re]: Pár dolgot felsoroltam, de nem titkok ezek, a szakirodalomban benne van minden. Tervezési máskéntokról van szó, főleg. Benne lakni nem másabb mint egyéb házban. Eladási értékét ez esetben a helyszín (ökofalu) jobban befolyásolja, mint az anyaga. Biztosításról nincs infóm, de én téglaházra sem kötök…
Passzívház az egy energetikai szint, nem építőanyagra utaló jelző. Szalmából is lehet passzívat, meg másból is. A fal 10% költsége a háznak. Tripla ablakot szalmaházhoz is venni kell, szellőztető rendszert szintén ha a passzív szint a cél. A fal csak töredéke az egésznek. A kritikák asszem 100%-a nem a szalma mivoltára vonatkozott. Nem attól bizonytalan, kompromisszumos ez a ház. Részemről ennyi. Az építtetőnek reméljük segítettünk.
Joci
2011. március 26. szombat 07:47
[re=79274]shiver[/re]: Természetesen igaz hogy a ház kritikái nem a szalmára vonatkoztak,és senkit nem akarok meggyőzni semmiről. Kivétel nélkül minden hozzászóló építő jellegű kritikát írt,ami rengeteg segítség az építtetőnek,feltéve ha ő is így látja.De lehet hogy ő abban a házban fogja jól érezni magát amit terveztek neki,és mi látjuk másként. Őszintén kívánok nekik sok szép napot az új otthonukban, épüljön az bármiből is.
Építtető
2011. március 26. szombat 08:10
Köszönjük, nagyon sok segítséget kaptunk. Lesz folytatása, mert Miklósra hallgatva, elölről kezdjük az egészet. Ez a ház nem fog megépülni. A vályog, szalma szerkezet egy már működő dolog, több ilyen ház is van az ökofaluban. Ezek a házak cirka 2-3 éve épültek. Vannak pozitív és negatív tapasztalatok is.
Szabóbácsi
2011. március 26. szombat 12:51
[re=79281]Építtető[/re]: Kedves Építtető. Bölcs döntést hozott. Leggyakrabban sokan leragadnak egy fal szerkezetén. Javaslom inkább a bevált dolgokat, amik bizonyítottak. Lehet kísérletezni ha anyagilag megteheti, de egy szalma anyagú falszerkezet esetében jóval kétesebb a végeredmény. Egyszerűen nincs meg az elterjedt technológiája, kivitelezési rutinja ennek. Akár papíron tegyen egymás mellé különböző falszerkezeteket és írja-írassa föl azok előnyeit, hátrányait. Vesse össze.
TÜKE
2011. április 1. péntek 16:33
Egy kissé távolinak érződik az időpont, de akit érdekelne, jegyezze elő !
https://humusz.hu/esemenyek/szalma-az-epiteszetben-konferencia/9465
B. András
2012. február 3. péntek 11:52
A „Szalmabála” épitési technologia helyet javasolnám a falszerkezetnek a -VERT FAL-már alkalmazott technologiát.Melyet annakidején a szegény emberek alkalmaztak,mert épitőanyagra nem volt pénzük.Mindehez nem kellett más mint -agyag+törek+víz+ tehénszar-.És ezt a tevékenységet kalákában elvégezték egymást kisegitve.Mindezt olyan területeken alkalmazták,ahol dombvidékes területeken egyidőben folytattak mezőgazdasági termelést és a gabona cséplése során képzödött a törek.Mindemellett a saját -tej és husellátásukhoz álattartással is foglalkoztak igy teremtödött a tehénszar.Víz a patakokból nyerhetö volt igy nem kellett magas vízdijat fizetni.Majd összeált a falú- vagy a rokonság és kalákában egymást kisegitve ,döngölöfával nekiáltak épitkezni.Lehetne nevezni ezt az épitésmodot -FŐLDHÁZ ÉPITÉSNEK-nevezni.A lakások hömérséklete attól föggött,hogy menyi fölterülete volt az épittetőnem és mennyi álatot tudott nevelni.Egyébként jó höfok volt elérhető,ha jól felmelegitették a falakat,mert tartotta a meleget,nyáron meg hüvös volt.Általában a kemencét is beleépitették az épületbe a -falmasinával együtt-mely szintén a laká fütését szolgálta.A szalmabálánál még tüzbiztonság szempontjából is jobb technologiának bizonyult.mert a szelma(törek formájában volt jelen a falszerkezetben).A falszerkezethez,olyan agyagot használtak,mint a vájogvetéshez.A tetöszerkezethez,meg ottvolt az erdőből megszerzett -szarufa és mestergerenda-.Majd mindehez mint mezőgazdasági termékből származó -kézi cséphadaróval előállitott (rozsszalmából) készitett ZSÚPTETŐ.Persze ehhez a kalákában épitkezöknek nagy gyakorlatra kellett szerttenni.A padlozat is földből készült és vasárnap a templombamenetel elött,hig tehénszaros vízzel -BERESZTETTÉK-,hogy mire hazaér a család akkorra megszáradt a nyitott ajtónál,mert akkor még faluhelyen nem kellett félni a rabloktól.Akár egész nap nyitva lehetett hagyni a lakást,mert az emberek vigyáztak egymás javaira és szegénységükre!!!Az épittetőnek javasolnék ehhez megfelelö helyet ahól mindez mostis megtalálható a -SZEGÉNYSÉGGEL EGYÜTT-!!!Ebből a pénzből amit erre a lakásra költene egy egész falut épithetne,még a FŐLHÁZ JELLEG is megvalosítható,mert dombvidékes helyről van szó.Elnézést,nem sértésnek szántam,csupán egy régi épitési modot kivántam megjeleniteni.
Levi
2012. augusztus 12. vasárnap 11:55
[re=79229]joci[/re]:
Hello
Ha a szalma fal el azik es nem szarad ki mert nincs lehetosege akkor sokkal egyszerubb egy ilyen broblemat meg oldani mind ha egy tegla haz fala azna el , ebben az esetben kovetkezik a saletromossag , uj tegla , vakolo anyag szigetelo ? , szalma hazak nagyon reg leteznek es Europa szerete senkinek sincs rossz velemenye rola , a valyog hazak peldaul Nemet orszagban tobb mint 200 evesek is ,vannak amelynek a foljavitasat az allam tamogatja szinten svajcba is .