Épületenergetikai szabályozás korszerűsítése 2.
A 31/2010/EU épületenergetikai direktívának megfelelően a 7/2006 TNM rendelet átdolgozásra kerül. A Magyar Mérnöki Kamara szervezésében 2011. március 4-én az épületszerkezeti és épületgépészeti követelmények társadalmi vitája zajlott.
Tegnap olvashatták az első részt, mely az épületszerkezetek új követelményértékeit tartalmazta.
2. Épületgépészeti követelmények
Az épületgépészettel szemben támasztott új előírások tervezetét dr. Magyar Zoltán ismertette.
- Az energiahatékonyságra vonatkozó minimum- követelményeket költségoptimalizált szinten kell meghatározni.
- A költségoptimalizált minimum-követelményeket meg kell határozni a határoló szerkezetekre és az épületgépészeti rendszerre.
- 2018. december 31 után épülő új középületeknek, valamint minden 2020 december 31 után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie.
Az alábbi feltételek közül szigorítás történik pl. a felülvizsgálatoknál, ahol mérettől függetlenül kell azokat elvégezni illetve a jelenlegi szabályozásból pl. hiányoznak a rendelet be nem tartásához kapcsolódó szankciók.
- Az épületek fűtési és légtechnikai rendszerét 2 – 4 évenként felül kell vizsgálni
- Tanúsítások és felülvizsgálatok központi tárolása
- Független ellenőrzési rendszer bevezetése
- Szankciókat kell alkalmazni
- Pénzügyi ösztönzők bevezetése
- Hatályba lépés: 2012. július 19-ig nemzeti szabályozás, alkalmazás 2013. január 9.
Fontos szempont a sokszor emlegetett költségoptimalizálás rendszerének és körének a pontos meghatározása. Pl. tisztázandó, hogy kire vonatkozik – társadalomra, beruházóra, építtetőre? A közel nulla energiaigényű épület pl. költségoptimalizált ?
Fontos lenne a tanúsitásoknál használt referencia épületek típusainak jelentős bővítése: családi ház, lakóépület, iroda, oktatási épület, kórház, szálloda, sportlétesítmény, kereskedelmi létesítmény stb.
az előadás további részében a részletes épületgépészeti előírásokról ejtett szó az előadó, amit itt most nem ismertetnénk, mert nem vagyok gépész és meghaladná a képességeimet. Ennek ellenére azonban kiemelnék 3 dolgot:
1. új és lényeges felújításon áteső épület: gázüzemű fűtőberendezés esetén csak kondenzációs gázkazán építhető be, kötelező lesz a helyiségenkénti hőfokszabályozás és a tárasházak hőmennyiségmérése
2. jelentős szerepet kapnak a próbaüzemek és a beszabályozások kötelező jellege
3. olyan kritériumokat kell meghatározni, hogy ne lehessen biztosítani a követelményeket megújuló energiák alkalmazása nélkül
3. Primer átalakítási tényező
a szakmai berkekben mind a mai napig vitát vált ki a különféle energiák átszámítása primer energiává. ez leginkább az elektromos áram és a távfűtés esetén jelent gondot. E 3. téma azonban valóban olyan témájú, aminek az ismertetését nem tudnám autentikusan elmondani, ezért akit érdekel, kérem inkább töltse le.
az 2. előadás teljes anyaga innen tölthető le: Épületgépészeti követelmények
az 3. előadás teljes anyaga innen tölthető le: Primer átalakítási tényező
Az előadások után szakmai vita bontakozott ki a jelenlevő hallgatóság bevonásával, ahol mindenki véleményt, kiegészítést tehetett az elhangozottakkal kapcsolatosan. Az szakmai nap vendége és előadója volt Soltész Ilona a BM főosztályvezetője, a jogszabály előkészítés felelőse is.
Elmondta, hogy a beérkező javaslatok és észrevételek után az előkészítő bizottság ismét társadalmi vitára bocsátja a kész anyagot, majd ezután kerül benyújtásra a minisztériumba. Itt születik meg majd meg a törvény előkészítése, amit várhatóan még az ősszel beterjesztenek a parlament elé, mert csak így biztosítható, hogy 2012 január 1-én épületbe léphessen.
A Mérnöki Kamara azt kéri, hogy az előadáson elhangzottak alapján, a témával kapcsolatosan írják meg a véleményüket, javaslataikat és 2011. március 11-ig küldjék meg a molnar.tamas@mmk.hu címre.
Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy az építész szakma is végre felébredjen és tudomásul vegye, ma már nem lehet lesöpörni az asztalról ezt a témát, mert olyan mértékben másfajta gondolkozást igényel az építészek részéről, amit nem lehet 1-2 hónap alatt megtanulni és hasznosítani, alkalmazni. Új fajta prioritásokat kell hogy kapjanak az épületeink. Az eddigieknél sokkal szorosabb együttműködést kell kialakítani az épületgépészekkel. Megváltozik az épületek tömegformálása, mert pl. a megjelenő 50-60 cm vtg falaknak komoly építészeti következményei vannak-lesznek. Csak bízni lehet abban, hogy bizonyos építészeti portálokon megszűnik majd a passzívházakkal szembeni zsigeri elutasítás és nem fognak minduntalan „lakógépek”-kel és egyéb badarságokkal ellendrukkerkedni. Remélhetőleg belátják majd sokan, hogy az építészeti önmegvalósításon túl vannak fontosabb szempontok is.
Hozzászólások (6): megnézem
satyi
2011. március 9. szerda 14:22
Mintha egy-két hazai fórumon arra jutottak volna többen is, hogy egy passzív, vagy a közeli házban egy kondenzációs kazán (tegyük fel, hogy a gáz már a telken áll, tulaj ezt akarja fűtésre használni) szinte sose térül meg egy sima legolcsóbb változathoz képest, mert olyan kicsi a gáz felhasználás. Pláne ha van napkoli HMV-re. Tehát a legolcsóbb, a legolcsóbb kazán lenne.
Kondenzációs hamar megtérül egy sima B30-as fal esetén vékony födém szigeteléssel.
Teljesen laikus vagyok, ezért inkább kérdés lenne ez, mint állítás 🙂
Tanúsító
2011. március 9. szerda 23:21
[re=79012]satyi[/re]: Sajnos, nem alaptalan a kérdés!
Nem akarom a berendezésgyártás történetét itt ismertetni, de megvolt annak az oka, hogy pl. fűtőkazánt nem fejlesztettek sehol a világon 16 kW névleges teljesítmény alatt. Gépész tervezők állandó félelme volt, hogy megjelenik végre a várva várt Megrendelő, és 36 négyzetméteres lakásába akar központi fűtést…
A gyártók alapállása ugyan nem változott, de mióta megjelentek az ionizációs gyujtású, moduláris szabályozású falikazánok -legalább is közülük a valóban innovatív márkák- gond nélkül üzemelnek, méghozzá a maximálistól alig eltérő paraméterekkel a névleges teljesítmény 15 %-án! Tehát egy 16 kW-os 2,4 kW-on!!!Ezen kazánok túlnyomó többsége kondenzációs elven működik.
TÜKE
2011. március 10. csütörtök 05:37
[re=79027]Tanúsító[/re]:
Laikusként,- bár családunkban van (közelemben) épületgépész kinek főleg a „gáz” a „szakterülete” – sok minden „ragad rám”- az illető műszaki kiadványait olvasgatva, stb. Én szívesen olvasgatok techn.berendezésekről és építőanyagokról és egyebekről, blogokat is. Nem a blog kritikája ! Csak jutott eszembe (…) valahogy a parkettáról (padlóburkoló) nem nagyon olvastam vélekedéseket.
Lehet, elkerülte figyelmemet.
https://nol.hu/lap/lakastrend/20100407-fapadlo
(Persze, ez is kb. csak laikusoknak való cikk – gondolom én.)
Tüke
2012. június 17. vasárnap 11:22
Elnézést,ha nem épp’ a legmegfelelőbb helyere írnám ezt a linket, azoknak akik esetleg nem olvasták volna. Engem kissé meglepett több dolog is, amit ebben olvastam :
https://nol.hu/gazdasag/20120615-rezsire_nem_lehet_keresni
tanúsító
2012. június 18. hétfő 05:23
[re=84398]Tüke[/re]: Tüke, elolvastam, ez egy tipikus újságírói alkotás. Még azt sem mondhatom, hogy a rosszabbak közül. Számos problémát említ, néhányat elhagyhatott volna, ha maga is elolvassa a hivatkozott rendeletet, és nem ad mindent a megkérdezettek szájába. Szóval, a helyzet nem rózsás, de az ott írtaknál jobb. Ha konkrét kérdésed van, szívesen válaszolok rá.
gebe
2015. január 26. hétfő 09:53
Érdekes lesz, egy többzónás időjáráskövető vízhőmérséklet szabályozás helyett szobánként felszerelni egy gombot amit tekergetni lehet. („kötelező lesz a helyiségenkénti hőfokszabályozás”)
De-hát minek is, ha az épület hőigénye 0 kW-lesz, azaz minek szabályozni szobánként a 0-t?