A tavalyi statisztikánk szerint a kooseptar.hu oldal olvasóinak 36%-a nő, ezzel a férfiak után a második legnagyobb olvasói réteg, amelyik több-kevesebb rendszerességgel olvassa az oldalunkat. Illendő, hogy már e kiemelt státusz miatt is köszöntsük Őket a mai napon, különös tekintettel a kolléganőinket!

Bár még nem látszik, mikor is fognak virágozni a gyümölcsfák, e bizakodásra okot adó fenti fotóval köszöntünk Titeket és Önöket a nőnap alkalmából!

A nemzetközi nőnap létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami szerintük azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.

Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik.

A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.  Forrás: Wikipédia

Hiába végzett korábban is és talán ma is az építész évfolyamokon cca. 35-45%-nyi női hallgató, ha fel kellene sorolni ismert építésznőket, valószínűleg nem tudnánk hosszú listákat mondani. A legismertebb építészirodák döntő többségét férfiak vezetik, mint ahogy az ikonná váló épületek többségét is férfiak tervezték/tervezik. Látva azonban a hazai építészeti pályázatok nyerteseit, a számuk bizakodóan növekszik.