Még a múlt év végi elköszönéskor jeleztem, hogy ebben az évben kiemelt helyet kap a fenntarthatóság, amiből természetesen nem maradhatnak ki az organikus épületek sem. Itt most ne tessék kizárólagosan a hazai organikus hagyományokra gondolni, a szó valódi értelmében is organikus anyagok felhasználásáról szeretnénk szót ejteni. Az organikussággal  – legalábbis a nagyvilágban – sok helyütt együtt jár a saját kezű kivitelezés, a kalákamunka. Sőt sok esetben olyan házakat is bemutatunk majd, ahol jószerivel nem működött közre építész, a majdani lakó volt egyben a tervező is.

Új sorozatot kezdünk, amiben szó lesz majd vályogról, szalmaházról, földházról sok minden egyébről. Tessék most egy kicsit elszakadni a szabványoktól, előírásoktól, oldalkertektől, lambda és U értékektől, energiaracionalizálásról és más efféléktől. No nem azért, mert hirtelen más lett a véleményem ezekről, hanem mert létezik másfajta világ is, ahol ezek a fogalmak nem vagy nehezen értelmezhetőek és ahol nem az építész a ház létrejöttének legfontosabb eleme, hanem a hagyomány, a spontán kreativitás, a praktikum. A természetközeliség, amivel vissza is kanyarodtunk a kiinduló gondolathoz, a fenntarthatósághoz.

Pár hónapja azt kérdezte tőlem valaki egy email-ben, hogy nem írnék-e a Cordwood-ról? Akkor volt más, amiről írni akartam, ezért félretettem. No meg más miért is, amit a bevezetőben írtam. Most került újra a kezembe. Így ez lesz e kis sorozat első témája.

A második videón jól látszik, hogy a ház falait jellemzően farönkök alkotják, de persze lehetnek a tüzelésre előkészített, hasított rönkök is.  A farakásszerűen egymásra rakott fadarabok közé cementhabarcs kerül vagy teljes felületén, vagy csak a két szélére, közé pedig cementes fűrészpor. A kör alakú „falazóelemek” miatt a habarcs felülete elég nagy, eléri a 25%-ot, a hasított fából készülteknél ennél jóval kevesebb. Az egyenes falak állékonysága elég korlátozott, ezért legtöbbször kitöltőfalazatként épülnek fa vázzal. Az íves falak önmagukban is sokkal állékonyabbak, nem véletlenül látunk olyan sok kör alakú házat ezzel a technológiával megépülni, mivel ebben az esetben nem feltétlenül szükséges a faváz.

Bár itt most nem a műszaki adatok az elsődlegesek, azt azért jó tudni, hogy a felénk is jól ismert boronafalas házakhoz képest – ahol a fa elemek száliránya párhuzamos a fallal – a hőszigetelő képessége sokkal rosszabb, a fele-harmada. Másrészt a fa a vágott felületén a legsebezhetőbb kártevő bogarak és gombák ellen, amit valamilyen természetes védőanyaggal kell védeni.

Nézzük ezt a következő képet, hát nem gyönyörű a színes üvegeken átsütő fény a belső térben?

Ne vitassuk el azt a jogát senkinek sem, hogy olyan körülmények között élhessen, amit ő választott, ha PÉLDÁUL ilyen környezetben érzi jól magát, ha ez a környezet adja meg számára azt a megnyugtató érzést, hogy a lehető legkisebb mértékben avatkozott bele a környezetébe, akkor hagyjuk meg neki ezt a jó érzést!

Maga a technológia

• Wikipédia szócikk
• további videók