Biosolar | Takaréklángon 2. rész
Még január közepén ajánlottam az olvasók figyelmébe Bernáth Róbert weboldalát, ahol számos hasznos kis kiegészítőt találhatnak energiaracionalizáláshoz. Elsőként as “Fűtőanyag kalkulátorral“ című írását olvashatták, a következőkben a Takaréklángon című írás 2. részét olvashatják.
A RÉSEK TÖMÍTÉSE
Az öreg bejárati ajtókon és ablakokon a küszöbnél, a vetemedett szárnyaknál és a rosszul illesztett tokon keresztül folyamatosan szökik a meleg. A nyílászárók tömítetlensége jelentős hőveszteséget, ezáltal többletkiadást okoz, tehát a réseket mindenképpen ésszerű megszüntetni. A rövid életű, szivacs alapú öntapadós szigetelőcsík helyett érdemesebb szilikon alapú tartósabb anyagokat választani.
A barkácsáruházakban az öntapadós résszigetelő szilikon-gumi profilok bőséges választéka áll rendelkezésre. Egyes helyeken speciális horonymarót is lehet kölcsönözni, amelynek segítségével a nyílászáró szárnyakon kialakított árkokba szinte örök életű tömítőszalagok rögzíthetők.
Az ajtók és az ablakok résein kiszökő meleg visszatartására a résszigetelés a legolcsóbb – és ráadásul házilag is kivitelezhető – megoldás. Egyes résszigetelésre szakosodott vállalkozások a hézagok teljes tömítése esetén évi 15-20 százalék körüli fűtési energia-megtakarítást ígérnek. Nem szabad megfeledkezni azonban arról a tényről sem, hogy az emberen kívül a hagyományos tüzelőberendezéseknek is szüksége van a megfelelő mennyiségű oxigénre. Ezért azokban a házakban, ahol a lakótérben gázbojler, kályha vagy kandalló van, nem szabad a beáramló levegő útját teljesen elzárni.
Így az átlagos tömítettségű nyílászárók esetén reálisabb 5%-os megtakarítással számolni. 100 méter szigetelőcsík 20 ezer forintba kerül, a felragasztásával az évi 3400 m3 gázfogyasztásból 170 m3 gázt takaríthatunk meg. Ez a beruházás már az első télen megtérülhet.
NYÍLÁSZÁRÓCSERE
Ha a régi ablakokon már a résszigetelés sem segít, vagy az épület felújításán gondolkodunk, akkor nézzük meg, hogy mit jelent egy teljes nyílászárócsere energetikai (és anyagi) szempontból. Nemcsak a régi egyszeres üvegezésű ablakok, de a hagyományos hővisszaverő bevonat és gáztöltés nélküli „thermo” üveg (U = 3 W/m2K) sem felel meg a korszerű épületenergetikai ajánlásoknak. A korszerű ablakok átlagos hőátbocsátási tényezője kevesebb, mint 1,4 W/m2K.
Ablakcsere esetén 30 ezer forint négyzetméterenkénti árral számolhatunk (a bejárati ajtó cseréjét nem ússzuk meg ennyiből). Maradjunk csak az ablakcserénél 15 négyzetméter esetén 450 ezer forintért.
A cserével elérhető megtakarítás egyrészről a hőszigetelő képesség javulásából, másrészt az ablakcserével egy kalap alatt megoldott résszigetelésből adódik. A megtakarított energia mennyisége 1700 + 1250 kWh. Gázfűtés esetén körülbelül 56 ezer forinttal lesz várhatóan kevesebb a gázszámla, a megtérülési idő 8-9 év.
HŐFOKSZABÁLYZÓS RADIÁTORSZELEPEK
A radiátorszelepek felszerelése speciális szakértelem nélkül is elvégezhető. A fűtési rendszer tervezője általában „lelkiismeretesen” túlméretezi a lakás különböző helyiségeibe szánt radiátorokat, hogy azok képesek legyenek felfűteni a szobát a legfázósabb lakó számára is. Túlfűtés esetén nem lesz reklamáció. A helyiségek használati módja és a bent lakók hőigénye azonban időről időre változik. Abban a helyiségben, ahol a termosztátot elhelyezték – általában a nappaliban –, lehetőség van a kívánt hőmérséklet szinten tartására, de a többi helyiségben a hőmérséklet jelentősen ingadozik. Egyszer fázunk, máskor melegünk van. A szükségesnél több meleg könnyebben elviselhető, mint a kevesebb, ezért inkább túlfűtjük a szabályozatlan szobákat.
A túlfűtés velejárója a megnövekedett veszteség. A szobahőmérséklet szabályozhatóvá tétele, ezáltal a veszteségek csökkentése termosztatikus radiátorszelepek alkalmazásával biztosítható.
Ezzel az egyszerű lépéssel a fűtésre fordított energiának körülbelül a 6%-át megspórolhatjuk !
Abban a helyiségben azonban, ahol a termosztát el van helyezve, nem szabad a radiátorra hőfokszabályzós szelepet szerelni, mert a termosztát és az automata szelep egymás ellen dolgozik. Egy radiátorra egy fűtésszerelő radiátoronként (anyaggal együtt) 8000 forintért szereli fel a szelepeket. 7 darab radiátorra összesen 56 ezer forintot kell költeni. A megtakarítás évi 1500 kWh/év, a megtérülés körülbelül 2 év.
További megtakarítás érhető el, ha csak lejjebb tekerjük a fűtést, amikor hosszabb időre elmegyünk otthonról. A hálószobát, a fürdőt és a vendégszobát sem feltétlenül szükséges mindig fűteni. Megemlíteném még azt a tényt, hogy a jó hőszegeteléssel bíró házak esetén az egyenletes belső hőmérséklet miatt kisebb jelentősége van az automata radiátorszelepeknek.
NORMÁL IZZÓK CSERÉJE KOMPAKT FÉNYFORRÁSOKRA
A hagyományos izzók energiatakarékos kompakt fénycsövekre történő cseréjével néhány ezer forintos beruházás árán megtakaríthatjuk a világítási költségek 70-80%-át!
A hagyományos izzók üzem közben felforrósodnak. Bennük a wolfrámszál valóban izzik, ezért az elektromos áram egy része felesleges hővé alakul. A kompakt fénycsövek üzemi hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, a felhasznált energia jóval nagyobb része fordítódik világításra.
A kompakt fénycsövekkel elérhető megtakarítás ugyanakkora megvilágítási szintet biztosítva kb. 70-80%.
Ha egy égő napi átlagban 2 órát üzemel, akkor egy év alatt 730 órán keresztül világít. Egy 75 wattos normál izzónak (ár: 80 Ft/db) megfelelő 15 wattos kompakt fénycsővel (ár: 1000 Ft/db) 44 kWh elektromos energiát takarítunk meg, 10 darab izzó cseréje esetén 440 kW órát.
Ez a beruházás kevesebb, mint 6 hónap alatt megtérül, és nem kerül 10 ezer forintnál többe. Az árammal különösen érdemes takarékoskodni, mert ugyanaz az energiamennyiség nappali áramból háromszor annyiba kerül, mint a gáz esetén.
KAZÁNCSERE
Egy korszerű, precízen szabályozható kazán nemcsak kevesebbet fogyaszt, hanem biztonságosabb is.
Az öreg, szabályozatlan vagy szabályozhatatlan fűtőberendezések hatásfoka messze elmarad az elvárható követelményektől. Egy öreg készülék nagyon pazarlóan, éves szinten gyakran csupán 60 százalékos hatásfokkal működik. Egy korszerű földgáz-kazánra történő átállás során legtöbbször a kéményt is fel kell újítani, és a fűtési rendszerben is cserélni kell néhány elemet. Ezért a költségek meghaladhatják az 500 ezer forintot is, de 20%-os megtakarításra joggal számíthatunk.
A 5000 kWh éves megtakarítással a beruházás 4-5 év alatt térül meg.
A 30-40 évnél öregebb házakban sok esetben külön helyiségbe, esetleg külön épületbe került a kazán. Elkerülhető a kazánház fűtése, ha egy zárt égésterű kazánt a fűtendő térbe helyezünk (ez a kazántípus az égéshez szükséges oxigént nem a lakótérből veszi el, a füstgáz sem keveredhet a lakás levegőjével). A régi kazánházat pedig jól lehet hasznosítani egyéb célokra.
A legnagyobb hatásfokjavulást akkor érhetjük el, ha öreg kazánunkat kondenzációs elven működőre cseréljük. Ehhez azonban legtöbbször a radiátorokat is le kellene cserélni.
NAPKOLLEKTOROS MELEGVÍZKÉSZÍTÉS
A napkollektoros berendezések forgalmazói gyakran esnek abba a hibába, hogy a napenergiás rendszer hozamát a maximális potenciállal számítják, pedig a nyári időszakban ennek a potenciálnak csak a töredéke hasznosítható. Az ilyen számítás helytelen, mert nyáron kevesebb hőenergiára van szükségünk, mint amennyit meg tudunk termelni. Más szóval, a kereskedők gyakran a luxusigények kielégítését veszik alapul (például úszómedence nyári fűtése), nem pedig egy átlagos család tényleges igényeit.
Egy átlagos 3-4 fős családra méretezett, használati meleg vizet előállító napkollektoros rendszer minimum 500 ezer forintba kerül. A hasznosítható éves nyereség körülbelül 1500 kWh.
Amennyiben a meleg vizet gázzal állítjuk elő, a beruházás 24 év alatt térül meg. Az „éjszakai” áram fajlagos költsége magasabb, ezért villanybojlerrel melegített víz esetén a megtérülés 13 év.
Ha napkollektorok vásárlását tervez valaki, vegye elő az utolsó három évben a melegvíz készítésre fordított energia-számláit. A megtakarítás biztosan nem lehet több, mint az átlagos fogyasztás!
ESŐVÍZ-HASZNOSÍTÓ RENDSZER
Egy másik írásomban már szóltam az esővíz-hasznosító rend szerekről, és pontos számításokat is végeztem.
Ezért most a bővebb magyarázatot mellőzve csak utalnék az ott közöltekre: a beruházás mintegy 320 ezer forintba kerül, a megtérülési idő 8–12 év.
ÖSSZEGZÉS
A megtérülési idő szerint rendezett rangsor a lenti táblázatban látható. Látszik, hogy az izzócsere a leggyorsabban megtérülő beruházás, és a födémszigetelés hoz a legtöbbet a konyhára. Nem mindegy az sem, hogy az energetikai felújítást milyen sorrendben végezzük el. Az épület utólagos hőszigetelése előtt végzett kazáncsere 5 év alatt térül meg, a hőszigetelést követő kazáncsere esetén 11 év a megtérülési idő. Ez nem meglepő, hiszen a második esetben ugyanakkora költséggel kisebb megtakarítás érhető el.
Húzzuk meg a határt 10 éves megtérülésnél. Mi marad a porondon? Izzócsere, a nyílászárók cseréje, födémszigetelés, és a falak utólagos hőszigetelése. Ezek a munkálatok összesen 1 millió 600 ezer forintunkba kerülnek, és évente 16 000 kWh energiamegtakarítást eredményeznek, ami a földgázra átszámítva a jelen áron 300 ezer forint évente.
MÉG EGY ADAT
Érdekességképpen vessük össze: a bevezetőben szereplő földgázvezetékre szánt összegből –1000 milliárd (azaz 1 000 000 millió!) forintból – 625 ezer házat lehetne a fent leírt módon korszerűsíteni! 50%-os állami támogatás mellett 1,25 millió lakást!
A korszerűsítés eredményeképpen az országnak 2,6 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt kellene importálnia, így az évi 13 milliárd köbméter felhasznált gáz mennyisége 20%-kal csökkenne. Emellett csökkenne a munkanélküliség is. Bár a számítás egyszerűsített – ennek megfelelően a végső következtetések is pontosításra szorulnak – mégis érdemes lenne továbbgondolni!
A MEGTÉRÜLÉSI IDŐ SZERINT RENDEZETT RANGSOR
Munka Megtérülés (év) Költség (ezer Ft) Éves megtak.(kWh) Éves megtak. (ezer Ft)
Izzócsere 6 hónap 10 440 22
Nyílászárók résszigetelése 1 év 20 1250 22
Födémszigetelés 3–4 év 300 7000 113
Kazáncsere hőszigetelés előtt 4-5 év 400 5000 95
Falak utólagos hőszigetelése 6 év 700 6300 120
Nyílászárók komplett cseréje 8 év 450 2900 57
Esővíz-hasznosító rendszer építése 8-12 év 320 60m3 víz 24
Kazáncsere hőszigetelés után 11 év 400 1900 37
Thermosztatikus radiátorszelepek 2 év 56 1500 27
Napkollektoros rendszer építése 20 év 500 1500 25
Robert Bernath https://biosolar.hu/
(a 2011. áprilisában 4 évessé váló kooseptar.hu blognak ez az 1000. megjelent cikke)
[poll id=”19″]
A fentiekre (több cikkben is) 2009 februárja óta, folyamatosan lehet szavazni
Hozzászólások (29): megnézem
TÜKE
2011. február 22. kedd 05:51
Tanulságos,elgondolkodtató !
Évekkel ezelőtt egy társasházi lakásban felügyeltem a résszigetelés elvégzésekor.
Speciális hornymarót és valamilyen teflon szigetelőanyagot alkalmaztak, hagyományos,fa nyílászáróknál. Megjegyzem : a marógépre elszívó volt/van felszerelve, szinte semmilyen kosszal nem járt a munka. Az árát elfelejtettem, ill. pontosan nem tudom, mert a felújítási alapból fizették. (Ill. legalább 6-8 éve történt.
Más : (elektromos ügyekben is laikus vagyok,de egy hozzáértőtől kaptam az adatokat.)
Családi házban lakik, (2 fő)- a havi villanyszámlájuk 23 – 24 ezer Ft/hó
Sok vill.berendezésük van,- pontos adatom nincs.
Ha a villamos berendezései készenléti állapotban vannak, akkor mintegy 650 mA folyik,vagyis 150W – az havi 5.600 Ft [évi 67.000 Ft]
Konyhai főzőlapjuk van , annak csak a készenléti állapota 170 mA – ami 1334 Ft/hó – 16.000 Ft/év
(Pécsi – e-on – áramdíjak)
Összegzés : (bár közismert) vill. berendezéseinket minél kevesebbet tartsuk készenléti állapotban!
TÜKE
2011. február 23. szerda 06:13
Arra számítottam,hogy lesznek hozzászólások,- persze,nem vagyok türelmetlen,- bizonyára nem mindenki annyira réérő, mint én !
Max. elismerem a honlap fontosságát, Huszti úr munkáját, de csak-csak nagyon szkeptikus is vagyok. Ám’ nevessenek ki! – vállalom! Én már a távfűtéses lakásunkban (kb.30 év) és 8 éve a gázfűtéses családi házban,sok mindent kipróbáltam ! (esetleg a kisebb – nem említett tippek : vízpárologtatás a fűtőtesten, sötétítő függyönyök,- redőny leengedés, szakszerű szellőztetés (!)- hővisszaverő fólia fűtőtest mögé)- írom csak azért, mert valahogy ezek nem említődtek.) Régebben írtam : izzók kicserélve a lámpákban – igaz 3-4 db. elég hamar ki is égett !- valahogy a megtérülési idő… még várat magára.
Amúgy a megtérülésről :
Mindig kételkedem, vajon hogy’ számolják ki ?
2 napja érkezett a gáz (éves ) elszámoló számlám… (Má’ attól „begörcsöltem”- ne bonyolítsam)
Szóval pl. a gáz esetében 2003-2010 között 16x (!)volt gázáremelés ? (kérem pontosítani!) – ill. 2008-ban 4 x volt gázáremelés … Valahogy minden évet úgy zárok – vagy úgy kezdem… spóroltam-spóroltam- ügyeskedtem ezt-azt – de mindíg csak több a számlám ! (gáz) – a többiről most szót sem !
Végül- nem kell elolvasniuk – főleg a kommenteket nem ! de :
https://bama.hu/baranya/kozelet/miert-fo-tul-lassan-az-etel-361529
Megjegyzem, én arra „szavaztam” az online újságban, hogy nincs gondom a gázzal!
Mellesleg havi átalányt fizetek… (évi egy gázóra leolvasással)
És ha már annyit kínlódtam tegnap – 2010-ben 3x változott a számlám – évi fogyasztásom 1720 m3 volt.
Bőbeszédűségért pedig bocs’ !
biosolar
2011. február 23. szerda 08:55
[re=78716]TÜKE[/re]:
Igazad van, sok „praktika” valóban nem lett megemlítve a cikkben
Az igazi, mérhető eredmény pedig a technikák összehangolt alkalmazásában rejlik, amit már inkább energiatudatosságnak neveznék.
A közüzemi számlákkal kapcsolatban:
A cikkben szereplő megoldásoknak köszönhetően egy közeli rokonom energiaszámlái már csaknem 5 éve nem emelkedtek. Persze ez nem tart örökké. Most, hogy sikerült egy alacsonyabb energia-felhasználási szintet elérnie, nem várhat több javulást.
TÜKE
2011. február 23. szerda 11:28
[re=78719]biosolar[/re]:
Kösz’ a biztató szavakat ! (…)
Friss hír ,- még nincs a neten, talán majd holnap olvasható lesz ?
Pécs/ Dunántúli Napló 2011.02.23. 4.oldal Cím : Napkollektor:a felét fizetik(Mészáros B.Endre írása)
Az első oldalon a cím : Megyeszerte nagy a tülekedés napkollektorokra
[költségvetési szervek 85%-os – vállalkozások 30-60%-os – magánszemélyek 50%-os állami támogatást igényelhetnek.] Ennyit tudok most. (Pécs) -ill. a Széchenyi-tervet emlegetik még a cikkben.
biosolar
2011. február 23. szerda 11:40
[re=78722]TÜKE[/re]:
A támogatások zöme az ablakon kidobott pénz 🙁
biosolar
2011. február 23. szerda 11:52
Lemaradt:
A támogatások zöme az ablakon kidobott pénz 🙁
1. az igénylők nagy része a túlfogyasztását fizetteti a többi adózóval
2. sokan irreális adatok alapján döntenek, nem tudják, hogy mit vesznek
Jó néhányan kérnek tanácsot napkollektor ügyben (utólag), akik méretezés helyett bevallottan is a maximális támogatási összegre optimalizálnak. Még akkor is, ha a túlméretezett rendszerrel megtermelt energia harmadát sem tudja a családjuk felhasználni.
Gebe
2011. február 23. szerda 18:55
Vannak berendezések, amiket eladni jó, és nem megvenni. A napkollektoros HMV rendszereknek igen jó a sajtójuk, ingyen melegvíz stb. Az amortizációval azonban sehol sem számolnak szívesen, pedig pl. egy 4 kollektoros berendezés havi amortizációja kitesz vagy 5… 10 eFt-ot, attól függően, hogy milyen drága berendezést vett valaki.
Ráadásul sosem tudja meg, hogy ráfizet, mert nehezem tudja mérni a megtakarítást.
biosolar
2011. február 23. szerda 19:20
[re=78728]Gebe[/re]:
5-10 ezer havi amortizáció nekem soknak tűnik.
Ha egy 800 ezer forintos rendszer élettartamát 20 évre becsülöm, akkor havi 1700 amortizáció, 3 évenként szolár folyadék csere havi 300, az évi 200kWh segédenergia-igény 1 hónapra eső költsége 800, és a karbantartásigény egyszeri szivattyúcserével 200, összesen 3000 forint/hó.
Nem vettem figyelembe a kamatszintek és az energiaárak változásának hatását.
Konkrét adatok hiányában tényleg könnyen meg lehet vezetni a leendő vevőket, a honlapomon ezért közlök mérési adatokat.
De sokan önmagukat csapják be, annyira szeretnének spórolni és függetlenné válni a hálózattól.
biosolar
2011. február 23. szerda 19:35
“Biosolar | Takaréklángon 2. rész” a 2011. áprilisában 4 évessé váló koos.hu blognak ez az 1000. megjelent cikke
Kedves Miklós,
A nyereményt hol vehetem át? 🙂
biosolar
2011. február 23. szerda 20:01
Újra gépelem, az előző hozzászólásom kámforrá vált 🙁
Nekem soknak tűnik az 5-10 ezer forintos havi amortizáció összege.
Egy 800 ezer forintos rendszer 20 éves élettartamot feltételezve havi 1700, szolár folyadék csere 3 évenként 300, évi 200kWh segéd-energia igény 800, és havi karbantartás egyszeri szivattyúcserével 200, összesen 3000 forint/hó.
Nem vettem figyelembe a változó kamatszintet és energiaárakat.
A konkrét adatok hiányában könnyű megvezetni a leendő vevőket, ezért közlök a honlapomon mérési adatokat.
Sokan pedig önmagukat csapják be a várható eredményeket illetőleg…
Koós Miklós
2011. február 23. szerda 20:21
[re=78730]biosolar[/re]:
egy sörözésre bármikor beválthatod
TÜKE
2011. február 24. csütörtök 05:30
[re=78729]biosolar[/re]:
A szerdán említett cikk :
https://bama.hu/baranya/kozelet/napkollektor-a-felet-fizetik-361912
Nem teljes egészében az a cikk,ami az újságban is megjelent,de vannak „számítások” benne.
Ha az említett újság keresőjébe beírják a napkollektor szót, lesz cikk, melyben említik a (pécsi) Rendelő Intézet tetejére szerelt napkollektort is. Lánc.u.
biosolar
2011. február 24. csütörtök 08:59
[re=78737]TÜKE[/re]:
Ez is egy olyan cikk, ami csak arra jó, hogy ne legyen az újságban üres oldal.
Beleírhatták volna még a 99.9%-os támogatás esetén adódó 12 napos megtérülési időt is.
Miért beszélnek úgy a támogatásokról mindig, mintha azért a pénzért nem kellene megdolgozni valakinek? Nem a pályázatírókra gondolok, hanem azokra, akiből kisajtolják adók formájában.
Tanúsító
2011. február 27. vasárnap 20:33
[re=78732]biosolar[/re]:
Gebe hozzászólása valóban nagyon impresszív! Sajnos – a számok ellenére – mégis inkább a hangulatra hat, nem az értelemre. Biosolar számításai (vagy a legalább hasonló alapossággal készített egyéb hozamszámítások) lehetnek mérvadók, ha valakit valóban érdekel a téma. Fontos: minden egyes földrajzi helyre és minden egyes készülékvariációra el kell azokat készíteni! Egyébként arra is volt már példa, hogy tartályos PB gázt, vagy távfútést váltott ki…
Tanúsító
2011. február 27. vasárnap 20:41
[re=78732]biosolar[/re]:
Kámforos oldalak! Ejnye, én is újra…
Gebe bejegyzése – a számok ellenére – inkább az érzelemre hat, nem az értelemre.
Biosolar számításai (vagy a hasonló aprólékossággal készített egyéb hozamszámítások) használhatók, ha valakit komolyan érdekel a téma!
Ezeket a számításokat minden földrajzi helyre, tájolásra és készülékvariációra el kell végezni.
Egyébként megesett már, hogy tartályos PB gáz, vagy távfűtés kiváltására terveztünk napkollektort…
Tanúsító
2011. február 27. vasárnap 20:46
[re=78743]biosolar[/re]:
Nem állítom, hogy a támogatásokban nincsen „adóforint”, de ezek az összegek meghatározó tömegben az eladott széndioxid-kvótából származó állami bevételek.
Gebe
2011. február 27. vasárnap 22:30
[re=78732]biosolar[/re]:
Nem akarok vitatkozni, de hol az érzelem, ha egy Viessmann nem 800 hanem 1000, ha nem 20 év csak 15? Ráadásul, ha még gáz kiegészítés is kell valamiért, akkor nagyobb a beruházási költség. A beruházási költségkülönbözet kamatvesztesége plusz még 2..3000 stb. A helyigény költségét ne is számoljuk. A lényeg az, hogy amortizációt is ritkán számolnak. Se jól, se rosszul. A megtérülés mint varázsszám csak valamihez képest létezhet. Ha villannyal csinál egy 4 fős családi ház melegvizet, az kb. 8000..10000.Földgázzal, kond. kazánnal 5..8000. Ehhez képest érdekes a többezer forintos „ingyen” energia.
biosolar
2011. február 28. hétfő 07:47
[re=78785]Tanúsító[/re]: Egyébként megesett már, hogy tartályos PB gáz, vagy távfűtés kiváltására terveztünk napkollektort…
Úgy érted, hogy a fűtés kiváltására? Erről a projektről szívesen látnám a főbb számokat (lakás és kollektor m2, tároló mérete, éves fűtési hőszükséglet, bekerülési költség, stb..) , és mondjuk egy teljes fűtési szezon tapasztalatai (megtermelt energia, segédenergia-igény, belső hőmérséklet időbeli alakulása, stb…)
biosolar
2011. február 28. hétfő 07:51
[re=78786]Tanúsító[/re]:
Szerintem a pénz, az pénz, bárhonnan is származik.
A kvóta-forint is egy közösségi bevétel, nagyrészt az ipari termelés csökkenéséből és az erdők kivágásából (biomassza erőművek) származik.
Tanúsító
2011. február 28. hétfő 22:29
[re=78791]biosolar[/re]:
1. Bocs, félreérthető volt! Télen szünetelő üzembe kellett „olcsó” HMV és technológiai víz, egyenletes eloszlásban 5 m3/nap! Így már pontos.
2. Éppen a mai pályázati együgyüekben hallom, hogy a közösségi pályázatok (03.01. indul!)EU-finanszírozásból, a panel- és családiház támogatások kvótapénzből (majd ha lesz!!!) indulnak.
biosolar
2011. március 1. kedd 08:03
[re=78821]Tanúsító[/re]:
1. ezek szerint meleg vízre… ok
2. Példa a támogatás gazdaságosságára:
a. nekem nem éri meg valamit vennem, amiből x haszon származik
b. neked nem éri meg valamit venned amiből x haszon származik
Kettőnknek megéri megvennünk ugyanazt a valamit amiből csak x haszon származik?
Tanúsító
2011. március 1. kedd 21:21
[re=78828]biosolar[/re]: Ha értem, buktam! Ha nem értem,Nyertem!
Valaki úgy számol, hogy évi x nyereséget hozó beruházást el sem kezd, ha annak összes költségét -illő haszonnal- 5-25 x nem fedezi.(5-25 év élettartam)
Valaki úgy számol, hogy nyerő az évi x nyereséget hozó beruházás, még akkor is, ha csak 40 x fedezi, de abból csak 10-et fizetek én, 30 pedig az égből jön, vissza nem térítendő támogatás formájában. Hogy ez nem korrekt? (Hogy az első 10 évben az én részem megtérül, a támogatás megtérülése meg az ablakban…)Pályázatban nyugodtan leírják, el is fogadják!
biosolar
2011. március 1. kedd 23:57
[re=78841]Tanúsító[/re]:
Pontosan!
Így „éri meg” Szolnokról Budapestre utazni szabadjeggyel a Lidl-ben kapható akciós tojásért. Az utazás költségét ugyanis más fizeti, a 200 forint pedig az én zsebemben marad!
Biosolar | Takaréklángon 1. rész
2011. március 2. szerda 11:03
[…] cikk folytatását egy hét múlva […]
TÜKE
2011. április 9. szombat 17:57
[re=78860]Biosolar | Takaréklángon 1. rész[/re]:
Bocs’ hogy ide írtam,- ha érdekelnének ezek benneteket.
https://www.nol.hu/lap/tudomany/20110404-aramfejleszto_torony_a_felcsuti_mezon
és
https://www.pecsma.hu/video/2011/04/06/tenyleg-lehet-szeleromu-a-tv-tornyon
Erről nem találtam cikket.
Tüke
2012. február 2. csütörtök 07:46
Ezt olvastam újságban, ill. megtaláltam a neten is:
https://bama.hu/helyi-ertek/egyeb/mitol-lehet-kisebb-a-gazszamla-425509
A gyártónak (?) van honlapja + facebookon is ott van,- ott olvastam, hogy az áramfogyasztása 3 W ? …
biosolar
2012. február 2. csütörtök 08:56
Szobatermosztát a konvektorra. Jó ötletnek tartom, és valószínűleg a közölt megtakarítás -ha nem is minden esetben- elérhető vele. A szabályozatlanság miatt sok energia megy veszendőbe.
Kérdés, hogy a gázkészülék ilyen átalakítása szabályos-e?
Tüke
2012. február 8. szerda 05:03
[re=83308]biosolar[/re]:
Bár mintha régebben is beírtam volna (?) – itt van az engedéllyel rendelkező gázszerelők névsora
https://mkeh.gov.hu/hivatal/kozerdeku_adatok/tevekenyseg/nyilvantartasok?print=1
( az oldal legalján)
Gondolom házilagosan nem célszerű megcsinálni ! 🙂
biosolar
2012. február 8. szerda 07:24
[re=83325]Tüke[/re]:
Az engedély megléte nem jogosít fel egy gázszerelőt sem arra, hogy az átalakítást elvégezze. Vagy tévedek?
Ha szakember is követi ezt a témát, kérem nyilatkozzon, hogy névvel és számlával is elvállalná-e ezt a munkát vagy visszautasítaná?