Még január közepén ajánlottam az olvasók figyelmébe Bernáth Róbert weboldalát, ahol számos hasznos kis kiegészítőt találhatnak  energiaracionalizáláshoz. Elsőként  as “Fűtőanyag kalkulátorral“ című írását olvashatták. A következőkben a Takaréklángon című írásának 1. részét olvashatják.

Hogyan spóroljunk energiát ésszerűen? (Egy régebbi írás aktualizálása)

Az energiaárak és az ellátás körüli bizonytalanságok egyaránt arra ösztönöznek, hogy számba vegyük az ésszerű takarékoskodás lehetőségeit.

„Vegyétek lejjebb a termosztátot, és húzzatok fel egy pulóvert!” – javasolta Jimmy Carter az Egyesült Államok polgárainak az 1977-es kőolajválság idején -. Az energiaárak drámai változása és az energiaellátás fokozódó bizonytalansága ma is állandóan napi renden tartja a kérdést: Hogyan csökkenthetnénk az energiafogyasztásunkat?

Bernáth Róbert, cikkünk szerzője sorra veszi a lehetséges takarékossági beruházásokat és részletesen megvizsgálja, mekkora ráfordítással milyen átalakításokat érdemes elvégezni, illetve hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetett összeg.

Az utóbbi években a hideggel együtt érkezik a fenyegetés, hogy a rendszeresen kiújuló orosz–ukrán gázvita kapcsán elzárják a gázcsapokat. Volt már olyan, hogy a fenyegetést tett követte, de szerencsénkre az új ukrán vezetés kevésbé harcias, mint az előde volt, így idén a politikai zsarolásnak ezen eszköze nem lett bevetve, de nyugodjunk bele, ami késik, az nem múlik.

A rossz híreket rendre a lakosság megnyugtatását célzó, nagyra törő kormányzati tervekről szóló tudósítások követik. Az energiaszükségletünk kielégítésére és az energiafüggőség csökkentésére irányuló hivatalos ötletek majdnem mindig egy újabb tározóról, vagy gázvezeték építéséről, legújabban pedig a cseppfolyósított földgáz behozatalára történő erőfeszítésekről szólnak. Az LNG (Liquified Natural Gas) a hatalmas készletekkel rendelkező Katarból érkezne.

Az Északi-tengeren kitermelt földgáz cseppfolyósítását végző berendezések, a szállításhoz szükséges

speciális tankerek és a gázt ismét légneművé tevő terminálok rendszere már több országban bizonyított, így Dániában, Belgiumban és Portugáliában is. Mi több, az Európai Unió is számol egy – az Adriától Nyugat-Európába vezető – cseppfolyósított földgázvezeték kiépítésével, amely áthaladna Magyarországon is. A vezeték költségeinek jelentős részét persze hazánknak kellene állnia. A becsült összeg 40 milliárd euró – 2006-os áron.

De tényleg az LNG lenne a függetlenség záloga? Vagy inkább egy újabb függőséget jelentene, csak ezúttal nem az oroszoktól, hanem az araboktól?

Az energiafüggőség csökkentésének egy másik módja a hazai energiaforrások fejlesztése lenne, ezen belül is a megújuló energiaforrások arányának növelése. Mindehhez hosszú távú tervezés, következetes végrehajtás és rengeteg pénz kell. Ezért sajnos ennek az alternatívának a legkisebb az esélye.

Az energiaimport diverzifikációján és a megújulók arányának növelésén kívül azonban létezik egy harmadik út is: az energiatakarékosság. Meggyőződésem, hogy rövid idő alatt kimutatható eredményt csak ezen a módon érhetünk el. Amit nem fogyasztunk el, azt nem kell megtermelni vagy importálni.

A fogyasztás csökkentésének említése hallatán sokan a foglalkoztatottság drasztikus csökkenésétől félnek. De mennyivel csökkentené az energiaszektorban foglalkoztatottak számát, ha az energiafelhasználás -mondjuk- 20%-kal mérséklődik? Vajon hány dolgozót kellene azért elbocsátani, mert a távvezetéken kevesebb áram, olaj vagy gáz érkezik? Az energiaágazat nem igazán munkaigényes, az infrastruktúrát pedig így is, úgy is fenn kell tartani. (A KSH adatai alapján 2005 óta az energiaszektorban foglalkoztatottak létszámának stabilizálódása volt megfigyelhető, a változó energiafelhasználás mellett is.)

Érdemes ugyanakkor végiggondolni, hány embernek adhatna megélhetést a nagyon is munkaigényes fűtéskorszerűsítés, az épületek hőszigetelése és az alternatív rendszerek egyedi kiépítése? Nagyságrendekkel többnek, mint az energiaszektorban feleslegessé váló munkaerő.

Az energiatakarékosságban az állami intézményeknek kellene elöl járnia és példát mutatnia. Ahelyett azonban, hogy erre várunk, próbáljunk meg segíteni magunkon. Végül is mi – a lakosság – vagyunk a legérdekeltebbek, mert a végső számlát úgyis nekünk kell megfizetni. Nézzük hát meg, hogy mibe kerül egy „energiafaló” lakás feljavítása, és mennyi idő alatt térül meg az ott elköltött pénz.

MENNYIBE KERÜL?

A lehetséges energiatakarékossági beruházások közül az utólagos hőszigetelést, a nyílászárók javítását és teljes cseréjét, illetve a fűtési, valamint az elektromos rendszer egyes elemeinek korszerűsítését vettem górcső alá.

Ebben az írásban a már meglévő épületek energetikai tulajdonságainak a javításáról szeretnék szólni, ezért a számításokat egy átlagosnak mondható földszintes családi házra végeztem el.  A példában szereplő házat B30-as téglából falazták, 10×10 méter területet foglal el, hagyományos üvegezésű külső nyílászárók vannak beépítve, melyek teljes felülete 15 m2. A fűtést földgázüzemű központi kazán látja el radiátorokkal, a világításra pedig normál izzók szolgálnak. A ház 20-21 Celsius-fokos állandó belső hőmérsékletét évente megközelítőleg 3400 m3 földgáz elégetésével lehet biztosítani. A ház fűtési energiaszükséglete négyzetméterenként 250 kWh/év.

A számításokban a lehetséges támogatásokat nem vettem figyelembe, mert az családonként változhat, így a cikkben szereplő anyag- és munkadíjak, valamint az energiaköltségek állami támogatás nélküli bruttó árat jelentenek. A támogatások bevonását a megtérülési idő számításába egyébként sem tartom helyénvalónak. Ennek az az oka, hogy a támogatások forrása az adókból származik, ami szintén a lakosságot terheli.

FÖDÉM UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉSE

A meleg levegő fajsúlya a hőmérséklettel arányosan csökken. A meleg levegő a szobákban felemelkedik, az alacsonyabb hőmérsékletű levegő a talaj közelébe süllyed. Ebből következik, hogy a plafon közelében van a legmelegebb, nem pedig ott, ahol tartózkodunk. A be nem épített padlásterű magastetős házakban a födémen át sok meleg szökik el.

Szerencsére az ilyen padlásokat nagyon egyszerűen lehet utólagosan hőszigetelni. Elég 20 cm vastag szálas hőszigetelőt lefektetni, föléje pedig staflikból és pallókból álló járófelületet építeni. Persze a munka ennél egy kicsit bonyolultabb, de házilagosan is kivitelezhető.

A házilagosan kivitelezett hőszigetelés fajlagos költsége körülbelül 3000-4000 Ft/m2, vagyis 100 m2 padlásfödém szigetelése 400 ezer forintból megúszható.

Mekkora energiamegtakarításra számíthatunk? A szigetelés nélküli födém hőáteresztő képessége U = 1,2 W/m2K, 20 cm kőzetgyapot szigeteléssel U = 0,3 W/m2K értéket érhetünk el. A födém utólagos hőszigetelésével egy fűtési idényben 6300 kWh energiát spórolhatunk meg, ami gázfűtés esetén 120 ezer forinttal kevesebb gázszámlát jelent.

A beruházás már a negyedik télen megtérül.

UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉS

A példában szereplő 30 cm falvastagságú házban télen a fűtés ellenére is érezhetően „húz a fal”. A falak külső felületének hőszigetelése megvéd a kihűléstől, a fal átmelegszik. A kellemes meleg-érzethez kevesebb fűtőanyag és alacsonyabb belső hőmérséklet is elegendő.

A külső hőszigetelés a kellemetlen hőhidakat is kiküszöböli, és a falazatra is jó hatással van, mert kisebb lesz a szerkezet hőingadozása. A hőszigetelésnek nemcsak télen van jelentősége, hanem nyáron is, amikor a túlmelegedés ellen véd.

Magyarországon a házak többsége stabil, nagy tömegű építőanyag felhasználásával készült. A házak korszerűsítése szerkezeti változtatás nélkül a külső falra erősített hőszigetelő anyaggal történik. A nagy belső hőtároló tömeg pedig segít a külső hőingadozás kiegyenlítésében.

Egy anyag hőáteresztő képessége (U) azt jelenti, hogy egy négyzetméterén mekkora hőteljesítmény halad át, ha az anyag két oldala között 1 fokos hőmérséklet-különbség van.

Vegyünk egy példát. Ha 100 négyzetméteres fal U értéke 1, és a lakásban 20 Celsius fok van, a külső hőmérséklet pedig 5 fokos, akkor 100x1x(20–5) = 1500 watt fűtési teljesítmény szükséges a fal hőveszteségének kompenzálására.

A példánkban szereplő 30-as fal hőáteresztő képessége U = 1,3 W/m2K. 8 cm EPS hőszigeteléssel U = 0,4 W/m2K értéket érhetünk el.

A hőszigetelési munka fajlagos költsége 7000 Ft/ m2, az egész házra 700 ezer forintot kell költeni.

Az így kialakított szigetelés hatására évi 7000kWh-al csökken a fűtési energiaszükséglet és 120 ezer forinttal lesz kevesebb a gázszámla. Az egyszerű megtérülés 8 év…

(a cikk folytatását egy hét múlva olvashatják)

Robert Bernath https://biosolar.hu/

[poll id=”19″]
A fentiekre (több cikkben is) 2009 februárja óta, folyamatosan lehet szavazni