Ezek nettó összegek?

Csak viszonyításképpen, az átlagbér bérköltsége óránként 1.600 Ft. A 1. kategória havi szabályos nettója pedig heti 40 órával számolva így 2 – 3.5 millió. Inkább abból adódik ez a nagyságrendi eltérés, hogy a heti 40 órás folyamatos megbízás a nagytöbbség számára elérhetetlen.

A felvetés jogos, ugyanakkor érdekes! Sajnos a szakma még mindíg nem forrta ki magát, nem is fogja, amikor olyanok a kamarák,amilyenek.Elég csak például a kötelező továbbképzések színvonalát, és az ott elhangzó kérdéseket megnézni, tisztelet a kivételnek. Sajnos,az itt leírtakat nem lehet mindíg érvényesíteni, de azt gondolom, igenis lehet és kell előre közölve árat szabni egy délutánért. Aztán lehet azt mondani, ha lesz folytatása, akkor az beszámításra kerül a tervezési díjba. Én nem adok például ingyen árajánlatot! Legalább egy építkezés látogatás és ott eltöltött minőségi idő az ára. Az időrabló kíváncsiskodókat máris kiszelektáltam. A honlapomon is elolvashatja bárki, hogy nincs ingyen ajánlatkészítés. Egyszerűen azért, mert amit mi adunk, az az érte kért pénz többszörösét is éri, és a minőségi ügyfelek érdekében kell egy szintet húzni.egyébként duplán beleszámolom egy rendeléskor az árba.

Egy díj meghatározásánál szerintem elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a vevőnek a szolgáltatás milyen hasznos. A kamara kategorizálása nem életszerű, ha mint pl. tervező olyan dologra adok választ, amit egy jó kőműves is meg tud mondani, akkor ez a díj a megrendelő részéről irreális. Ha pl. egy milliárdos értékű erőmű turbinaasztalának rezgési viszonyait véleményezem, akkor a kamarai díj is lehet kevés.
Eleve nincs tisztázva a mérnökség társadalmi szerepe és tisztázatlan az elvárt szolgáltatási tartalom. Mind a tervekben, mind az egyéb szolgáltatásokban tapasztalatom szerint igen nagy a szórás. Ahhoz, hogy egyáltalán díjakról véleményt mondhassunk, előbb ezeket kellene a helyére tenni.

Egy megrendelőnek elvben kellene tudni, mi mennyit ér neki.Akkor viszont mit teszel, amikor az alsó hangon több tízmilliós értékű épületet kiviteleztetni szándékozó építtető azt mondja, hogy az ő telke jó helyen van, tőle legalább 3 utcára van a csúszó löszpart.Ezért egyenlőre nem gondolt arra, hogy talajmechanikai vizsgálatot készítsen.Agyrém..Tehát amikor én a talajmechanikát melegen ajánlom neki, akkor pénzt húzok ki zsebéből!Szerinte..

Árajánlatért pénzt kérni nevetséges!
Ennyi erővel az építtető is kérhetne pénzt a munkára pályázó építészektől! Az építtető ideje nem drága, amíg az építésszel vagy egy kivitelezővel tárgyal, ami után az is kiderülhet, hogy kókler az illető!

Árajánlatért csak azok kérnek pénzt, akik drágán ÉS rosszul dolgoznak. Megkapják az árajánlatokért a pénzt, és egy-két balekot aki elfogadja az irreális árajánlatot azt jól lehúzzák.

A GVH meg a kamarát egy szép kis büntivel fogja megajándékozni.

„Sajnos a szakma még mindíg nem forrta ki magát, nem is fogja, amikor olyanok a kamarák,amilyenek.”

Ez igaz, sajnos nem veszik el azok tervezési jogát, akik csődbeviszik a cégüket és a 2010 június 23-a óta felszámolás alatt lévő cégük nevében hírdetnek a honlapukon.

De a kamara azok ellen is felléphetne, amely cégek a honlapukon 8 munkatárs létezését ismerik el, de csak 5-öt jelentenek be.

Meg azok ellen is felléphetne, akik a 17 milliós árbevételt olyan ügyesen elköltségelik, hogy 93 ezer forint az adózás elleni eredményük!

De jó lenne… 😀

Én a kamarai tagdíjat igazítanám a nevekhez fűződő engedélyek mögötti kiszámolható összegek arányában…

Vidéken 120-150 000 forintért terveznek családi házat. A Kamara mit tesz ez ellen?

[re=78613]Rezsnyák Péter építész[/re]:
Ez a példa szerintem pont nem díj és alku kérdése. Az MSZ EN nagyon pontosan meghatározza, hogy egy épületnél milyen talajfeltárási, adat előkészületi munkákra van szükség. Ha egy tervező megrendelői nyomásra ettől eltekint, az súlyos szakmai és etikai hibát vét.

Kedves AA
a., Árajánlatért szerintem is kell kérni pénzt, mert ekkor azt mondod, hogy a kivitelezők csak azért tartsanak fenn egy embert / vagy szánjon rá időt esténként /hétvégénként hogy ez építtetők az árajánlat végére pillantva továbbmenjen a részletek ismerete nélkül. Azaz a kivitelező olyan ostoba ember legyen aki képes ingyen dolgozni ? A valóság az, hogy amit ingyen kapsz nem veszed komolyan. Nem becsülöd meg. Ezt jobb ha elhiszed. Láttam már építtetőket, akik vérszemet kaptak és vagy 10 céget futtattak teljesen feleslegesen. Értsd, inkább töltse el az ember EMBERHEZ méltóan a családjával kevés szabadidejét, mint ostoba, minimális sarokszámokat sem ismerő „leendő” építtetőket kiszolgálni. Fizessen érte. S ekkor a pályáztatás kevés cég között fog lezajlani, a műszaki tartalom teljes megismerése mellett.
b., a cégnév semmire nem kötelez. A Coca-cola nem Coca-Cola KFT néven működik, azaz lehet, hogy a NÉV marad, mert ismert, mint egy pl Étterem, de a jogilag más nevű cégként állít ki számlát. Írásodból látszik, hogy vállalkozásod /alkalmazottad / jogtiszta szoftvered nincsen, mert akkor tudnád, hogy milyen „egyszerű” sok alkalmazottnak munkát adni /fizetést idejében /irodát fenntartani /céget menedzselni /ingyen árajánlatokat adni (ami miatt sok embert nem tudsz kifizetni pedig dolgoztál, azaz feketén vannak). ( a maga módján igazad van, ne vedd sértésnek,de a piacon megmaradni / fennmaradni tőkeiglényes mutatvány) ). Szóval. PÉNZT KELL KÉRNI MINDEN SZOLGÁLTATÁSÉRT, MERT HA KISUJJADAT NYÚJTOD, A KARODAT IS KÉRNI FOGJÁK.
A kamarai tervezői árjegyzéket nem értem, nagyon rosszul esik a kamarától hogy ilyen irreális számokat mutogatnak, Ezt semelyik országban nem lehet érvényesíteni. Ezt kérem átolvasni.
https://www.archdaily.com/101316/how-much-do-architects-earn-per-hour/architectsearn/
Ikon

[re=78625]patokaroly[/re]: És ráadásul ezért évente 1-1 utcát kell megtervezni, hogy valahogy megéljen belőle egy tervező. 300.000 minimum. Ikon

Érdekes ez a hozzáállás, hogy „pénzt kérek az árajánlatért!” És akkor a kivitelező is kérjen pénzt az árajánlatáért? Én az ország egyik legnagyobb termelő cégénél dolgozom a beruházások szervezésénél,évi sokmilliárdot költünk saját építési beruházásokra, de szóba sem állnánk olyan partnerral, aki pénzt kér az árajánlatért! És mégis sorba állnak nálunk a kivitelezők és a tervezők is. Lehet, hogy azért, mert minden elfogadott számlát időben (és nem 180, hanem 30 napra!)kifizetünk…?

Azt hiszem az árajánlat fogalma körül sok félreértés van. Saját véleményem és gyakorlatom is, hogy árajánlatért nem jár pénz. Én pl. tervezési ajánlathoz szoktam adni egy előzetes skiccet, azért, hogy tisztázzam , hogy a megrendelő és én tudunk-e együtt gondolkodni és nem kérek érte semmit. Ha a díj megfelelő, de nem tetszik a skicc, akkor általában nem vállalom a munkát, a skiccet ajándékba adom. Ez szerintem belefér egy ajánlatba. Van olyan -és gondolom itt is ez lehet az egyik kérdés -, hogy a megrendelőnek tetszik minden, de még ezt-azt kér. No ekkor van, mikor azt kell mondani, hogy vagy megbíz a munkával, vagy nem. Régebben volt, hogy belementem ilyen játékba, kiderült, hogy a megrendelő velem párhuzamosan másokkal is eljátszotta a dolgot, aztán keresett egy „olcsó” rajzoló-tervezőt és a begyűjtött dolgokból összerajzoltatja a tervet. A tanulság ebből az, hogy határozottan meg kell húzni a határvonalat, meddig tart az ajánlat, hol kezdődik a szaktanácsadás, tervezés.
Másik a kivitelezésre történő ajánlat. Tartom, hogy ezért sem jár pénz, ha az ajánlat alapját képező terv műszakilag alkalmas. Ennek kezelése külön történet, egy biztos, hogy egy eng. terv, ami kielégíti a vonatkozó rendelet formai követelményeit általában nem az……………………….

OSman Igaz, nem voltam teljeskörű. Elsősorban a Lakossági építésekre gondoltam. Nagyobb beruházásoknál megvan az az előkészítési stádium/csapat, ahol magáról a beruházásról egy kalkulált számot már látnak a Beruházók, mielőtt meg lenne tervezve. De a lakossági beruházások (ami nagyon nagy és sokrétű terep) teljes a tájékozatlanság és emiatt látom a kivitelezőket napi 12-14 órát dolgozni…..feleslegesen. Szerintem NEM fér bele. Ez nem egy termék, amit leveszek a polcról és azonnal látom az árrést /hasznot, hanem valami, amivel foglalkozni kell. Napokat. Luxus ingyen dolgozni. Egyszerűen nem fér bele. És a beruházóknak nem volna ez megterhelő. cca a beruházás 0,1% -a.

[re=78628]epiteszikon[/re]:
az árajánlat adása nem szolgáltatás.
vagy te a teszkóban is fizetsz azért, ha megmondják mennyibe kerül a kenyér? Vagy a használtautókereskedő, hogy megmondja mennyibe kerül a kocsi.

Az árajánlatkérő ideje nem drága, csak aki az árajánlatot adja? Az elbírálás ugyanúgy időbe kerül! Sőt gyakran még több idő megtalálni a megfelelő kivitelezőt, megvizsgálni a referenciákat, mint amennyi időbe az árajánlatkészítés kerül. Vagy te magadat felsőbbrendűnek gondolod, a te időd drágább mint a megrendelőé aki gyakran a kókler építészekre és kivitelezőkre fecsérli az idejét?

Árajánlatért csak és kizárólag azok kérnek pénzt, akik drágán dolgoznak, emiatt szinte senki sem bízza meg őket. Így az árajánlatokkal is lehúzzák a megrendelőket, meg néhány balekot is a duplaáron elvégzett munkával.

De komolyabb céges megrendelőt ezzel nem tudnak lehúzni, csak néhány magánszemélyt, akikkel elhitetik, hogy az árajánlat olyan nagy munka!

Az árajánlatra szánt idő ugyanolyan általános költség, mint pl. egy továbbképzés költsége, vagy pl szoftverek, gépek beszerzésére szánt idő.

Természetesen az első vázlatokért is lehet pénzt kérni! De azért, hogy megmondja, hogy egy 150 nm-es 30 milliós épületet például mennyiért tervez meg, azért lopás pénzt kérni!

„akik vérszemet kaptak és vagy 10 céget futtattak teljesen feleslegesen.”
Kértem már párszor árajánlatot kisebb munkákra. Kb 10 emberből a fele nem számlaképes, vagy egyértelműen csaló, a maradékból 2-3 irreális árat ad. Így a végén 10-ből marad 2-3 aki közül választhatok.

Zavartam el már pofátlan embert 3 éve, aki már az árajánlatért is pénzt kért. Pár hónapja olvastam a nevét egy fórumon, több ember is feljelentette mert lelépett az előleggel.

Ha meg szerinted az rendben van, hogy egy cég nem fizeti rendesen a közterheket, akkor az ellen sem lehet kifogásod, ha a megrendelő neked nem fizet.

[re=78632]Huszti István[/re]:

„Én pl. tervezési ajánlathoz szoktam adni egy előzetes skiccet, azért, hogy tisztázzam , hogy a megrendelő és én tudunk-e együtt gondolkodni és nem kérek érte semmit.”
„hogy a megrendelőnek tetszik minden, de még ezt-azt kér. No ekkor van, mikor azt kell mondani, hogy vagy megbíz a munkával, vagy nem.”

Szerintem ez teljesen rendben van, mivel a konkrét tervek kidolgozása már nem az árajánlat része. De a referencia bemutatása, az árak közlése igenis történjen díjtalanul.

[re=78633]epiteszikon[/re]:

„Elsősorban a Lakossági építésekre gondoltam. ”

Egyértelmű hogy arra gondoltál, ott lehet lehúzni a balekokat.
A nagyobb beruházásnál sem kisebb munka az árajánlatadás, ott mégsem kérnek pénzt a pofátlanok. Csak a lakosságnál, akiket könnyű bepalizni.

Árajánlatért nem jár fizetség. Ezek azok a munkák amelyek gyakorlatilag a promócióba, reklámba tartoznak. Viszont valahol utólag beépülnek a munkadíjba, mert tényleg megdolgoztak érte, de közvetlenül kizárt. Nincs szerződésalapja sem. Pont a szerződés előkészítését hivatott szolgálni.

„akkor ahhoz minimum kell egy kiviteli terv és egy költségvetési kiírás kell és hagyjon neki legalább egy hetet.”

Főleg hogy enélkül az árajánlatok tartalma jelentősen eltérhetnek.

„Tervezési ajánlatért NYILVÁNVALÓAN nem kér senki sem pénzt, ”
DE, sajnos mint ahogy feljebb is látható, vannak ilyenek.

[re=78636]Koós Miklós[/re]:
Szerintem mindegy, hogy családi ház, vagy nagyberuházás, az elvnek ugyanannak kell lennie. Nevezetesen az, hogy házat építeni olyan tervből kell, ami pontosan determinált. Szándékosan nem a kiviteli terv szót használom. Ha van ilyen terv, akkor az ajánlatért nem jogos a díj. A kivitelezésre készítendő ajánlat készítése valóban nem kevés munka. De pont a terv megfelelő szakaszolása teremthet tiszta helyzetet. Ehhez több dolog kell. Ha szabad, megint saját gyakorlatomat alapján javasolnék. Az eng. terv után készüljön ajánlati terv, ez alkalmas a kivitelező kiválasztására, tartalmaz költségkiírást, technológiai szempontokat, stb. Az ajánlati terv alapján kiválasztott kivitelezőt pedig konzultációs szinten vonjuk be a kiviteli terv véglegesítésében. Így a kivitelező kockázata az ajánlati anyag beárazására és az ott feltett kérdések megválaszolására korlátozódik, ami egy praktizáló vállalkozótól díjmentesen elvárható. Itt jól felmérhető a kivitelező valódi felkészültsége. Persze ehhez az is kell, hogy a tervező alaposan végiggondolja a kivitelezést már eng. terv és ajánlati szinten és az építtető elfogadja, hogy a tervező a terv kezdetétől a ház átadásáig a partnere – vertikális építészeti szolgáltatás. Most valaki megkérdezheti, hogy akkor minek ilyen tartalmú eng, tervet a hatóságnak gyártani, miért nem jó egy elvi terv és a végén egy kiviteli ?

Egy családi ház (1-4 lakás) tervezésnél az engedélyezési tervre árajánlatot összerakni max. 10 perc, kiviteli tervre árajánlatot adni ma x. fél óra (mert ekkor fel kell hívni a társtervezőket is). Ezért pénz kérni? Szerintem ennek bele kell férni az ember idejébe.
Nagyobb épületeknél többet foglalkozik vele az ember, jobban körüljárja a tervezési munkát, beszél párszor a megrendelővel. De még ekkor sem szoktam pénzt kérni egy ajánlatért.

Az általam ismert kivitelezők nagy része nem kér pénzt az árajánlatért. Ebben az ínséges időben így is nehéz munkát szerezni, nem hogy, ha már az elején elriasztják az építtetőt azzal, hogy még egy kapavágást sem csináltak, de már rögtön fizetni kell.

Kedves Huszti István!
Engedélyezési terv, ajánlati terv, kiviteli terv, ez nagyon szép, elméletben. Sajnos a gyakorlat mást mutat. Az engedélyezési tervet elkészíttetik, mert hát kötelező, erre ad a hatóság engedélyt. A építész kiviteli terv az jó lenne, de ha külön fizetni kell érte, akkor már nem kell.
Még a statikai tervekre hajlandóak pénzt kiadni az építtetők, ebből is leginkább födémtervre. Alapozási terv nem kell, mert majd a gép kiássa, úgy jó lesz, fedélszék terv meg szintén nem kell, mert az ács jó szakember, az tudja, hogyan kell összerakni egy tetőt.
Csomóponti terv?? Minek, építkezni mindenki tud!!!
Aztán meg beázik, lecsapódik, csurog, csöpög, reped stb.

Talán a szabályozásnak kellene megkövetelnie a kiviteli tervet. Mondjuk első lépésként elvi építési engedély, hogy kiderüljön oda az amit elgondoltak az mehet-e, aztán a mostani eng terv szint kimaradna, az engedély ami az építkezés megkezdését is jelenti pedig egy kiviteli szintű tervre szólna. Lehetnek a terv kidolgozottságának fokozatai az épület bonyolultsági szintjétől vagy szintszámtól, m2-től függően.
100-as terv nem alkalmas arra, hogy egyértelmű útmutatást adjon a kivitelezőnek minden részletet illetően. A kőműves bogarássza olvasószemüvegben az engtervet, hogy hova is megy az a vonal ott pontosan, aztán feladja, s felkiált, hogy „akkor úgy lesz ahogy szoktuk”….A megrendelő nem hibás, így is horror egy családi ház ára a keresetekhez képest, csak annyit fizet amennyit megkövetelnek. A tervező nem ugrálhat, örüljön hogy lett egy eng. terv. A rendszer rossz. A kérdés csupán, hogy kinek kellene megfizetnie a kiviteli tervet. Terhelje teljesen csak a megrendelőt?Vagy engedjen kicsit az építész is a tarifából cserébe nagyobb összeget kap készhez, igaz több munkáért? A megépült házak minősége kárpótol vagy a fennmaradás így is hajszálon függ, engedi, többet fizetni már senki nem tud ?!

[re=78886]Cser Eszter[/re]:
Kedves Eszter
Nem elmélet, nálam gyakorlatban működik és idáig nem bántam meg, hogy ragaszkodtam ezekhez, bár nem egy munkát elutasítottam. Ragaszkodni kell ezekhez, az építtetőnek is ez a hasznos.

Elnézést az offotpicért, ennek kapcsán jutott eszembe. Lehetséges, hogy az elvi engedélyezésben lefektetett dolgokat itt ott pontosítani kellene egy ilyen új rendszer esetében. Lehetne ezáltal lenne egy rövid ügyintézési határidejű és kisebb költségű helyzetfelmérés, hogy találkozik-e az építési szabályzat és a megrendelő igénye. Aztán meg egy kimunkált, mindenre jól használható dokumentáció(kiviteli terv) születik amiből kis túlzással bárki fel tudja építeni a házat. Mert ha valami ködös, nem jól érthető akkor a kivitelező saját rutinján múlik, sikerül-e jól elkészítenie az adott szerkezetet. Sőt egy kiviteli tervvel lehet szűrni is a kivitelezőket. Megnézik, és lesz aki talán helyből lemond a munkáról ,mert olyat nem tud, máshogy „szokta”.