Elkerülhetőek a katasztrófák? | a lösz
fotó: Flickr, Szomolányi Katalin
Amíg a sorozat előző két részében alapvetően a csapadékvíz okozta katasztrófákkal foglalkoztunk, addig ma talajról lesz szó.
Leomló löszfal problémák jellemzően víz(folyó)partokon alakulhat ki, ahol a változó vízszint miatt a víz ki tudja a partfal alját mosni. Másik probléma abból adódhat, ha a partfalat nagy mennyiségű csapadékvíz éri és ez mossa alá a vízpart irányába a löszfalat. Ez utóbbi helyzet alakult ki a Balaton K-i oldalán Balatonakarattya térségében, ahol a löszfal előtt futnak a vasúti sínek, majd egy újabb lejtő után következik a keskeny vízpart. Ott a nagy mennyiségű csapadék természetes úton, a löszfalon keresztül távozott, ami átáztatta a vasúti töltést, amitől azt meg kellett erősíteni, mert a talpfák alól kimosódott az altalaj.
A jellemzőbb probléma azonban folyópartokon alakul ki, ahol a viszonylag magas partfal tetején megjelentek először csak a horgásztanyák, majd az üdülők, később a családi házak. Ezzel együtt persze az utak és a közművek. Amíg azonban korábban egy-egy löszfal omlásnál esetleg csak pár horgászvityillót érintett az egész, addig ma sok helyütt már üdülőket, családi házakat is maga alá temethet.
fotó: Wikipédia
A lösz önmagában még nem volna baj – akárcsak a vályogfal esetén – egészen addig, amíg az altalajt nem éri nagyobb mennyiségű. a probléma pedig nem feltétlenül akkor jelentkezik, amikor megjelenik a viz, hanem akkor is, amikor az visszahúzódik és megszűnik a víz oldalnyomása. E két hatás jelentkezett a Duna-parton. Wikipédia szócikke a löszről
Amíg azonban az árvíz esetén közelítőleg tudható, mit fog elárasztani bizonyos vízállásnál, addig a lösz esetén azt tudjuk, hogy ha víz éri veszélyessé válhat. Az országban jól körülhatárolható helyeken fordulnak elő löszös partoldalak, tehát a veszélyforrás évtizede ismert, semmi újdonság sincs ebben. A folyópartok azonban mágnesen vonzerővel bírnak, előbb-utóbb odamerészkednek az építkezők. Addig azonban, amíg egy szilárdan megépített házban – a legtöbb esetben – az árvíz nem okoz állékonysági problémát, addig a leomló löszfal métereket süllyedhet, amit nyilván egy mégoly szilárdan megépített ház sem bír ki. Vagyis összeomlik, megszűnik.
Ebből a perspektívából különösen érdekes és fontos lesz, hogy a legutóbbi löszös tragédia helyszínén kik engedélyezhették az építéseket. nem kell talajmechanikusnak lenni ahhoz, hogy ilyen adottságú területen minimum lebeszéli az építtetőt az építésről, de minimum azzal kezdik a tervezést, hogy készíttetnek egy talajmechanikát. Csúszásveszélyes területeken az önkormányzat általában már korábban elvégeztetett ilyen vizsgálatot, mert ennek birtokában egyes területeken eleve meg tudja tiltani az építést. Ha a veszély ismert volt, de az önkormányzat ennek ellenére kiadta az építési engedélyt, de nem kért talajmechanikai vizsgálatot, akkor igen komoly hibát vétett.
fotó: Index / MTI – Beliczay László
Nem először írom le, hogy az építtető az építést tekintve laikusnak tekinthető, neki nem kell tudnia talajmechanikai vizsgálat szükségességéről, ezt helyette tudnia kell az építésznek illetve a hatóságnak. Ettől függetlenül az építtetők roppant körültekintőek tudnak lenni, ha úgy érzik, 10-20-40 milliót csak megfelelő feltételek esetén áldoznak az ingatlanukra.
Számomra ezért is volt megdöbbentő a TV-ben látható épülő, félkész ház, ahol sopánkodva jegyezték meg, hogy ezt már biztosan nem fogják befejezni. Ennyire felelőtlenek lennénk?
- Index – Tudomány – Miért indul meg a löszfal?.
- Pártvezetők miatt nem merték megtiltani az építkezést
- https://index.hu/belfold/2011/01/21/recsegtek_a_villanyoszlopok_elpattantak_a_femkeritesek/
Dunaszekcsői löszomlás
Talajvíz kivezető alagút készül Balatonakarattyán (videó)
Zajlanak a Balatonkenese és Balatonakarattya közötti vasútvonal megóvása érdekében végzett munkálatok. A területen jelenleg egy talajvíz kivezető alagutat fúrnak a pályatest alá. A munkálatok idején a Bercsényi utca érintet szakaszán félpályás útlezárás van érvényben. Lámpa irányítja a forgalmat. A kivitelező vállalat igazgatójától kapott információk szerint várhatóan november elején végeznek a munkálatokkal.
az eddig megjelent írások:
Ne menjenek messzire, mert a következő írás – persze ha egyáltalán érdekli Önt, kedves Olvasó – közelebb visz majd az épületekhez, lévén a talajvíz hatásairól ejtünk pár betűt.
Hozzászólások (4): megnézem
TÜKE
2011. február 1. kedd 06:06
Laikusként és nem a mundér becsületét védve!
Sajnos a Mérnök Újság kb. 2009-óta (?) már nem olvasható a neten. Ezért is bocs’ ha pár pontatlanságot írok. Anno onnan tudtam meg, hogy alakult a Baranya megyei Mérnöki Kamara mellett egy Geotechnikai csoport is. Pár tanulmányukat épp’ az említett újságban olvastam – anno – pl. Szekszárdról – támfal (?) és Dunaszekcsőről is.
Van ilyesmi is :
https://pmmk.pte.hu/menu/99/33
Ezzel csak azt kívántam volna érzékeltetni, hogy az említett problémák (szerintem) ismertek,- de nem bonyolítanám. Részben egyetértek Koós úr gondolataival is. OK!- van az emberi felelőtlenség is ! ill. tegyem hozzá, van a pénz kérdése is ! Bocs’ -itt nem publikus,- de laikusként részt vettem több(!) olyan előzetes megbeszélésen, ahol az önkormányzat (polgármester) hívására a szakember szemlét tartott és előzetesen elmondta mit,hogyan kell(ene) csinálni! – nem egy olyan helyszínről tudok, ahol vannak (már) és lesznek is gondok ! Pénz az valahogy nincs még !
Mint lokálpatrióta – csak-csak a helyi problémák foglalkoztatnak jobban – pl. ha nem is a lösz miatt, de Pécsett is vannak támfalak… és vannak suvadások (?) Akit érdekelne https://hu.wikipedia.org/wiki/Suvad%C3%A1s (ha működik)
vagy a wikipédiában Suvadás
Összességében : szerintem is érdemes ilyen témáról is szót ejteni !
Már csak annyit : vettem részt talajmechanikai vizsgálatokban (laikusként)- sajnálom most,hogy nem akartam pl. az árát megkérdezni ! 🙁
Láttam valamilyen hab(?)betonnal való talajmegerősítést is.
De az egy más történet.
Ráérőbbek : pl. Dunaszekcsőről sok cikk van – és pl. egy kiragadott képgaléria
https://www.bama.hu/galerialp/15385
(régi)- ill. nem reklámja annak az online újságnak !
Rezsnyák Péter építész
2011. február 1. kedd 10:38
Kedves Miklós! Nem vagyok geológus, sem talajmechanikus, de a probléma engem is izgatott, ezért megkérdeztem a múlt héten dr Wagner Antal talajmechanikus barátomat. Remélem, jól értettem szavait, de azok nem fedték teljesen a ma kialakult véleményt. Az ő elmondása szerint a Duna alámosó hatása lösztől függetlenül is érvényesült korábban, ami miatt partmegerősítést végeztek, nem csak a löszös Dunaparton. A lösz viszont továbbra is probléma maradt.Ezért általánosságban elmondható, hogy nem ez az elsődleges ok. A lösz az állékonyságát a benne felhalmozódó víztől veszíti el, a szakadás-omlás pedig akkor következik be, mikor a talaj pórusaiban addig fokozódik a nyomás (pórusvíznyomás),hogy a lösz szemcséi eltávolodnak egymástól.A Dunai vasmű százmilliókat költ épületeinek erősítésére, mert az is a löszön áll.Dunaújvárosban a Partvédelmi nonprofit vállalat kutakkal próbálja a vizet elvezetni a löszre épült város alól. Az építési engedélyek kiadása azután kezdődött, hogy a munkásőr-ávéhás-pártfunkcik megépítették engedély nélküli dácsáikat a hobbitelkeken, amire fennmaradási engedélyt kaptak. Ezután a kisemberek is kaptak engedélyt a házikóikra. Eközben az éberség elaludt, és a nemzetközi helyzet fokozódott, de a lösz nem ettől lett veszélyes, hanem attól,hogy vizet és villanyt is vezettek az építkezésekkel egyidőben. Csatornát persze nem.Ezek után csak idő kérdése volt, hogy a talaj mikor jut abba a kritikus állapotba, hogy elkezd leszakadni.A geológusokat az ’50-es években nem kérdezték meg arról, hogy ide lehet-e építkezni, mint ahogy ne felejtsük, Sztálinváros építése során sem sok feladata volt a geológusoknak. Annak a kimondása, hogy ez egy máig ható hibás politikai döntés volt,nagy bátorságot igényelne. Ezek után megdöbbentő volt, hogy a tv-ben az egyetem geotechnikai tanszékvezetője is a Duna alámosó hatását említette, mint okot. Pedig hozzáértők azt állítják, hogy azt a problémát már megoldották a partfal védelmével. Egyébként, a lösz ott is omlott mostanában, ahol híre hamva nincs folyónak, víznek. Azzal természetesen egyetértek, hogy egy talajmechanikai vizsgálat elvégzésének megkérdőjelezése nagy hiba. Össze sem vethető az esetleges épületkárokkal!!
Építkezés hullámtérbe
2011. március 2. szerda 06:59
[…] Elkerülhetőek a katasztrófák? | a lösz […]
TÜKE
2011. május 25. szerda 05:58
[re=78479]Rezsnyák Péter építész[/re]:
A napokban kaptam a hírt erről :
VIII.Földtani Veszélyforrások Konferencia 2011.06.1-3.
Említenek egy honlapot https://www.foldtan.hu/ abban Aktuális határidőknél
Továbbá ( a pécsi) Dr.Kaszás Ferenc előadásának címe : Dunaszekcső, Várhegy alatti magaspart védelmét szolgáló stabilizació terve.