Kinek tetszik a kortárs magyar építészet?
Fotó: retronom
A Chemolimpex esetleges bontásáról:
„… Kénytelen voltam némileg utánaolvasni ennek az épületnek, mert amikor először láttam az általam nem ismert történetű irodaház melletti mondatokat, azok mélyen sokkoltak. Kíváncsi voltam, mi az, ami miatt ennyi építész áll ki mellette, amikor én, aki a közelében lakom, egy tévedésnek tartom, és minden alkalommal, amikor elmegyek mellette, reménytelenül sóhajtok fel: „mikor fogják ezt végre elbontani?”. Sajnos, tucatnyi cikk/előadás után arra a következtetésre jutottam, hogy ez az épület egy szakma belterjes orientációjának jelképe. Nekem ez olyan, mintha egy tárgyi tévedésekkel teli tankönyvből oktatnának az egyetemen, csak azért, mert az volt a diszciplínában az első, korának egy emlékezetes alkotása. Az építész szakmának nem szabadna ennyire berögzött, saját histórikus értékrendszerének rabjává válnia! Kicsit többet kellene kommunikálni kívülállókkal is, hogy más szempontok árnyalják a képet! …”
A törökbálinti Bóbita Óvodáról írták:
„… Ez nagyon sok mindennek lenne nagyon szép, de ha én olyan oviba jártam volna, amiben ennyi humor van (vö.: egy féltéglába szorult jókedv), azt hiszem, háromévesen felvágtam volna az ereimet. Ez a ház egyetlen dolgot felejt el: a gyerekeket. A formának állítólag nevelő hatása van – remélem, akik ide fognak járni kiskölkök (például az elállófülű, széles vigyorú műanyagmotoros sajtkukac), nem tanulják meg idejekorán, hogy túl komolyan vegyék magukat, nem az óvoda fogja kiölni belőlük a játék örömét (legkésőbb az egyetemen úgyis megteszi azt a közép tanszék) és a fantáziát. Adják el trafiknak-börtönnek-autószerelő műhelynek-mentőállomásnak, vagy akármi szürke, fantáziátlan, felnőttes izének, a gyerekeknek meg vegyenek egy tucat rugós pillangót, annak biztos jobban fognak örülni. Mi lesz, ha már a gyerekek sem fognak mosolyogni?? …”
A Badacsonyon megépült Laposa Pincészetről:
„… Van akinek tetszik ez az épület és van akinek nem. (Van aki szereti a parajt, és van aki nem) Hogy jön ahhoz az arrogáns építész, hogy azt lebunkózza, akinek nem tetszik? Hogyaszondja: tessék európai kultúrát, esztétikát, vizualitást, látásmódot tanulni! Akkor majd tetszeni fog! Meg aki nem ért a szakmához, (aki nem építész) az ne szóljon bele! Nevetséges …”
„… Hetekkel ezelőtt erre jártam kerékpárral és elgurultam az ingatlan előtt. Kértem a többieket, hogy forduljunk vissza, mert van valami rendezvény a faluban, hiszen láttam egy rendezvénysátrat. Még a kerítésnél állva is csak azt éreztem, hogy ez egy műanyag rendezvénysátor, csak az építési tábla felfedeztével jöttem rá, hogy nem az, hanem egy épületnek nevezett izé. …”
„… Terroir bor – terroir ház. Felismerhető hangulatú vidék – saját karakterrel bíró ház. Megvan, dicséretes – a látványt pedig eméssze, ki bírja. Elmélyedve azonban nem teljes a tisztaság. A szerző igen nagy hangsúlyt fektet a környezet ismertetésére – olvashatjuk. Ha hely és szellem, és egység és odavalóság, de akkor miért van a magyarázó képek közt Észak-ír tengerpart (igaz, az egyik tabló két képe már eltűnt, de még maradt), miért a gömöri-nógrádi hajló bazaltot emeli be az egyik rajz allegóriájának. Miért nem olvashatunk még utalást sem a burkolóbeton alkalmazása-, és a növényzet teljes kiirtásának szükségességéről? Ha provokáció, azt valóban nem kell magyarázni, de akkor mi szükség a hosszú bevezetésre? … ”
És végül a kevésbé publikált botrány, amit a régi bormúzeum bontásával, és az annak a helyére került új pincészet és borhotel kiváltott.
A Clark Ádám térre kiírt tervpályázat nyertes tervéről:
„… Pedig tervek bőven születtek. Az utolsó nyílt, országos tervpályázatot a jelenlegi befektető írta ki két évvel ezelőtt, de azon a zsűri egy olyan extrém építészeti megoldást díjazott, amely éppen a telek legértékesebb adottságát, a páratlan panorámát hagyta kiaknázatlanul. Nem csoda, hogy a tulajdonosnak esze ágában sem volt a nyertes házat megépíteni, és a pályáztatástól is végleg elment a kedve – megfontolandó tanulság a jövőbeli zsűrorok számára, hogy a rangsor felállításakor érdemes az élet szempontjait is figyelembe venni …”
A Szépművészeti Múzeum tervezett bővítéséről:
„… A terv óriási hibája megítélésem szerint egy értékes, megkomponált épület megcsonkítása. A lépcső egyszerű megbontását semmiképen nem nevezném kortárs építészeti alkotásnak. Kizárt dolognak tartom, hogy Cságoly Ferenc egy objektív értékelés esetén egyáltalán „építészeti alkotásnak” tekintené – tekinthetné ezt a tervezésnek nehezen nevezhető tettet. Megítélésem szerint a terv ezen része – kizárólag ezen része- nem nevezhető egyáltalán alkotásnak, ezt rombolásnak lehet tekinteni. Ezzel a tett-tel a tervező semmibe veszi az eredeti tervező értékes szellemi termékét, a tradicionális, történelmi formákra fittyet hány, az építészet eredetét kérdőjelezi meg.
A kortárs építészetre szükség van, kiváló épületek születnek, történelmi épületekkel kiváló kapcsolatot teremtenek modern alkotások, de az öncélú rombolás, az alázat nélküli tervezés nem elfogadható nem támogatható részemről …”
A Bécsi utcai projektről:
„…Sajnos ez a hihetetlen beképzeltség az egész építész szakma legnagyobb hibája akár építomuvésznek, DLA-nak vagy urbanistának hivatja magát. Miért él minden építész abban a hitben, hogy a diplomája mellé megkapta a bölcsek kövét és onnantól felkent tudója a társadalmi igényeknek, az ingatlanfejlesztés tévedhetetlen bírája, az esztétika bajnoka? Értelmiségi álarcban, elemelkedve a plebs-től megmondja, hogy mi a tuti. Áltatja magát, hogy csak azért mert a vonalait betonba öntik, az örökkévalóságnak épít, mintha nem tanult volna építészettörténetet. Mind abban a biztos tudatban nyilatkozik, hogy ő a tehetséges kiválasztott, a véleménye pedig szent és sérthetetlen. Hogy nem képes körülnézni a magyarországi épületállományon ez az urambátyámévfolyamtársamtiszteltfőépítészúr massza és rácsodálkozni, hogy ezt a sok ….-t mind ők tervezték!
4659 aláíró az nem csak gombócból sok, de még a 2/3-nál is nagyobb többség, hogy merészel ezek után itt bárki mást gondolni!? Szerencsétlen Csipak meg azt hitte, hogy az archiklérus megkérdezése nélkül belenyúl a városszerkezetbe. A Foster házzal nem az a baj, ami itt művészi picsogással fel van hozva ellen, hanem az, hogy az épület maga rossz, az építészeti megjelenéstől a közlekedési rendszerig. A fejlesztői elképzelés a lokációból adódóan logikus, egyszerűen nem született meg rá a jó válasz.
*****************************************
Önkényesen ragadtam ki pár épületet a közelmúltból. Lehet hogy rossz példák, lehet hogy találni karakteresebbeket, végül is nem a konkrét épületek az érdekesek, hanem azok a reakciók, amik a nem építészek körében megfogalmazódtak. Nevezhetjük őket jellemzőnek is, mert a fenti épületek esetében ezek voltak a jellemzőek.
Különösen a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán csúcsosodott ki, hogy mit is takar az a kifejezés, hogy „kortárs építészet”?
Itt most nem arra kell gondolni, hogy a terv ellenzői vagy a tervező barátai, munkatársai, egyetemi oktatótársai által indított ellenkampány volt-e számszerű előnyben? Mert ez nem ezen múlik, hanem azon, hogy az építészet nem a közélet része, az építész szakma jórészt saját belügyének tekinti hogy eldöntse, hogy mi jó és mi nem jó, és amikor valaki kívülről bekiabál, akár az utolsó pillanatban, akkor felháborodik.
Nem a szakmán kívüliek hibája az, hogy nincs párbeszéd az építészekkel. Elképesztő arroganciára vall, minduntalan vizuális és építészeti műveletlenségre hivatkozni, miközben az építésztársadalom meghatározó része SEMMIT sem tesz ennek megváltoztatására, csak minduntalan sápitozik, hogy nem értik meg.
Mutassanak nagy projekteket, amiket legalább valamilyen laza közösségi diszkurzus, véleménycsere kísért. Persze előzőleg. Kézi irányítású döntéshozatalból tucatszám tudnánk hozni a példákat és valaki csodálkozik ha megszólal „a nép”? A lebunkózott nép, az alulművelt nép, a vizuálisan kulturálatlan nép?
Uraim, nem az Önök betonkockái és „új építészeti minőségükért” jön Budapestre az a sok millió látogató évente, hanem hogy egy viszonylag egységes arculatú európai várost lásson. Mi nem járkálunk térdig az ókori műemlékekben, mint pl. Rómában, nekünk a századforduló építészete jutott, maradt amivel büszkélkedhetünk.
Aki járt pl. Karlovy Vary-ban az tudja, hogy e város hangulatát szintén az egységes századfordulós hangulat lengi be, senki sem kíváncsi ott a kortárs cseh építészetre, különösen hogy épült belőle pár elég borzasztó darab (talán az egyikben színház működik). Nincsenek igazi műemlékek, de lépten nyomon körbevesz minket egy kor, egy hangulat.
Fogalmazhatunk persze drasztikusabban is, miszerint nincs meghatározó, mással összetéveszthetetlen kortárs építészet ma Magyarországon, de ez sem lenne igaz. Van, létezik, de mondjuk meg őszintén, nem igazán jelentős. Pécsnek, Nyíregyházának pl. jutott egy-egy markáns építész, akiknek az életműve lépten-nyomon felismerhető a városban, de úgy tűnik kevés ilyen városunk van.
Pedig Magyarországnak van kiemelkedő, már-már emblematikus építésze, akit széles körben ismernek és akinek a stílusa már az „építészetileg alulművelt” közvélemény számára is felismerhető. Makovecz Imre építészete ráadásul nemzetközileg is ismert, még sincs egyetlen komolyabb középülete sem, Budapesten semmiképpen sem. Az organikus építészetre sok esetben rányomták a posztmodern pecsétet, ami a mostani építészképzésben, de az építész közbeszédben sem számít már „trendinek”. Magát a stílust partvonalra állították, pedig senki sem tud mondani az elmúlt 40 évben olyan magyar építészt, aki egyáltalán M.I. közelébe jöhetne. Nálunk szerencsésebb országokban egy ilyen kvalitású építésznek saját tanszéke van.
Mit várnak egyesek, amikor vannak, akik egy rossz pillanatukban azt javasolták, hogy pl. egy Volga szállót műemléki védettség alá kell helyezni, mint a kortárs építészet egy emlékét? Mit szóljon egy laikus, ha azt olvassa, hogy az építész zsűri olyan Duna-parti szálloda tervének ad I. díjat aminek nincs ablaka a Dunára? Van értelme csodálkozni azon, hogy nem értik meg a „magasztos építészeti eszméket”, miközben láthatóan szét akarják rombolni egy meghatározó épület impozáns lépcsősorát?
Persze mit kezdhetünk azzal a lakóteleppel, amit „szolid elegancia” címmel vezetnek fel? A tervezőik hiába nevezik magukat építőművésznek, attól ez még egy pont ugyanolyan sivár lakótelep, amit a nem hozzáértő, építészetileg alulművelt köz éppen szeretne már nagyon is elfelejteni.
fotó: Tóth Máté
Természetesen hiba volna mindezt egy építésztársadalom kontra laikus közönség vitájává egyszerűsíteni, ennél azért bonyolultabb a probléma.
Kiváló összehasonlításra ad lehetőséget a Szépművészeti tervezett átalakítása és a Bécsi utcai terv, melynek során elbontanák a Gyulyás féle OTP házat. Amíg az egyiknél az építészek egy csoportja amellett áll ki, hogy semmi gond, ha egy történelmi épületbe markánsan belenyúl a ma építésze, addig a 60-70-es éveket idéző és a köz által annyira utált „kortárs” épület bontása ellen a leghatározottabban tiltakozik. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a helyére egy „még kortársabb” épület kerülne, no meg az, hogy egy külföldi építésziroda jegyzi a tervet (igaz egy magyar stróman építészirodával karöltve).
Az pedig már csak hab a tortán, hogy az építészszakma krémjének tartott egyes építészek – szembemenve a kamara álláspontjával – mindezt rendben lévőnek tartották. Megtörtént az, ami még talán soha, a kamara nem törődve a személyükkel, visszahívta őket a központi tervtanácsból. Szándékosan nem foglalnék állást most az épület ügyében, mert ebből a szempontból lényegtelen is, viszont jól mutatja a kerületi vezetés és az építészszakma erénytelenségét és erélytelenségét, a kizárólag a lobbiérdekeknek való megfelelést. Friss hír, hogy bár az építész szakmának nem sikerült kieszközölni az elvi engedély visszavonását, a Budapest Világörökségéért Alapítvány nevű civil szervezetnek azonban mégiscsak sikerült.
A kortárs magyar építészet felsőbb régióit nem értő, építészetileg alulművelt laikus pedig csak néz értetlenül és azt kérdi: MOST AKKOR MI VAN???
Szóval mit is várunk el az építésztársadalom egy része által oly sokszor lenézett „építészetileg tanulatlan civilektől” ? Javaslom a fenti reakciók ismételt átolvasását.
[poll id=”46″]
Hozzászólások (37): megnézem
Szabóbácsi
2010. november 30. kedd 02:29
Egy régebbi, hasonló kortárs őrület:
https://nol.hu/lap/hetvege/20101127-tornyok_a_varos_folott
TÜKE
2010. november 30. kedd 05:53
[re=77660]Szabóbácsi[/re]:
Örültem, hogy „más” is olvasta !- magam is javasoltam ezt szombaton,vagy vasárnap ? -vagy csak terveztem volna megjegyezni.
A témához : (mint laikus ) életkorom ellenére (!) én a kortárs „művészeteket” is szeretem ! ( Bocs’ csak festők/szobrászok és írók,- sajnos/vagy szerencsére a többiekre már nem nagyon van időm!) Viszont ami „megfogott” a mai témában : ( mert szerintem mindennapjainkra,minden dologra ez a jellemző ?) : nincs párbeszéd, nincs közösségi diszkurzus,véleménycsere.
Egy mai hír : https://nol.hu/20101130-szonda_ipsos__tavolodunk_a_partoktol
(Ne vitassuk tán’ a közvélemény kutatások fontosságát ,elhihetőségét most!)
De az a 45% (?) csak-csak kissé elgondolkodtató.
Lehet,hogy kb. ilyen%-ban pl. a kortárs magyar építészetről sincs vélekedése az embereknek. (Ne legyen igazam.)
Rezsnyák Péter építész
2010. november 30. kedd 08:35
Azt hiszem, nem csak az emberek 45%-ának van véleménye a kortárs építészetről. Lehet, hogy egy építészettörténész pallérozottságával nem tudnak véleményt formálni, de egy Földtani intézet, vagy egy budapesti Állatkert mindenkinek mond valamit. A legnagyobb baj, hogy ezeket az épületeket felújítani sem tudjuk, szakmai tudatlanság és tudásvesztés miatt. Így nehéz a szakmai hagyományokon és gyökereken nyugvó, szervesen továbbfejlődő építészetet produkálni. Ha az építészképzésben alapvető lesz, hogy egy diploma megszerzésének alapfeltétele lesz néhány szakmai alapfogásainak elsajátítása, és nem az előírások miatt, hanem a szakmagyakorló érdeklődése okán,akkor beszélhetünk majd előrelépésről. Addig, amíg külföldről szalajtott -ne minősítsem -építészek idejönnek, és fittyet hánynak a magyar éghajlatra, időjárásra,addig nem lesz előrelépés. (Gondolok arra a neves holland kollégára, aki a homlokzati hőszigetelő rendszert egy ferde 45 fokos falra felfuttatta. Elmondták neki, hogy azt itt tetőnek hívják, és .. Persze ha ez nem urban legend, de hihetőnek hangzik.
Szóval, figyelembe kellene venni, hogy emberek vagyunk, és a hülyeség sokszor érdekes. Karácsonykor mégsem a mekibe mennek az emberek, hanem a nagyi bejglijét eszik, A szerencsésebbek töltött káposztát is kapnak mellé!
Géza
2010. november 30. kedd 08:51
Az átlagcivilnek eközben családi házban a mediterrános bonyolított sátortetős kockaház tetszik vagy olyan giccs amit Makovecz tervez, valahol itt kellene elkezdeni az ismeretterjesztést mielőtt rátérünk a középületekre.
Koós Miklós
2010. november 30. kedd 09:06
a fenti középületek többségénél valamilyen pályázati kiválasztás történt, tehát vélelmezhető, hogy egy nagyobb merítés eredményei és így már összevethetőbbek mint egy családi ház, ahol az efféle kiválasztás gyakorlatilag ismeretlen fogalom.
Joy
2010. november 30. kedd 09:48
„Ma a művészeti alkotásokat gyakorta nem lehet mélyebben megérteni, de olyan ellenállhatatlan jelenlétet és valóságot sugároznak magukból, ami leginkább a magasztossággal jellemezhető, s ami szembeszáll az ember minden értelmező megszelídítésre törekvő, kisszerű gondolkozásával. Minden alkotás önmagában egy – saját alkotójának emelt – emlékmű, de a jelentés hiányának emlékműve is, mely jelentés egyedül a valósággal kapcsolatukat vesztő, tartósan hanyatló, interpretatív társadalmi hálózatokon belül található meg. Tapintható és jelenlévő valóságuk műalkotásként fordított arányban áll ismertségükkel és megértésükkel, s a furcsaság, a helyen kívüliség, a kontextustól való megfosztottság uralkodik, felforgatva a műemlékek és az építészet működését.”
https://www.epiteszforum.hu/node/17390
Koós Miklós
2010. november 30. kedd 10:24
Párizsban ezt nagyon szellemesen oldották meg, létrehozták a La Defense városnegyedet és oda „száműzték” azokat az épületeket, amiket senki sem szeretne a belvárosban látni. Én 1981-ben jártam ott, akkor elég borzasztó volt, tiszta falanszter benyomást keltett, ma nyilván pezsgő élet található ott is. Ezen a képen jól látszik (a fent idézett cikkből)
Berta Zsolt
2010. november 30. kedd 12:58
A „zemberek” közízlésének formálására épp a blogszféra az egyik eszköz. Sok száz építésznek, tervezőnek, laikus dizájnblognak kell írogatnia, külföldi példákat hoznia, videókon, képeken bemutatnia mindazt, amit „vezető kortárs építészetnek” hívnak egyesek. A divatban már elterjedt, hogy nem csak a „mértékadó” dizájnerek a mérték adók.
Miklóssal egyetértek abban, hogy az ún. „szakma” belterjes és rendkívül provinciális. Nem viseli a kritikát, az újítást, kiveti a meghökkentőt. És nem csak esztétikai szempontból, de gazdasági szempontból is le vagyunk maradva a „művelt nyugattól” (és ma már a kelettől is). Neves építészek terveznek élhetetlen, üzemelhetetlen épületeket. Életciklusköltség elemzés, nettó jelenérték számítás? Mi az, tán nem burzsuj pénzemberek alávaló mesterkedése, hogy aláássák a térformálás lebilincselő művészetét???
shiver
2010. november 30. kedd 14:25
Óriási a szakadék a laikusok és az építészek ízlésvilága között. Ezt magamon tudtam legjobban felmérni, mivel nem sok évvel ezelőtt még nem voltam építész viszont pár épület már akkor nyomot hagyott bennem. Ilyen volt az új Nemzeti és szomszédja a Művészetek Palotája. Előbbit csodálatosnak tartottam, részletgazdag, izgalmas csodának, utóbbit egy sivár, éles, durva kődarabnak. Átestem (önszántamból persze) az építészképzésen, sok fakultatív kiegészítéssel együtt és ellentettjére fordult az előbbi dolog. A színház egy giccsparádévá, egy stílustalan katyvasszá süllyedt mostmár, a müpa pedig letisztult, építészetileg színvonalas, szép magyar kortárs épületté változott bennem. Ezt teszi 5-6 év építészeti képzés és sok szakmai olvasmány, blogok, könyvek, konferenciák beszélgetések. Azóta meg a feleségemmel való diszkurzusokban látom, hogy a szakadék megvan, nem érti mit nézek egy adott házon én meg magyarázom neki, hogy a másik dehogyis szép! Az átlag ember nem fog beiratkozni építésziskolába, de a látókörüket mégis tágítani kellene valahogy… az építésznek pedig akár megerőszakolva saját magát vissza kell fognia jól kimunkált stílusát, nemzetközi szintű tömegformálását és saját egóját is. A többi építésznek meg ne legyen reflexes reakciója a „köznek” kicsit jobban tetsző, kevésbé kortárs, kevésbé trendi, kevésbé minimalista épületeket és azok tervezőjének ignorálása. Mert ezért a kényszer hogy ÉPÍTÉSZ-házakat tervezzünk, mert a szakma elvárja! Nem a közemberek, a megrendelő, a laikus… a szakma! Bízom benne, hogy van arany középút, olyan ami szakmán innen és túl is tetszést tud kiváltani. Mert gondolom az a szép ami előképzettség nélkül is szép. (arról meg nem is beszélve, hogy a belső értékek, funkció, működés, tartósság, energiatudatosság, környezettudatosság hogy jön a képbe)
TÜKE
2010. november 30. kedd 16:29
Csak emlékeztetnék 2 írásra – (az egyik régebbi) -és aki esetleg nem olvasta volna.
https://kooseptar.hu/2009/04/16/sokan-vagy-kevesen-vagyunk-mi-epiteszek/
a másik (frissebb) címe : Időnként szégyellnivaló az építész szakmánk.
Koós Miklós
2010. november 30. kedd 19:12
[re=77672]Joy[/re]:
amikor a fenti filozófus úrtól (ugyanott) azt az orbitális halandzsaszöveget olvasom, hogy: „Az, hogy szubsztanciális, nem folytonos és intenzív, magával hozza az esztétikai reveláció és erőszak elemeit, valamint a szélsőséges idő-töredezettséget is. Ezt korábban mindig közömbösítette és mérsékelte az értelmezés- és a jelentés kulturális folytonossága, de többé már ez nem így van. Közvetítés hiányában az isteni jelenlét az embert megőrjítheti, ahogyan Heidegger – a költő Hölderlin esetében – gyanítja.” … nos akkor én megvallom feladom az egészet és továbblapozok.
Ennek ugyanis semmi köze az építészethez, mint ahogy neki sem.
Persze lehet az egész kérdéskört valami hihetetlen magasságból szemlélni és úgy vélni hogy az építészet=Parthenon tervezésével, de leszállva a földre az építészet nagy kérdései sokkalta hétköznapibbak.
Kezdve azzal, hogy az építészet NEM MŰVÉSZET, bármennyire is nehéz ezt elfogadni.
Tibor
2010. november 30. kedd 21:30
[re=77674]Koós Miklós[/re]: …Hoppsz…Itt is vannak ilyen házak, csak azok olyanok, mint amelyeket a felénél abbahagytak. Hasonlítanak a párizsira, csak a huszadik szinten valamiért félbemaradtak és nem jutottak fel a negyvenedikre.
Csak nézzétek meg az Árpád-híd budai oldaláról a pesti látványt.
Rezsnyák Péter építész
2010. november 30. kedd 22:30
[re=77688]Koós Miklós[/re]: Ez a kijelentés elég sommás, a végén vastagon szedve. Ez lehet, hogy külön posztot érdemelne. Én úgy fogalmaznám meg, hogy az épületek mindenképpen az Emberekért kell hogy épüljenek. Ha az emberek megszeretik őket, és használat közben azt mondják: No, ennek épp ilyennek kellett lennie! -akkor szerintem az építész elvégezte feladatát. Ez pedig már szerintem művészet!
Koós Miklós
2010. november 30. kedd 23:27
[re=77693]Tibor[/re]: ja, pontosan 🙂 🙂
Koós Miklós
2010. november 30. kedd 23:29
[re=77695]Rezsnyák Péter építész[/re]:
valóban sommás és sarkos. Mert jobb lenne kijózanodni. a téma külön posztban meg is jelenik majd. egy ideje már írom, lassan meglesz.
aa
2010. november 30. kedd 23:32
[re=77688]Koós Miklós[/re]:
… halandzsaszöveget olvasom …
nem ezzel készült?
https://www.vancso.hu/bullshit/
„a La Defense városnegyedet és oda “száműzték” azokat az épületeket, amiket senki sem szeretne a belvárosban látni.”
Nálunk egyik „kortárs építész” sem a Hungárián kívűl akarja létrehozni a „kortárs építészei jelét”. Pedig ott bőven lenne szabad hely, ehelyett a szívnonalas területeken fejtik ki tevékenységüket.
a Chemolimpex meg egyszerűen ronda. egy szűk réteg akarja megtartani, rákényszerítve a többségre a saját ízlését, a többség ízlését gyalázva.
TÜKE
2010. december 1. szerda 08:56
[re=77699]aa[/re]:
Nem vagyok türelmetlen ! – olvasva, hogy készül egy újabb „anyag” is !
Megint azoknak, akik nem olvasták volna : (nem „riogatás” -és se semmi!)
Megjegyzem engem már nem érdekel. (?) –
https://nol.hu/lap/mo/20101130-narancs_mikulas-csomag_a_medianak
Majd nem felejteni ! – nagyon közelg’ a Szt.Borbála nap ! (építészeknek)
Elnézést, ha „eredendően” a munkahelyem a „szénbányászathoz” kötődött ! – de az egy más téma. (lehetne)
epiteszikon
2010. december 1. szerda 09:15
Nekem elég lenne, ha Kamaránk működtetne, egy igényes gépezetet, egy weboldalt , amit bármely laikus-leendő építtető/beruházó szívesen megnéz. Itt lehetne minden ami a tervezőknek – is – fontos. Tehát egy háttérmunkát el tudnék viselni. Hogy mikor a pácienssel leülünk, ne kelljen mindent – mint mindenkinek – „ádámévától” elkezdeni…Munkánkban ez a rengeteg idő, hogy tanítsuk az embereket. Mert tudjuk, ha megértik, akkor már más szinten vannak, de ez nem nagyon fenntartható, mert a tervezési díj nem tartalmazza a laikusok felzárkóztatását. És akkor még lehet egy teljesen magyar népi hagyományokat felelevenítő épület a végeredmény, de akkor már tudja a Páciens, hogy MI KÖZÖTT VÁLASZTOTT. Mert a sárga vakolat+piroscserép+műanyagablak az nem választás. Az az abszolút 0 (nulla) szint. Innét indulunk.
Tanúsító
2010. december 1. szerda 20:23
[re=77698]Koós Miklós[/re]: Dinnyét! Dinnyét, friss, mézédes görögdinnyét! Vagy mégjobb: Frissen hasogatott kandallófát tessék!!! Akármivel jöhetek, sikeres leszek, csak ne építészként kopogtassak! nem is vagyok , nem is leszek. Szem vagyok, egy outsíder, és látom, pont ahogy a vegyész a petri-csézsét noszgatja, hogy legyen már bene élet,ugyan úgy az építész is ott van,izgul,lesi, imádkozik hogy az általa képzelt világ éledezzen már!
No hát én többször végigsiklottam ide-oda a La Depandance (számomra nem is XXI, hanem XXIII, századi) tengelyén kocsival, gyönyörű, lélegzetelállító volt, jelentem élt, de még hogyan! Csak alkotókat láttam, száműzötteket egyet se!
Hadd meséljem hozzá: London, Szent Pál, Barbican! Egyetlen hasolnóság az alkotók bátorsága, fantáziája, az eredmény pedig egy ligetes csendes nyugodt zug,luxus lakások, saját színház. éttermek, kocsmák, mind-mind szegregált közösségek, átjárás még a csatorna patkányának se! Milliókba került ez a többszintes falucska!Ha valaki nem él benne, nem ismerheti, bezzeg a La Defandanse-emblematikus helye a városnak!
Hundt Péter
2010. december 1. szerda 22:08
Hello!
adalék Kis Péterék borászatához:
„Megnéztem én is néhány napja vitorlásról. Csak azért vettem észre, mert tudtam, hogy mit keresek. Mintegy másfél perc volt amig látszott, Szigligettől Tihany felé körbehajózva Badacsonyt, úgyhogy bocsánatot kérek a csónakázó szövőnő és orvos miatt. Előbb írtam a véleményt, minthogy láttam volna. Hiba volt. Elnézést.
( az első hozzászóló későbbi kommentje )
üdv:
h p
Szabóbácsi
2010. december 3. péntek 09:26
Láttam a törökbálinti aluljáró óvoda kivitelezési terveit. Hemzsegett a megoldhatatlan szakmai hibáktól. Tökeletes benne a törekvés hogy az elképzelhetetlenül drágának a kétszeresébe kerüljön.
TÜKE
2010. december 3. péntek 10:34
[re=77741]Szabóbácsi[/re]:
Remélve, hogy ezzel sem bántok meg senkit sem !
Esetleg erről/ilyesmiről lenne szó ?
https://www.torokbalintiujsag.hu/online-dosszie/1387-els-kezbliii
Magamról :
OK!- mindenki a maga baját tartja a (leg)súlyosabbnak ?-
Nekem pl. elegendő volt – tegnap/csütörtök a Pécs városi és megyei Önkormányzat ülésének „anyagát”- ( újságcikkeket) átolvasni !
(Szót sem, hogy pl. a „Tudásközpontból” – vagy mi a neve… nem sikerült / nem volt tv.közvetítés !-és egyebek.
Majd ne feledjétek ! 🙂
https://www.xmasclock.com/
blö
2010. december 3. péntek 11:41
Nem művészet, így van. Amúgyis minek ez az egész nagyképű építészesdi. Fel kéne számolni a szakmát. Végül is megépültek a számunkra szükséges házak már régen, száz éve. Építsük újra ezeket. Legyen Budapest neogót, meg neobarokk, éljen a Halászbástya.
Koós Miklós
2010. december 3. péntek 11:58
[re=77749]blö[/re]:
a csillagok szerencsés együttállása esetén, akár még jó dolgok is kisülhetnek belőle, mi több még örömöt is okozhat, de lássuk be a szakmaművelés 95%-a hétköznapi iparosmunka, ha tetszik MÉRNÖKI és adminisztrációs munka.
blö
2010. december 3. péntek 12:46
Ahogy a táblaképfestés 95%-a sem. Vászonfeszítés, alapozás, festékkeverés. Aztán a kőfaragás, ki nem tud kalapáccsal meg vésővel köveket ütögetni. Komolyan felmerül kérdésként túl a 20.századon, hogy mi a művészet?
Nem mindegy?
Aztán, nekem például nem tetszik a Szépművészeti. Felőlem le lehet dózerolni, aztán valami használhatót a helyére építeni. Dehát hallgat rám bárki? Pedig a nép hangja vagyok.
Nem lesz itt párbeszéd. Nincs rá igény. Mindenki meg van győződve a maga igazáról, körömszakadtáig védi és süket a másik érveire.
Véleményünk van. Mindenről. Ahogy Piszkos Harry mondta, a vélemény olyan mint a segg, mindenkinek van.
Építsünk historizáló Budapestet, igény volna rá, faragjuk ki a volutákat hungarocellből, arra van igazán igény. Meg a műanyag balusztrádra, mer aggyunk az energetikának is. Passzív ház lesz vagy mi.
TÜKE
2010. december 3. péntek 16:27
Derűs estét !
OK! (demokrácia van…)
Esetleg ajánlanám (ismétlés) pl. ezt : https://www.szoborlap.hu/
Esetleg ide is írom, holnapra : Szt.Borbála napra = éljenek sokáig az építészek! (is) Kis adalék : https://amarantakreativ.blogspot.com/2008/12/december-04-borbla-napi-soksok.html
Jön a hétvége ! Akit érdekelne :
https://www.pecsiujsag.hu/index.php?p=article&aid=35935 és a jobb sarokban a kapcsolódó írások (…) + a hozzászólások (…)
grin
2010. december 4. szombat 23:58
Eltekintve a törökbálinti óvoda körüli narancsszín susmusoktól az épület valóban se nem könnyed, se nem vidám, inkább, ha már gyerekekre gondolok, egyszínű fa építőkockákra emlékeztet.
Aki meg aggódik azon, hogy az óvodán loptak, nézze meg az újonnan épülő iskolánkat. 😛
TÜKE
2011. január 13. csütörtök 13:00
Bocs’ hogy ide írom.
Minden bizonnyal lennének ennél jobb cikkek is,de ennek a linkje a legrövidebb ! 🙂
https://irodalmijelen.hu/node/8224
vagy
https://w3.externet.hu/~doborl/
Olvastam valahol, hogy született Pécs (1955)
TÜKE
2011. február 8. kedd 05:30
Bocs’ ha itt említem a témákat :
https://www.pecskep.hu/logic/pages/showdoc.php?id=895
(Remélve, hogy nem reklám és nem gyalázkodásra buzdító…)
Mivel itt óvodák is említve lettek (?) – gondolom a napokban bemutatott – konténerekből összeszerelt óvodát – többen láthatták. (tv.)
Gábor
2011. február 18. péntek 16:55
Ez a cikk a szívemből szólt.
Nagyon örülök, hogy ez a látásmód az építészek között is megtalálható.
Abszolút nyitott vagyok a minőségi modern építészet iránt, de a sok építészt jellemző pökhendi, a régi harmonikust megbontó, rátelepedő, mindenáron erős nyomot hagyni kívánó szemléletet nagyon elítélem.
Miért kell lerombolni a régit, az értékeset (is), miért nem lehet azt meghagyni, s egy új helyen megvalósítani az újat? (Jó példa erre a budapesti felhőkarcoló vita. A minőségi felhőkarcolókat támogatom, de semmiképp sem az Árpád híd-Lágymányosi híd körútján belüli területen, hanem attól kijjebb, mondjuk a Csepel-sziget északi csücskén.) Vagy miért nem lehet a történelmi helyszínen alázatosan hozzányúlni az épülethez? Ráadásul olyanok pökhendiskednek, akik semmi eredetit, érdekeset nem tudnak felmutatni, csak szolgai másolói a nyugati trendeknek. Az a helyzet, hogy Makoveczéken, az organistákon kívül tényleg nem tudunk felmutatni mai modern magyar építészetet. És itt most nem a népiség megjelenítésére gondolok, hanem az egyéni formanyelvre.
(Azt is megjegyezném, hogy sajnos nyugaton is folyik a pökhendi rombolás, London például egyre erősebb példa erre, de Mariborba is olyan kulturális intézményt terveztek magyar tervezők a folyópartra, amely abszolút nem passzol oda, még ha álságosan ezt is állítják róla a tervezői és a sznob hallelujázók.)
Pécsről.
Pécsre sem a modern épületei miatt jönnek (az építészek sem!), hanem a hangulatos történelmi belvárosa miatt, amelyet sajnos a színvonaltalan foghíjbeépítésekkel, kis házak helyére épített jellegtelen új társasházakkal folyamatosan erodálnak. Vagy ha meg is néznek egy-egy jobban sikerült modern épületet (szerencsére azért vannak ilyenek is Pécsett, bár az utóbbi két évtizedből csak egy-kettő), akkor is a házastársukkal, családjukkal, barátjaikkal azért leginkább a történelmi belvárosban sétálnak, ebben biztos vagyok. S nem csak azért, mert ott nagyobb a nyüzsgés, hanem a hangulata miatt.
A Széchenyi tér is jó példa volt erre a mai pökhendi építész felfogásra. A használhatósága szerencsére javult, a gépkocsik eltűnésével jobban betölti a főtér funkcióját, a kinézete, anyaghasználata azonban semmilyen módon sem vette figyelembe a környező házakat. Ráadásul megint újabb jeleket akar(n)tak hagyni rajta. Mikor már amúgy is túlzsúfolt a szimbólumokkal. És ráadásul oda nem illő modernet. Amely párnafelhő amúgy tetszett, DE NEM OTT, hanem mondjuk a Kodály Központ előtt. Vagy a Kertvárosban. (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Széchenyi tér sokadik átépítése mellett senki sem gondol az olyan hangulatos zugok kicsinosítására, mint például a Líceum, Munkácsi, Tímár utcák sarka, vagy a Forbát-Tábor utcák találkozása. Az derogál, mert mindenképpen a főtéren kell új nyomot hagyni?)
Zárásként. Pécsett is pusztul egy kicsit a most még Fellbach lakóparknak nevezett épületegyüttes, és az emberek szemében nem lesz több, mint egy városszéli lakótelep. És ez a lakások majdani áraiban is látszódni fog…
Gábor
2011. február 18. péntek 19:45
Érdekes lenne egy olyan fényképes szavazás, melyben 1-től 10 pontig lehetne pontozni pécsi épületeket, vegyesen régieket és maiakat. Vagy éppen a Rákóczi út déli oldali házait, mondjuk a Bajcsy-Zsilinszky utca melletti árkádos épülettől a 6-os kanyarjáig.
TÜKE
2011. február 19. szombat 12:09
[re=78675]Gábor[/re]:
Bocs’ kedves Gábor ! Pécsi vagy ?
Mert nekem (szkeptikus) épp’ eléggé tele a hócipőm (pécsi) „szavazásokkal!” – telefonos kérdezősködéssel és ilyesmikkel. Továbbá a helyi lakosság „megosztottságával!”- és ne soroljam.
Remélem, nem bántottalak meg.
Gábor
2011. február 26. szombat 13:28
[re=78681]TÜKE[/re]:
Kedves TÜKE!
Pécsett lakom és természetesen nem bántódtam meg.
A szavazásnál semmi komolyabbra nem gondoltam, csak egy, a honlap látogatói közötti véleményfelmérésre, amelyhez további érdekes hozzászólás-párbeszéd kapcsolódhatna az ebben a cikkben is felvetett téma vonulatában.
TÜKE
2011. március 14. hétfő 04:10
[re=78768]Gábor[/re]:
Bocs’ kedves Gábor ! Szavaidat félreértettem! ENNEK a honlapnak a látogatói közötti bármilyen szavazásnak / véleményfelmérésnek én is részese lennék.
TÜKE
2011. március 14. hétfő 04:15
Ferihegy új terminálja
https://www.metropol.hu/itthon/cikk/699341 Terv: Tyma Zoltán Ybl-díjas építész
Más :
https://nol.hu/archivum/20110204-feri_a_hegyrol
Mayerffy Xavér Ferenc
TÜKE
2011. március 15. kedd 07:07
[re=79090]TÜKE[/re]:
Mivel a cikk alapján rosszul írtam nevét,- Tima Zoltán a tervező.
Újabb adalék :
https://www.noltv.hu/video/3267.html
TÜKE
2011. április 20. szerda 05:26
[re=78674]Gábor[/re]:
Elnézést a kevés szabadidővel rendelkező szakemberektől, de akit érdekelne,nézze meg ! Épp’ a napokban vittek arra autóval,valahogy a látvány hatása alá kerültem és jutott eszembe a blog témája. 🙂
https://www.pecskep.hu/logic/pages/showdoc.php?id=956
Ráérőbb érdeklődőknek jobb oldalon kapcsolódó képek, további pécsi utcákban lévő épületek.