Nekem tetszik. (laikus) Lehet, mostanában túl sok „zöldfal” honlapot nézegetek ? (+kertészet- stb.) Remélem,a tulajdonosok talán ahhoz is kérnek/elfogadnak tanácsot. Gondolom sokat „javíthat” / „emelhet” még a látványon,- de ronthat is !- a „kert,” -növényzet a ház körül ! Lényegtelen számomra,hogy „ki-miben hisz” – ha már 6.sz.passzívház : ” Minden számnak van pozitív és negatív értéke, de ROSSZ számok NINCSENEK! (stb.)L.d. számmisztikai alapok -és ilyesmik.
Hangsúlyozva „laikusságomat”,- viszont mi is fehérre festett cs.házban élünk, nyáron nagyon tud „vakítani” a (hó) fehér falfelület !- de ezt sem kritikaként írtam! [ Pátyról sem tudtam eddig… legalább egy kicsit most „ott” is körülnéztem. Fotók,honlapok, egyebek. 🙂 ]

Grat. Minden szempontból jó munka. Alaprajz is tetszik, de a formba észbontó. A garázs feletti fehér tető az vakolat volna. tetszik a homogenitása.

Bocs’ nem jelent meg egy hozzászólásom ! (talán majd később ?)
Tudna-e bárki segíteni abban, hogy mi lehet a LATERUM szó jelentése ?
(Pécsett van pl. Hotel Laterum – stb.)
Laikusként : a „kockaforma” házakra sokan mondják (mostanában) hogy „bauhaus” – holott dehogy ! – jutott eszembe itt Pécsett – mostanában. (PEK 2010 – és egyebek)

nem tudom, hogy észrevették-e az olvasók, de az utcai és a hátsókert felőli homlokzat szinte ugyanaz. Már majdnem írtam egy levelet, hogy küldjön nekem egy hátsó homlokzatot, amikor láttam, hogy csak majdnem ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy szinte ugyanaz az épülettömeg megjelenik fordítva is a másik oldalon.
Na ettől még jobban megtetszett.

Gratulálunk. (A fiatal párnak is.. 🙂 Próbálnék kötözködni, de nem megy. Funkcionális alaprajz, izgalmas forma. Talán az egyetlen kérdés bennem, hogy miként fog öregedni ez a forma erkölcsileg, illetve a fehér tetőfelületek esztétikailag és műszakilag. Persze ez a legkevésbé sem kritika, inkább csak szakmai érdeklődés. Szép munka.

Végre egy hazai inpiráló példa!
„Mániám” a passzívház, bár szakmabeliként beruházásokkal és műszaki ellenőrzéssel foglalkozom. Külön gratula a közreműködőknek, hogy a magyar építéshatósági rendszeren át tudták verni a formát!
Néhány „féllaikus” kérdés (nem kötözködős szándékkal…):
Szélfogó hiánya téli hazaérkezéskor, nagybevásárlás berámolásakor nem okoz-e majd jelentős hőveszteséget?
Előtető a bejárat fölött- én nem szívesen ázok, amíg a kulcsokat keresem…
Kamrára nem volt megrendelői igény?
A wc mintha kicsit szűkös lenne, amellett, hogy lakótérből nyílik. Bár kissé takart, de a szag- és hanghatások…
A földszinti szoba a rajzolt bútorozás szerint háló jellegű, így nincs tőle távol a zuhanyzó? Bár egy időszakosan használt vendégszoba esetén ez nem vészes, dolgozóként használva meg egyáltalán nem…
Nagyon érdekelne, hogy mi a tetőfedés anyaga, ami a falakkal ilyen homogén színt, és formát alkot?
Ezek szerint úgy is lehet teljesíteni a passzívház követelményeket, hogy ennyi ablak nem délre néz? Ez azért biztató az eddigi tapasztalatokkal szemben…
És még egyszer hangsúlyoznám, nem kötözködésileg, csak a szakmai és esetleg leendő építtetői kíváncsiság kérdései…! A terv egyébként a leginkább tetszik az eddig látott passzívháztervek közül!

A legelso dolog, ami ezzel a hazzal tortenni fog, az az, hogy a fobejarat fole egy kiugro teto kerul eso elleni vedelemkent. Talan meg a hatso teraszt is befodik, hogy normalisan hasznalni lehessen. Tetszik, hogy senki sem emliti a WC-k termeszetes szellozesenek hianyat, a butorozas hibait (ajto az agyra nyilik a foldszinten, ketszemelyes agy a falnak tolva az emeleten, szinten az emeleten a szuloi haloszoba (?) gardrobja ajto nelkul csatlakozik a furdoszobahoz). Mivel a helysegek megnevezesei hianyoznak, nem igazan erthetoek a rajzok. Nem lett volna rossz leirni, hogy megis hogyan kepzeltek el a megrendelok az eletuket, es ez hogyan tukrozodik az alaprajzokon.

A forma tenyleg egyedi.

[re=77481]Ferenczy Zsolt[/re]: bocs, de ez kötözködés. Szerintem minden helyiségnek TELJESEN egyértelmű a funkciója, lévén a meghatározó szaniterek és beép. bútorok be vannak rajzolva. A belső terű helyiségek természetes vagy mesterséges szellőzésének a megoldását egy ilyen publikációban felesleges számonkérni, ez nem az eng. terv, hanem pusztán az elrendezés megértését szolgálja. Továbbá a fszt-en NEM NYÍLIK az ajtó az ágyra, sőt!
Ha jól vettem ki a rövid leírásból, ezt egy fiatal pár építette, az emeleti nagy háló a szülőké, a másik kettő pedig vélhetően a gyerekeké. Vélelmezve hogy ők még kicsik, így egyiküknek sincs még szüksége franciaágyra, de attól még a tervező bemutathatja, hogy elfér a normál heverőnél nagyobb ágy is (ha majd baráttal, barátnővel…), mondjuk úgy 10-14 év múlva.
Szerintem meg kifejezetten jó az alaprajz.

[re=77483]Koós Miklós[/re]:
„A belső terű helyiségek természetes vagy mesterséges szellőzésének a megoldását egy ilyen publikációban felesleges számonkérni, ez nem az eng. terv, hanem pusztán az elrendezés megértését szolgálja.”

Az ilyen WC megoldasokat meg panzioban is jobb elkerulni, fuggetlenul a rajz minosegetol, terv fazisatol stb.

***

„Továbbá a fszt-en NEM NYÍLIK az ajtó az ágyra, sőt!”

Nem hat, mert eltakarja az agyat a mumus… [Az ilyen megoldasrol lasd az elozo pontot.]
***

„de attól még a tervező bemutathatja, hogy elfér a normál heverőnél nagyobb ágy is (ha majd baráttal, barátnővel…), mondjuk úgy 10-14 év múlva.”

Ha a masik (feltetelezett) gyerekszobanal (tobbe-kevesbe) helyesen tudta megmutatni, hogy elfer, itt mi tortent?

***

„Szerintem meg kifejezetten jó az alaprajz.”

Szerintem meg nem az.

***

Ugysem gyozzuk meg egymast. A haz felepult, mindenki mond valamit es annyi. Nem kell a puder.

Nagyon tetszik! Engem, mint fiatalt az is érdekelne, hogy az ára mennyi volt, illetve mennyivel lett drágább, mint egy hagyományos házé.

1. Nincs kamra, élelmiszertároló. Ez természetesen életstílus-függő.
2. A mellékhelyiségeknek valóban nincs természetes szellőzésük. Ezt SEMMILYEn gép megoldás sem fogja helyettesíteni, jelenlegi házunkban 20 éve cserélgetjük a gépi szellőztető ventillátorokat a WC-ben és egyik sem igazán jó.
3. Az egész garázst meg kell kerülni a bejutáshoz és valóban nincs koldusállás.
4. Az emeleten óriási alapterület vész el, vélhetően a ferde tetősíkok miatt.
5. A földszinti hálóra miért került két ajtó, belső és külső gardróbbal? Kicsit túl van bonyolítva.

wc szellőzés:

Passzívházban általában hővisszanyerős szellőzés van. Tehát max a fény miatt lenne szükség a wc ablakra. a napi 10*2 percre meg valószínüleg kisebb az áramfogyasztás, mint az ablakon kiszökő hő.

A fehér tető valóban gond lehet, az anyagától függően gyorsan bekoszolódhat.

[re=77487]Attila[/re]:
1. ja
2. a passzívházakba komplett (hővisszanyerős) szellőztető rendszer kerül energiatakarékossági okokból. Az elszívás – pont a szagok miatt – általában pont a WC-ben történik, magyarul a teljes levegő elszívás döntő többsége a WC elszívónyílásán távozik, ezzel garantálva a teljes szagtalanságot, különösen télen érdekes ez, amikor nem szívesen nyitunk ablakot, amikor kint minuszok vannak.
3. A garázst a termikus burkon kívül célszerű elhelyezni, mert különben tele lesz hőhíddal. Ezzel nyilván tisztában voltak a megrendelők, amikor a passzívház mellett döntöttek.
4. ez egy galériás megoldás, ahol az összenyitás helyén értelemszerűen nincs födém. Csak utalást kaptunk arra, hogy az előírt magastető és építménymagasságot ezekkel a megoldásokkal lehetett biztosítani, miközben az épület alapvetően lapostetősnek hat. Szerintem igen szellemesen lett megoldva.
5. minden alaprajzba bele lehet kötni, nyilván nem ismerjük azt a töménytelen egyeztetést, ahol ezek a részletek is mind szóba kerülhettek.
.
Bár semmilyen módon sem vagyok érdekelt a házban, építészként mégis elfogult lettem vele kapcsolatban és a hibák helyett inkább az előnyeit, a szellemes megoldásait keresem.
Mostantól kezdve a ház egészen biztosan hivatkozási alap lesz, mert ha valaki azzal az érvvel próbálja majd védeni a sematikus kockaházát, hogy csak erre van mód passzívház kapcsán, meg lehet mutatni majd ezt.
Jó magasra lett téve a léc, urak és hölgyek lehet leverni!

[re=77488]aa[/re]:
Mindjárt „elsírom magam!” 🙂 Köszönöm,ha talán nem írtam nagy hülyeséget!
Hajnalban nem akartam „bonyolítani!” – ill. 2 éve „állok harcban” a városi hamvaspókkal! – Már több levelet írtam (szakembereknek) kik válaszra sem méltattak. Sebaj ! A téma ez : https://nol.hu/lap/zold/lap-20090430-20090430-47
(ha működik még ?) cs.házunk Pécsett van,- „tájolása” (3 oldala) É-D-Ny (mert ikerház és K felé van a „szomszédom”) a „mocskos pókok” pedig a D-i oldalon vannak ! (pont „utcafront”) – a vakolat meg fehér.
[ Szót sem, hogy 2008-ban elnyertem a „Tiszta udvar-rendes ház” c. „kitüntető táblát!” (Vöröskereszt / Pécs akciója volt) – de az egy más történet.

Huuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuh! 🙂
Igen! Nem passzívból ismerek hasonlót, passzívból igazi áttörés. Európa beszivárgott Pátyra.

[re=77487]Attila[/re]: A mai elszívók közt igenis létezik olyan technológia, hogy akár a nappali közepébe is rakhatod a wc-t…

Gratulálok mind a tervezőnek, mind az építtetőknek. A ház kiváló, önmagában nézve, a részletekbe inkább nem megyek bele, lehetett volna még alakítani, de záros volt a határidő gondolom.

Egyetlen megjegyzésem lenne: én már nem szeretek körülnézni „frissen” kimért lakóparkok utcáin, mert se vége se hossza az egymásra licitálásnak. Elnézve a telekszomszédokat, és ismerve az ilyen helyeket (rengeteget járom ezeket), azt kell mondanom, ettől az épülettől sem lesz jobb érzés.

Én szomorú vagyok, hogy az utcakép ilyen marha szabályozásokkal akarna alakulni, mint tetőhajlásszög, stb, még szomorúbb, hogy el lehet „kreatívkodni” és ettől csak még borzalmasabb lesz az összkép. Nincs lehetőség ennek gátat szabni?

Nem akarok senkit megbántani, most így a „mediterrán borzalom” korában, de a kevesebb néha több, jó lenne, ha többen észrevennék.
PONT EZ MIATT TETSZIK AZ ÉPÜLET!
Viszont: én nem tettem volna egy ilyen házat a többi közé, mert ettől még kontrasztosabb az egész, szinte már „tájidegen”, ezzel nem emeli a szintet, inkább csak karikatúraként hat a többi között számomra. 🙁
Bocsánat a hozzászólásomért, ismétlem, nem bántani akarom a szerzőt, inkább csak gondolat indítónak szánom.

Az az érzésem, hogy néhány hozzászólás még a kákán is csomót próbál keresni. Én inkább örülök, hogy ilyen házak is épülnek, és irigylem a tervezőt, hogy ilyen építtetőkre talált. Gratula.
(A földszinti szobán valószínűleg azért van két ajtó, mert így igény szerint akár 2 félszoba is kialakítható)

[re=77489]Koós Miklós[/re]:
„3. A garázst a termikus burkon kívül célszerű elhelyezni, mert különben tele lesz hőhíddal. Ezzel nyilván tisztában voltak a megrendelők, amikor a passzívház mellett döntöttek.”
Ez így van. Azonban ebben az estben energetikailag semmi sem rontana a házon egy bejárati ajtó közeli oldalajtó a garázson.
Biztos van valami oka, hogy nem lett az oda rakva. Így azonban nincs kihasználva a garázs közelsége a házhoz. Semmi értelme nem volt oda rakni a garázst ahol most van.
Más :
Vajon itt miért nem merült fel még az épület bekerülési költsége ( ami akkor jön elő amikor valaki passzívházakról kezd el kommunikálni )?
Vagy azért mert azt mindenki érzi , hogy ennek a háznak a bekerülési költsége az egyedi design és megjelenés miatt igen csak messze van egy olyan házétól mint a szadai passzívház.
Én azt hiszem nem ez az első magyar passzívház ami kitör a kocka skatulyából, valahogy mindenki elfeledkezik az orosházi passzívházról ami 3. ként kapta meg a minősítést még az idén tavasszal. Az is érdemelne legalább ekkora figyelmet. ( bár lehet, hogy ott a tulajdonosok zárkózottabbak és amiatt nem szeretik a felhajtást)
A ház maga biztosan szép és igényes annak akinek ez a stílus tetszik én ebbe nem is akartam belemenni, azzal a kijelentéssel próbálnék vitába szállni, hogy ez az áttörés, mert szerintem mind az orosházi mind pedig a tényői passzívházak sem mondhatóak „doboz” házaknak, a beavatatlan szemlélő nem mondaná meg róluk, hogy azok passzívházak.
Ezek után, hogy kinek melyik teszik már tényleg ízlés dolga ……

[re=77502]Boery[/re]:
Nekem – a laikusnak – megakadt a szemem azon, hogy olyant kértek a tulajdonosok, ami „egyedi és amilyen másnak nincs !” Engem is érdekelt volna az, hogy kb. mibe kerülhetett ?- viszont (szerintem) ilyesmit kies hazánkban,- ahol még a szomszédok („jóakarók”) is be meg feljelentik az embert (pl. APEH – és máshol) -talán nem célszerű megírni ! Más : pl. szívesen megnéztem volna a Google Maps-ban (vagy hol)- kb. hol helyezkedik el a ház. Ha pl. lett volna utcanév megadva. De lehet, én sem örülnék annak, ha a házunkat a „fél világ” láthatná és/vagy írogatna róla. (?) Remélve, senkit nem bántottam meg ezzel. (sem)

Nagyon klassz épület, mondhatni zseniális. Formailag, alaprajz szervezésben örömmel néztem a képeket, rajzokat. Viszont a laborszerű életkörülmények egy frissen érkezett gyermekkel valóságos családot fognak létrehozni. Kívánom hogy szépet és élethosszig tartót. Ha egy sokkal inkább az otthoni, remélhetőleg többgyermekes életvitelre módosul a ház használata, igencsak föl fog merülni szerintem néhány igény amit most még nem tarthatnak létfontosságúnak. Nem látok tárolóterületet. Bringák, talicska, hinta, kert szerszámok, fűnyíró… A rövid falvégi konyhabútorban sem gyanítom hogy sok élelem lenne tárolható, ráadásul nem túl hűvösen. Főként a gyermek(ek) miatt előbb-utóbb hiányozni fog az átmeneti tér is. A bejárati előtető elemi erővel fog kopogtatni! 🙂 Így kissé olyannak tűnik, mintha plázaház loftlakása lekerült volna egy telekre.
Személy szerint nem értek egyet a galériás kialakítással. Minden hálószoba közvetlenül a nappaliba, konyhába nyílik. Meg azt a térfogatot is ki kell fűteni.
Kíváncsi leszek emiatt a ház utóéletére. Szerintem vagy elkezd toldozódni, vagy továbbpasszolják valami yuppinak.
Minezek ellenére nagyon tetszik, fantáziadús, tehetséges munka, csak gratulálni tudok hozzá.

Mivel sokan felvetették a kérdést:
a ház négyzetméterenkénti kivitelezési költsége 230.000,-Ft volt. Az is hozzátartozik, hogy az egyedi forma és helyenként nagy szerkezeti fesztávok növelték a kivitelezés költségét, ugyanakkor a tulajdonos szerezte be az anyagokat, szervezte a kivitelezőket, ezzel jelentős költséget megtakarítva.
Tervezés alatt a garázsra a bejárathoz tervezett kis üvegtető alá én ajánlottam egy ajtót a tulajnak, de ő feleslegesnek tartotta. Amúgy a garázs fa könnyűszerkezet, így azon később ajtót létesíteni nem probléma. A garázsban van hely biciklinek, fűnyírónak, egyebeknek két autón kívül.

[re=77495]Jesu[/re]: Amit említesz az igazi dilemma… Hogy ha van egy kb. „egységesen mediterrán stílusú” utca, akkor vajon érdemes-e tervezni közéjük egy ilyen felfogású házat. A környezet és az épület ellentéte tagadhatatlan, ugyanakkor: talán van rá remény, hogy követőkre talál. Nyilván nem fog bekövetkezni, hogy most akkor lebontják a környéken a gagyit és minőséget húznak fel helyette, de akkor már ne is próbálkozzon az ember ilyesmikkel…? Csak akkor fog valami elindulni itt Magyarországon az igazi kortárs felé, ha néha-néha megjelennek ilyen épületek.

[re=77518]Sinóros-Szabó Balázs[/re]: Gratulálok! Nagy öröm látni! És ha szabad egy javaslatot tennem, érdemes lenne megkeresni vele a https://www.archdaily.com oldalt, jó lenne, ha képviselhetné ott kis országunkat egy újabb klassz épület!

A fotók magukért beszélnek, nemzetközi színvonalú ház. Az alaprajz berendezése amíg nem látunk valós belső képeket vagy belsőépítészeti terveket addig kb csak illusztrációk, ebbe belekötni kár. Amiben különbözik ez a ház a többi magyar passzívháztól, hogy kortárs, igazi 21. sz-i. Az orosházi, szadai stb akár 15 éve is épülhetett volna, építészetileg nem nevezném őket példaértékűnek. Ezt viszont igen. És igen, tessék megmutatni, hogy négynél több sarokkal, tagolt tömeggel is lehet passzívházat építeni! Gratulálok!

[re=77520]tanonc[/re]:
Köszönöm az ötletet, nem is tudtam erről az oldalról. Ha a kert elkészül, megkeresem ezt az oldalt…

[re=77521]shiver[/re]:

„És igen, tessék megmutatni, hogy négynél több sarokkal, tagolt tömeggel is lehet passzívházat építeni! Gratulálok!”

Hát éppen ez az amiben nem különbözik az általam említett tényői és orosházi passzívháztól.
A külcsín kétség kívül impozáns, de ez nagyon ízlés dolga és semmi köze ahhoz, hogy van-e passzívház minősítése.
Egy passzívház tervező mondta nekem még régebben, hogy bármiből és bármilyen formában lehet passzívházat építeni – minden csak pénz kérdése.
Azonban az is tény, hogy egy ideális térfogat/felület arányú tagolatlan épületnél majdnem fele annyi hőszigeteléssel el lehet érni a passzívház szintet, mint mondjuk egy stílusban kívülről is impozáns tagolt épülettel.
Azt is el kell mondani, hogy a passzívházak nem csak az energia hatékonyságról szólnak, hanem épphogy a költség hatékonyságról is azaz a kettő kombinációjáról.
A minősítő meg is szokta jegyezni, ha valahol a tervező/kivitelező/építtető túlzásokba esik és megjegyzi , ha valami felesleges vagy túl sok mert az már nem olyan költséghatékony. Azon hogy ebbe a forma és design mennyire tartozik bel az már akár vita alapja is lehet ….

[re=77518]Sinóros-Szabó Balázs[/re]:
Gratulációm a tervhez tőlem is.
Lehet azt tudni, hogy ebbe a 230eFt-ba mi lett bele számítva ?
Benne van a teljes gépészet ?
Lehet-e tudni milyen gépészet is van benne ?
A garázs benne van-e a számításba ?

[re=77525]Boery[/re]: Ez kulcsrakész ár (teljes gépészet, fürdők, burkolatok, konyha mind benne van), drexel und weiss aerosmart X2 passzívház kompakt készülékkel. Garázst nem tudom benne van-e, így konkrétan nem kérdeztem a tulajt.

[re=77518]Sinóros-Szabó Balázs[/re]: Kérdésem, hogy a tervezésben milyen extra segítséget vettetek igénybe, hogy passzív legyen – vagy az eszközök nem fontosak, a koncepciót ismeritek CAD eszközök nélkül is…?
Lehet-e hivatkozni a házra, utalni rá…?

[re=77528]Sinóros-Szabó Balázs[/re]:
Köszönöm a választ !
Nem tudom lehetne egy olyan képet kérni a házról ahol látszanak a szomszédos házak is ? Esetleg érdekes lenne egy utcakép is.
Lenne még egy laikus kérdésem – előre elnézést kérek a szakmabeliektől, ha valami evidenset kérdeznék.
Hogyan van megoldva a ház csapadék elvezetése ? Én a képeken nem igazán látok esőcsatornát a házon. Valami a tetősíkból kiálló forma látszik az egyik képen – esetleg valami rejtett dologról van szó ?

[re=77543]Boery[/re]:
Rejtett, süllyesztett eresz van, egyik képen látszik is. Utána is rejtett a függőleges levezetés.

Igen, hogy kinek milyen ház tetszik, az tényleg szubjektív.
Nekem a szadai ház pl nagyon tetszik, és szerintem a mostanában épülő házak között igen kis számban találni olyat, ami eléri annak a szintjét. (egyszerű (ami általában harmóniát is sugall), célszerű, gazdaságos, letisztult)

És megint csak saját vélemény, de a fentiekben bemutatott ház szerintem divatház, pár év múlva viccesnek fog tűnni, olyan ez kb mint a ma jól kinéző trendi színes mobil.

De egy a lényeg, az építtetők jól érezzék benne magukat, örömmel menjenek haza, és élvezzék amiért megdolgoztak, a többi talán nem is számít (lehet az bármilyen mediterrános is).

[re=77547]Tipcsok[/re]: Nem értek egyet. A mediterrán gagyi az tényleg divat. Ez a stílus, és a hasonlók külföldön már nem „pár évesek” és nagyon jól tudnak működni sokféle szituációban. Vagy gondoljunk Wright egyes házaira, 80 éve talán pont ezt mondták rájuk, ehelyett viszont aki vizuálisan kicsit is fogékony, az máig is „nyálcsorgatva” áll meg előttük.

Ebben a passzívházban az tetszik éppen, hogy az száraz mérnöki számítások mellette – ami kell és fontos – a kézzel fogható, szavakkal nem leírható építészeti szándékok, formakeresések is teljesültek. Azaz mire eme forma kialakult, gondolom volt vívódás, formakeresési vágy. Ötletelés. S mikor megvolt a hőn áhított, forma-alaprajz-PHPP egység, utána a megvalósíthatóság, gondolom sok csomópontján, részletén újra meg kellett védeni a formát. Mert a valóság az mindig egyszerűsíteni szeretne, de ekkor jön be az építész, aki -ha van ereje -végigviszi, azt ami már nem csak nyers mérnöki tett, hanem időtálló építészet. . S ezt már nem pénzért tesszük, hanem valamiért, amiben hiszünk. Nem, ez a ház nem fog 2 év múlva „nemtrendi lenni”. Ez a ház már ítéletet mondott a környezete felett és jó érelemben felülemelkedett rajtuk. (Ben van Berkel is betett egy családi házat egy normál utcaképbe, nem kísértette meg a sárgavakolat+piroscserép életérzés). Sok ilyet és kitartást az ügyfelek magasabb szintre történő léptetésére.

[re=77532]Tibor[/re]: Tibor. A Graphisoft ECO DEsignerével kapcsolatban milyen visszjelzések vannak? MEnnyire könyíti meg a tervezők munkáját? Gondolom Magyarországon nem okat vásároltak belőle, talán tőlünk nyugatabbra, De kiváncsi lennék.

Tetszetős.

Körültekintően megtervezett kertért kiált, ami elleplezi a szomszédos épületeket. 🙂

[re=77588]epiteszikon[/re]: A visszajelzések jók, mert a tervezés korai szakaszában már látni, „mit csinál a ház”. Még ekkor van lehetőség látni, mi van, ha a tájoláson változtat a tervező, vagy a nyílások, az elosztás, egyszóval az épület kialakítása módosul. Lehet látni az „eredményt” az energiafelhasználást, és ennek alapján már jobb a ház, még az asztalon, jobban megfelel az alacsony energiafelhasználás elvárásainak.
rövidesen írok majd részletesebben róla – archiblog.blog.hu – és a Graphisoft oldalán is vannak részletes információk az elvekről – https://www.graphisoft.hu/termekinfo/ecodesigner/

A terv valóban trendi, hogy mennyire tartós, majd kiderül pár év múlva, az biztos, a forrás érdekes: egy darabka Skandinávia…https://www.dac.no/projects/rhs-rasmussen-villa-saunders/
https://www.saunders.no/work#

Itt még jobban látszik: https://www.greatfu.com/residential-architecture-design/cube-villa-rasmussen-architecture-by-todd-saunders-architect/

[re=77594]Hawaii[/re]: A gyors takarást körbetujázással szokták elérni. Borz alom. Több szomszédunk is. Mezőgazdasági művelés ízű. Remélem egyáltalán nem lesz tuja ültetve, annyi más növény létezik. Ok, az munkásabb megfejtés.

[re=77627]Joy[/re]: bocs, de most nem igazán fogom, miért is fontos az általad belinkelt ház, azon túl, hogy az is passzívház?

Talán egy árnyalatnyi hasonlatosság érezhető a sötét és világos felületek inverz használatával. Talán.

[re=77639]Szabóbácsi[/re]: …ez azért a dominó esetében is fennáll(hat)…
Miklós jól kérdez, igazat adnék neki; ezek az összehasonlítások kismillió ház esetében lehetnek relevánsak, ha a minták és hasonlóságok keresésével töltenénk az időt. Nem itt van a kutya elásva. Lássuk be, az előremutató gondolkodásmód a fontos, és a megvalósult házak. Abból, a példákból jutunk előrébb mindannyian.
Talán. én igy gondolom.
…de igazad van. stílusában van valami, ami emlékeztet(het) arra a házra, de sok keresés után a skandináv és japán építészetben találnánk még hasonló épületeket, de magya rviszonylatban is. a tükrözött, fordított alaprajz azonban mindenképp továbbmutat, mint a hasonlóságkeresés.

https://www.youtube.com/watch?v=_1DjcNXlv9U&NR=1 … A rendszer összeomlik, ha nem fogyasztasz. A rendszer számít rád a fogasztásban. A jó fogyasztó mindig élen jár az új termékek fogyasztásban. A fogyasztás aranyszabálya, hogy kövesd a divatot, mert a divat mondja meg, mikor kell új terméket venned…. Te is kövesd a divatot! Ha nem követed, annak drámai következményei lesznek! Sose feledd: kövesd a divatot, bízzál a márkákban! A fogyasztás jó a környezetnek, mert többet lehet újrahasznosítani!

[re=77638]Koós Miklós[/re]: Egy „eredeti” terv eredetije

[re=77642]Tibor[/re]: Csak megpróbáltam megérteni Joy példáját. Ami nem könnyű, de egy építész törxik a másik megértésére. Azért tippeltem a néminemű hasonlatosságra az említett norvég példával kapcsolatosan 🙂

[re=77647]Joy[/re]: kedves Joy,
azon túl, hogy méltatlanul meggyanúsítasz valakit a plagizálással, azt kell mondjam, hogy nem is igazán értem az összevetést, mert a 2 háznak semmi köze egymáshoz. Nemcsak azért mert a Balázs házán nincs loggia, hanem mert az ő házának dupla tükrözött formája is sokkal szellemesebb az általad bemutatottnál, sőt azt kell mondjam, minden részletében sokkal jobb.
Én Rasmussenék helyében nem villognék azzal a házzal.
Inkább örülni kellene annak, hogy vannak olyan magyar építészek, akik példaértékű házakat képesek tervezni és létrehozni úgy, hogy egyben képesek voltak megugrani a passzívházak kritériumát is. Aki már csak próbálkozott passzívház tervezéssel, az tudja, hogy miről beszélek.

Kedves Miklós, a passzívház szint eléréséért meglengetem a kalapom, és az érdekes formálásért is, csak nem lenne szerencsés, ha ez lenne az etalon. A megrendelő valami modern, lapostetős egyedi megoldást szeretett volna, olyat, ami nincs a szomszédoknak, ez kétségen kívül sikerült elérni. Kérdés, mi van a környezettel, tudniillik a ház ilyen erővel bárhol lehetne, Kaliforniában vagy Izlandon. Örüljünk, hogy nálunk is van ilyen, de nem biztos, hogy ez az a szintugrás, ami kell nekünk. A jó ház három dologtól függ: megrendelő, tervező és hely. A megrendelő és tervező kipipálható, de a hely szellemével adós maradt a ház. Örvendetes viszont, hogy formailag gazdagodott a magyarországi passzívházak palettája, illetve az is bizonyítva lett, hogy lehet tördelt tömegformálással is passzívházat csinálni (nyilván ára volt ennek is). Nekem ugyan nem tetszik a vastag keretes plazma tv-fíling és akváriumépítészet mert modorosnak tartom, de ez nyilván szubjektív. Hiába ferdék a falai, ez is csak dobozépítészet.

Napraforgó utca.

[re=77588]epiteszikon[/re]: NO, ahogy mondtam, kürbejárjuk kicsit, mit tud megoldani, mit tud segíteni az ECO Designer.
Meghívásunk mindenkinek szól, hogy többet tudjanak meg a programról. A segítség gyors visszacsatolás lehetőségével támogatja a megfelelő forma, kialakítás megtalálását.
A meghívás mindenkinek szól, akit ezek a témák érdekelnek:
https://www.cadstudio.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=142&mode=flat&order=1&thold=-1

mondom: körbejárjuk.
🙂

Tisztelt Joy,

ha a „hely” egy kialakult, karakteres városrész, aminek már történelme van, akkor van értelme a hely szellemét emlegetni.
De egy új beépítésű részen, aminek jellegét legfeljebb a magyiterrán és a gipszstukkós villautánzat határozza meg, ott miért is kellene ahhoz alkalmazkodni? Én inkább szelleműzésért kiáltanék…
Amúgy Ön szerint nem lenne szegényebb az építészet, ha Gaudí, Wright, vagy akár Breuer is ragaszkodik a hely szelleméhez?
Azt gondolom van épp elég építész Magyarországon, aki nem képes megújulni, vagy megmutatni az ügyfeleinek, hogy nem csak olyat lehet építeni, mint a szomszédé. Örüljünk annak, hogy van olyan megrendelő és tervező, aki formájában és környezettudatosságban is meghallotta az idők szavát és mert más lenni.

Azért furcsa, hogy ha egy épület tervezője képes elszakadni a hazai ízléstől, akkor biztosan akad olyan, aki azonnal másolással és/vagy a nemzetközi trendek majmolásával vádolja. Az Ön által belinkelt épülethez hasonlót tucatnyit lehet megtalálni a neten, akkor Saunders is plagizált? Az építész tanulmányai, majd munkái során folyamatosan mások terveivel találkozik. A jó építész a nemzetközi trendeket is figyelemmel követi. Ezekből tanul, elraktároz, és ha van egy munkája, akkor ezekre az élményekre építkezik, méghozzá azokra a részletekre, amik az adott stílusra jellemzőek. Zenei példával élve: mindenki ugyanazokat a hangokat használja, de egyes stílusoknak megvan a maga jellegzetessége. Mégsem mondhatjuk, hogy minden jazz zenész az elsőket plagizálja…

Azt hiszem nem véletlen, hogy még mindig fényévekre vagyunk lemaradva a világtól a „contemporary” épületek terén, hiszen az a kevés, ami itthon megépül, még a szakmán belül is mindig megtalálja az ellendrukkereit. Mit várjunk akkor az átlagemberektől? A szomszédnak mediterrán van, akkor nekem is az lesz…

[…] is a korábbi passzívházakhoz képest. Erre már nem lehet olyan címkéket ragasztani, h via koos.hu     If you enjoyed this article, please consider sharing it! […]

Huú.
Nagyon szép a ház tömege, igazi karakter(a legfelső kép magáért beszél.)..az alaprajzot meg mindenki a saját igényi szerint alakítja, ezen kár kötekedni..a bekerülési ktg. viszont kicsit hihetetlennek tűnik-talán ebbe tudnék belekötni…Végre egy olyan ház ami mellett nem lehet „csak úgy” elsétálni..
Gratuláció mind az építtetőnek, mind a tervezőnek…
egy minimál fun….

Most összehordok egy pár rőzsét a máglyámhoz. Mi is a passzívház? Amit a szabvány annak ítél, aminek alig van saját energiafogyasztása, stb. Ha következetesek akarunk lenni akkor egy barlanglakás. Nincs ablak, a hőszigetelés 100 m-es, infiltráció=0. Az animális hő kifűti, nyáron hideg. DE mi a cél? Vajon ebben a példaszerű szép házban nem fognak olajban sütni sohasem, mert akkor kell egy szagelszívó, mondjuk 500 m3/h-val, és akkor lehűl az egész ház. Vagy behorpad, mert rendesen tömítve van. Visszamelegedni meg lassan fog, hiszen alig van fűtés. A 30 m3/h/fő „passzívházas” frisslevegő fejadagra csak az hivatkozik, aki nem tudja mennyi is az. Amikor ruhaszárítás van csurog az ablak, vagy kinyitják? Ezekben az épületben igenis lesz naponta 5 alkalommal „antipasszív” szellőztetés, mert a passzívház spórolós légcseréjétől szag, és dunszt lesz, meg penész. ( Magas lesz a pára, szennyezőanyag és CO2 koncentráció). Egy hagyományos épületben, amin van sok ablak, meg ajtó, létrejön kb. 1..2 x -es légcsere, ami kb. 1000 m3/h és amúgy észre sem vesszük. Kalkulálva van a fűtőberendezés teljesítményénél. A hobbistáknak aranyárért miniatűr légkezelőket gyártanak amiben még hőszivattyú is van, az rendben van, de ne higgye senki, hogy ez valami csoda. Hővisszanyerők évtizedek óta vannak, ezek nélkül ma már nincs szellőzéstechnika, de a hatásfokuk csak a reklámban 90 %. Lakóépületben inkább 40%.
A WC -k igenis szagosak tudnak lenni, ezért ablak kell vagy gépi elszívás, hogy a népszerű ANTSZ-re ne is hivatkozzak. Egyik se igazán „passzív”. Ráadásul a működő WC elszívás ráhúzza a WC-re az egész ház gépi szellőzését, teljesen felborítva annak egyensúlyát. Egy korrekt, kiegyenlített szellőztetőberendezés megépítése viszont egy családiház egyszerű födém és falszerkezeteiben nehezen oldható meg és nagyon drága. Tehát jön a miniatűr szellőzőberendezés miniatűr eredménnyel.
A super hőszigetelések miatt egyre kisebb lesz a faltömeg és a hőtárolóképesség. Viszont igen környezettudatos, hogy a harkályok elhordják, vagy belefészkelnek.
Tehát szerintem gondolkodni kellene gyakorlatiasabb határok felállításán, mert így a célttévesztett ( vagy sportból elkövetett ) spóroláson kívül más nem történik, és ráadásul még nem is igaz.

Kedves Gebe!

Némileg megszólítva érzem magam, így pár szóban hagy reagáljak.

Igen klassz, hogy ilyen hozzászólás is érkezik, hiszen ez is mutatja mekkora feladat országunkban egy új technológia bevezetése oly módon, hogy minden tévhitet még időben el tudjunk oszlatni. Az ügyért lelkesedők és az azzal szemben kétkedők igen széles táborát volt szerencsém az elmúlt 3 évben megismerni. Gyakorlatunk szerint ha ön ennyire ellenzi a passzívház technológiát akkor két dolgot tudunk tiszta szívvel ajánlani.

Amennyiben szeretné (2-3 nap erejéig) lakva kipróbálni amiről írt, úgy erre több lehetőség is kínálkozik alig 100-150km-re a magyar határtól Ausztriában. Amennyiben a családiházzal kapcsolatos elképzelései, lakás használati szokásai merőben eltérnek az ott tapasztalható életminőségtől akkor javaslom egy A+-os kategóriájú, alacsony energiafelhasználású épület megépítését, egy 5-7Kw-os kondenzációs kazánnal pótolva annak csekély hőveszteségét.

Talán az egyetlen amiben nem szerencsés másképpen dönteni az a hővisszanyerős szellőztetés létesítésének kérdése.

A hozzászólásában szereplő adatokkal kapcsolatban ezen fórumon nem tudok érdemben „vitatkozni”. Azok olyan szakmai kérdések, melyekben meggyőződésem, hogy minden a téma iránt elkötelezett szakember szívesen áll rendelkezésére.

[re=78870]Nagy Mihály[/re]:
Azt hiszem félreértett.Kb.10..20 különféle hőigényű kivitelezett épület tapasztalatiból általánosítok. Van hőszivattyús , pelletes, 4 rétegű ablakos, argonos, grafitos szuperhungarocelles, központi szellőzéses stb., sőt ilyenben lakom. Szó sincs róla tehát, hogy ellenezném a passzívház technológiát. Azt ellenzem, hogy ez egy technológia lenne. Ez marketing. Nincs itt tévhit. Hit van valamiben, nem pedig méretezés. Passzívház iránt szakmailag elkötelezett épületgépészhez, vagy épületfizikushoz sajnos még nem volt szerencsém, pedig privátban jó lenne eszmét cserélni.
Mindazonáltal köszönöm barátságos hozzáállását dühöngésemhez.

Tesztelt Gebe!
Valóban a passzívház nem több mint, a már korábban ismert anyagaink tudatosabb és műszakilag sokkal fegyelmezettebb módon történő felhasználása. Ami a technológia szót szerintem indokolja, az a rendszer. Rendszere egy olyan komplex gondolkodásnak, ami kiemeli a hagyományosan tervezett épületeink közül. Hőszigetelés-légtömörség-szellőztetés trió és az ezeket szem előtt tartó, de tájolást-tömegformálást-ajtó/ablak arányt is monitorozó építészeti tervezés eddig nem kapott ilyen hangsúlyt. Persze nevezhetjük ezeket pusztán elveknek is, bár azokat akár még többnek is érezhetnénk mint a technológiát. A eszmecsere javaslatát köszönöm, érdeklődéssel várom és hiszem, hogy talán soha nem volt rá nagyobb szükség mint egy új technológia 🙂 megvitatása során. Kérem katt. a nevemre…

van egy kérdésem, a fa burkolat rögzítése hogyan történt?

Érdekes, azonban kíváncsi volnék, hogy:
1. Hogy is néz ki a fajlagos bekerülési költség a MÉK statisztikai négyzetméter árához?
2. Készült a tervhez részletes energetikai számítás?
3. Volt-e előzetes mérnökár és gazdaságossági számítás? Mennyi időn belül térül meg a befektetés?

A szívem zöld, csak ne szégyelljük már végre, hogy ez a tehetős emberek, és nem a plebs passziója.

Tisztelt Bahorecz Ferenc!

1., Olvassa vissza a hozzászólásokat. Benne van a bekerülési ár: 230.00 Ft/nm. Ez manapság nem nevezhető kiugróan drágának, főleg nem passzívház esetében.
2., Már a cikk címében is benne van, hogy az épület minősített passzívház, ami részletes energetikai számítás nélkül elég nehéz lett volna.
3., Ha valóban zöld a szíve, akkor még indulatból sem nevezheti a passzívház ügyét passziónak!
Lehet, hogy a „plebs” nem engedheti meg magának ezt a négyzetméterárat, viszont az adott a környéken (Buda környéki települések) épülő családi házak döntő többségénél ez a bekerülési ár átlagosnak mondható, magyarul ha lenne igényük a passzívházra, akkor átgondolt tervezéssel ezt meg is engedhetnék maguknak.
Ha valamiért, akkor már csak ezért is fontos ez az épület, mert megmutatja, hogy igenis lehet ilyet is.

[…] Balázs via Koos LikeBe the first to like this […]

Nagy Károly úrnak:
Nem fogalmaztam talán pontosan, félreérthető voltam, elnézést kérek. Én nem az árat firtattam, hanem az árarányokat, ezért legyen itt néhány unalmas adat:
1. 2009-ben egy átlagos családi ház fajlagos költsége 158.000 Ft/m2 (ld. ÉKS-2010 15.o.). Ez fajlagosan 31%-kal olcsóbb mint ez a ház, vagy ha úgy tetszik, ez az épület 45%-kal drágább, mint az ún. átlagos. Lehet, hogy a passzívház építés drágaságát támasztja alá, hogy ez csak a hatodik minősített passzívház? Vajon miért nem a hatezredik?
2. Kérem, vegye figyelembe, hogy az építtetők zömének a havi fizetése kevesebb, mint az említett fajlagos költségek, de ha megkérdeznénk ezeket az embereket, vélhetően ugyanaz a 74%-os igényszint merülne fel, mint a cikk végi szavazati arány, ezért úgy gondolom, hogy a passzív ház építése nem igényszint, hanem pénz kérdése.
3. Energetikai számítás kapcsán – felelős műszaki vezetőként – sajnos sok rossz tapasztalatom van, annak részletességéről, teljeskörűségéről.
4. Nem vagyok indulatos, passzívház kell, ez a jövő útja. Tisztelettel csak azt kérem, hogy ne tagadjuk el, hogy a passzívház építés – ma még – drága, nem széles körben elterjedt, nem mindenki számára érhető el.

Ha ez utóbbit be lehet látni, akkor, vagy ennek ellenére lehet igazán megcsodálni az építtető partnerségét és elismerni a tervező kolléga tehetségét.

Tisztelt Bahorecz Úr!
Az Ön által idézett statisztikai adatot önmagában nem vitatom, a számítási módját is figyelembevéve azonban igen.
Ez a számított bekerülési ár az ország minden táján épült családi házak költsége alapján készült. Azt hiszem nem okozok meglepetést, ha azt mondom, vannak területek, ahol ennél alacsonyabb négyzetméteráron építenek, máshol pedig jóval drágábban. Ez a számítás egyáltalán nem veszi figyelembe a beépített anyagok árát és azt, hogy mondjuk egy szegény vidéken mennyi a munkadíj és egy felkapott környéken mennyiért dolgoznak. Ugyanazt a házat egy szatmári kisfaluban, illetve egy budakörnyéki faluban akár 50% különbséggel építik fel munkadíj tekintetében és az építőanyag árában is simán lehet akár 15-20% különbség is, ha valaki nem jár utána alaposan, vagy rábízza az anyagbeszerzést a kivitelezőre. Arról pedig végképp nem szól a statisztika, hogy maguk a beépített anyagok is lehetnek más színvonalúak.
Csak egyetlen konkrét példa: egy budakörnyéki település új parcellázásán jelenleg 14 ház építése van folyamatban. Ebből 4 épül eladásra, normál Leier, vagy Porotherm falazóblokkból. A maradék tízből, amit saját használatra építenek, 6!!! épül Porotherm Profi falazóblokkból, 2 prokoncept és mindössze 2 normál falazóblokk. Hozzáteszem, még az eladásra épített házakon is legalább 10-14 cm szigetelés van, kettőben talajszondás hőszivattyús rendszerrel! Kizártnak tartom, hogy az országos átlag ez lenne.

Továbbra is fenntartom, hogy _kizárólag_ a budakörnyéki települések új beépítésű területeinek átlagos bekerülési költségeit tekintve, ez a ház inkább átlagosnak mondható, mint drágának. Amiben én az eltérést látom, az az, hogy ezt a pénzt a nagyon sokan nem a(z öko)tudatos tervezésre és építésre, mint inkább más extrákra költik. Ugyanakkor hála égnek egyre többen vannak, akik ha nem is passzív, de ökotudatos házat építtetnek, figyelve a passzív naphasznosításra, megújuló energiák alkalmazására, megfelelő hőszigetelésre.

Ettől még Önnek teljesen igaza van abban, hogy passzívházat építeni drágább, mint hagyományosat, és ezt egyelőre kevesen engedhetik meg maguknak, de mégis sokkal többen, mint azt a statisztika mutatja. Én erre mondom, hogy ha az igény meglenne, akkor lehetne több passzívház. Az igény alatt pedig nem az értem, hogy „de jó lenne”, hanem azt, hogy akár más igényeket háttérbe szorítva, inkább erre költeni ugyanazt a költségvetést.

Üdvözlettel,
Nagy Károly

Uram, köszönöm. Innen lehet továbblépni és azon dolgozni, hogy ha az építtetőnek valódi választási lehetősége van, felhívjuk rá tervezőként, felelős műszaki vezetőként – vagy egyszerűen csak barátként – a környezettudatos építésre.

BaChorecz Ferenc

Tisztelt Bachorecz Úr,

elnézést, hogy elírtam a nevét!

Abszolút egyetértek, ez a felelőssége a szakembereknek, azon belül leginkább az építészeknek.
Kihasználni a lehetőségeket, például a passzív naphasznosításban (vajon hány tervhez készül valódi benapozásvizsgálat?). Elfogulatlanul felhívni a figyelmet arra, hogy melyik technológiának mi az előnye és a hátránya (pl. hőszigetelő képesség vs. hőtartó képesség) Számításokkal megmutatni, hogy vajon mennyi a jelentősége a falazóblokk típusának és vastagságának és mennyi a hőszigetelésnek. Hogy mit ér a legjobb falazat, ha hitvány a nyílászáró, vagy a kivitelezés.
Ugyanilyen fontosnak tartom az épületgépészeti szemléletváltást is. Néhány éve még <=10 cég foglalkozott hőszivattyúval, napelemmel, szélenergiával, napkollektorral. Ma boldog-boldogtalan árulja a jobb esetben néhány éves európai, amerikai, japán, rosszabb esetben azokról koppintott kínai technológiát, szakértelem, méretezési tapasztalat, rendszerszemlélet nélkül, pusztán kufármentalitással. Maximális tisztelet a kivételnek! Ki kell tisztulnia annak a generációnak, amely már hozzáértéssel és elkötelezettséggel tervezi a megújuló energiákra épülő gépészeti rendszereket, hogy az átlagemberek ne a rosszul tervezett rendszerek rossz tapasztalataiból ítéljenek.

Ebben kell mindannyiunknak eszközei, lehetőségei szerint megtenni mindent, hogy 15-20 év múlva az ilyen házakra ne rácsodálkozzunk, hanem ez legyen a természetese!

Üdv,
Nagy Károly

[re=80284]Nagy Károly[/re]:
Tisztelt Károly
Nagyon egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy ezekhez teljesen más engedélyezési és ellenőrzési eljárás kell. Jelenleg a pontos számítások jórészt kimaradnak, helyette van marketing, dizájn építészet és kétes értékű támogatási és minősítő rendszer. Lehet, hogy az az egyik baj, hogy pontosan számolni most senkinek nem érdeke?

[re=80284]Nagy Károly[/re]: „Elfogulatlanul felhívni a figyelmet arra, hogy melyik technológiának mi az előnye és a hátránya (pl. hőszigetelő képesség vs. hőtartó képesség) Számításokkal megmutatni, hogy vajon mennyi a jelentősége a falazóblokk típusának és vastagságának és mennyi a hőszigetelésnek. Hogy mit ér a legjobb falazat, ha hitvány a nyílászáró, vagy a kivitelezés.”

valóban nagy problémára hívja fel a figyelmet. Sajnos az építészek (legalábbis akikkel kapcsolatba kerültem, nem ismerik, vagy ha igen, még soha nem alkalmazták a passzívházak PHPP számítását, amivel ezek a kérdések jórészt könnyen megválaszolhatók. Hogy ez a számítás nemcsak passzív, hanem minden szigetelt háznál jól jönne éppen a költség-haszon miatti építtetői döntéseknél, az már az építészek hiányossága)

másik probléma a kivitelezés ellenőrzése.
A passzívházaknál -ahogy laikusként megítélem, nincs olyan építési elem, amit már 10-20 éve ne kellene ismernie a korral haladó építésznek, kivitelezőnek. Ennek ellenére nehéz olyat találni aki már kivitelezett ilyet és kellően felügyeli a szakik régen is így csináltuk, (de a passzívháznál nem úgy kellene!!!) szemléletét.
Nagyon sokat gondolkodtam, hogy minősíttetsem-e 500-600 eFt-ért az épülő házat, hogy legyen benne valami külső ellenőrzés, de végül úgy döntöttem, hogy a minősítés éppen a kivitelezés hiányosságaira nem ad megoldást, mert a minősítő a tervet, a csomópontokat, a PHPP számítást ugyan átnézi (az építési hatóság erre kíváncsi sem volt) de a kivitelezést nem tudja mert nincs a helyszínen.

Hogy bármilyen hőszivattyú versenyképes-e ma a gázzal, döntse el maga. Nekem nem ért meg plusz 1,5-2 millió befektetést a kondenzációs gázkazánomhoz képest, hogy az évi fűtési költségem 40.000 Ft helyett 32.000 Ft legyen

[re=80290]ph beköltöző[/re]: helyesbítve:
Hogy bármely hőszivattyú versenyképes-e ma a gázzal, az döntse el mindenki maga az adott körülményeket és igényeket és lehetőségeket figyelembe véve.

[re=80290]ph beköltöző[/re]:
Négy ház, négy technológia, négy elrettentő példa 500 méteren belül:

1., Porotherm Profi falazat: ahol nem jött ki egészre a falazóblokk, ott KALAPÁCCSAL beigazítottak néhányat, majd a 2-5 cm-es réseket kitöltötték azzal, ami éppen kéznél volt, ragasztóval, habarccsal, jobb esetben purhabbal. A vakolat úgyis eltakarja. De akkor minek a legdrágább falazóblokk, aminek épp az a lényege, hogy minimális fugával ragasztva, hézagmentes falazatot építsenek?

2., Pro-koncept falazat: a pillért kisméretű téglából falazzák, mert az olcsóbb!!! Ja, biztos ami biztos, azért vágtak rá egy 3 cm-es szigetelést, az illeszkedéseknél úgy 2 cm hézaggal. A födémkoszorút sem sikerült a rendszer elemeiből készíteni, hiszen az drágább, mint a gyalulatlan fenyő, meg egy kis eps (persze kizárólag hézagosan rakva). Minek akkor a pro-koncept rendszer? Az építtetőt nyilván sikerült megvezetni, hiszen ez is, az is beton és műanyag szigetelés.

3., Favázas könnyűszerkezetes falazat: a szigetelést sikerült úgy rögzíteni, hogy 30 cm-t roskadt egy szinten. 3 m szélességben gyakorlatilag ~1 nm-en csak a héj próbálta benntartani a meleget. Ennyit a könnyűszerkezet jó hőszigeteléséről.
Bónusz: az építtető elhitte, hogy a levegőkazán -15 fokban is megtermeli neki a meleget. Nem termelte meg…

4., Zsaluzott beton falazat, 10 cm hőszigeteléssel, átszellőztetett szerelt homlokzattal: a tervező elfelejtett!!! toktoldást tervezni a szigetelés és a burkolat ráfordulásához. Ami még rosszabb, ezt sem az ezért fizetett műszaki ellenőr, sem az ablakgyártók nem vették észre, végül a homlokzatszerelő hívta fel rá az építtető figyelmét.
Bónusz: a hővisszanyerő szellőztetés/fűtés csőrendszere végig falon kívül fut, rákos kinövésként gipszkartonnal eldobozolva. Mert így sikerült betervezni.

A hőszivattyúhoz: természetesen passzívházban nem térül meg az alkalmazása.
Ugyanakkor engedtessék meg annyira idealistának lennem, hogy megjegyezzem:
1., a gáz nem megújuló energiaforrás, korlátos, és támogatás nélkül már ma is megfizethetetlen lenne sokak számára és ez a jövőben még inkább így lesz a növekvő szállítási költségei, illetve a fogyatkozó készletek miatt
2., minden fosszilis tüzelőanyag elégetése szennyezi a környezetet
3., a hőszivattyú jelenleg a legnagyobb jósági fokkal hasznosítja az áram előállítására elhasznált energiahordozókat, legyenek akár fosszilis eredetűek
4., a hőszivattyú az a hőenergia előállítására szolgáló technológia, ami akár tisztán megújuló energiával is üzemeltethető.

Persze ettől még nem éri meg jelenleg, de ha a gázártámogatásra fordított összegből az állam például hőszivattyúk telepítését támogatná, akkor már középtávon is sokkal jobb lenne környezetvédelmi és költségvetési pozícióból nézve is.

Üdv,
Nagy Károly

[re=80294]Nagy Károly[/re]:
az első négy ponthoz nem tudok mit szólni, mert vegyészmérnök vagyok.

A végéhez annyit:
RADIKÁLISAN kevesebb energiát kell felhasználni fűtésre (és közlekedésre is), mellette a passzívan, majd az aktívan napenergiát kell alkalmazni ha megfizethető lesz a napelem, addig, napkollektor melegvízre és akkor MA megtettük azt, amit lehet. (Erre jó többek között pl. a passzívház rendszer)

A gáz-áram vita messze nem ilyen egyszerű, mert:
a villamos energia egy jó részét gázból és rosszabb esetben lignitből állítják elő max 35-50% -os hatásfokkal, amihez még jönnek a elektromos hálózati elosztási nem kicsi veszteségek. Ebből csinál a hőszivattyú átlag háromszoros COP-vel (ha ezt tényleg tudja, és nem kell hozzá valamilyen egyéb fosszilis tartalék fűtés a hideg napokra, amit azért a tisztességesebbek ajánlanak a hőszivattyú mellé). Az én kondenzációs gázkazánom azért alapból tud 100% körüli hatásfokot így a rendszer összehasonlításban már nem olyan rossz, mint elsőre látszik.

A szén-dioxid átlaghőmérséklet növelő hatásában már kicsit bizonytalan vagyok, pl. a középkorban úgy 1200 körül Grönlandon dán parasztok (több évszázadon át!) árpát tudtak termelni ott ahol ma örök fagy van (ennek sok régészeti bizonyítéka van), tehát az akkori átlaghőmérséklet jelentősen magasabb volt, mint a mai.
Nagyobb volt akkor az emberi CO2 kibocsátás?????
Nem.

Ennek ellenére takarékoskodni kell minden energiával, mert a gáz és az olaj tényleg nagyon fogy, a szén pedig erősen környezetszennyező és emiatt drága.

[re=80291]ph beköltöző[/re]: Kizárt hogy olcsóbb legyen ott, ahol van földgáz. A delejt 2/3 részben földgáz és egyéb fosszilis alapanyagok elégetésével nyerik több-kevesebb hatásfokkal. Vannak gázüzemű hőszivattyúk is már. Nem nagy kunszt, a lakókocsikban régóta ismert a pb palackos hűtőszekrény.

[re=80295]ph beköltöző[/re]:
Kérdezni szeretnék (nem kötözködni): A hagyományos családi házhoz azt mondták, hogy 100 m2 felett érdemes kondenzációs kazánt vásárolni. Passzivháznál ez hogy van?
(Valahogy úgy magyarázták, hogy ott kell akkora teljesitmény, hogy a kondenzációs funkció érvényesüljön. Nem tudom, hogy igaz-e, majd valaki megmondja.)

[re=80298]Molnár László[/re]: nem vagyok épületgépész, lehet hogy a szakmabeliek megmosolyognak.
Ha fűteni akarsz, akkor kell egy hőforrás, ami lehet kondenzációs gáz, faelgázosító, vagy talán még vizes vagy levegős hőszivattyú vagy bármi más.

A kondenzációs kazán akkor jó, ha kondenzálódik tényleg a kimenő füstgáz gőz tartalma, ahhoz meg egy hőmérséklet nem szabad átlépni, mert akkor csökken a kondenzáció mértéke, azaz páraként megy el a hő, és ezzel romlik az égés hatásfoka, azaz ugyanahhoz a hőérzet eléréséhez több gázt kell eltüzelni. Ha jól van megtervezve az alacsony hőmérsékletű hőleadó rendszer (pl padló vagy falfűtés) akkor 40 fok alatti előremenő vízhőmérséklettel is be tudod fűteni a házat, akkor biztosan kondenzálódik a füstgáz páratartamának nagy része, eléred az ezzel a technikával elérhető max, hatásfokot. Szvsz ez nem háznagyság függő dolog. Legfeljebb a passzívházhoz jóval kisebb teljesítményű kazán kell, nekem a magyar piacon elérhető legkisebb 12 kW-os van. Ez is bőven sok, mert -15 fokban 2 kW körül van a házam hőveszteségem de a használati melegvíz előállításhoz szükséges a teljesítmény többlet. Nem tudom hogy a 6. minősített passzívháznál ez mekkora érték, de a nagyságrendnek hasonlónak kell lennie. (a félreértések elkerülése végett: én egy másik házba költöztem be nem ebben a cikkben szereplőbe)

[re=80290]ph beköltöző[/re]: Passzívházat építünk, minősítjük, és 100%-ig elégedett vagyunk a döntésünkkel. Kivitelezésben is tud hasznos tanácsot adni.
Lehet, hogy tévedek, de szerintem ma még senkinek nincs itthon akkora gyakorlata, hogy ne tudna profitálni a minősítésből – sem tervezői, sem kivitelezői szinten (nem szeretnék senkit megbántani).

Milyen tanácsokat kaptunk? Többek között olyanokat is, hogy felesleges túlbonyolítani. Ami megtakarítással jár. Olyan tanács is volt, ami terven nem szerepel, de miként kell megcsinálni („kivitelezési praktika”). Illetve több esetben egy megerősítés is nagyon hasznos.

Röviden: Kedves Enikő! Köszönjük.

(írom a fenti sorokat úgy, hogy minősítési döntésünk előtt kb. azonos kétségeink voltak; a terveinkben eléggé bíztunk, a kivitelezőnkben úgyszintén – nem is volt semmi probléma, de annyi „apró” többletet kaptunk, amit hasonló tapasztalat nélkül nem lehet „beletenni” a házba)

[re=80291]ph beköltöző[/re]: mi passzívházba hőszivattyút teszünk, ennek több oka van, Nagy Károly nagyjából összefoglalta négy pontban.
Ötödik pontként: elektromos áramot 5-10 év múlva valószínűleg saját hatáskörben is fogunk tudni kellő mennyiségben előállítani, míg gázt nem. Szeles környéken építkezünk, a napelemek fognak még javulni (legalábbis nagyon remélem). Azaz függetlenedünk a politikától.
Zárójelben hatodik pontként: hűteni is tud.

Drágább? Lehet. Nem térül meg? Lehet. A „jobb”/drágább autók megtérülnek…?

[re=80301]ba[/re]: gratulálok hogy passzívházat építenek és hogy Sariri Baffia Enikő a passzívház minősítőjük.
:
Nekem a passzívház rendszerben éppen a német ésszerűségre való törekvés a nagyon szimpatikus. Ebben erősített meg éppen ennek a hölgynek a saját passzívházában gázkazánnal táplált légfűtés van, pedig ő a minősítések során sokféle passzívház megoldást láthatott, mégis a fentebbi gázos megoldást választotta.

Lásd bővebben:https://www.passzivhaz-magazin.hu/milyen-hazban-lakik-a-passzivhaz-minosito/

Nálam a levegős hőszivattyú lenne csak lehetséges (talajvíz nincs csak szikla) a hőleadó rendszeremet azért úgy alakítottam ki ha 10 év múlva ha durván változna a gáz villamosenergia árarány (amit nagyon kevéssé hiszek) rákapcsolhassak a házra egy pár kilowattos levegős hőszivattyút (akár 35 fokos előremenő vízzel), amit remélem a mai legalább kétmiliós ár negyedéért árulnak majd. Ja és addig kiderül, hogy szükség van-e egyáltalán a nyári hűtésre, amit passzív elemekkel (árnyékolással) és a szellőztető rendszer éjszakai direkt üzemével is el lehet érni.

[re=80298]Molnár László[/re]: Koncenzációs kazán, talán. Ha egyszer elromlik, ami Murphy szerint törvényszerű, a javítása egy nagyságrenddel nagyobb a hagyományosnál. Pont annyi, hogy az addigi megtakarítást elvigye. Baráti szerelő tapasztalata.

[re=80309]sby f. j.[/re]: megkérem charlie-t, hogy nézze meg

[re=80309]sby f. j.[/re]: Ez akkor fordul elő, ha a böngészőben a sütik nincsenek (megfelelően?) engedélyezve, mivel azokban tárolja el ezeket az adatokat a rendszer.

Nem történt valami frissítés, vagy beállítás módosítás?

[re=77485]Sinóros-Szabó Balázs[/re]:

Kedves Balázs! Megkérdezhetem, mekkora volt az építménymagasság előírása? Gratulálok a remek tervekhez!

Kémény van az épületen? A rajzon látom, hogy fel van tüntetve, de a képeken már nem látom 🙂

[re=80522]meregzsakk[/re]:
4,5m volt az építménymagasság, ha jól emlékszem. Kémény nincs, az egy 110-es csatorna az emeleti WC-ből.

[re=80539]Sinóros-Szabó Balázs[/re]:

T. Sinóros-Szabó Balázs!

Lehet bármit tudni az épület téli rezsijeirôl?

Köszönettel.

Ha érdekel valakit, szerepel a 2012/1-es Szép Házak magazin 30-37. oldalán.