Figyelmükbe szeretnénk ajánlani az ország legkisebb városában, Pálházán, a régi romos, régóta használaton kívül álló „malom” épület átalakítását és felújítását.

Az épület az 1800-as évek végén a füzérradványi gróf. Károlyi család építtette. A történelem viharában többszöri tulajdonosváltás után 2008-ban Pálháza Város Önkormányzata tulajdonába került. A felújított épület újjászületve vállalkozók házaként funkcionál. A beruházás 2010. augusztusában befejeződött. Irodánk készítette az átalakítás és felújítás terveit. A beruházás a maga nemében példaértékű, mivel információnk szerint ilyen régi „malom” épület ilyen funkcióval még nem állítottak helyre az országban.

Pálháza, Magyarország legkisebb városa a festői Zemplénben található. A település központjában állt évek óta használaton kívül romos állapotban, az egykor szebb napokat megélt „Malom” épület. Az épületet az 1800-as évek végén a füzérradványi gróf. Károlyi család építtette. A történelem viharában többszöri tulajdonosváltás után került 2008-ban Pálháza Város Önkormányzatának tulajdonába. Az Önkormányzat célja volt a régi malom épületet pályázati forrás segítségével felújítani, illetve átalakítani úgy, hogy az kezdő vállalkozások számára helyet biztosító „inkubátor ház”-ként funkcionálhasson a felújítás után.

A település „szövetében” az épület nem az un.”fővonalban” helyezkedik el a főutca mellett, hanem attól mintegy 15-20 m-es távolságban visszahúzódottan várt sorsának beteljesülésére. Pusztított benne tűzvész, tetőszerkezete megrongálódott, beázott, viharok tépázták, de mindezek ellenére még büszkén állt, hirdetve letűnt korok emlékét.

A település és a környék életében egykor meghatározó szerepet játszó malom épület környezetét az idők során sűrűn beépítették. Jelenleg lakóházak és szolgáltató épületek közé ékelődve áll régi helyén, immár felújított állapotban új köntösbe öltöztetve.

Több évtizede felmerülő lakossági igényt elégített ki Pálháza Város Önkormányzata azáltal, hogy ezt a méltánytalanul elhanyagolt épületet pályázati forrás segítségével felújíthatta.

Az épület hasznos alapterülete három szinten mintegy 633 m2, melyben helyet kaphatott gyógynövény és biobolt, kerékpárkölcsönző, cipészet, totózó, kiadványszerkesztő, számítástechnikai szaküzlet, ruházati bolt, fodrászat és kozmetikai üzlet, valamint egy konferenciaterem is melyhez fedett terasz kapcsolódik, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre.

Az épület helyi védelem alatt áll, így az előzetes egyeztetések értelmében a felújítást úgy kellett megtervezni, hogy az tömegképzésében, homlokzati kialakításában régi fényét mutassa, funkcionálisan fontos középület lehessen, összességében pedig jelentős pálházai középületté nemesedjen.

Az épület jellegzetessége a karakteres tömegalakítás, és az épület „funkciójára” utaló homlokzat. A tervezői gondolkodás fő vonala az volt, hogy a régi épületet úgy alakítsuk át a jelenkor és az új funkció igényeinek megfelelően, hogy az átalakítás során az épület karaktere a lehető legkisebb mértékben változzon, az épület az új részekkel harmonikus egységet alkosson. Nagy hangsúlyt fektettünk a tervezés során a természetes anyagok használatára, így mind a homlokzaton, mind a belső terekben egyaránt megjelenik a fa és a terméskő.

A felújítás előtt részletes felmérések készültek az épületről, így homlokzati díszeiről és a látszó szarufavégekről is egyaránt, melyeket újraépítettek a kivitelezés során. Az épület homlokzatán karakteresen megjelenő tégladíszeket helyreállították, illetve újra építették, a látszó szarufavégeket gondosan megmunkálták, valamint új terméskő lábazatburkolat készült.

A földszintes hátsó traktus megjelenése ha lehet még hangsúlyosabb lett azáltal, hogy a konferenciaterem egysége mögé síkban visszaléptettük a kiszolgáló egység és a toldalékként épült terasz homlokzati síkját.

Alaprajzilag két jól elkülöníthető részre osztható. A három szintes nagyobb épülettömegben helyezkednek el a bérelhető irodaegységek, és a vertikális közlekedést biztosító lépcsőház a liftaknával.

A földszintes kisebb, alárendelt épülettömegben kapott helyet a konferenciaterem, az azt kiszolgáló raktár és teakonyha, valamint a vizesblokkok egy része.

Az épület főbejárata a régi helyén lett kialakítva a K-i oldalon, így a későbbiekben jól együtt dolgozhat majd a Dózsa Gy. utcával, mely lakóútként funkcionál, illetve a főutcával és a két utcát összekötő közterülettel, melynek hosszabb távon köztér szerepet szántak az épület felújítása után.

A jó használhatóság egyik alapvető feltételeként mintegy 30 férőhelyes parkoló biztosítja a bérlők és ügyfeleik parkolási lehetőségét.

Az eredetileg fsz + emelet + tetőtér kialakítású fő épületszárny sérült , menthetetlen fa födémei illetve tartóoszlopai helyett a régi osztással megegyező helyeken új vb oszlopokra bennmaradó zsaluzatként új látszó fafödém készült amely a régi födém hangulatát idézi. A főépülethez kapcsolódó nagy belmagasságú konferencia terem ácsszerkezete az eredeti fedélszék mása.

A meglévő épület nagyméretű téglákból falazott teherhordó szerkezetű. Az ácsszerkezetű magas tető alatt látszógerendás fafödémek voltak. A teherhordó falak, kisebb változtatásokkal megmaradtak, a romos hátsó szárny esetén a falak egy részét el kellett bontani. Az elbontott belső fa pillérváz helyén új, vasbeton szerkezetű pillérváz készült. A nagymértékben rongálódott meglévő tetőszerkezetet teljesen el kellett bontani, helyette az eredeti tetőidommal megegyező formájú és hajlásszögű, vb pillérekkel acél gerendákkal gyámolított fa tetőszerkezet készült. Az új ácsszerkezetű fedélszék részben a megmaradó homlokzati falakra készített vasbeton koszorúra, részben az új vasbeton pillérekre támaszkodik.

A beruházás kezdetén világossá vált, hogy az épület üzemeltetésére is nagy figyelmet kell fordítani. Az épület fűtését a tetőtéri gépészeti helyiségben elhelyezett korszerű kondenzációs gázkazán biztosítja, a helyiségek fűtése egyedileg szabályozható. A melegvíz ellátásról napkollektoros rendszer gondoskodik szükség esetén a gázkazán rásegítésével. Az épületbe egy akadálymentesen használható lift került beépítésre. A bérlemények egyedileg mért villamos energia ellátással, valamint internet hozzáféréssel rendelkeznek.

Ebben a „Malom”-ban őrölték eleink a búzát és innen szállították az életet adó kenyér alapanyagát a lisztet. Most új funkciójában is a helyi vállalkozások kenyerét biztosítja azáltal, hogy „inkubátorház”-ként helyet ad a helyi kisvállalkozóknak, melyek falai között erősödhetnek, működhetnek.

Generál tervező: Virtual Építész Stúdió Kft, Sátoraljaújhely www.ves.hu
Építész tervezők: Tóth László és Gál Károly
Építész munkatárs: Urbanovics Bernadett
Szakági tervezők: Suhajda Péter (statikus)
Oreskó Gábor (gépész tervező)
Münnich Gábor (elektromos tervező)
Generál kivitelező: Épszer Zrt, Sárospatak
További képek: https://picasaweb.google.com/101612967283695529968/INKUBATORHAZ#
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=K6avRFUjfEg

szöveg és fotó: Tóth László és Gál Károly