Emberek a gát alatt
A legfrissebb hírek szerint kitelepítik Kolontár teljes lakosságát és erre készülnek Devecserben is. Az egész ország rettegve figyeli, mi fog történni? Itt már régóta nem az a legfontosabb, hogy miképpen lehet a házakat újra lakhatóvá tenni, hanem, hogy ezek a tárolók miféle rejtett bombaként vannak jelen a közvetlen környezetünkben?
Kevés olyan fotó készült a tragédia helyszínéről, amely normál szemmagasságból mutatja a gátat, ezért számomra az embereket és otthonaikat ért tragédián túlmenően a fenti fotó okozta a legnagyobb megdöbbenést (a fotó forrása Big Picture). A sík területen magasodik ez a cca. 30 m magas, mesterségesen létrehozott kvázi tó, tele súlyosan mérgező anyaggal, ami képes falvakat elönteni méteres árhullámmal. Hiába 60 m széles a gát alja, akkor is olyan tömeg magasodik fölénk, ami nehezen felfogható. Ez nem egy völgyzáró gát, ahol visszaduzzasztják a vizet, hanem ez egy sík terület, ahol minden irányba ki tud folyni, ha tragédia történik. Az hogy pont a sarka ment tönkre, talán még magyarázható is azzal, hogy erőtanilag a sarkak a leggyengébb pontok (lásd a hajókon, repülőkön mindig kerekített sarkú vagy kör alakú ablakok találhatóak).
E fölénk tornyosuló gátak már önmagukban is borzasztóan hangzanak. Hasonló tározók találhatóak a Duna mellett szinte közvetlenül, ezért az ott élők – ha korábban még nem is, de – most egészen biztosan végiggondolják, hogy mi mellett is élnek?
Animációk a lehetséges tragédiákról:
https://index.hu/belfold/2010/10/08/modelleztek_a_tobbi_zagytarozot/
Kik lehettek azok, akik úgy gondolták, hogy egy falu és egy (kis)város és a Duna közvetlen közelébe ilyen veszélyes anyagokat befogadó tározók épülhetnek? A tervezéskor nyilván senki sem gondolt arra, hogy mi történik egy gátszakadáskor? Márpedig ha ebben közönséges vizet tárolnak, az önmagában is árvizi helyzetet teremthet, ha baj van, nem is szólva egy ilyen vörös borzalomról.
A fenti animációkat elnézve, ezek után nyugodtan térhet majd mindenki nyugovóra azokon a településeken (pl. Mosonmagyaróvár délnyugati részén), ahol a közvetlen közelükben emelkedik egy ehhez hasonló gátrendszer? Mit tegyenek, költözzenek el, hiszen kinek lehet majd hinni, ha azt mondja biztonságos? Évtizedekig ezt mondták. Eladni a házat? No de ki fog megvenni egy házat egy ilyen tároló mellett?
A másik a gát anyaga. A híradások szerint kohósalakból építették, ennek nyilván voltak praktikussági és költségkímélő aspektusai is, hiszen így meg lehetett szabadulni a keletkezett nagy mennyiségű kohósalaktól is. Az eltört gátról készült közeli fotókon jól látszik, hogy a gát keresztmetszete valamiféle összecementálódott, viszonylag homogén anyag, közel sem olyan, mint egy földből készült gát. Ennek ellenére a szilárdsági tulajdonságai lehetnek rosszak, vagy akár időben változóak. Hány olyan építőanyagot használtunk évtizedeken keresztül, amiről aztán később kiderült, veszélyes anyagú vagy szilárdsági problémák jelentkezhetnek? Bauxitbeton, azbeszt, gázbeton….stb.
A most folyó vizsgálat nyilván nem csak a fentieket fogja vizsgálni, hanem az egésszel összefüggő alapozási, talajmechanikai kérdéseket is, mert a tragédiát okozhatta pl. süllyedés is, akár a csurgalékvizek, akár más miatt.
A történet valahol itt kezdődik.
Tegnapelőtt és azelőtt mindenkit megnyugtattak, hogy nem kell félni, nem lesz újabb árhullám, a tározó biztonságos. Tegnap viszont elrendelték Kolontár kitelepítést (és esetleg Devecsert is), mondván nem biztonságos(ak). Ebből is látszik, hogy a kérdés eldöntése sokkalta összetettebb, mintsem azt lehessen mondani egy időszakonkénti (felületes) vizsgálat elégséges volt. Mindezideig.
Az én véleményem szerint itt nagy valószínűséggel nem EGY valami (valaki) okozhatta a tragédiát, hanem több kedvezőtlen tényező (mulasztás) egyidejüsége. Természetesen ez nem csökkenti a tulajdonos és az ellenőrzést végző hatóság(ok) felelősségét.
[poll id=”41″]
Kapcsolódó cikkek:
- https://vorosiszap.bm.hu/
- https://www.boston.com/bigpicture/2010/10/a_flood_of_toxic_sludge.html
- https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6siszap
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajkai_v%C3%B6r%C3%B6siszap-katasztr%C3%B3fa
- https://www.mal.hu/Engine.aspx
- https://kdtktvf.zoldhatosag.hu/
- https://www.nol.hu/lap/mo/20100624-bubos_banka_korbol_a_zoldhatosag_elere
- https://index.hu/belfold/2010/10/06/illes_volt_titkara_all_a_tarozot_vizsgalo_felugylet_elen/
- https://index.hu/kulfold/2010/10/06/isten_esojet_okoltak_a_katasztrofaert/
- https://mta.hu/cikkek/a-vorosiszap-szennyezes-hatasai-125707
Ha segíteni akarsz, támogasd a károsultakat pl. az 1749 hívásával vagy más módon, pl. közvetlen utalással, a Magyar Vöröskereszt gyűjtést szervez a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére
Számlaszám: K&H Bank 10405004-00026547-00000000
közlemény: „ISZAP”
IBAN szám: HU37 1040 5004 0002 6547 0000 0000
SWIFT: OKHBHUHB
https://www.youtube.com/watch?v=DNf2Qk3J05c
Hozzászólások (3): megnézem
attila
2010. október 9. szombat 14:55
lehet, hogy butaságot kérdezek, de miért nem lehet ásott tározokat kialakítani? tudom, hogy oriási mennyiségű föld keletkezne, amivel nincs mit kezdeni (talán elhagyott bányákat feltölteni), de akkor kizárt lenne a gátszakadás. A talaj-szigetelési munkák ugyanazok maradnának. A különbség csak a tetemes földmunka és a földmennyiség további felhasználása. De ha a biztonság mindenekelőtt, akkor ezek nem lehetnek szempontok.
Dénespapa
2010. október 18. hétfő 18:28
attila hozzászólásához:Nem lenne jó elhagyott bányákat ezzel tömedékelni.Bezárás előtt,ha gépek,szállítóberendezések lenn is maradtak,a közlőt és minden olajat tartalmazó dolgot felszinre kellett hozni a TALAJ(KARSZT)VÍZ védelme miatt.Pedig az nem vörösiszap… Ismereteim szerint elhagyott külfejtéseknél is (amint leáll a vízkiemelés) megjelenik a talajvíz. (bányatavak) Ez is hazárdjáték lenne.
B. András
2013. június 20. csütörtök 11:07
Az a probléma,hogy a tervezés elött elkellett volna késziteni a TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNYT,melyből rögtön kiderül,hogy a talajrétegződés a folyómeder felé haladva a hordaléklerakódás miatt lazább szerkezetü és az árterében pedig a homokréteg vastagság sokkal nagyobb.Ebből adódoan a nagyobb esőzés hatására ez a laza szerkezett feltöltödik vízzel és szinte egy csúszos sártengeré válik,amely nem tud ellenállni semilyen terhelésnek.Biztos,hogy a tervezésnél nagy hibát követtek el,ha a folyó felé eső szakaszon a gát alapját nem sülyesztették bele a teherbíró talajszintbe.És arra is kiváncsi lennék,hogy az ENGEDÉLY kiadásakor meghatárorták-e gát szerkezetét és a megengedett terhelhetőségi szintet.A TULAJDONOSNAK gondoskodni kell a VÉDŐGÁTAK VIZSGÁLATÁRÓL és a REKULTIVÁCIÓRA külön PÉNZALAPOT kell létrehozni még a TERMELÉS időszakában a helyreállítási munkálatokra.ELPRIVATIZÁLTÁK a hasznot FELELÖSSÉG NÉLKÜL!!!És ilyenkor jön a TRGÉDIA bekövetkezésekor,hogy a HATÓSÁGI FELELŐSÖK majd egymásramutogatva kijelenthetik,hogy neki NEM VOLT ILLETÉKESSÉGE és HATÁSKÖRE és majd a FELETTES HATÓSÁGOK és IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS tudomásulveszi,hogy akik ÉLETÜKET- és MINDENÜKET ELVESZITETTEK a hiányos HATÓSÁGI munka eredményeként a KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGÜ BANKOKON és BIZTOSÍTOK ÉRDEKINEK SÉRELME miatt akár ÁLLAMCSŐDHÖZ IS VEZETHET.Ugyanez vonatkozik a DUNA ártérre épitkezők esetére is,hogy azokon a helyeken ahol a gát alapja nincs a TERHELHETŐ ALTALAJ besülyesztve ott homokzsák magasítással nem lehet megoldani az ÁRVÍZVÉDELMET!!!És minden árvíznél az ár után az ÁRTERÜLETRE ÉPÍTKEZŐKNEK az összegyüjtött ADOMÁNYOKBÓL jön az OSZTOGATÁS,de ha az ár elviszi a házát UGYANODA FOG ÉPÍTKEZNI,mert nincs olyan HATÓSÁG aki MEGTILTANÁ ,hogy az ÉPÍTKEZÉSRE NEM VEHETŐ IGÉNYBE!!!És minden ár esetén az egész ország összefogása szükséges a metéshez,mert még mindig a „VÍZ AZ ÚR”.KÖSZÖNET AZ ÖSSZEFOGÁSÉRT ÉS A HÖSIES MUNKÁÉRT!!!