Regisztráció/Belépés

további cikkek

Andrási Zsolt
2010. szeptember 5. vasárnap

Hazajáró | Salgó vára

Somoskőről visszatérve az úton balra fordulva egy másik zsákfaluba juthatunk, Salgóbányára. A hegyek között vezető néhány kilométeres szerpentin után a völgyben elénk tárul a falu és a vár látképe, amely uralja a völgyet. A várhoz vezető úton jól ki van táblázva, a végén egy elég tágas parkoló található.  Innen vezet az út a pár száz méterre lévő várromhoz, amely a Medves-fennsík 625 méteres kiemelkedésére épült a tatárjárás után (1241-42).

Olvassák Andrási Zsolt barátomat, a Hazajáró vendégbloggerét:

De miért rom? Értelmszerűen, ha Nógrád, akkor megemlíthetjük a Kacsics-családot, akik a környék urai voltak, aztán Csák Mátét ugyebár, akinek előbbiek behódoltak, aztán Anjou Károly mindent vitt ugyebár…

1544-ben a törökök furfanggal foglalták el, méghozzá úgy, hogy a szomszédos Boszorkánykőre felvontattak egy “ágyúnak látszó” tárgyat. A vár védői reggel erre a látványra ébredtek és a törökök követeinek első próbálkozására megadták magukat. Amikor levonultak a várból, akkor látták, hogy az ágyúnak látszó tárgy egy nagy fatörzs volt kerekeken, úgyhogy elég könnyen adták magukat.

1593-ig tartott a török uralom, amikor is a királyi sereg felvonult ellene. Az ágyúkkal gyakorlatilag rommá lőtték a várat, így a törökök feladták. A bevonuló katonaság a maradékokat is megsemmisítette, úgyhogy majdnem 400 évre az enyészet vette át a terepet, az 1980-as években a restaurálás mentette meg a teljes megsemmisüléstől.

A romhoz erdei út vezet, elvileg valamilyen kijelölt kerékpáros túraútvonal is ott vezet, bár bringással nem találkoztunk. Kellemesen elérhető útvonal csak a legvégén válik meredekké. A vár rom. Se belépőjegy, se semmi – ezt nem is ragoznám, megtettem korábban.

A külső várból egy lépcsőn lehet feljutni a várba, a toronyba illetve a belső vár teraszára. A torony, amely korábban lakótorony volt, amelyet 1938-ban turisztikai célzattal kilátóvá alakítottak. A kilátás pazar. Észak felé Somoskő látványa uralkodik, a szomszéd vár, lenyűgöző, hogy ilyen közel vannak egymáshoz.

Olvassák tovább a lenti fotóra való kattintással!

Amint azt már bizonyára észrevették nem csak a szakmai anyagok írásába vontam be külső szerzőket, hanem Andrási Zsolt barátomat is megkértem, hogy a Hazajáró sorozatunkhoz ő is készítsen fotósorozatokat vagy engedjen át a kész összeállításaiból. Az együttműködésünk látható és kereshető bizonyítéka a Zsolt által összeállított Hazajáró térkép, amely a Google Maps szokásos lehetőségeit igyekszik kihasználni. Kattintsanak a térkép alatti linkre és nem csak nagyobb méretben fogják látni, hanem a bal oldalon megnézhetik a különféle színek jelentését is.


Hazajáró projekt nagyobb térképen való megjelenítése

Jó böngészést a fotósorozatok között!

Hozzászólások (2): megnézem

  • stuksza

    2010. szeptember 5. vasárnap 09:30

    #73394

    Petőfi is járt Somoskőn, a Salgó várnál és ez ihlette Salgó című versét.
    Petőfi Sándor 1845 nyarán felvidéki barangolásai során látogatott el Somoskő és Salgó vidékére. Az „Úti jegyzetek”-ből kiderül, hogy az emlékezetes kirándulásra Vecseklőről kora reggel indult el barátaival és a Medvesen keresztül jutottak el Somoskőre, majd a „gyönyörű kövekből épült vár” és az „idilli” hangulatú település megcsodálása után vezetőt fogadva mentek át az egy óra járásnyira lévő Salgóra. A költő emlékét őrző hálás utókor az Eresztvény és Somoskő-Magyar-bánya közötti egykori vasúti pálya kényelmes sétával bejárható nyomvonalát Petőfi sétánynak nevezte el.

    SALGÓ

    Nógrád s Gömör közt hosszan nyúlik el
    A Mátra egyik erdőséges ága,
    Miként sörényes, elfáradt oroszlán,
    Nézvén sötéten messze tájakig.
    E hegytetői kősziklára ül
    Borús napokban a pihenni vágyó
    Terhes felhőknek vándor serege;
    Ez a műhely, hol a komor kovács,
    A dörgedelmes égiháború
    Készítni szokta a villámokat,
    Haragvó isten égő nyilait.
    Itt állt Salgóvár, mint egy óriás,
    Ki az egekre nyujtja vakmerő
    Kezét, hogy onnan csillagot raboljon;
    Itt állt Salgó… az éghez oly közel,
    És benne mégis a pokol tanyázott.
    A századoknak döntő lábai
    Elgázolák rég e vár tornyait.
    Belőlök egy-két csonka fal maradt, mely
    Szomorkodással tölti idejét,
    Mint aki lármás ifjuság után
    Éltét megunva remetéskedik.
    Fölmentem a hegy sziklatetejére
    S letelepedtem a romok fölött.
    Verőfényes nap volt, tekintetem,
    Nem lelve gátot, mérföldekre szállt,
    Mint börtönéből megszökött madár,
    S vigan köszönté a kék messzeséget,
    Hol a faluknak tornyán, a mezőknek
    Juhnyájain s a patakok vizén
    S mindemhol a nap fénye tündökölt.
    De lelkemet nem ily képek körözték,
    Nem ily vidámak; lelkemet homályos
    Látkörbe vitte a komoly merengés,
    Holott körűle kétes ködruhában
    Mogorva árnyak lengtek, a kihalt
    Sötét középkor véres napjai.

  • Nagy Szabolcs

    2010. szeptember 5. vasárnap 21:50

    #73412

    Nagyon szeretem a környéket, ideális kirándulóterep. Némi elfogultság is van bennem, mivel időközben háztulajdonos is lettem. Mint régi olvasónak, hátha megengedi a gazda, hogy közzétegyem az alábbi linkeket. 🙂 A https://www.ronafalu.hu és a https://www.hollofeszek.hu oldalon vannak fotógalériák a környékről, gyertek, nézzétek meg.

HÁZ-TERV
Hazajáró | Tisza-tó 1. rész

Idén nyáron már a második alkalommal jártunk a Tisza-tavon, Tiszafüreden nyaraltunk egy hétig. Idén is annyira jól éreztük magunkat, hogy eldöntöttük, ebből bizony rendszer csinálunk. Megyünk jövőre is. A tó tiszafüredi része abszolút vadregényes, keresztül kasul be lehet járni, leginkább kajakkal és motorcsónakkal. A motorcsónak bérlés kb úgy zajlik, hogy „melyikkel akarnak menni? Ha visszajöttek, […]

Hazajáró | Tisza-tó 1. rész
2017. november 26. vasárnap
HÁZ-TERV
Hazajáró | a sarródi Kócsagvár

„…Az egykori, a Fertő tó összezsugorodása következtében megszűnt révátkelő helyén áll az 1993-ban épített Kócsagvár. Tervezői a Makovecz Imre neve által fémjelzett organikus építészet követői, a hegykői születésű Zámbó Terézia és férje, Koller József. Nevét a helyi madárvilág egyik jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta, a madár alakja a díszes bejárati kapun is megjelenik. A kócsag a természetvédelem […]

Hazajáró | a sarródi Kócsagvár
2017. augusztus 21. hétfő

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább