Körülbelül

Terveztem Pest szélére egy nagyméretű, földszintes családi házat kb. 300 m2 alapterülettel, a kissé lejtős terepet figyelembe véve eltolt szintekkel. Az épület vidéki kúria megjelenésű, bontott, tetőformával, árkádokkal, kis toronnyal. Tehát a földszintes jelleg ellenére, nem egyszerű kialakítással.

Felhívtak, hogy legyek szíves kimenni, mert valami nem stimmel a szintekkel. Mivel pár napja még az alapgödör méretével kapcsolatosan beszélgettünk telefonon, azt hittem, kiásták az alapot, és bebetonozás előtt találtak valami eltérést. Hát az alap már be volt betonozva. Megkérdeztem a kőműves vállalkozót, hogy hol a nulla szint, amihez a kitűzés történt. A kőműves úr, körbenézett, toporgott egy kicsit, aztán lépett kettőt, ráállt egy kisebb földkupacra a telek középső részén és azt elégedetten azt mondta:

– Körülbelül itt a nulla pont.

A nagy szél

Födém vasalás ellenőrzésére mentem ki, egy családi háznál. Mivel második alkalommal sem sikerült az erkély vasalását megfelelően kialakítani (ellenlemez, hőhídmentes kialakítás, stb.), gondoltam, segítek, hátha a rajzból könnyebben látja a kőműves, hogy mit szeretnék. Rajzoltam egy csomópontot és egy vasalási részletet. Az építtető kivitte az építkezésre, majd két nap múlva szólt, hogy elkészült végre a vasalás.
Megbeszélt időpontban az építtető is jött, mert szerette volna, ha haladhatnak tovább.  Az idős, nagy, darab kőműves bácsi komótosan dolgozgatott kint. Mindhárman felmásztunk a födémre, de már távolról láttam, hogy nem a rajzaim szerint készült el a vasalás, hanem csak, úgy ahogy szokta. Építtető megkérdezte a kőműves bácsit:

– Jenő bácsi miért nem a rajz szerint csinálta?

Váll vonogatás, volt a válasz. Építtető ismét próbálkozott, most már kicsit kétségbeesettebben:

– Jenő bácsi, hát hol van a rajz?
– Elfújta a szél. – jött a válasz.
– És nem ment utána Jenő bácsi?
– Hát, nem értem utól.

Kerekes kút

Tervezési feladat megbeszélését egy családdal kint a telken folytattuk, mert a szomszédos épületek és a tájolás miatt kicsit  problémásnak ígérkezett az épület elhelyezése. Már jó ideje beszélgettünk latolgattuk a lehetőségeket, mentünk jobbra-balra a telken. Jó hangulatban, barátságos beszélgetés közben nézegettük, hogy hova helyezhetnénk el úgy az épületet, hogy minden szempontnak, vagy legalább is majdnem mindennek megfeleljen, mikor a családfő megszólalt:

– Hát igen, ezen az oldalon lenne a legjobb helye a háznak, de hát itt van a kerekes kút is, azzal mit tegyünk?
– Majd arrébb toljuk. – válaszolta a párom kaján mosollyal.

Az építtető bólintott, és folytatta tovább a beszélgetést. Kb. 10 perc után hirtelen megállt, látszott rajta, hogy nagyon gondolkodik, majd feltette a nagy kérdést:

– És hogyan toljuk arrébb a kerekes kutat?

A kedvencem

Födém vasalás ellenőrzésére megyek ki az építkezésre. A kőművestől megkérdezem, hogy hol a létra?

– Miért kell a létra? A mérnök asszony fel akar menni?- csodálkozik a kőműves.

Fogalomzavar

Építtető előadja, hogy a meglévő tároló épületét fel szeretné újítani, megkérdezi kell-e rá építési engedély?

Ilyenkor mindig meg szoktam kérdezni:

– Mit ért felújítás alatt?
– Hát lebontom, és újra felépítem. Ugyanoda és ugyanakkora lesz. Na, jó lehet, hogy kicsit nagyobb. De csak kicsit!

Saját telek

Kezdő tervezőként megkeresett egy házaspár, hogy régóta nyaraló telekként használt ingatlanjukra tervezzek egy családi házat. Megnéztük a telket, mely szépen megművelt, karbantartott terület volt végében egy kis faházzal. Körbe kerítve, villany, víz bevezetve. Pár hónap után kialakult az épület, elkészült a terv, jöttek aláírni, és hoztak egy tulajdoni lapot, a már előzetesen megkért térképmásolat mellé.

Beszélgettünk, nézegettük az iratokat, a férj mutogatta a telket, mesélgetett a szomszédokról, mikor feltűnt, hogy nem arra a telekre mutogat, amire a helyrajzi szám szól. Finoman felhívtam a figyelmét a tévedésére. Nézegette, nézegette, majd azt mondta:

– Nem, nem az telkem, hanem ez. – és mutatja a kettővel távolabbi telket.

Mindenki egyszerre kezdett beszélni, egymás kezéből szedtük ki a papírokat. Miután kicsit megnyugodtunk, építtetőim átgondolták a történetet és elmesélték:

– Annak idején, kb. 11 éve ezen a környéken még nem volt semmi, csak egy füves bokros terület, ezt parcellázták fel. A vásárláskor az ügyvéd úr kijött velünk és a sok kis cövek közül rámutatott 2 db-ra, hogy ezek közötti rész a mi telkünk. Körbekerítettük, beültettük, műveltük. A mérnöknő által mutatott telek üres, azt használja a környék szemét lerakónak.

– Nem érdeklődött senki a telekkel kapcsolatban?- kérdeztem
– Nem, senki. – volt a válasz.

Hát az építési engedély kérelem nem került beadásra, mivel a saját tulajdonnak hit, telek nem volt az építtetőké. De egy elbirtoklási per után lett még egy telkük.

Kedves Kollégák, Építtetők, Építkezők, bizonyára Önöknek is vannak kedves történeteik a tervezésről, építkezésről, kérem osszák meg velünk!