Tervbemutató | az elkészült félnyeregtetős ház
Ritkaság, hogy egy Tervkritikára beküldött terv másodszor is visszakerüljön, de az még inkább, hogy a ház elkészültekor lássuk a végeredményt is. Ez a terv 2x is járt itt, legutóbb a Tervkritika | félnyeregtetős ház Erdélyben címmel. Tegnap levelet kaptam:
Tisztelt Koos Miklós!
2009-ben elküldtem a ház tervrajzát a terv kritika rovatba, és aztán a kritikák alapján meg a tervező ötletei alapján enyhén változott az arculata a háznak. A belső elrendezés ugyanaz maradt annyi változással, hogy a két fiú szobájában galériákat alakítottunk ki ott vannak az ágyaik a fiúknak. Úgy gondoltam beküldöm a kész ház egy pár fotóját.
Tisztelettel, BT
Legfelül látszik az első változat, itt alul a továbbfejlesztett terv és alatta az elkészült épület fotói. Ez ugyan nem tervkritika, hanem már csak egy bemutató, azért azt nem állom meg megjegyezni, hogy a kezdeti, kifejezetten nagyvonalú elképzelés miképpen közelített a realitáshoz és a mindennapokhoz, elveszítve számos remek részletét, viszont megnyerve a használhatóságot és a racionalitást.
Bizonyára lehetne számos kritikával illetni az elkészült épületet, de sajnos tudom, hogy a tervezési folyamat elejétől a végleges átadásig mi zajlik le. Végül pedig azt se tévesszük szem elől, hogy NEM NEKÜNK, olvasóknak, hanem a bentlakóknak kell hogy elsősorban tetsszen, ők legyenek vele megelégedve, ők érezzék magukat jól az általuk megálmodott házban!
Még egyszer köszönöm, hogy megosztotta velünk a házuk megszületésének részleteit!
Hozzászólások (9): megnézem
Rezsnyák Péter építész
2010. augusztus 23. hétfő 09:05
Örömmel tölt el , hogy egy épület a gondolattól a megvalósulásig eljutott! Végül is ez a cél. Amit én nagyon hiányoltam a megvalósult ééületről, az a bátor színezés. Az a jó kis borvörös szín nekem nagyon bejött. Annyit fűznék hozzá azoknak a kollégáknak, akik nagyon helyesen veszik a fáradtságot a fotórealisztikus képek elkészítéséhez, hogy tisztelet nekik, mert ezzel még mindíg nem foglaklkoznak a szakmában komolyan. Arra azonban figyelni kellene, hogy a Vögel Erik (a repülő rajzoló )féle pozíziókat kerülni kellene, mint azt a végül elkészült fotó is bizonyítja. Azaz, olyan szempontból készítsük el a képeket, ahonnan majd a valóságban sétáló szemlélő látni fogja azt.
Koós Miklós
2010. augusztus 23. hétfő 09:12
[re=73219]Rezsnyák Péter építész[/re]: az utolsó megjegyzéshez – köszönöm, hogy szóba hoztad, gondoltam rá, hogy egy külön posztot fogok ennek szentelni, mert nagyon zavaró dologról van szó, ami sokaknak fel sem tűnik.
Én kétféle nézőpontot tudok elképzelni és igyekszem igy is készíteni a látványterveket:
vagy valós nézőpontból, ergó adott terepmagasságtól 150 cm-re vagy alacsonyabban vagy fentről, mintha repülőn ülnék.
A látványtervek jelentős része azonban olyan magasságból készül, ami pl annak felel meg, mintha egy kétágú létra tetejéről látnánk az épületet, magyarul nem életszerű. szóval kössz, hogy szóbahoztad.
csibizolee
2010. augusztus 23. hétfő 10:04
[re=73220]Koós Miklós[/re]:
Tisztelt Építészek!
Én jelenleg még nagyon a szakma elején vagyok, mondhatni feltörekvő pályakezdő építész (ha nevezhetem magam így, és ezzel nem bántok meg senki).
A diák évek alatt és most is sok látványtervet készítek. A „madártávlatos képek”
életszerűsége onnan ered, hogy a legtöbb megrendelő (nem építész)ezeket érti meg a legjobban. Sokszor nem tudják elképzelni a tömeget és egy ilyen „összkép” valamelyest fel/megvilágosítja a megrendelőket.
Természetesen itt nem arról van szó, hogy az egész látványterv ilyen beállításokból állna. Mint mindenki én is 160 cm-es nézőpontmagasságból készítem a látványtervek nagy részét, de sokszor ezzel a képpel érhető el a legtöbb információ a megrendelőnek. Sajnos van ilyen is és nagyon is ez a jellemző.
Azt azért hozzá szoktuk mindig fűzni a megrendelőnek, hogy ebből a szögből soha sem fogja látni az épületét.
Remélem nem sértek vele meg senkit, ez csak az én meglátásom, eddigi tapasztalatom.
Koós Miklós
2010. augusztus 23. hétfő 10:21
[re=73222]csibizolee[/re]: nem is a madártávlatos nézőpontokkal van gond, azoknak valóban az a szerepük, amiket irtál. a gondom az ilyen 2,5-4 m magasból felvett nézőpontokkal van.
grin
2010. augusztus 24. kedd 14:52
Sajnos a látószög vagy realista, és alig mutat valamit, vagy széles, és akkor irreális.
Szabóbácsi
2010. augusztus 24. kedd 15:30
Egyetértek a valós látószögből való ábrázolással, de a madártávati ábrázolásoknak is megvan a maguk szerepe. Onnan jobban áttekinthető az épület térbeli struktúrája, könnyebb a megértése. Egyszerre 3 homlokzat is látszik: tető+2 oldalsó. De ez nem hellyettesítheti a tényleges ábrázolást inkább csak extraként adható.
Roland
2010. augusztus 29. vasárnap 12:07
Nekem a nappali nagyon sötétnek tűnik, esetleg az ablakok helyez kétszárnyas ajtókat kellet volna alkalmazni ugy a nappaliból egyből ki lehetett volna menni a teraszra. De ez a félnyereg tetős megoldás nagyon tetszik, szimpatikus.
tanonc
2010. szeptember 3. péntek 13:05
A nappalit illetően: szerintem a fotó csalóka, belülről, erős ellenfényben sötétnek tűnik, de valószínűleg a két nagy és a felső kisebb ablakok bőven elegendő fényt engednek be.
A bejárati „doboz” tetszik, de mééég egy pici merészség jót tett volna.
Tibi
2011. június 2. csütörtök 14:27
[re=73307]Roland[/re]: A nappali nem sötét, csak rossz volt a fotós…:)