Azzal kezdtem az előző Tervkritikát, hogy „Ritkán kapunk hallgatói terveket….”, nos itt az újabb. Bahil Roland kedvét nem szegte, hogy az előző tervét szétcincálták az olvasók, elküldte egy másik tervét, most egy üdülőt.

Az előző terv kapcsán sok olyasmit is számon kértek a kritikusok, ami végül is jogos lenne, ha egy praktizáló építészről lenne szó, de Roland még csak II. éves hallgató, ezért engedtessék meg hogy kicsit más mércével mérjük. ezért is írtam a következőt:

uraim és hölgyeim, én elhiszem hogy már nagyon régen volt, DE MI ANNO MILYEN HÁZAKAT TERVEZTÜNK II. éves korunkban? Tegye fel a kezét, akit akkor nem a forma foglalkoztatott a leginkább? Egy gyerek nem azért ábrándozik arról hogy építész legyen, hogy majd milyen “energiatakarékos házat” tervezhet …

Előre kell bocsátanom, hogy most kevés jót fogok írni. No nem azért mert nem tetszik a ház, hanem mert most itt nem arról van szó, hogy a forma alá rendelődött az alaprajz, hiszen itt attól még bármilyen is lehetne, hanem alapvető funkcionális problémák adódtak.

Az üdülő tervezése talán az egyik legszabadabb tervezési feladat, amit magánépíttetőnek tervezni lehet, itt elnézünk olyasmit is, amit egy normál lakásnál nem. Sokszor időszakos a használata, sok esetben csak nyáron használható, ergó nem kell annyit bajlódni hőszigeteléssel, kazánnal, kéménnyel…stb. E szabadságért cserében viszont elvárható a kommersztől való eltérés, olyan építészeti megoldás, ami kiemeli a többi közül.

Egy üdülő elsődleges célja a pihenés, a mindennapokból való kiszabadulás. Fontos még ehhez a kényelem, magunk  csipetnyi kényeztetése, a csend, a harmónia. Ha ezeket nagyjából tudja az üdülő, akkor már jó az irány, már csak egy formát kell találni hozzá.

Az itt látható alaprajz ezek közül sajnos nem sok mindent tud biztosítani, vegyük sorra miért?

1. Bár kevés a helyiség, mégis majd egy 8-10 métere hosszú közlekedőn kell végigmenni, míg pl. le tudunk ülni a nappaliban, miközben minden helyiség, igy a 2 hálófülke mellett is végig kell haladni, ezzel zavarva azok szeparálhatóságát.

2. Ilyen kevés számú helyiség esetén nem fogadható el egy belső WC kialakítása, helyett kell neki találni a küldő fal mellett. Nem fogadható el, hogy mindig szegény WC helyiségen akarnak alapterületet megspórolni, vagy ami még rosszabb, a maradék helyre betuszkolni. A WC is helyiség, joga van hozzá, hogy jó helyre, megfelelő mérettel épüljön meg

3. Bár a hálófülke tipikusan üdülői kellék, a legtöbb esetben a nagyobb nappali-társalgóhoz kapcsolódik, hogy annak légterét optikailag növelje, az ott alvók ne érezzék magukat bezárva. Az itt látható hálófülkék gyakorlatilag használhatatlanok, olyan, mint amikor egy 5 nm-es lakótelepi félszobába beleerőltetnek egy faltól falig francia ágyat, mondván milyen jól hasznosítható így a szoba. Az egy kényszermegoldás, azonban egy épülő háznál, hacsak nem volt tervezési cél a minimális alapterület megközelítése, ilyen hálóhelyiség betervezése nem szerencsés. Úgy pedig különösen nem, hogy oldalt helyezzük el, így a 3 oldalról zárt ágyban, a belül alvó csak a másikon való átmászással tud a helyére feküdni. Ez súlyos hiba. A hálófülkék itt ráadásul nem kapcsolódnak a nagyobb nappalihoz, hanem egy sötét közlekedő folyosóra nyílnak. Ilyen módon a teljes felületén kinyitható harmonika ajtóknak nincs sok értelmük.

4. Sem a terven szereplő közlekedő, sem a hálófülkék nem alkalmasak arra, hogy azokban gardróbot, szekrényt elhelyezzünk, ami szintén súlyos hiányosság.

5. A konyha befordítás és az étkezővel való megnyújtása ugyan jelentősen növeli a konyha hasznos alapterületét, viszont szinte használhatatlanul kicsire zsugorítja a nappalit. Ha valahol, akkor itt minden további nélkül elfogadható a falsarokba lehelyezett kis konyha, ezzel a teljes megmaradó teret a nappali céljaira lehet használni, már csak azért is, mert jó időben szeret mindenki a teraszon étkezni.

Végül pár szó az épület formálásáról, amiről azt írtam, hogy ebben az időszakban nyilván ez a talán a legfontosabb szempont egy építész hallgató számára. 3 fontos szempontról kell szót ejteni:

1. a bejárat, az oldal terasz megoldása és a sokféle falmegoldás, nem is szólva fix lamellás árnyékolásról igen túlbonyolítottá teszi az épületet, ilyen kis házhoz kevesebb eszközt kellene bevetni, lényegesen egyszerűbb formálással

2. miközben a félnyeregtető részben azt a cél is szolgálja, hogy minél több nap érje az épületet oldalról, emellett a fix árnyékolóval lényegében pont ennek ellenkezőjét éri el, ráadásul az efféle árnyékolás jelentősen kihat a kitekintésre, ergo kitakarja a lehetséges látvány jelentős részét, de mindenképpen lerontja annak esetleges élvezeti értékét.

3. a lábakra állított épület, a nagyméretű üvegfelületek az alábbi látványterven valamiféle könnyedséget sugároznak, miközben a többi kép ismeretében épp hogy egy elég súlyos épülettömeg jelenik meg, a túlméretezett kőfalakkal.

Összefoglalás | az átlagostól való eltérés csapdahelyzetet hozhat létre, mert a mindenáron való különbözés megtévesztő, hibás irányba viheti el a tervezést. Itt is ez történhetett, a kicsi és egyszerű funkciójú épület feleslegesen lett túlbonyolítva, miközben sok alapfunkciója nem használható megfelelően. Sajnálom, de itt nem tudok mentséget sem találni …

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

[poll id=”18″]