Erdélyből érkezett az alábbi terv a Tervkritika postaládájába:

Egy ilyen felvezetés után azt lehet mondani, hogy eső után köpönyeg, bármit is mondunk, lévén az esetlegesen jelentkező komoly problémák általában szerkezetiek, amik a legkevésbé sem változtathatóak már egy ilyen készültségben. De azért nézzük meg, mit találunk?

Kezdjük azzal, hogy a levél 2 olyan momentumot is említ, ami különösen fontos, az egyik a tervezőváltás, ami nem tudni miért és mikor következett be, a másik pedig hogy lapostetőt szeretett volna, „de hát már megvolt a cserép”.

A tervezőváltás egyébként is komoly dolog, de jelen esetben ennek azért van igazán jelentősége, mert hogy „megörökölte” az alapokat (vagyis a szerkezeti falak helyét) és az ablakokat. A részletek ismerete nélkül nyilván nem lehet érdemben vizsgálódni, az azonban biztos, hogy így az új tervező nem igazán tudott „kibontakozni” .

Számomra nem igazán érthető, hogy ha valaki lapostetős házat szeretne, akkor miért készül magastetős változat és miért vesznek előre cserepet? No mindegy. Az itt látható magastetős változat tetőtérbeépítéses, meglehetően szabdalt tetőformákkal, amik – mivel minden terv nem áll rendelkezésre – pár kérdést felvetnek.

Vélhetően a gombhoz varrták a kabátot, vagyis lehet hogy előbb volt meg  a tetőforma és utána az alaprajz, legalábbis nekem ez jutott elsőre eszembe . Ez még nem is volna olyan nagy gond, ha valaki biztos a dolgában. Ehhez a tetőformához azonban óhatatlanul szabdalt tetőtéri alaprajz is társul. De maradjunk egyelőre az alsó szinten!

Földszint

Az alaprajzi elrendezés, a különféle funkció csoportok elkülönítése, szervezése alapvetően tetszik. Különösen tetszik a szülői blokk a háló-gardrób-fürdőszoba helyiségsorolással. A lépcső láthatóan a ház központi eleme lesz, érdemes lesz ennek belsőépítészeti vonatkozásaira kellő figyelmet fordítani.

Ami nem tetszik, az a fent már említett szerkezeti bizonytalanság. A tetőtér egyik magas fala a nappali közepére terhel rá és mivel ott nincs főfal, így kiváltók és pillérek jelentik az egyetlen megoldást. Bekerül 2 db pillér olyan helyre ahová nem kellene és megjelenik egy olyan kiváltó a nappali légterében, ami szerintem nem lesz túl előnyös látvány.

Tetőtér

Amikor azt írtam fent, hogy a tetőtér széttagolt, akkor itt azt kell érteni, hogy energetikailag a lehető legrosszabb változat valósul meg, hiszen majd a duplája lesz a lehülő felület a kívánatosnak. Sokkal több hőszigetlés, több energiafogyasztás.

Mindez a forma elsőbbsége miatt.

Végül még egy megjegyzés a formához: a nyitóképen jól látszik, hogy az elől lévő félnyeregtető hegyesszögben találkozik a mögötte lévő másik félnyeregtető függőleges falával, ami így egy zugot képez és ami nem hogy ellenjavalt, de kifejezetten tervezési hiba, amin ha még nem késő, akkor feltétlenül változtatni kellene. Persze lehet hogy erre van megoldás, de a kapott látványterveken nekem ez nem derül ki egyértelműen.

Összefoglalás | szerkezeti tisztaság mindenek felett. A forma elsőbbsége csak akkor, ha ismerjük a következményeit vagy ha „olyan” az a forma.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

[poll id=”18″]