A mai bloginterjú alanya – különösen a legtöbb építészeti bloghoz viszonyítva – egészen különleges területen működik: építőipari (online) marketing. Lányi Andrást (e1bandi), az Ácskapocs blog szerzőjét kérdezzük:

Te is a saját neved alatt publikálsz.

Igen, ebben a kérdésben és még sok más szakmai kérdésben is Ihász Ingridet, alias Rabbit-ot, a https://rabbitblog.hu szerzőjét követem. Csípőből tüzelni, a névtelenség mögé rejtőzve savazni mindenkit nagyon egyszerű, én már a kezdetekben is azt választottam, hogy felvállalom a véleményem.

Mit érdemes tudni Rólad?

2 tündéri, kíváncsi gyerek apja vagyok, és gyönyörű, okos feleségem támogat, hogy mindenre jusson időm. Imádok mezítláb sétálni a Kopaszi gát dús füvén, szeretem a jazzt és a drum&bass-t. Élek-halok a marketingért, 3 éve az ’online’ jelzővel ellátott területéért.

Mi a bloggal a célod, küldetésed?

Szeretném, ha az építőiparban dolgozók megértenék és használnák az internet és az online marketing eszközeit. Jó lenne, ha nem látnék több tisztán flash építész honlapot, és ha a kisebb építőipari cégek is nagy biztonsággal mozognának az online szcénában. Szeretném azt is elérni, hogy a marketinges kollégák pontosan tisztában legyenek azzal, hogy melyik online eszköztől milyen eredményt és hatást várhatnak.

Kapcsolódik-e és ha igen, miképpen a munkádhoz, mivel foglalkozol a bloggoláson kívül, mi a foglalkozásod?

Kapcsolódik, persze, az Építészfórum marketing és értékesítési vezetője vagyok, de már bő egy évtizede építőipari marketinggel foglalkozom. Voltam épületgépészeti kereskedő-tervező-kivitelező cég, építőanyag gyártó cég marketingese, most a média oldalán vagyok online marketinges.

Mi vagy ki ösztönzött a blogírásra?

Más blogok olvasása, némi exhibicionizmus és valamennyi íráskényszer J

Havonta mennyi írásod jelenik meg?

Attól függően, hogy mennyire érek rá és mennyire van kedvem kidolgozni a számomra érdekes témát, 0 és 4 között.

Melyek a kedvenc témáid és melyek azok amik az olvasók körében a legsikeresebbek?

Azok sikeresek, amelyek egészen egyedi dolgot mutatnak be, vagy egyedi megközelítéssel készülnek. Kedvenceim azok a témák, ahol az online közösségek kerülnek összefüggésbe építőipari termékekkel, vagy építészettel, mint a Móricz Zsigmond körtéri Gomba, vagy a Szépművészeti Múzeum bővítése esetén.

Havonta mennyi látogatód van és mennyi hozzászólás?

Eddig még a napi 1000 látogató fölé nem kerültem, és csak elvétve van néhány hozzászólás az írásaimhoz.

Melyik volt eddig a legsikeresebb írásod?

Egy Angliában dolgozó magyar recruiterrel (toborzóval) készült riport a social networking szerepéről. Az írást az egyik nagy állásportál is átvette, de sajnos elfelejtett szólni erről és a forrást sem említette meg. Kérésre azután felkerült a blog megjelölése 🙂

Naponta mennyi időt töltesz blogírással, blogkarbantartással?

15-20 percet átlagban, de ez inkább kisebb-nagyobb hullámokat takar.

Van kapcsolatod, személyes ismeretséged más bloggerekkel?

Én valami miatt a mikrobloggerekkel 😀 vagyok jóban , persze akad közöttük bőven, aki ismert és elismert blogot ír, de a kapcsolat forrása a Twitter. Ők többnyire az onlinemarketinges szubkultúrából valók (mi is a twitteren találkoztunk…szerk.).

Melyek a kedvenc magyar nyelvű (építészeti, design, zöld) blogjaid?

Wérgida, Urbanista és nem szembedicsérésként a kooseptar.hu.

Van más blogod is?

Nincs. Illetve a Posterous-on vagyok még megtalálható, oda azok a kép + egy mondat jellegű dolgok kerülnek fel, amelyek tetszenek, érdekesek, de nem akarok rájuk több időt szánni, és az Ácskapocs lazán vett tematikájába se férnének bele.

Egyszerűen nem hagyhatom ki azt a lehetőséget, hogy az építőipari szakmát jól ismerő valódi marketingest kérdezhetek. Az építésztársadalom a legutolsók között kezdte el használni az internetet (a MÉK is az utolsók között készített anno honlapot magának), szerinted mi lehetett ennek az oka?

Az amerikai dotcom lufi kidurranásakor, az évezredváltás környékén grafikailag még olyan szinten álltak a weboldalak, hogy nem csoda, hogy az esztétikai igényességre fogékony építészek nem közeledtek a legószerű sablonelemekből felépülő oldalakhoz. A megoldás akkoriban a Flash technológiában látszott, mivel így egy különálló, szabadon megtervezhető világot lehetett létrehozni. Ez a technológia viszont munkaigényesebb és drágább volt az egyszerű html oldalaknál, így kevesen engedhették meg maguknak.

A teljes mértékben flash oldalak szokássá váltak az építészek körében,de egy sokrétű tartalommal rendelkező oldal, ami gyakori frissítést igényel nem igazán megvalósítható ezen a módon. A mondat második fele vonatkozik az építészeti szövetségekre és szervezetekre.  A szabadkézi rajz illúziójával nehezen összeegyeztethetők voltak a sokévvel ezelőtti weboldalak. Az epitesz.lap.hu oldalán egyre szaporodnak az építész weboldalak, de a struktúra és a technológia nem változik. Persze mondhatjuk azt, hogy ez ágazati sajátosság, a Foster + Partners és egy sor sztárépítész is flash oldalt használ.

Azt gondolom, hogy jó bornak is kell a cégér. (Gondoljunk csak a bormarketingre fordított összegekre és figyelemre.) Amíg nem hiszik el ezt az építészek, és azt sem, hogy a potenciális megrendelőik a neten vannak, addig nem fordulnak ebbe az irányba. A hírnévért és az elismerésért tenni kell, nem elég, ha a legszűkebb szaksajtó foglalkozik az épületekkel.

Ismersz-e esetleg olyan vizsgálatot, felmérést, hogy Mo-on az építészirodák honlapjai (esetleg blogjai) mennyiben járultak hozzá az iroda munkaszerzéseihez, a nagyobb bizalom kialakításához, egyáltalán mérhető-e az ilyesmi?

Sajnos nem ismerek ilyen statisztikát. Azt látni, hogy egyes olyan építészek, akik nem csak tervezéssel foglalkoznak, hanem a saját marketingükkel is, rájöttek, hogy a potenciális megrendelőknek segítségre és információra van szükségük. Ez segít kiépíteni azt a bizalmat, amire azután megrendelések alapozódhatnak. Mi itthon sokkal kevesebb statisztikát vezetünk, mint amennyit a külföldi kollégák. A munka forrásával kapcsolatban elég lenne egy egyszerű kérdés, minden megkeresésnél: Hogyan talált ránk?

A statisztikákat illetően is állhatnánk jobban. Az Amerikai Építész Szövetség jó néhány éve futtat egy építész-számlázási-indexet, ami országos szinten reprezentatív módon mutatja, hogy az adott hónapban hány dollárnyi munka került ki az irodák asztalairól (https://www.aia.org/practicing/AIAB082800), emellett statisztikát vezetnek az építészfizetésekről is. Ez ráirányítja a szakmai szervezetre a figyelmet időről-időre, prognózist nyújt az építőipari szereplőknek a tendenciákról, és megmutatja az építészeknek, hogy mennyire azonos a munkaterhelés a kollégákkal.

Milyen a ROSSZ és milyen a jó építész honlap szerinted?

Manapság a weboldalak egyik legfontosabb értéke a megtalálhatóság és a látogatók mennyisége, ami szoros összefüggésben van az olvasók számára érdekes és értékes tartalommal is. Amikor az egész weboldal kizárólag flash technológiával készül, akkor egy indexelhetetlen fekete lyuk jön létre a Google és a többi kereső számára. Egész egyszerűen nem látszik semmi az oldalból. Emellett nem lehet egyes aloldalakra, pontosabban projektekre, épületekre, önéletrajzokra linkelni, csak a főoldalra. Ezáltal a weboldal nem tud beágyazódni a világháló szövetébe. Ezért én a tisztán flash megoldást rossznak tartom, annak ellenére, hogy már léteznek olyan flash oldalak, amelyeknek van némi kereső-optimalizálható felülete.

Akkor jó az oldal, tekintve a sztenderd építész-oldalak kronologikus munkabemutatóit, ha naprakész és ha elég nagyok a képek. Ezt ma már a sávszélesség nem befolyásolja, meg lehet mutatni a nagyobb képeket is. Úgy gondolom, hogy fontos lenne segíteni a potenciális megrendelőket, teret hagyni az interaktivitásra, arra, hogy megosszák az építészekkel a kérdéseiket, véleményüket.

Elérhető vagy a közösségi médiában (Twitter, Facebook) ?

Igen, a https://card.ly/Lanyi_Andras nagyjából összefoglalja, hol vagyok megtalálható.

Mennyire tartod fontosnak ez utóbbiakban való megjelenést?

Ha az ember tisztázza, hogy melyik csatornát mire akarja használni, és ezt valamennyire fegyelmezetten betartja, akkor fontos szerepe lehet mindegyiknek; akár a barátokkal való kapcsolattartásról, akár a karrierépítésről, vagy social brandingről, vagy egyszerűen szakmai információszerzésről van szó.

Elárulod – elsősorban azoknak, akik kevésbé járatosak a közösségi médiában – hogy mire használod a Facebook-ot és a Twittert, hogy csak a két legjelentősebbet említsem?

Úgy gondolom, a Facebookot nem kell bemutatni, nagyjából mindenkinek tudja, hogy miről szól a közösségi oldal. Én a Facebook-ot egyelőre főleg a baráti kapcsolatok ápolására használom, ez a privát része a dolognak. Emellett az Építészfórum rajongói oldalát is kezelem. Itt az aktuális eseményeket, néhány érdekesebb hírt osztunk meg, és ha valamire választ szeretnénk kapni, azt itt is meg tudjuk kérdezni. Fontos belátni azt, hogy ott kell lenni, ahol az emberek is vannak.  Másrészt azért is fontos jelen lenni, hogy bármilyen, bennünket érintő kommunikációról tudjunk és reagálni tudjunk azokra.

A Twitter egyrészt valóban tekinthető mikroblognak, tehát megoszthatod azt, ami a szívedet nyomja, vagy amit szakmailag érdekesnek találsz, másrészt egy hihetetlen gyorsan működő horizontális hírhálózat, ami rengeteg szakmai és bulvár hírt és érdekességet biztosít a lazán összekapcsolódó személyes hálózatokon keresztül. Meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyek számunkra relevánsak és érdekesek, és folyamatos lesz az információ ellátottságunk a minket érdeklő területtel kapcsolatban.

Az itthoni építész közösség még alig-alig használja a Twittert, de a bloggerek közül jónéhányat megtalálhatunk, és a külföldi és magyar lapok is időről időre megosztják az újdonságaikat.
(@urbanistablog @horanszky1 @kooseptar.hu @archdaily @dezeen @urbanrealm @bautrend stb.)

Mivel győznél meg egy építészt, hogy érdemes a Twittert vagy éppen a blogírást használnia?

A Twitter magyar közössége még kicsi, de sok (online) véleményvezér megtalálható a felhasználók között. Ha valaki figyel és válaszol, véleményt nyilvánít az építészeti kérdésekben, akkor nagy valószínűséggel ajánlani fogják, mint hozzáértőt. Ugyanez vonatkozik a blogolásra is, csak lényegesen nagyobb közösségben. A blog írás rászorítja az embert arra, hogy figyelje az itthoni és nemzetközi trendeket, szerintem a legnagyobb előny az, hogy több irányba kezd figyelni az ember.

És végül mit üzensz az olvasóknak?

Oszd meg és uralkodj 😉

Ácskapocs blog
A blog indulása: 2009 | Twitter | Facebook
Publikus emailcím: acskapocsblog (kukac) gmail.com
A blog szerzője: Lányi András (e1bandi)

magyar építészeti blogok és bloginterjúk
Ha nem akar lemaradni a további MÉB bloginterjúkról, kérem iratkozzon fel itt a téma RSS-ére!