A tervezett bemutató kis sorozatunk első részében az előzményekről esett szó, most lássuk magát a tervezést.

Az első megkeresés még 2008-ban érkezett, azonban a tényleges tervezésre csak 2009 nyár végén került sor. Azért ekkor, mivel ekkor fogadták el a területre vonatkozó szabályozási tervet, ami alapja volt az egész tervezésnek.

A telek beépíthetősége és a megbízó által megadott program szinkronba hozása nem kevés fejtörést okozott, ugyanis az épület messze több, mint egy imahelyiség. A kulturális központ megnevezés nem holmi álca, az alapterület nagyobb részét ez képezi. A komoly alapterületi elvárás mellett 3 közel sem másodlagos szempontnak kellett megfelelni:

• az épület nagy imatermét Mekka felé kellett tájolni (ami a mi esetünkben a telek hossztengelyére kb. 45 fokot zár be)
• a vallási előírások szerinti nemenkénti elválasztás (bejáratok, helyiségek, lépcsők, liftek…)
• mint a Mo-on az elsőként megépülő mecset, megjelenésében egyszerre kell megfelelnie az iszlám közösség elvárásainak, illetve a magyar építész szakmai és az itt lakók elvárásainak, lévén mindez a magyar valóságban fog létezni.

A telek beépítésére vonatkozó előírások közül két lényeges adatot emelek ki, az egyik a 40%-os beépítettség és a 12,5 m-es építménymagasság, kiegészítve, hogy az abszolút magasság nem haladhatja meg sehol sem a 15 m-t. Ez utóbbit a minaret miatt érezték szükségesnek a korlátozni, ami viszont így olyan törpe lett, hogy a központi tervtanácson szóvá is tették.

Mivel a telek beépítése ennyire reflektor fénybe került, így a beépítés során kizárólag olyan megoldások jöhettek szóba, amin nem lehet vita és inkább mindenben rátartással terveztünk. Ez vonatkozik az oldalkertekre, beépítettségre és különösen az építménymagasságra, hiszen a maximális 12,5 m helyett, mindössze 8,8 m lett, ami az elérhető tömeg cca. 2/3, vagyis sokkal kisebb.

Az alábbi videó a tervezést megelőző lakossági fórumon készült

Az elrendezés

A telek lejtős, így az utcai és az udvari szárny szinteltolásos. Az alapvető elrendezést a Mekka felé tájolt nagy imaterem határozta meg, ami a lehető legtávolabb került a zajos Budaörsi úttól. Minden más ehhez igazodik, a nemenkénti megközelítés bejáratai és lépcsői, a rituális fürdők, de még pl. az imádságokat vezető imám épületen belüli mozgása (ő a saját szolgálati lakásából közvetlenül tud eljutni egy külön kis lépcsőn az un. vallási irodába, a napi imaterembe illetve a nagy imaterembe).

Az épület térbeli kialakítása is igazodik a nemenkénti elválasztáshoz, így a nagy többséget képviselő férfiak a nagy imateremben imádkozhatnak, addig a nők ezen imaterem galériájáról hallgathatják az imámot.

a következő oldalon az egyes szintek kialakításáról olvashatnak: