Az építéshatósági előadó megkötött keze
Az építéshatósági előadónak is meg van kötve a keze, avagy egy konkrét példa a jogszabályok teljeskörű betartására.
Be szeretném mutatni mit jelent egy egyszerű esetben a jogszabályok pontról pontra való betartása. Előre leszögezném, az építéshatósági előadó az adott ügyben nagyon kedves, jó indulatú és maximálisan megértő volt. Nem Ő tehet róla, hogy ennyi ideig tartott, ennyi minden kellett hozzá.
Budapest egyik kerületében meglévő épület tetőcseréje az engedélyezés tárgya. A tervezésre a megkeresés 2008 augusztusának első hetében érkezett. Az épületet pince + földszint + emelet + részben tetőtér (1 mosókonyha és egy kis tároló, mely csak szerelt fallal van lekerítve a padlástérből) és egy alapítvány működteti, de Önkormányzati tulajdonú. A meglévő állapotban, a padlástérben egy mosókonyha és egy tároló helyiség van kialakítva. Ezeket változtatás nélkül megtartottuk a tervezett állapotban.
A tetőcsere során a meglévő tetőszerkezet elbontásra kerül és ugyanolyan hajlásszögű, ugyanolyan formájú tető került megtervezésre, a későbbi tetőtérbeépítési lehetőség biztosítására pár tetősík ablakkal. A tetőn a meglévő állapoton is volt 4 db ’kutyaól’, azokat változtatás nélkül megtartottuk a tervezett állapoton az építtető kérésére. Az építési engedélynek 2009. március 30.-ra kellett meglennie, mert egy pályázaton szeretett volna az alapítvány indulni. 2008 nyarát írtuk, így hát sima ügynek gondoltuk.
Mivel az ingatlan Önkormányzati tulajdon, így a kerület saját maga nem bírálhatja el a benyújtott tervet, ezért eljáró hatóság kijelölését kell kérni.
2008. augusztus a terv elkészült.
2008. szept. 4. engedélyezési terv beadása a kerületi Építésügyi Osztályra, aki nem kért eljáró hatóságot, annak ellenére, hogy a beadott papírokból kiderült, hogy önkormányzati tulajdonú az épület. Hiánypótlás kiírása, megtörtént, mert a tulajdonosi hozzájárulás megszövegezése nem volt jó. Az új tulajdonosi hozzájárulást a hiánypótlás időpontjáig nem sikerült beszerezni (lassan dönt a hivatal).
Közben a Tervtanácsi elbírálja a tervet, állásfoglalás:
Kérik a tervezőt készítsen szintterület mutató számítást, úgy mintha, az egész tetőtér be lenne építve (Igaz, hogy nincs és kb. 8-10 éven belül nem is lesz, de mi van, ha egyszer majd be lesz építve?).
2008. nov. 3. válasz a tervtanácsi véleményre
2008. dec. 11. eljárás megszüntetése
2008. dec. 22. építési engedély kérelem benyújtása újra.
Eljáró hatóság kérése, kijelölése
Egy eljáró hatóság kijelöléséhez, a kijelölés megkéréséhez minek kell komplett terv, összes engedélyezési papírral, hiszen a kijelölő szerv nem vizsgálja át, csak kijelöl egy másik kerületet az engedélyezés lefolytatására?!
Már március eleje van.
2009. március 6. A kijelölt építéshatósági osztály levele az eljárás megindításáról és hiánypótlás kiírása. Pótlólag benyújtandó többek között:
Földhivatali helyszínrajz (az épület kontúrja nem változik, de előírás, hogy az engedélyezési eljáráshoz 3 hónapnál frissebb Földhivatali helyszínrajz kell)
- Statikai számítás (eddig is ilyen tető volt, azután is ilyen lesz)
- Részletes szintterület sűrűség számítás (semmi sem változik!!!)
- Tűzvédelmi műszaki leírás (pince+fsz+1 emelet+részben tetőtér miatt kell)
- Területre vonatkozó szabályozási előírások (miért az építtetőnek kell beszerezni???)
- Szomszédos társasház közös képviselőjének neve, címe (na, ez egy jó programm!)
Rohamléptekkel ügyintéztünk, pótoltunk, minden papírért bementünk, mindenkit szépen megkértünk.
2009. március 17. ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalás – kikötés nélkül hozzájárult, de felhívta a figyelmet, hogy a veszélyes anyagokkal és készítményekkel folytatott tevékenységet be kell jelenteni az ÁNTSZ-nél.
2009. március 17. tűzoltóság pozitív szakhatósági állásfoglalása.
2009. március 20. Építési engedély kiadása (az előadó, mint mondtam, nagyon gyors és rendes volt).
Elkezdődött az építkezés, és az alapítvány pár napkollektort is el szeretett volna helyezni a tetőn. Így 2 db tetőkiemelést arrébb kellett helyezni 90 cm-rel. Megbeszéltük az előadóval és gyorsan benyújtottunk rá egy módosított építési engedélyt. Pár nap múlva jött a meglepetés egy hiánypótlás formájában:
- szerezzünk be újra tervtanácsi állásfoglalást.
- Részletes szintterület sűrűség számítás
- Statikai számítás
- Tűzvédelmi műszaki leírás
- Építménymagasság számítás idomtervvel
A módosított eljárásban is el lett küldve a terv a szakhatóságokhoz, akik nem értették, hogy mi változik. Így volt ezzel a tervtanács is. Mikor meg lett minden papír pár nap alatt kiadta az előadó a módosított engedélyt.
Tulajdonképpen az előadó csak a kötelességét végezte, pontról, pontra betartva a jogszabályi előírásokat.
Az építéshatósági előadóknak nincs mérlegelési jogköre, nekik a jogszabályok szerint kell dolgozniuk.
Hozzászólások (6): megnézem
KGyST
2010. május 5. szerda 01:31
Az építési engedély tervek kötelező tartalmi elemeit a 45/1997 (XII. 29) KTM rendelet (az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről) tartalmazza, említve sincs benne az Építménymagasság-számítás és a Szintterület-kimutatás. Én is beadom mindig.
Cser Eszter
2010. május 5. szerda 06:49
Nagyon sok helyen (Bp-en szinte mindenütt) a szintterület kimutatást és az építménymagasság számítást idomtervvel, kell bemutatni, úgy hogy még egy alsós iskolás is követni tudja (nem téglalap alakú ház esetében több kis téglalapra bontva). Helyenként még a zöldfelület számításra is kell idomterv. Abban igaza van az előadóknak, hogy követhetőbb, jóval könnyebben ellenőrizhetőbb egy egyszerű idomterv, mintha csak számítás lenne, és ki kellene találgatnia, hogy melyik szám hova tartozhat.
De sajnos egy fölszintes, körbefordulós tetős házhoz is kérik helyenként az idomtervet és a számítást.
Azt, hogy mi van a jogszabályban mindig ki kell egészíteni azzal, amit még területenként és építéshatóságonként kérnek.
PL:helyénként a helyszínrajzon nem elég a szomszédos épületek építménymagassága (egy összetettebb tömegű háznál ez rajzok nélkül csak saccolással megy – senki nem méri meg a szomszéd házát a pontos adatért), hanem az eresz és gerincmagasságot is fel kell tüntetni (még az eresz mérhető, de a gerinc!!).
Vagy belső lakótér ajtajainak a rajzon 100/210 méretűnek kell lenni. Vagy az utcán lévő közműveket is fel kell tüntetni a helyszínrajzon.
stb.
beg
2010. május 5. szerda 09:51
Már rég nem a 45/1997, hanem a 37/2007-es ÖTM rendelet tartalmazza a tervdokumentációk tartalmi követelményeit. Ebben az idomtervekhez legközelebb álló passzus:
a tervdoksi tartalmazza a „c) a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek (a telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, építménymagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete, tervezett épület energetikai értéke) meghatározását,”
a meghatározás szót pedig simán lehet értelmezni bárhogy (számsor vagy idomterv).
Viszont tényleg bosszantó, hogy néha miket kérnek pluszban, főleg, ha az a helyi szabályozásban sincs leírva, így utólag a tervező a hülye,hogy nem csinálta meg, illetve tervezési ajánlat adásánál nem lehet figyelembe venni a pluszmunkát (pl. az egész utcáról kérnek egy utcaképet)
PK
2010. május 5. szerda 10:12
Tisztelt KGyST!
Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmára vonatkozó előírásokat 2008. 01. 01.-től, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
A 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet azóta nem hatályos (a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet pedig 2009. 03. 01.-től lett hatályon kívül helyezve.)
Üdv.: PK
silhouette
2010. május 27. csütörtök 20:23
Így igaz. A 45/1997-es rendelet már régen nem létezik. Illusztrálandó a nem egységes joggyakorlatot csak annyit szeretnék mondani, hogy az Étv ben és a 193/2009. Korm rendeletben benn hagyott és a sorok között elbujtatott mondatokra való hivatkozással az építéshatóság BÁRMIT kérhet az építtetőtől. Például. A tervezői nyilatkozatban csak annyit kell nyilatkozni, hogy a szakhatóságokkal, közművekkel egyzetetett a tervező. Igenám, de néhány fejezettel odébb meg az van, hogy ezt megfelelő módon igazolnia is kell, tehát ilyenkor felcsillan a hatósági ügyintéző szeme és rögtön kér jegyzőkönyvet a szakhatósági egyeztetésről, közműnyilatkozatot, mondván, hogy szerinte az a bizonyíték, de még kéményseprő nyilatkozatot is kér. RSőt, a tervtanácsokról szóló rendeletben az is benne van, hogy és minden más olyan esetben, ahol az építéshatóság tervtanácsi állásfoglalás beszerzését tartja indokoltnak.Röhej.Tehát a nagy reformokkal még nagyobb teret adtak azoknak az építéshatósági ügyintézőknek, akik gyávák maguktól eldönteni dolgokat és tolják ide oda a felelősséget.A legújabb őrület pedig az, hogy állami feladat lesz az építésügy és nem települési jegyzői hatáskör. Szerencsére ez még csak tervezet.
TÜKE
2011. június 21. kedd 14:43
Majd így legyen !- (mondom én)
https://nol.hu/lap/gazdasag/20110621-elektronikus_epitesi_engedelyezes
Részletesebben tán’ a Közbeszerzési Értesítőben. (?)