Zamárdiban, a Balatonhoz nagyon közel, egy újonnan parcellázott területen épülne fel a most bemutatásra kerülő épület. Nagyméretű és tágas családi házra szólt a megbízás. Azon ritka szerencsés helyzet adódott, hogy részben teljesen szabad kezet kaptam, részben pedig mivel az építtető dupla telket vásárolt meg, így nem kellett a tervezés nagy részét centizgetéssel tölteni. Egyetlen igazi kötöttség a 4,5 méteres építménymagasság volt, amit viszont nem volt nehéz teljesíteni, lévén az épület nagyobb része földszintes, a megmaradó fele pedig tetőtér beépítéses.

Volt még egy másik fontos kérés, miszerint az épület legyen alacsony energiájú (nem passzívház) és a fűtését hőszivattyúval oldjuk meg! Az építtető előzetesen feltérképezte a lehetőségeket, tájékozódott a fúrások illetve a berendezések árait illetően és úgy döntött, hogy ezt szeretné, vállalja a nem kevés beruházási többletköltséget (cca. 2,5-3 MFt).

A telken óriási ősfák találhatóak, amik értelem szerűen megmaradnának, az alaprajzot, a telken való elhelyezést nyilvánvalóan ezek határozták meg.  Bár a platánok egészségesnek tűnnek, rossz belegondolni, hogy mi történne a házzal, ha az esetleg mégsem teljesen egészséges fák valamelyike egy komoly viharban kidőlne?

A helyiségek elrendezésénél fontos szempont volt a közösségi terek minél jobb összekapcsolása illetve a hálók jó szeparáltsága. A családra jellemző életritmus és szokások határozták meg a szobák elrendezését, számát.

Ilyenkor mindig eszembe jut az egyik tervzsűri, amelyiken az a kérdés hangzott el, hogy miért kell abba a házba a 4 db hálószobához 4 db fürdőszoba? Az volt a válaszom, hogy CSAK. Az az építtető így szeretné és kész, nem gondolnám, hogy az építtetői szokások, jogszabállyal nem ellentétes tervezési programja bármiféle vita tárgyát képezhetné. Az magánügy!

Az alaprajzokat nem részletezném túl. azt gondolom a rajzok önmagukért beszélnek. Fontos igény volt a nagyméretű fedett terasz, viszont ez illetve a nagyméretű fák felvetették, hogy túlságosan is beárnyékoljuk a házat. Emiatt aztán a nappali látszó fedélszékébe tetőbevilágító ablakokat tettünk és hogy ne legyen gond a nyári közvetlen besugárzásból olyan VELUX Integra ablakot választottunk, amin elektromosan mozgatható külső redőny található (egyetlen hátránya van, hogy ijesztően drága, ezért ez még átgondolásra kerül).

A nappalihoz hasonlóan a konyha is ilyen módon kap közvetlen benapozást és szellőzést. Itt kell felhívni a figyelmet, hogy a tetősík ablakoknak pl. az a nagy előnyük – különösen alacsony hajlású tetőnél – , hogy a tájolásra kevésbé érzékenyek, a magasan álló nap az É-i tájolású tetőablakon is be tud sütni. A nappali másik reprezentatív megoldása lett volna (az ára miatt lett ez is elvetve) a sarkokon sarokpillér és tok nélkül csatlakozó teraszajtó. Magyarul a sarkokon kinyitott ajtóknál a sarkon sem lenne alátámasztás. Pár évvel ezelőtt láttam a Construma-n egy alföldi gyártó standján és emlékeztem rá, hogy van már hazai gyártó is ilyen igen precíz termék előállítására is. Mondanom sem kell fából készül.

A tetőtér fedélszerkezete – első megoldásában – csak a szélső falakra és középső oszlopra terhelt volna. Ezek az élgerincek acéltartók lettek volna, de a milliós többletköltség miatt ezt is át kellett terveznünk és közbenső alátámasztási helyeket kellett keresnünk (a válaszfalakban).

Az ismertető elején említettem a hőszivattyút. Nos a komoly hőszigetelés (30 cm PTH+25 cm hőszigetelés) megtette a hatását, a fűtési hőszükséglet egy kisebb garzonéval egyezett meg, amit hőszivattyúval könnyedén lehetett volna biztosítani úgy, hogy más kiegészítő fűtésre nem lett volna szükség.

Azonban.

Bár az építtető kalkulálta a berendezés és a fúrás, hőszigetelés költségeit, csak egy valamivel nem számolt, persze én sem, a hőszivattyú működtetésének elektromos költségével. Mint kiderült ez olyan méretű, mintha gázzal oldanánk meg, talán valamivel olcsóbb. Mivel az ELMÜ GeoTarifája ezen a területen nem vehető igénybe, így hiéba a szándék a beruházásra, a működtetés költsége meghiúsította a hőszivattyú betervezését (hozzá kell tenni, hogy mindez még tavaly nyáron).

A hőszivattyúk működéséről és költségeiről azóta itt a kooseptar.hu-n is született egy írás Tóth István tollából, akit érdekel a téma feltétlenül olvassa el azt is !

[poll id=”19″]
A fentiekre (több cikkben is) 2008. novembere óta, folyamatosan lehet szavazni