Az építési engedély egyes mellékletei
Az építési engedélyhez nem elég a tervet benyújtani, hanem különböző más iratokat is be kell adni.
Ezek közül a legfontosabb a tulajdoni lap (6250,- Ft), melyen, ha nem az építtető neve szerepel, akkor mellékelni kell még egy tulajdonosi, ill. haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot is (2 tanúval) kell.
Ha a tulajdoni lapon az építtető már széljegyzetben szerepel, de még nem lett rendesen rájegyezve ez a hozzájáruló nyilatkozat akkor is kell. Vigyázzunk, a tulajdoni lap az engedélyeztetésnél csak 3 hónapig érvényes!
A Földhivatalnál, a térképmásolatot is be kell szerezni. Érdemes összehasonlítani a térképmásolaton és a tulajdoni lapon, a
- a telek nagyságot,
- az utcanevet, házszámot.
Másik fontos, bár nyűgnek tartott papírok az elvi közműnyilatkozatok, melyeket már nem kell benyújtani az építési engedélyezési eljárás során, hanem csak nyilatkozni kell a tervezőnek, hogy a közmű, egyeztetést elvégezte. Általában a telkek 90-95 %-ánál nincs is semmi probléma, de a fennmaradó esetben érhetik meglepetések az építtetőt és a tervezőt.
Pl: 2004-ben építkeztek az ingatlanra csarnok épületet (összes közműpapírral, engedélyhez, használatbavételhez). Most bővíteni szeretnének. Az új elvi vízközmű papír szerint nincs is tüzivizük, sőt még vizük sem a telken.
A közműpapírokból kiderülhet szükség van-e új vezeték kiépítésére, a meglévő vezeték bővítésére, esetleg tüzivíz hálózat kiépítésére. Ezek több százezer forintos többlet költséget okozhatnak.
A közműpapírok beszerzése eddig nekem egyedül a Fővárosi Csatornázási Műveknél okozott és okoz is gondot és rengeteg felesleges papírmunkát. Addig, amíg simán és könnyedén tudok tulajdoni lapot kiváltani, megtudhatom, hogy az ingatlan kinek a nevén van, azt már nem tudhatom meg ilyen egyszerűen, hogy van-e csatorna az ingatlanon. Az elvi csatorna hozzájárulás megszerzéséhez a tervezőnek az ingatlan tulajdonosaitól (mindegyiktől és haszonélvezőktől is!) kell, egy-egy meghatalmazás, valamint ki kell tölteni egy 3 oldalas nyomtatványt (szinte külön szakértelem kell hozzá). Ha netán a vízóra nem lett átírva, pl: az előző tulaj nevén maradt, vagy a meghalt nagyszülő nevén van, akkor még a vízórát is át kell íratni, az elvi csatorna közmű hozzájárulás megkéréséhez.
És ezek után egyszerűbb esetben 2-4 hét alatt, bonyolult esetben 1-2 hónap alatt megérkezik az elvi nyilatkozat. Sok építtető nem érti minek neki elvi közműpapír, hiszen a telek előtt van az összes közmű, vagy már be van vezetve az összes közmű, esetleg ha van meglévő épület a telken, fizetik is szolgáltatási díjakat.
Az építési engedélyhez benyújtandó még a tervező által készített hulladék tervlap, vagy egy nyilatkozat, hogy nem éri el a hulladék mennyisége az előírt mértéket. Ennek a hulladék tervlapnak szerintem az égvilágon semmi értelme nincs.
- A tervező ’gondos’ számítgatásaival úgy sem tudja megbecsülni mennyire, törik a tégla, vagy hány cserép pattan meg, hogyan vágják a hőszigetelést, mennyi lesz a maradék. Egyedül a pincéből, alapból kikerülő föld mennyiségét lehetne jó közelítéssel számolni, ha tudná a tervező pontosan milyen típusú föld is van a tervezett épület alatt.
- A nyomtatványon szerepel az elszállító neve, címe, ilyen-olyan száma. Az építtető még el sem kezdett építkezni, azt sem tudja ki lesz a kivitelező, de azt már meg kell adnia ki, fogja elvinni a hulladékot. Ez kicsit nonszensz.
- A nyomtatványon szerepel, mit kezd az építtető a hulladékkal, ártalmatlaníttatja, elszállíttatja hasznosításra, a telken tartja. Ezt előre az engedélyezési terv elkészítésekor nem tudja az építtető, hiszen még az sem biztos, hogy kap engedélyt a beadott tervre.
- Ha a hulladék mennyisége meghaladja az előírt mértéket, akkor az építéshatóság elküldi a környezetvédelmi hatóságnak a tervet és a hulladék tervlapot, akik idejüktől függően 2-12 hét alatt adnak egy szakhatósági állásfoglalást, ami azt mondja ki, hogy igen elvihető a hulladék.
Az építési engedélyhez ma már nem kell benyújtani a kéményseprő szakvéleményt, csak a tervezőnek le kell nyilatkoznia, hogy egyeztetett a kéményseprővel. Az egyeztetés a kéményseprőknél az jelenti, hogy 2 példány tervet le kell adni, melyre a tervező pár hét múlva kap egy szakvéleményt (természetesen a megfelelő díjtétel kifizetése után). Ezzel idáig nem is lenne semmi gond. De…
- Az építési engedély készítése közben az építtető még csak annyit tud, hogy szeretne valamilyen fűtést, gázzal, esetleg egy turbós gázkészüléket és szeretne egy fatüzelésű kályhát, esetleg egy kandallót vagy cserépkályhát.
- Az építtetőnek ekkor még fogalma sincs, milyen kéményt szeretne, milyenre lesz pénze. A tervezés során a tervező megszórja az építtetőt mindenféle lehetőséggel, esetleg beszél egy gépész tervezővel is. Egyre nagyobb lesz a választási lehetősége, fűtéstípusok, turbós készülék, kondenzációs kazán, stb. Az Építtető egyre bizonytalanabb lesz.
- De az engedély elkészítéséhez szükség van a kémény típusának kiválasztására. Az építtető ’egy kis segítséggel’ eldönti, milyen, milyenek legyenek a kémények.
A terv beadásra és szakvéleményeztetésre kerül. A konkrét gépész tervezés során, valamint a készülékek, kandalló típusok kiválasztása, az árajánlatok bekérése után válik világossá, hogy amit az engedélynél kiválasztottunk, abból általában egyik sem úgy valósul meg. Ráadásul a gépész újra leegyezteti a kéményeket a kéményseprővel, immár méretezve, konkrét adatokkal és készülékkel (természetesen újabb díj kifizetésével).
A bevezetett, új energetikai követelmények igazolására energetikai számítást kell készíteni a tervezőnek az engedélyezési tervhez. A jelenlegi jogszabályok szerint a tervezőnek csak nyilatkoznia kell, hogy az energetikai számítást elvégezte, és a tervezett épület megfelel a követelményeknek.
Ez a számítás a későbbiekben az épület minősítésénél is hasznos lesz, valamint az építtető is meggyőződhet róla, hogy a kiválasztott fal, a hőszigetelés mennyisége megfelel-e az előírásoknak.
A jogszabály alkotóknak érdemes lenne átgondolniuk a hulladék tervlap ebben a formában való szükségességét, valamint a kéményseprő szakvéleményeztetés körét is.
Cser Eszter építész(A cikk szerzője több évig építéshatósági előadóként dolgozott)
Ha van olyan történetük építésfelügyeleti ellenőrzésről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).
[poll id=”24″]
a fentiekre 2009. áprilisa óta folyamatosan lehet szavazni
Hozzászólások (22): megnézem
atuse
2010. április 14. szerda 10:13
És még néhány törvényalkotói „agymenés” (amelyek a családi házaknál is előfordulhat):
–EME engedély az összes felhasznált építési anyagról!
–Talajmentési terv a mezőgazdasági termelésből kivont terület esetén.
-tűzvédelmi leírás; ha a tűzoltóság nem szakhatóság, akkor azt az építész is készítheti…
–tervezési program, amelyben meghatározásra kerül az épület funkciója, rendezéstervi mutatói, helységei, létszáma…
Ezek mellett az illetékes szakhatóságok milyenségétől függő szakági leírások; célszerűen külön bontva, mivel senki nem olvassa el a teljes dokumentációt!
Rós
2010. április 14. szerda 11:39
Vajon kémény nélküli házhoz is kell kéményseprői vélemény?
Cser Eszter
2010. április 14. szerda 12:00
A jogszabály alapján a kéményseprő szakhatósággal egyezteti kell, ha nincs kémény ugyebár ez elég nehéz ügy. Az OTÉK szerint pedig tartalékfűtésről kell gondoskodni. Az ELMŰ, Budapesten mostanában nem hajlandó kiadni tartalékfűtésre elvi nyilatkozatot, így kénytelenek vagyunk tartalék kéményt tervezni, akár milyen (pl. geotermikus)fűtés is lesz az épületben.
Rós
2010. április 14. szerda 18:18
Köszönöm a választ. Érdekes elvi és gyakorlati kérdés a gyorsan népszerűsödő passzív házak korában, hogy a nemlétező aktív fűtésnek mi lehet a tartalékfűtése és hogyan lehet PH-ba kéményt tenni.
atuse
2010. április 15. csütörtök 10:58
Önmagában a passzívház rendszere nem zárja ki a kémény létezését, amennyiben figyelembe veszi az égéstermékkel eltávozó hő mennyiségét, illetve egy égési energiaforrást.
A fogósabb kérdés az inkább, hogy az OTÉK megköveteli a tartalék fűtés meglétét, de egyben előírja, hogy a huzamos tartózkodásra szolgáló helységek hőmérséklete 20C legyen.
Azaz szigorúan véve egy kandallóval nem oldható meg a kérdés, csakis központi szilárd tüzelésű kazánnal vagy elektromos fűtéssel (ami mindkettő elég költséges mutatvány, gondolva a kettős rendszer kiépítésére).
És itt jön a logikai bukta (téli tapasztalatomból kiindulva): ha nincs áram, akkor semelyik kazán sem üzemel, aminek valamilyen vezérlése és keringtető rendszere van; ekkor szintén használhatatlan az elektromos fűtés! Tehát a korrekt megoldás a helységenkénti egyedi fa tüzelés lenne!…
Természetesen ezt senki nem követel(het)i meg, de akkor meg minek bohóckodunk a tartalék fűtéssel?!
pjotrkolja
2010. május 26. szerda 10:06
Tisztelt atuse!
A tartalékfűtést lakóingatlanok esetén csupán az ingatlan egyetlen lakóhelységében kell biztosítani.
Vagyis nem kell minden szobába egyedi fatüzelésű berendezés és kémény.
A funkciót ellátja egy kandalló, cserépkályha stb. ami a lakás dísze is lehet amellett, hogy a tartalékfűtés funkcióját is ellátja.
Nyilván ilyen szempontból kiesnek a manapság oly népszerű vízteres kandallók, az általad említett okok miatt, de erre kéményseprőnek fel is kell hívnia a figyelmet már a tervezés során.
silhouette
2010. május 28. péntek 17:45
Kedves atuse. Az építési engedélyezésről szóló 193/2009. rendelet KORMÁNY rendelet, amire hivatkoztál az pedig 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet Ha a jogi hierarchiát tekintem, akkor valószínűleg a kormányrendelet a magasabb rendű, tehát NME kérheti az építéshatóság a hulladék nyilvántartó tervlapot, sőt még a használatbavételkor is csak annyira kell a dologba belefolynia, hogy a hvét engedélyben fel kell rá hívni a figyelmet. . Nyugodtan írja elő az általad hivatkozott rendelet, nyugodtan nyújtsa be az építtető, az építéshatóság megköszöni és elhelyezi a fiókjában.Ami szomorúbb, hogy bizony a változások ellenére alig van építéshatóság, amelyik nem kéri a közműnyilatkozatot és a kéményseprő nyilatkozatot. Nincs jogegység az országban ebben a tekintetben. Ezen kellene változtatni egyértelmű jogszabályokkal.
Nesde
2010. július 14. szerda 14:06
Kedves mindenki!
A fentiekben már említve volt mi van ha nincs kémény és tartalék fűtésről kell gondoskodni? (mert ugye a jogszabály az jogszabály)
Tegyük fel, hogy megépül egy közel passzív ház aminek a fűtése elekrtomosan a többi fűtési rendszer bekerüléséhez képest gazdaságosan megoldható. Ilyenkor is kell a tartalék fűtés ha nincs áram. DE mi van ha nem másik fűtést építek hanem szerzem egy aggregátort, amivel áramot termelek!?
A másik filozófiai kérdés? minek a passzív ház ha gépészetébe belerakok 150 évre elegendő költséget? Mert van ilyen.
Többen haltak meg CO mérgezésben egy tél alatt mint ahányan megfagytak!. Egy energiatakarékos jól megtervezett ház 4-5 nap alatt hűl ki 13 fok alá. addig csak lesz áram, vagy ha nem akkor más gond van…
Egy civil
2010. augusztus 25. szerda 12:37
Én is az aggregátoros „tartalékfűtést” szeretném engedélyeztetni.
Ha átmegy, jelzem 🙂
Nesde
2010. augusztus 25. szerda 15:40
[re=73250]Egy civil[/re]:
Sziasztok!
Nos, az ügyben közben előrelépés lett és okosabb is lettem. A jogszabályt figyelmesen elolvasa kiderült, hogy kémény szükségességének a feltétele csak a mondat első fele. Ott van a második fele amit meg lehet lovagolni:
„A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni”
Kéményünk nem épült és nem tettünk mást mint egy nyilatkozattal biztosítottuk az önkormányzatot, hogy biztonságosan megleszünk kémény nélkül.
Ez a tv ’97 ben született akkoriban nem volt elterjedt az energiatakarékosság és a sok sok féle fajta fűtési megoldás.
Neduddgii
2010. november 1. hétfő 19:07
Nem elég, hogy az építésügyi hatósági ténykedésem során értelmeznem kell a havonta módosuló f*s építésügyi jogszabályokat, de külön élvezet amikor bejön hozzám egy olyan mint „Egy civil” s a keresztkérdések tömkelegétől szét megy a fejem.
Persze ezek a keresztkérdések (mi van akkor ha…,és ha ez így lenne…stb) igen hasznosak, mivel rájövök, hogy az amúgy is f*s jogszabályok még annál is idiótábbak, mint amennyire gondoltam.
Mondok egy példát:
Az építési törvény 48. §-a írja elő, hogy az építésügyi hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a szabálytalanul megépített építmény fennmaradása lehetséges-e, vagy szabályossá tehető-e. Ha megállapítja, hogy igen, akkor az építtetőt fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.
Igen ám, de ott van a Ket. 94. §-a. Az kimondja, hogy mielőtt az eljárást felesleges megindítaná a hatóság, a szabálytalankodót felszólítja végzésben kötelezve (mi van? most felszólítom vagy kötelezem?)hogy jogkövető magatartásának tegyen eleget s szüntesse meg a szabálytalan állapotot. Tehát mielőtt vizsgálnám, hogy fennmaradhat-e vagy sem. Márpedig az engedély nélkül épült építmény a Ket. 94. §-a értelmében csak úgy tehető szabályossá, ha azt lebontja. S ha fennmaradása lehetséges lenne? Akkor is alkalmazni kell ezt az előírást. S mi van akkor ha nem teszi szabályossá? Akkor sem az építési törvényt alkalmazom utána, hanem a Ket-et. Vagyis sose jutok el odáig, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívjam az építtetőt.
S még mondhatnék ezernyi ilyet, aminek értelmezésébe szét megy a fejem.
TÜKE
2011. június 23. csütörtök 05:24
Aki nem látta volna a tegnapi híradóban
https://atv.hu/belfold/20110622_fotelbol_lehet_felaron_beszerezni_a_tulajdoni_lapot
és hozzá
https://www.tulajdonilap.hu/
Bujdildi
2011. augusztus 20. szombat 12:39
[re=73253]Nesde[/re]:
Sziasztok!
Mi tetőteret építünk, már majdnem kész, de nem gondoltuk volna, hogy a legnagyobb gondunk a kéménnyel lesz. Cirkó van, aminek a csövét meg kell emelni, illetve új szigetelt kéményt kell csinálni, nem kevés pénzért, amihez kell egy „elmű” nyilatkozat, tartalékfűtésről, amit mint egy fél napos sorban állás után kiderült, nem ad már ki az elmű.Így felmerült a kérdés, hogy akkor honnan is tudjuk beszerezni ezt a nyilatkozatot???Nem tudja valaki?
Cser Eszter
2011. augusztus 20. szombat 14:50
Kedves Építtető!
Az a tapasztalatom, hogy az ELMŰ ad ki egy ilyen nyilatkozatot, csak nem jól kérték. Az igaz, hogy kémény építéshez, építési engedélyhez, kémény engedélyeztetéshez nem ad a tartalékfűtésről elvi nyilatkozatot az ELMŰ.
Azt kell mondani, hogy elkészült az épület és a használatbavételi engedélyt szeretnék megkérni és ehhez kell egy ELMŰ nyilatkozat, mely tartalmazza a tartalékfűtést is.
Tehát a tapasztalatom az, hogy előre nem ad, csak ha elkészült. De akkor simán.
Javaslom, hogy próbálja ki, építtetőimnek bevált.
Üdvözlettel: Cser Eszter
Fenyvesi Péter
2011. augusztus 21. vasárnap 13:02
[re=81366]Cser Eszter[/re]:
Kedves Eszter!
Ez hasznos infó, köszönöm.
Azt hallottam kéményseprő szakértőtől (Pest megye) h már lobbiznak azért, h kötelező legyen újra benyújtani a hatóságnak a szakvéleményt. (mint tudható, elég nagy a ks-k lobbiereje, képviselőrokon ül a kormánypárti padsorokban)Had nyújtsa ez is az engedélyezés idejét. (Tudom, előbb is lehetne szakvéleményeztetni, de ha kész a munka, akkor általában rögtön be is kell adni eng-re, hisz’ sürgős)
üdv: F.P.
Kriszta
2012. május 15. kedd 21:13
Szia mindenkinek!
Hatalmas problèmàval kuzdok,ès segitsèget szeretnèk kèrni!
Nagyszuleim hàzàt szeretnèm felujitatni ès szuksègem lenne a règi tervrajzra!
Hol tudnàm ezt beszerezni?Mennyi ido,ès mennyibe kerul?
Nagyon koszonom.
Koós Miklós
2012. május 16. szerda 16:37
ha városban van, akkor érdemes először az építéshatóságnál érdeklődni, bár 1970 előtti házaknál már nem sok remény van. Fővárosi épület esetén a VÁTI Budafoki úti Dokumentációs Központjában célszerű kutakodni, mert a különféle fővárosi tervtárak és a tipustervek nagyobb részét ők gondozzák tovább.
https://www.e-epites.hu/hirek/uj-helyen-a-dokumentacios-kozpont
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2012. május 16. szerda 21:09
[re=84190]Kriszta[/re]: Egy tapasztalt építész viszonylag egyszerűen tud felmérési dokumentációt készíteni.Lehet, többet ér, mint az a terv, amitől anno rendre eltértek.
Vehicular
2012. szeptember 3. hétfő 19:59
….és ha már megvette az energiatakarékos ház építtetője a méregdrága ph ablakokat, a hőhídmentes ph kéményt milliókért, a tervezésnél elkerül minden tetőtéri ablakot, inkább az oromfalba helyezi át, megtervezi a 40 cm tető hőszigetelést, és akkor a kéményseprők előírják a tetőkijárót. Ilyenből meg leginkább hőszigeteletlen van, vagy legfeljebb tetőtéri ablak minőségű, ami rendkívül gyenge. Most barmolhatja szét a hőszigetelést, a légtömör burkot stb.
Így nehéz lesz…
Fenyvesi Péter
2012. szeptember 4. kedd 19:22
…és mint tudjuk, a kéményseprő csak az első MEO-nál megy fel a kéményfejhez, (főleg a zárt égésterű kazánoknál) utána, soha többet. Miért nem elég egy ideiglenes megközelítési lehetőség erre az első alkalomra, és nem kellene nagyobb épületeknél, akár milliókba is kerülő, az épületet elcsúfító felesleges vasszerkezet? Kérdezem én naivan. Ehelyett, durván felemelték a vizsgálat díját. Bizony, jó egy tesó a parlamentben.
Vehicular
2012. szeptember 4. kedd 21:13
[re=84657]Fenyvesi Péter[/re]: Egy ráérő tervező kiszámolhatná kikapcsolódásként, mennyi hőveszteséget, felesleges CO kibocsátás többletet és persze pénzbeni költséget jelent egy ilyen előírás országos szinten.
Vehicular
2012. szeptember 5. szerda 22:55
Minden megvan bocsátva: ma mégis beleegyezett a kéményseprő, hogy ne legyen tetőkijáró. Az a feltétele, hogy a tisztítóajtó hozzáférhető legyen a tetőtérben.
Így nem lesz egyetlen tetőablak vagy kijáró sem a tetőn!