Akadálymentesítés | lépcső, rámpa és lift
Legtöbb épületünk földszinti padlóvonala a környező járda szintjétől pár lépcsőfokkal magasabban található. Ennek oka többek között lehet a könnyebb vízszigetelhetőség, adódhat a terep lejtéséből, de – különösen műemléki épületeknél – szolgálhat reprezentációs célokat is. Az épületek bejáratának akadálymentesítésekor gyakran megoldandó a magasságkülönbségek akadálymentes áthidalása. A magasságkülönbség áthidalásának módja függ a magasságkülönbség mértékétől, a rendelkezésre álló helytől, valamint anyagi és üzemelési megfontolástól is. Magasságkülönbséget – a lépcső mellett – akadálymentesen áthidalhatunk rámpával, függőleges személyemelő berendezéssel, nagy magasságok esetében pedig lifttel. Korábban elfogadott, de ma már kevésbé támogatott megoldás a korlátlift, mely egy a lépcső járóvonalát követő, lehajtható platójú ferde személyemelő. Pár lépcsőfokos különbség esetében általánosságban elmondható, hogy mind a használók, mind pedig az üzemeltetők jobban kedvelik a rámpát a gépi megoldásoknál, mivel segítő személytől, üzemeltetési költségtől és technológiai háttértől függetlenül mindig rendelkezésre áll. Használatának egyetlen, de nagyon fontos tényezője, hogy felülete különböző időjárási viszonyok – hó, jég, lombhullás – között is tisztán tartott legyen.
Az akadálymentes lépcső fogalma első hallásra paradoxonnak tűnhet, ám e formának is megvannak a maga szerkesztési követelményei. Akadálymentes lépcsőt szerkeszteni elsősorban a használati kényelem végett szükséges, kialakításnak jellemzői könnyen járhatóvá teszik a lépcsőt mindenki számára. Egy akadálymentes lépcsőkarral maximálisan 1.80 m magasság hidalható át, utána pihenő közbeiktatása szükséges. Az akadálymentes lépcső fellépési magassága nem haladhatja meg a 15 cm-t, ami leginkább az időseknek, a járni képes, de végtagsérült személyeknek, valamint a gyermekeknek segítik a közlekedést. A lépcsőfokok homloklappal ellátottak, orr nélküli kialakításúak. A lépcső mellett kétsoros, kontrasztosan színezett akadálymentes fogódzó található 70 és 95 cm-es magasságban. A fogódzó 5 cm-es kör keresztmetszetű, a faltól legalább 5 cm-re áll el. A fogódzó a pihenőkben is folyamatosan, megszakítás nélkül fut körbe. Az akadálymentes lépcső minimális szabad szélessége 1.20 m (ekkora szélesség szükséges két ember egymás melletti elhaladására). A lépcső induló és érkező élénél talppal és fehér bottal is jól érzékelhető, kontrasztosan színezett figyelemfelhívó sáv kialakítása szükséges a lépcső teljes szélességében, hogy a látásukban korlátozottak ne bukjanak el az első lépcsőfokban, és ne essenek le a felső lépcsőfokról.
Amint azt említettem, a szintkülönbség-áthidalás leggyakoribb akadálymentes formája a rámpa. A rámpa hajlásszöge attól függ, mekkora az áthidalandó szintkülönbség, mivel a kerekesszékes rövidebb szakaszon nagyobb erőkifejtésre képes, ezért a meredekebb lejtőt is legyőzi. 17 cm-es különbségig a rámpa maximálisan 8%-os lehet, ami azt jelenti, hogy 1 m hosszon maximum 8 cm-t emelkedhet. 17 cm felett a rámpa hajlása maximum 5%, tehát 1 m hosszon maximum 5 cm-t emelkedhet. A kerekesszéket hajtó számára a rámpán időszakonként pihenési lehetőséget kell biztosítani; egy rámpakar maximum 9 m hosszú lehet, melyen legfeljebb 45 cm magasságkülönbséget hidalhatunk át. Ez a magasságkülönbség nagyjából 3 lépcsőfok fellépési magasságának felel meg. Többkarú rámpák esetében minden második pihenőt úgy kell kialakítani, hogy kétkerekesszékes egymást elkerülhesse, mely helyigénye 1.80 m szabad szélesség. Az akadálymentes lépcsőnél részletezett fogódzón felül a rámpa mellett a tér felé eső szabad oldalon a kerék legurulásának megakadályozásáról is gondoskodni kell kerékvető szegély kialakításával, mely a kerekesszék kiskerekének, illetve a bot végének lecsúszását akadályozza meg. A lépcsőéhez hasonlóan a rámpa szabad szélességének biztosítása és éleinek előjelzése szintén szükséges. Ferde felületről lévén szó, különösen fontos, hogy a rámpa felülete még vizes állapotban is csúszásmentes legyen.
A személyemelő berendezések a liftektől eltérően maximum 2.00 m magasságkülönbség áthidalására alkalmasak (kivéve egy lakáson vagy üdülőegységen belül). A magasságkorlát végett többnyire csupán két megállóval rendelkeznek. A liftektől leginkább kezelési módjában különbözik, ugyanis csak kiképzett személyzet működtetheti. A liftektől eltérően továbbá nem egy zárt fülkét mozgatunk, hanem egy nyitott platót, melyhez fogódzók és kezelőpanel tartozik. Alaprajzi minimális szabad mérete 1.10 m-es szélesség és 1.40 m-es mélység, ha a ráhajtás a rövidebbik oldalon található. A legtöbb személyemelő áthajtós kivitelben készül, de előfordulhat olyan eset is, amikor a platón 90°-kal el kell fordulni a két állás között. Ehhez a manőverhez a kerekesszékkel merőlegesen el kell fordulni, tehát a szabad szélességnek mindkét irányban legalább 1.40 m-nek kell lennie.
Akadálymentesítés céljára liftet többnyire csak többszintes épületek esetében építünk be. A szükséges szabad alaprajzi méretek (minimum 1.10 x 1.40 m) ismeretében elmondható, hogy a 8-9 személyes, 630 kg teherbírású felvonók megfelelőek akadálymentesítés céljára. A legtöbb épületben meglévő felvonó kisebb ennél, 4-6 személy szállítására alkalmas. Mivel a kisebb fülkéhez kisebb liftakna tartozik, igen ritka, hogy meglévő liftaknába új, nagyobb, akadálymentes fülke helyezhető el. Ideális esetben a lépcsőház orsóterébe elfér az új lift, de ott sajnos nem mindig elegendő a hely, ezért gyakorta a meglévő épületek hátsó homlokzatára kerülnek az akadálymentes felvonók.
Hozzászólások (10): megnézem
atuse
2010. március 3. szerda 09:32
Kedves Bernadett!
Hadd legyek az „ördög ügyvédje” és engedjen meg nekem egy kis cinizmust.
A korlátlift sem önkiszolgáló, mivel általában összehajtott állapotban letakarják (kültéren) és nem hagyják ott a kulcsot vagyonvédelmi szempontok miatt. Így ide is kell egy ember. Amúgy a kezeléséhez képzettség szükséges.
Azt viszont el tudom hinni, hogy a lépcsőjáró használata a kerekesszékből megélve nagyon labilis érzés lehet.
Sajnos a mai gyakorlat és jogrend nem mindeg felel meg a hétköznapok kihívásainak (és akkor finom voltam…).
Két konkrét eset kapcsán írom ezt, mivel közintézményeink nem annyira tőkeerősek, hogy saját forrásból finanszírozhassák a felújítási munkákat. Az uniós pályázatoknál pediglen feltétel, hogy csakis az a szint munkái finanszírozható, amely akadálymentesített. Namost az pedig -józan paraszti ésszel is- elfogathatatlan, hogy az épület felújításánál a tető kimaradjon, mikor az eső, meg a hó az égből esik….
Molnár Attila
honlapomra…
Babits Bernadett
2010. március 3. szerda 20:38
Kedves Attila!
Ahogy az összefoglaló cikkemből kitűnik, a korlátlift manapság csak nagyon indokolt és rehabilitációs környezettervező által javasolt esetben elfogadott, pont az Ön által leírtak miatt (kezelő személyzet).
Nap mint nap találkozom én is munkám során a magyarországi épületállomány leromlott minőségével, de egy közintézménynek nem csak az elemek elleni védelme, hanem a szolgáltatást igénybe vevők kiszolgálása is feladata. Mivel a szolgáltatást bárki igénybe veheti, annak eléréséből nem zárhatunk ki személyeket fizikai / szellemi / érzékszervi sérültségük miatt.
Üdvözlettel: Babits Bernadett
Tamás
2010. április 7. szerda 13:16
Kedves Bernadett!
Először is gratulálok az alapos cikkhez.
A cikkben leírtakkal kapcsolatosan kérdezném, hogy nem túlzottak-e az előírások, hogy egy magánszemély családi házánál is 5% emelkedést és 1,2m szélességet írnak elő 50cm áthidalásánál, 1,5m indítóval és fogadóval amikor kisérő nélkül ki sem mozdulhat az izomsorvadásos ember a házból. Lépcsőjáró és egyéb személyemelő berendezések rokkantnyugdíjból 0 állami támogatással nem véghezvihetőek. A mobilrámpa ezzel szemben szabályos és használható, még ha 2 odatett lapról is beszélünk.
Esetemben rámpát építtetek a lépcső helyett 1,28m indítóval, 3,65m hosszan 60cm áthidalására 0,9m +korlát szélességben.
Létezik olyan szabályzat ami nem a köz hanem a magánszférát érinti?
Nem szeretném ha emiatt utasítaná el az Építészeti-műszaki Tervtanács a bővítésemet a mozgássérült mosdó és akadálymentesített élettér ügyében.
Válaszát előre is köszönöm!
Babits Bernadett
2010. május 5. szerda 14:19
Kedves Tamás!
Nincs külön szabályozás a közszférára és a magánszférára.
A közszolgáltatások akadálymentesítési előírásai a lehető legtöbb fogyatékossággal élő igényeire lettek kitalálva.
Tudomásom szerint ha magánszemély önmagának építkezik, akkor a saját igényeit kell figyelembe vennie, a saját fogyatékosságának megfelelő körülményt kell teremtenie.
Tervezés során ettől függetlenül mindenképpen javaslom, konzultáljon az illetékes Építési Hatósággal; úgy gondolom, ha Önnek megfelelő környezetet építenek, akkor nem lehet kifogásuk az alkalmazott megoldásokkal szemben.
Ez természetesen pl. társasház esetében más helyzetet teremt, ahol mások is használnák az új rámpát. Családi ház esetében véleményem szerint mindig a használó igényeit kell figyelembe venni, akár szigorúbbak, akár lazábbak, mint az előírások.
Üdvözlettel:
Babits Bernadett
Akadálymentesítés lépcső, rámpa és lift | Akadálymentesítés megoldások és akadálymentes tervezés
2012. április 27. péntek 16:16
[…] cikk olvasása itt. « Akadálymentesítés a bejáratok További információkért, […]
Szűcs István
2015. február 11. szerda 11:37
Kedves Babits Bernadett!
Társasházban, de annak olyan részén amit csak mi használunk szeretnénk meglevő 4-5, viszonylag meredek lépcsőfokból álló lépcsőre olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a babakocsit bfel és le lehessen gurítani, ne kelljen emelni. Van-e erre vonatkozóan megoldási javaslat?
Babits Bernadett
2015. február 11. szerda 13:27
[re=101708]Szűcs István[/re]:
Kedves Szűcs István!
Kérdése olyan szempontból nem akadálymentesítésre vonatkozik, hogy a babakocsi tolásához szükséges rámpa meredeksége meghaladhatja a jogszabályokban előírt mértéket.
A piacon vannak mobil, teleszkópos alumínium rámpák, melyek párban kaphatóak, és a babakocsi kétoldali kereke alá elhelyezhetőek. Ezek hosszát házi használatra – kizárólag az említett célból – a rendelkezésre álló hely és a babakocsit toló személy fizikuma határozza meg.
Állandó használatra javaslom még faácsvolt szerkezetből a rámpát elkészíttetni – olcsóbb változat -, csúszásmentes felülettel úgy, hogy a két keréknyom között lépcsőn lépni továbbra is legyen lehetőség.
Nehezíti a feladatot, ha a babakocsinak van középen is kereke, ilyenkor fenti variációk nem használhatóak, és így a teljes szélességű rámpa esetleg csúszás- és botlásveszélyes lehet a babakocsit tolók számára, mivel nem a lépcsőn, hanem a meredek rámpán kell közlekedniük. Ez esetben javaslom megfontolni a babakocsi cseréjét 4 kerekű, hagyományos kivitelűre.
Üdvözlettel:
Babits Bernadett
okl. építészmérnök
rehabilitációs környezettervező szakmérnök
Némethné Nagy Katalin
2016. február 15. hétfő 21:51
Kedves Babits Bernadett!
Személyemelő berendezést szeretnénk építtetni, kb. 90 cm-es magasságkülönbség áthidalására.Magasföldszinten lakunk, 6 lépcsőn kell a lépcsőházban a bejárati ajtóig elmenni, kerekesszékkel. A lift helye megvan, mert az eredeti tervbe benn volt. A korlátoknál annyi hely van, hogy egy liftet lehet oda építeni. A tanácsát szeretném kérni, hogy hogyan induljunk el, hogy a liftet meg tudjuk valósítani. Rámpa nem jöhet szóba, mert ilyen magassághoz legalább 30 méteres rámpa kell és csak 3 méteres fér el.
Üdvözlettel: Katalin
Grell Bence
2016. április 15. péntek 17:38
Tisztelt Cikkíró!
Szeretném kérdezni, hogy kerékpár le-fel toló sávra van-e valamilyen szabvány a kerékpársáv szélességét, faltól-korláttól való távolságát illetően.
Köszönöm szíves válaszát.
Babits Bernadett
2016. április 17. vasárnap 09:45
Tisztelt Grell Bence!
Minden bizonnyal létezik a kerékpáros sávokra vonatkozó útügyi műszaki követelmény, de ezek nem tartoznak az én szakterületembe.
Javaslom körülnézni az útügyi műszaki előírások között: https://e-maut.hu/magyar/listaesar.html , vagy felkeresni egy úttervező mérnököt bővebb felvilágosításért.
Tisztelettel: Babits Bernadett, Bauonline Kft.