A minimalizmus lenne a megoldás?
- a kép forrása: decodir.com
A minap az alábbi levelet hozta a drótpostás:
Minimalizmus, költséghatékonyság, spórolás, ésszerűség? Avagy a kevesebb a több vagy sem? Érdeklődnék, hogy vajon a régi paradigma szerinti épületeket olcsóbb kivitelezni, vagy a minimalistákat?
Kedves Koós Úr!
Szeretem a weblapját, nézegetem a tervkritikákat, aztán elkapott a gépszíj, hogy írjak. Lenti irományomat nem tudnám hová besorolni a weblap fórumai, blogbejegyzései közé, így marad az e-mail. Persze részemről bárhová betehető, hátha jó „gondolatébresztésnek”. Nem vagyok szakmabeli, sőt, még építkező sem, talán leginkább egy „hobbista álmodozó” státusz lenne a legmegfelelőbb a pillanatnyi élethelyzetemre.
Szóval: néha meglepetten olvasom, hogy annak ellenére, hogy ma Magyarországon, mint minden, az építkezés is egy nagyon költségérzékeny ágazat, mégis az emberek, mind az építészek, mind az építettők nem tudnak szakítani a mostani paradigmával, mármint ami a lakóházak fogalmát illeti.
Az emberek olcsón akarnak építkezni, de nem mondanak le könnyen az eddigi szokásos dolgokról.
Kíváncsi lennék arra, hogy a minimalizmus vajon nem tekinthető-e az „olcsó” építkezés stílusos alternatívájának?
Nekem borzasztóan tetszenek egy brazil „sztártervező”, Marcio Kogan munkái. A magyar szemnek talán túl rideg világ az, ahol a ház egy téglatest formájú vasbeton doboz, lapos a teteje, nyílászárónak meg egy csupaüveg tolóajtó a ház egyik fala és kész. Az épületek abszolút minimalisták, szinte egy légtér az egész, semmi kacat vagy a funkcionalitástól eltérő dolog nincs bennük.
- a kép forrása: decodir.com
Ezek az épületek mondjuk nagyon nagyok, de a formanyelvüket vajon át lehet-e ültetni az átlag magyar családok életterének nagyságrendjébe? És történetesen nem jelent-e mindjárt spórolást is egy építkezés során?
(Én nagyon könnyen beszélek, mert lövésem nincs az építészetről, tehát az agyam „szűz” ilyen formán, tehát nekem semmi sem drága – mármint a belekotyogás terén.)
Gondolok itt arra, hogy ma nálunk egy kis költségvetésű ház is tartalmaz: egy komoly ácsmunkával elkészült nehéz tetőszerkezetet, melyre általában drága és súlyos betoncserép kerül, sok helyiséget, mind-mind ajtókkal elválasztva, komplikált térrendezést, központi fűtést, villanyszerelés jogcímén agyon vezetékelést stb stb. És mind emellé az alacsony költségvetés miatt az ilyen házak viszonylag kicsik és meglehetősen átlagos, középszerű unalmas külsőt viselnek magukon.
Hamár az ember kevésből akarja kihozni az épületet, akkor nem jöhet segítségünkre a minimalizmus, mint olcsósító tényező? Nem tudom, hogy jó-e a megközelítés, de talán egy összetett alaprajzú háznál olcsóbb egy egyszerű konvex téglalap, talán egy komplikált tetőszerkezetnél olcsóbb egy lapostető, egy sokajtós, sokszobás háznál talán olcsóbb egy kicsit „loftosabb” egyterű valami, maximum a háló és a fürdőszoba lenne lefalazva. Egy relatíve kisebb belmagasság talán takarékosabban fűthető. Egy kombicirkónál talán olcsóbb egy amolyan ma divatos fekete lemezkályha-kandallóféle stb. Ésatöbbi ésatöbbi.
- a kép forrása: decodir.com
Esetleg a fent vázolt „funkcionális minimalizmus” nem lehet-e a jó út a kis költségvetésű házak problematikájára? Pl sok helyütt olvasom a nyers beton szabadon hagyását, mint design-elemet. Nekem ez egyet jelent azzal, hogy nem kell vakolni, festeni, tapétázni. Talán egyetlen drágító dolog lehet az én elképzelésemben, a nagy üvegfelület, melyet kompenzálhat az, hogy nem kell ezer ablakot illeszteni és beépíteni a falba. A külső nyersbeton, megint csak megspórolhat egy vakolást. Ésígytovább.
A nagy példakép és egy, átlagosabb, realistább méretű, de a fenti formanyelvvel megegyező épület.
Összegzően érdeklődnék, hogy vajon a régi paradigma szerinti épületeket olcsóbb kivitelezni, vagy a minimalistákat?
Üdvözlettel: Nagy Zoltán
****
A levélben olvasható felvetés már számos alkalommal visszaköszönt, itt a kooseptar.hu-n is többen felvetették már, pl. a Tervkritikák kapcsán. A minimalizmus persze elsősorban a tradicionális (mi több, sokszor régieskedő) és az un. modern stílusirányzatok közötti műfaji különbséget is jelzi. Nem akarnék holmi építészelméleti vagy stílustörténeti vitát indítani, számomra ez a kérdés sokkal racionálisabban közelíthető meg és talán az olvasók is inkább ezt igénylik. A téma meglehetősen szerteágazó és számos más területet is érint, amiről érdemes szót ejteni, viszont így nem fogunk beleférni egy cikkbe. De annyi baj legyen!
Mielőtt azonban megpróbálnék válaszolni a felvetett kérdésre, pár dolgot szükséges a helyére tenni.
1. Talán elfogadható az, hogy az építészeti magazinokban, online portálokon, blogokban megjelenő épületek döntő többsége az építészeti teljesítmények egy jól meghatározható régióiból érkeznek, magyarul a legjobbaktól. Miért fontos ez? Nos azért, mert a legjobbak nagy része egyáltalán nem tervez családi házat, túlságosan lekötik őket a nagy kihívások. Ez nem általános, inkább jellemző. Vagyis nagyon szűk az a kör, ahonnan ezek a kiváló épületek érkezhetnek.
2. Talán nem szükséges bizonygatni, hogy ezek az épületek bizony egy elég szűk megrendelői réteg számára készülnek, mondhatni jómódúak számára és ne gondoljuk, hogy ez csak nálunk van így, Nyugat-Európában is csak a módosabbak engedhetnek meg maguknak efféle épületet.
3. A bemutatott házak – és itt a hazaiak is ugyanúgy beleértendők – látszólag, de talán valóságosan is kristálytiszta építészeti produktumok, láthatóan a tervezőjüket nem sok minden korlátozta, gondolok itt a telekméretekre, a terület szabályozási mutatói és esetleg „földhözragadt” megrendelői szempontok. Úgy is mondhatjuk, hogy szabad kezet kaptak.
4. Nem csak az ezeken látható fotókon tapasztalható, hogy a rendelkezésre álló telkek már önmagukban is csodaszépek, panorámásak, nagy méretűek. Az épületnek van tere, van hol érvényesülniük. Gondoljunk csak bele azért egy olyan családi ház esetén, ahol az egyik fal teljesen üveg és gyakorlatilag szinte minden benti tevékenység kintről is látszik, nos azt csak ott lehet megvalósítani, ahol az idegenek általi belátásra nincs mód.
5. Természetszerűleg változnak az aktuális építészeti irányok is, mert hogy azok is vannak, kár is volna tagadni. Az egyszerű funkcionalizmust persze nem most találták fel, de a sok „izmus” után mindenesetre üdítő ilyet is látni.
6. Nincsenek minőségi ismérveink, nincsenek alkalmazható összehasonlításaink, mércéink és mértékeink. Hiába vannak jogszabályi kötelmek, ezek jórészt alkalmatlanok arra, hogy a magánlakásépítés épületeit be lehessen sorolni. Nincsenek hiteles hitelesítők, hiénák, csalók, hozzánemértők garázdálkodnak mindenütt. Nincsenek áraink, amivel össze lehetne vetni a házainkat, mert mindenre az a válasz, „én ezt olcsóbban is meg tudom csinálni”. Azt viszont már senki sem kérdezi meg, hogy milyen minőségben? És azért nem kérdőjeleződik meg, mert a minőség nagyrészt az ár után sorolódik. A pénztelenség, a kaláka, a fusi, az igénytelenség, a jogszabályok alóli kibújás szándéka egy teljes iparágat vágott haza az elmúlt 40-50 évben… és még csodálkozunk, hogy itt tartunk?
7. Végül, de nem utolsósorban mindannyian mások és mások vagyunk, van akinek ez tetszik, de van aki el sem tudja képzelni, hogy ilyen épületben éljen. Azt kell mondani, szerencsére nem vagyunk egyformák.
****
Talán érzékelhető volt, hogy e hosszú felvezetésben részben a válaszok is megtalálhatóak, de azért érdemes kifejteni őket, de erről majd legközelebb. Folytatása következik!
[poll id=”12″]
a fenti kérdésekre – különböző cikkeknél – 2007 november vége óta folyamatosan lehet szavazni
Hozzászólások (26): megnézem
Rós
2010. február 23. kedd 08:51
Lehet, hogy ez különc, nyugati rétegműfaj és tényleg minimalista, de lehet, hogy ez a mai kortárs építészet (contemporist.com) és csak a továbbfejlesztett sátortetős kockaházaink mellett szokatlan, bár a 2009-es év háza is hasonló (evhaza.hu).
Sok a brazil, ausztrál, kaliforniai példa ahol a ház- és a teleknagyság is szélsőséges és a klíma is sokat enged, de vannak japán példák extrém kötöttségekkel (whatwedoissecret.org) és svédek egészen más éghajlatra (johansundberg.com).
bobo
2010. február 23. kedd 09:35
Nekem is tetszenek a minimalista házak, de ezek az épületek valóban csak egy nagyobb telken érvényesülnek jól. Vagy teljesen befelé fordulnak, és kívülre nem mutatnak semmit. Mifelénk viszont a homlokzat sokszor fontosabb, mint a belső.
Richard
2010. február 23. kedd 10:42
Üdv!
Nekünk az egyetemen nemrég egy egész félév szólt erről a stílusról. Amit a fentiekhez hozzá tennék, hogy a rengeteg példát átnézve, ezek nagyon jó éghajlati körülmények között épültek – tehát a falak vékonyak, az arányok szinte tökéletesek. Amikor pedig tervezni kezdtem hasonlókat egyáltalán nem azt a könnyed hatást értem el. Nálunk bizony a tél és a hideg rányomja a bélyeget a falméretekre, anyagválasztásra és a fűtés rendes kialakítására is. Nyáron pedig, ha túl nagy az üvegfelület, akkor árnyékolás esetleg hűtés is szükséges lehet. A másik nehéz feladat abból adódik, hogy konkrét helyszínre és személynek kellett terveznünk. Tényleg benne van az emberekben, hogy csak kéne rá valami tetőféle. A tájolás pedig katasztrófa – olyan vevőt találni, aki elviseli, hogy bizony a kilátás érdekében az utcáról valószínűleg bárki panorámában nézheti, hogy mit csinál-szinte lehetetlen. Elég megnézni azt a rengeteg betonkerítést, nádazást, sövénykerítést és tujasort ami még a szép házakat is kivonja az utcaképből. Emellett sok példánál nem látható garázs, vagy fedett tároló. Vagy mert jól lett elhelyezve, vagy nincs. Nálunk szerintem sokan járnak autóval és a sok csapadéktól, hidegtől nem árt védeni. Ez csak saját tapasztalat, gondolatsor, én még tanulok, tévedhetek.
Egyébként én is kedvelem ezt a stílust.
dp
2010. február 23. kedd 11:21
A svábok vastag és magas kőkerítést építenek, az udvar mintha az épület része lenne. Angliában – Írországban viszont a függöny is csak dekoráció, az utcán elhaladó láthatja, a család hogy éli az életét. Ez társadalmi szokás, mentalitás kérdése.
Ha zavar valakit, a képeken is van az üvegfal előtt függöny, igény esetén behúzható. Ez hőszigetel is, árnyékol is.
beniman
2010. február 23. kedd 11:37
Üdv. mindenkinek, én arra lennék kíváncsi, hogy a növényzet teljes kiírtása (talán még vegyszerrel is) hozzá tartozott-e a koncepcióhoz „jobban érvényesüljön a minimalizmus”, mert számomra ez teljesen elmebetegségnek tűnik.
Rós
2010. február 23. kedd 12:11
Ez a természetes vegetáció egy mediterrán, homokos szigeten, de akár a Kiskunságban is lehetne és jobb mint a golfgyep tujával.
A kortárs építészet nem éghajlat és méretfüggő. Energetikailag és anyagilag rá lehet kérdezni a szokatlanul nagy üvegfelületekre, kíváncsi vagyok a válaszra. Ugyanígy nem feltétlenül csak úgy lehetnek nagy ablakok, hogy azok kirakatként működjenek.
beniman
2010. február 23. kedd 12:48
Azért ott hátrébb elég komoly lombos fák vannak, lehet, hogy az a tájidegen, de azért egy-két cserjét meghagyhattak volna. Ez itt tisztán egy „design táj”
Koós Miklós
2010. február 23. kedd 12:56
urak és hölgyek,
Olyasmiről folyik az eszmecsere, amiről semmit sem tudnk és aminek nem sok köze van a cikkhez.
Miért gondoljuk mindjárt azt, hogy a design kedvéért valaki kiirtja az összes fát? Amennyire látom ez egy elég kopár vidék, még fűt sem látni
beniman
2010. február 23. kedd 15:21
Szerintem a természetes vegetáció oldalt és hátul lombos fák képében látszik, de legalább egy cserjét vagy egy olajfátmeghagyhattak volna, szerintem itt tisztán egy divatos esztétikai irány miatt csináltak ilyen kősivatagi fílinget
beniman
2010. február 23. kedd 15:22
OK, nem okoskodok tovább.
Nagy Zoltán a levélíró
2010. február 23. kedd 18:56
Kedves Koós Úr, kedves Mindenki!
Én vagyok az, aki a levélírást „elkövettem”. Talán lehet, hogy félreérthető volt a levelem, de igazából a fejtegetésem nem arra irányult, hogy amolyan „magyar-gagyizmussal” hogy lehet sz…ért h….ért házat építeni, sokkal inkább arra irányult a reflexióm, hogy egy teljesen letisztult, sematizált épületszerkezet kialakítása, egy átgondolt racionalizált térrendezés nem jöhet-e ki kevesebből, mint egy agyoncsicsázott kolostorcserepes, kovácsoltvassal is teleaggatott mediterránra kényszerített épület illetve ha már kevésből gazdálkodunk, akkor egy szokvány ház helyett ne inkább egy kis extravaganciát vigyünk az otthonteremtésbe? Ami az első belinkelt ház, Marcio Cogan Osler-háza az kétszázhuszonvalahány négyzetméteres lakóterületű és hétszázvalahány négyzetméteres telken áll. Tehát a hazai szokásoknál nem durván nagy nagyságrendekkel nagyobb. A másik – önbizonygató – dolog pedig az, hogy egy átlagos telek- és házméret esetében is vajon nem alkalmazható-e maga az a FORMANYELV ami a képeken van. Tehát a szögletesség, a letisztult egyszerű térrendezés, az aránylag egylégterűség stb. Én most egy ex-nyaralóövezetben lakom, ami egyre inkább benépesül. (Veresegyház-Ivacs városrász) Hülyére röhögöm magam, ha sétálok a környéken, hogy felismerem, melyik ház mikori. Van szocreál, van erőltetetten alpesi, van falusi kockaház, van fehér-barna (’80-as évekből) aztán sok mediterrán. Most egy kis volt nyaralóban lakunk, amit átépíttettem 4 éve, de lassan gondolkodunk egy bővítésen vagy inkább azon, hogy ledúrjuk és újat építsünk. De nekem nem tetszenek sem a „divatirányzatos” házak sem a jellegtelen sok sátor és nyeregtetős átlag, 12=egy tucat épületek sem. Remélem, hogy Koós Úr sem arra reflektált a jómódú rétegre célozván, hogy kötelező beletörődni abba, hogy hazánkban csak konvencionális házban gondolkozhat az átlag költségvetésű építtető? (Átlagról, nem gagyizásról beszélek – azt én is utálom) üdv NZ
L.G.
2010. február 23. kedd 19:00
Az épület a Formentera nevü spanyol szigeten áll (lásd:decodir.com) aminek mindenféle emberi beavatkozás nélkül ilyen gyér a vegetációja, ott föként fenyöfélék élnek meg. Szerintem az építész csupán a környezettöl (is) ihletve alkotott. Nekem tetszik a minimalista stílus, kevesebb a sniksnak a porfogó, jobban érvényesül a tér, a fény, de csak akkor ha rend van ami pl.gyerekekkel és családdal nehezen kivitelezhetö. A költségi kérdéshez: megfelelö ház megfelelö környezetbe, ott nem kellenek vastag falak és gondos höszigetelés…
aglaca
2010. február 23. kedd 19:12
A nagy üvegfelület(pláne keret nélkül) drága, a látszóbeton a homlokzaton drága. Szóval a minimalizmus drága irányzat, de okos anyaghasználattal azért meg lehet építeni egy hagyományos ház árából.
Ha olcsó házat akar valaki építeni akkor a földszint+ tetőtér beépítésben kell gondolkodni, ami persze megint ellentmond a mai magyiterrán stílusnak.
shiver
2010. február 23. kedd 21:15
Ezek és a hasonló épületek energetikailag csapnivalók, a gépészet teremti meg a szükséges komfortot, azt is amit egyénként a falnak, szigetelésnek, árnyékolásnak kellene. Ez a régi modernista ma már ugye tananyagnak számító épületekre és a kortárs sztárépítészi, valóban designos házakra is igaz. Aki ilyet épít, építtet az a designnak rendel alá mindent. És nem csak a stílus, az arányok, a letisztultság ami miatt jól néznek ki, hanem a tökéletes kivitelezés miatt is, minden részlet gondosan kitalált és megvalósított. Nincs konnektor, szegő, gerenda, küszöb, csillár, radiátor, kémény, ki-be lógó bármi. Ez a magas szintű kivitelezés és a fent említett nagyobb volumenű gépészet miatt akkor is biztosan sokba kerül egy ilyen, ha kicsi, ha az ajtókon, válaszfalakon egyebeken lehet spórolni.
Ahogy Richard is írta ilyet csak akkor lehet szépen megvalósítani ha vékonyak a falak, nagyok az üvegek, ami télen nyáron előnytelen. Szépek, gyönyörűek, mint egy kisszériás sportautó. De szabad a 21. század gazdasági, népesedési, időjárási viszonyai mellett ilyeneket építeni?
Tömegével semmiképp.
Rós
2010. február 23. kedd 21:46
Biztosan csapnivaló energetikailag? Egzotikus helyszíneket nyilván nem a mi éghajlatunk szerint kell értékelni. De vannak skandináv példák is bőven. Nem jellemző a nehéz cseréptető és a közel négyzet alapterület, így a falvastagságba belefér a szigetelés. Az ablak energetikailag vagy pénzügyileg ellenség? Nem tudom, remélem, hogy nem.
bobo
2010. február 23. kedd 21:47
Az egyik kedvencem ez a minimalista ház, városi környezetben, nagy üvegfelületekkel az udvar felé:
https://www.dedece.com/projects/Dodds-House/22/?showAllimage=1
Kár, hogy Ausztrália. 🙁
Nagy Zoltán
2010. február 24. szerda 07:07
Bobo, legutóbbi hozzászóló.
Nagyon örülök a linkednek, ráismertem egyik kedvencemre. Benne szerepel a Kis házak (ISBN 978-3-8228-5281-1) c. könyvben. (Vince kiadó-2007, eredeti: Taschen Gmbh) Ez a kötet 25 kortárs építész munkáján keresztül mutatja be a kis ház, kis költségvetés problematikájára adott válaszukat. A legkülönfélébb éghajlati és települési környezetekből. Sok minimalista ház is van benne. Nekem pont ez a könyv hozta meg az étvágyat a minimalizmushoz, mivel hosszú ideje fészkelődöm a sok stílus között és mindig azt tapasztalom, hogy divatból építkeznek sokan. Ahogy fennebb írtam, nekem egyik DIVAT-irányzat sem tetszik. A minimál design a maga kissé feszült üressége és letisztultsága viszont már akkor közel állt hozzám, amikor még azt sem tudtam, hogy stílusként jegyzett dolog.
1995-ben lett kész a házunk még mikor szülőkkel költöztünk az agglomerációba. A családban mindenki hülyének nézett, amikor a többiek stilbútora és dióparkettája helyett én fekete szőnyegpadlót, Ikeás üvegvitrint, kristálycsillár helyett halogén spotlámpákat kértem a szobámba…
shiver
2010. február 24. szerda 07:47
Van olyan része a Földnek ahol pont jó az idő? Vannak meleg éghajlatú vidékek, ahol nem ügy a fűtés, de ott mindig meleg van, a vékony fal, nagy üvegfelület pláne ha árnyékolatlan nem előnyös ott sem. A skandináv területeken ilyen gond nincs, ott meg a hideg miatt szintén nem jó a vékony fal és nagy üveg. Nem nekem ellenségem a nagy üveg hanem a klímának. Anyagi vonzata is több ahogy korábban már írta más is. A levél felvetése a költségek racionalizálása volt a minimalizmus által, erre reflektálva egy ilyen ház felépítése is drágább és fenntartása is. Ami előnyös bennük, a kompakt épületforma.
aglaca
2010. február 24. szerda 09:03
Azért ebben a stílusban is lehet energetikailag jó házat építeni. A tető lehet zöldtető, a falakat lehet szigetelni, a helyesen tájolt nagy üvegfelületek energetikai mérlege akár pozitív is lehet (magyarul a napcsapda effektus miatt összességében termel és nem veszít energiát).
A már említett skandináv épületek épp ilyenek, és még mindig lehet minimál sítushoz sorolni őket.
Koós Miklós
2010. február 24. szerda 10:54
próbáld meg ezeket a szép vékony kinyúló vb. pengefalakt, födémeket hőszigetelni és és már nem lesznek olyan szép karcsuak, nem is szólva arról, hogy a napcsapdához 3 rtg-ű drága ablakok kellenek, amik igencsak megdrágitják, ha ekkora felületen alkalmazod őket. Ha pedig el akarod dilatálni a külső szerkezeteket a belsőktől, akkor csak igen komplikáltan vagy drága segédszerkezetekkel tudod megoldani.
Nagy Zoltán
2010. február 24. szerda 17:42
Juteszembe! Valahol fellelhetők a minimalista építészet hozzáférhető ismérvei? Többen írták, hogy tananyaguk is volt, gondolom, hogy Koós úr építészként rálát a témára stb. Engem (per-pill hobbistaként) nagyon foglalkoztat ez a minimalizmus.
Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy a liapor milyen, aztán arra, hogy ez az ún látszóbeton mennyire hőszigetel? Ugyanis a látszóbeton témájú weblapok mindegyike kikéri magának látszóbetonként említeni azt, ahol több réteg van felhordva, tehát nekem az derül ki ebből, hogy a látszóbeton épületek szinte egy darabból vannak öntve? Ha hülyeséget írok, nyugodtan pakoljatok(janak) helyre. üdv
Nagy Zoltán
2010. február 24. szerda 17:44
Még annyit, hogy Magyarországon van ilyen kimondottan minimalista ház? Az miből készül?
Koós Miklós
2010. február 24. szerda 18:32
a folytatásban kizárólag magyar házak lettek betéve illusztrációnak
Koós Miklós
2010. február 24. szerda 18:33
holnap jelenik meg a 3. befejező rész, abban kitérek a fogalomra is.
Rós
2010. február 24. szerda 20:45
Majd lesz szakmai szómagyarázat, de köznapi értelemben nekünk amatőröknek olyasmi az eretei kérdés értelmezése, hogy teljesértékű házat hogyan lehet minimális bonyolultsággal, költséggel és kivitelezési idővel összerakni.
Válasz lehet erre a passzív ház, mert kimarad a kémény, a gázművek, stb. Válasz lehet a lapos vagy félnyeregtető is, kihasználatlan tetőtér vagy gúlába kényszerített téglatestek helyett, magyarul tetőtérbeépítés mint teljes agyrém. Válasz lehet az ablakokkal kompenzált kisebb alapterület vagy a gyakran egybenyitott, így jobban kihasznált helyiségek. Stb.
Szabóbácsi
2010. február 25. csütörtök 17:10
Ez nem minimalista, csakis külsőleg. Egy épp futó divatirányzat. Mellesleg tetszik is.
Ha jobban megfigyeljük azonban ezeket az épületeket, tartószerkezeti szempontból meglehetősen maximalisták.
Energiapazarlásban is élenjáróak. Ez ma már szégyen.
Valóban minimalistának inkább a dán építészetet lehet tekinteni.