Ahhoz, hogy egy épület bejárata akadálymentes legyen, első sorban az akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani. Legtöbb meglévő épületünk bejárata egy vagy több lépcsőfokkal magasabban helyezkedik el a környező járdához képest. Magasságkülönbséget – a lépcső mellett – akadálymentesen áthidalhatunk rámpával, függőleges személyemelő berendezéssel, nagy magasságok esetében pedig lifttel. Korábban elfogadott, de ma már kevésbé támogatott megoldás a korlátlift, mely egy a lépcső járóvonalát követő, lehajtható platójú ferde személyemelő.

Következő cikkeinkben készülünk bővebben írni az akadálymentes magasságkülönbség áthidalás lehetőségeiről, úgy, mint akadálymentes lépcső, rámpa vagy lejtő, függőleges személyemelő berendezés, valamint a nagy magasságok áthidalására alkalmas felvonók.

E cikk témája az akadálymentes bejáratokra, valamint szélfogók kialakítására korlátozódik. Fontos vizsgálni – az épületbe történő bejutáson kívül – a gyalogos kerítéskapu alkalmasságát. Gyalogos kapunál leginkább a szükséges tiszta szélesség biztosítottságát, a könnyű nyithatóságot, valamint a kilincs kezelhetőségét kell ellenőrizni.

Akadálymentes egy bejárat akkor, ha mindenki által megközelíthető, ajtajai akadálymentesen nyithatóak és használhatóak.

Gyengén látók számára nagy segítség a bejárat megtalálásában, ha az kontrasztosan elkülönül a környező falfelületektől. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ajtószárnynak sötét színűnek kell lennie egy világos falon; fény-árnyék hatással is kellően kiemelhetjük a bejáratot.

erre a célra egy a bejáratot védő előtető, ami az ajtó előtt állót védi a csapadéktól is. Idegen látogatónak segítséget jelent, ha a bejárat mellet az épület funkcióját jelölő tájékoztató tábla kerül elhelyezésre.

Akadálymentes használat esetében kizárólag lengőajtót vagy forgóajtót nem alkalmazhatunk. A lengőajtó a látásukban sérültek számára jelent ütközésveszélyt. A forgóajtót szinte egyik fogyatékossági csoport sem tudja használni: a mozgássérült nem fér be a forgóajtón, esetleg annak haladását nem tudja jól követni; a látássérültnek gondot okozhat a megfelelő időzítés a belépésre, valamint az ajtó mozgásának követése; az értelmi sérültek vagy klausztrofóbiában szenvedők a bezártság-élmény miatt nem használják szívesen. Az ajtó mindkét oldalán biztosítani kell a használathoz szükséges legalább 1.50 x 1.50 m-es szabad helyet a kerekesszékkel történő manőverezés biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy egy ajtón akadálymentesen áthaladhassunk, legalább 90 cm szabad szélesség biztosítandó.

Bejáratok esetében javasolt ennek a szélességi minimumnak meghaladása a nagyobb átmenő forgalom miatt. Gyakran előfordul, hogy kétszárnyú ajtó esetében csak a szárnyak aszimmetrikussá tétele után biztosítható a szükséges minimális méret. Lehetőleg küszöbmentes ajtót készítsük, ha erre nincs lehetőség, a küszöb maximum 2 cm magas, lekerekített élű lehet. A kilincsnek könnyen kezelhetőnek kell lennie, 90-110 cm magasságba elhelyezve, hogy a kerekesszékben ülő, de a kisgyermek is könnyen elérhesse. Műemléki épületekben gyakran előfordul, hogy a meglévő tömör fa ajtószárny ép személy számára is nehezen mozgatható. Ilyen esetekben javasolt automata ajtónyitó-csukó felszerelése, mely segítségével mindenki könnyebben nyitja az ajtószárnyat.

Erősen javasolt, hogy a bejárati ajtónak legyen üvegezett része, hogy az ajtó két oldaláról érkezők láthassák egymás közeledését. Nem ajánlott azonban a teli üvegezett szárnyak alkalmazása, mivel azt a gyengénlátók kevésbé érzékelik. Ha mégis üvegszárnyú ajtót alkalmazunk, akkor az észlelhetőség érdekében 1.50 m magasságban vizuális jeleket helyezzünk el a nekifutás elkerülése érdekében. Tökéletesen megfelel erre a célra a „húzni” / „tolni” matricák elhelyezése.

Egy szélfogó akkor akadálymentes, ha mérete és ajtajai megfelel az akadálymentesség követelményeinek, valamint az épület használatához információval is szolgál. Korábban már leírtam az akadálymentes bejáratra vonatkozó követelményeket, a továbbiakban, a szélfogó méreteiről és berendezéséről esik szó.

A szélfogó legalább 1.50 x 1.50 m alapterületű. Abban az esetben, ha van benyíló ajtószárny, akkor a szélfogó mélységét úgy kell meghatározni, hogy a merőlegesen nyitott ajtószárny és az ajtóval szemközti fal között legalább 1.25 m hely maradjon. Erre azért van szükség, hogy a kerekesszéket használó az ajtó nyitásakor hátrébb tudjon gördülni, így elvégezhesse a manővert.

Fontos a szélfogóban, vagy közvetlenül a bejáratnál az épület használatához szükséges információk elhelyezése.

Az információt tapintható, Braille feliratokkal kiegészítve kell szolgáltatni. Azt, hogy mit tartalmazzon az információs tábla, nagy mértékben befolyásolja az épület mérete, funkcióinak sokszínűsége, szintszáma, alaprajzának bonyolultsága, stb. A tapintható és a látható információk is átlagosan 1.50 m magasságba kerüljenek. Legkisebb épületeknél is fontos, hogy az idegen használó tájékozódhasson a porta / ügyfélszolgálat, valamint az akadálymentes illemhelyiség hollétéről.

A bejáratoknál a fizikai akadálymentesítésen kívül fontos az infó-kommunikációs akadálymentesség. Erősen javasolt, hogy leginkább az információs táblák tervezése és megvalósítása tekintetében vegyék igénybe szakember szolgáltatásait, aki a színek használatáról, betűk típusáról és méretéről, ábrák és Braille feliratok elhelyezéséről nyújt bővebb felvilágosítást.

képek forrása: internet és saját