Történetek, visszásságok, jogszabálybogozás
A kooseptar.hu eddig is igyekezett beszámolni az új jogszabályokról – ez ezután sem lesz másképpen -, viszont szeretnénk kibővíteni ezt azzal, hogy megnézzük bizonyos jogszabályok miképpen álltak helyt a mindennapokban, magyarul mennyire váltak be? Mi a baj az egyes rendeletekkel, mi okozhat félreértést, értelmezési különbséget? Hogyan kell pl. bizonyos számításokat elvégezni helyesen és úgy, hogy azt a hatóság is elfogadja?
Egy alkotmánybírósági döntés értelmében az érvényes jogszabályokat senki sem értelmezheti (se minisztérium, se Közig. Hivatal…stb), viszont az nem tiltott, hogy elmondjuk róla véleményünket, … mert talán valahol, valakik olvassák.
Ízelítőnek már megjelent pár gondolat Cser Eszter tollából, melyekben meglévő jogszabályokról, pontosabban a gyakorlati alkalmazásukról mondta el a véleményét. 10 évig volt építéshatósági előadó és mint ilyen, belülről jól ismeri ezt a területet. Ezúton is ajánlom minden érdekelt figyelmébe. Ígéretet kaptam tőle és másoktól is, hogy egy-egy témát – a területet jól ismerő szakemberként – körbejár és minden alkotmánybírósági döntést mellőzve értelmez is.
Keressük azokat a kollégákat – legyenek azok építéshatósági előadók, közigazgatásban dolgozók, kivitelezők, tervezők, beruházók – akiknek van ezzel kapcsolatban olyan véleményük, amiket megosztanának a többiekkel vagy olyan írásaik, amik egy-egy témát felölelnek, körbejárnak!
Kérem írjanak/írjatok a címünkre !
Lehet névvel és név nélkül, egy a lényeg, fontos, mindannyiunkat érdeklő témát érintsen. A hasonlóakat összegyűjtjük és megírjuk vagy változtatás nélkül közzétesszük.
Ígéretet kaptam arra, hogy a diskurzusba egy, az építőipart jól ismerő szakjogász is bele fog folyni.
Hozzászólások (4): megnézem
SzabAn
2010. február 7. vasárnap 07:36
Kedves Miklós !
Elörebocsájtom, amit irok, az nem egy téma részletes kifejtése, csak egy felvetés egy olyan csapdáról, amibe minden alkalommal beleesünk. Ez pedig a KET által meghatározott határidök és következményeik. Már az új KET érvénybelépése után történt, ipari csarnok építési engedélyére adtunk be módosítást – szokásos szituáció, a nyertes kivitelezö másféle alapozást, gyökeresen más szerkezetet javasolt legkedvezöb ára mellé. Az Önk.elöadó úgy látta, nem elég a bejelentés, hiszen az épület tüzállósági fokozata javult, azaz a tüzvédelmi leírás is változott, adjunk be módosított ép.eng kérelmet, a tüzoltóval már egyeztetve, más szakhatóság nincs érintve, megy ez gyorsan. Amikor beadtuk, és a tüzoltó is jelezte érdeklödésünkre, hogy az ö nyilatkozata már elment, kérdeztük Önk.elöadót, kaphatnánk-e meg a határozatot, az idö sürget, a tél közeleg, az építés áll. Ekkor közölte, elküldték az anyagot a többi szakhatósághoz (ANTSZ, Környvéd.) is, és azok még nem válaszoltak. Miért?! Válasz: a KET szerint módosíott engedélynél ugyanazokat be kell vonni, mint az elsö eljárásban. Az idö múlik, a kamat ketyeg, a megbízó ideges. Lehet, hogy a drágább ajánlat, mellyel azonnal kezdhetett volna mégis jobb lett volna? ANTSZ némi csekkbefizetés (?) után kiadta a hozzájárulást, és mire leesett a hó, megjött a KörnyVéd papír is. Egyik sem tartalmazott semmi érdemelegeset, hiszen a rájuk vonatkozó munkarész benne sem volt a módengdoksiban, csak annyi, hogy nem változik. Hogy mennyi pénz folyott el a felesleges idöhúzással, nem tudom, de nem kevés. A talajvíz megemelkedett, a hömérséklet tartósan minuszos,az érkezö technológiai gépeket le kell tárolni – ez is költség, de lehet végre építeni. Lehet, csak én voltam tájékozatlan, de úgy tünik az Önk.elöadó sem ugyanazt mondta egy hónap különbséggel. A 37/2007-et jól ismerjük, de megáll a tudomány, ha a KET-re hivatkoznak, persze, ha indokolt a hivatkozás, de hát ez sem mindig világos. Van talán az építéssel foglalkozó jogásznak egy összefoglalója, mi is vonatkozik ránk a KET-böl? A történetben talán több kérdés is van, de ez az alap. Mert kérdezhetném még, ha befizettem a 100.000-et az Önk-nál, miért kell még az ANTSZ-nek is – egy „nullás” állásfoglalásért külön fizetnem, és ha vannak belsö, a szakhatóságot kötelezö határidök, az Önk. miért nem érvényesíti azokat – a kérelmezö érdekében (ez lenne az „egyablakos ügyintézés” – nem?).
üdvözlettel
Szabó András
Névnélkülcsak
2010. március 22. hétfő 10:06
A https://www.pszaf.hu oldalon rajta van a taktaközi szocpolcsalási ügy.
Hogyan lehetett volna megakadályozni?
1959/2005. obh. ügy. wikipédia vázrajz oldal stb.
Zöld János
2011. február 24. csütörtök 15:18
Tisztelt Szakértő!
Építkezésbe kezdek, de alsóépületet nem terveztettem. Ha lábakon álló könnyűszerkezetes faházat építek szerszámoknak, illetve nem ázható anyagoknak, hány m2-ig lehet engedély nélkül építeni, illetve be kell jelenteni a hivatalnak? köszönöm válaszát, Zöld János
Cser Eszter
2011. február 25. péntek 06:40
Tisztelt Uram!
37/2007(XII.13.)ÖTM rendelet szerint bejelentés köteles: 50 m2 vagy annál kisebb alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú tároló épület építése. De csak akkor ha ez az épület állandóra ott marad.
Ha felvonulási épületként épül, és a használatbavételi engedély megkéréséig lebontja, akkor nincs méretkorlát, és nem kell rá építési engedélyt kérni.
Üdvözlettel: Cser Eszter