2 az 1-ben családi ház a Római-parton
2 ház egy telken, a Dunától alig 50 méterre. Üdülőövezet, ergo aki ide építkezik, annak azzal kell kalkulálnia, hogy ha úgy hozza a helyzet, akkor bizony csónakkal tud csak hazamenni. Aki a Római ezen szakaszán vesz telket, az ezt természetesen belekalkulálja és felkészül rá. A területre vonatkozó rendezési terv is igazodik a terület ártéri státusához és ennek megfelelően kötelezi az újonnan építkezőket, hogy miket kell betartaniuk (ott kezdődik, hogy a padló legalacsonyabb szintje a telekhez képest minimum 190 cm – a mindenkori legmagasabb Duna szint felett).
A fentiekből egyenes következmény, hogy a házakat lábakra kell állítani. Aki tervezett már ártérre, az tudja, hogy ez egy speciális tervezés, mással nem összevethető épülettömeg kialakítására ad lehetőséget.
16 éve terveztem már ide a szomszéd telekre, a zöld tetős ház meg is jelent a Szép Házak-ban. Akkor még mások voltak a beépítési előírások és nem volt meghatározva a minimális padlómagasság, így inkább csak érzésre lett meghatározva a szükséges magasság, amiről aztán később kiderült, hogy alul lett kalkulálva. Azóta bizony sajnos többször is megfordult a Duna vize a süllyesztett nappaliban. Szintén korábban terveztem a közvetlen szomszédba – itt a Rómain – egy ikerüdülőt is, de csak az egyik fele épült meg, az sem a tervek szerint. Igaz már a tervek is meg lettek erőszakolva az értelmezhetetlen igények miatt.
Egy lábakon álló háznak vannak sajátos következményei és tervezési kötöttségei, ilyen pl. a megközelítés vagy a terasz kialakítása – ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert ebben az esetben beleszámít a telek beépítettségébe illetve a bruttó szintterületbe. Bár a célszerűség a tisztán lábakon álló kialakítást sugallja, azért a legtöbben építenek a földszintre is helyiséget azzal, ha kell, legfeljebb kiürítik. Így került mindkét házban a kazánház a földszintre.
A két épület belső kialakításában nagyon hasonló, csak a hátsó egy szinttel magasabb. A két házat a szülők és a fiúk építi.
A földszint alaprajzai
1. emelet alaprajzai
2. emelet alaprajzai
A 2. oldalra kattintva az A jelű (3 szintes), a 3. oldalra kattintva pedig a kétszintes B jelű épület látványterveit nézhetik meg.
Hozzászólások (11): megnézem
dyRo
2010. február 1. hétfő 10:42
Ezt a kazánházat én sem értem. Pont a mai világban, amikor egy cirkó akármelyik kis sarokban is elférne.
.
Én talán egy csak fentről megközelíthető vízzáró vb falakkal körülvett helyiséget tennék a vízbe. Vagy esetleg egy 5let: víznyomásnak ellenálló ajtót nem lehet kapni? 😉
Koós Miklós
2010. február 1. hétfő 10:53
érdekes hogy mindenkinek ez a kazánház fáj. Valamit biztosan fognak építeni, nem csak itt hanem bárhol, tisztán lábakon álló házat én még nem nagyon láttam.
A cirko mellesleg mindkét esetben az emeleten van önálló kéménnyel, ahogy az a rajzokon is látszik (mármint a kéményeik).
A lenti pedig egy tartalékfűtés kazánja (és tüzelőtárolója) hagyományos fűtéssel.
dyRo
2010. február 1. hétfő 12:03
stílszerűen tehették volna a csónak tárolót a földszintre… 😉
Koós Miklós
2010. február 1. hétfő 18:28
Bálint, én a mai Rómairól beszélek és nem szeretném magamat Kozmához hasonlítani.
Szabóbácsi
2010. február 2. kedd 16:19
Az biztos hogy be kell építeni a lábak közét, mert tárolóra is szükség van, legfeljebb olimpiánként egyszer-egyszer bosszankodik a tulajdonos a sok előny mellett. A kocsiba is kellemetlen -10 foknál beülni. Szóval nem csodálkoznék ha idővel oldalfalak vennék körül az autót 🙂
Egy ötlött a szemembe. A konyhabútor hatalmas. Ehhez képest a konyhában nem látok étkezőhelyet, ill. mindenen át kell gyalogolni az eléréséhez, pedig megérkezvén az első út inkább oda szokott vezetni. Nem lenne célszerű felcserélni a háló és nappali blokkot?
dp
2010. február 3. szerda 11:35
Miklós, szerintem ez a tervkritika elsősorban a lábakra állítás miatti eltérő helyzetről szól. Emellett eltörpül, hogy a konyha mekkora, és hogy helyezkedik el.
Egyetértek azzal, hogy hasznosítani kell a lábak közti területet is, tárolónak, garázsnak kiválóan alkalmas, és az épület kifűtése is könnyebb, ha alul nem járja át a szél, de ha jön a víz, csak az maradhat, ami nem károsodik. S nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy itt nem csapvízről van szó, hanem hordalékos folyóvízről.
„A lenti pedig egy tartalékfűtés kazánja (és tüzelőtárolója) hagyományos fűtéssel.” – egyelőre nem tudom, milyen tüzelőanyag az, aminek nem árt, ha egy hétig vízben áll. A fa bepenészedik, a brikett és fabrikett szétázik, az olaj hmmm… A kazán, ha víz alá kerül, utána csak karbantartás után használható. Nem 20Ft-os tétel az sem.
Tehát laikusként azt gondolom, ennek a családnak készen kell arra is állni, hogy az alsó szintről bármikor eggyel feljebb pakoljanak. 5m3 tüzifát a nappaliba felhordani pedig még 5-8 évente se menő.
Darázsi Pisti
Koós Miklós
2010. február 3. szerda 11:57
aki járt már a Királyok útja és a Duna közötti szakaszon, az láthatta, hogy ott sok házat még csak lábakra sem állítottak, garázsokat, sőt szobákat alakítottak ki az alsó szinten.
Van akinek a nappaliját öntötte el a víz, ahhoz képest ha elázik pár m3 tüzifa az igazán nem nagy dolog. Aki itt vesz telket, az ezt belekalkulálja.
dp
2010. február 3. szerda 22:31
Való igaz. Én csak a saját véleményemet tudom leírni, de ahány ember, annyi értékrend, annyiféle egyéni igények 🙂
pl
2010. február 4. csütörtök 22:31
azt sosem értettem, hogy ha már tervezés során felmerül egy-egy terasz árnyékolásának kérdése, miért kell azt elütni egy egyszerű kiengedhető vászon árnyékolóval (sosem tudom hogy is nevezik ezt a szörnyűséget, csak a coca-cola felirat hiányzik róla 🙂 )
a külső megjelenésen még lehetne azért kicsit dolgozni, nem túl jók az arányai
persze ez csak saját vélemény
Szabóbácsi
2010. február 5. péntek 11:13
Nem rossz az a kiengedhető vászontető. Csak akkor árnyékol amikor kívánják.
Koós Miklós
2010. február 5. péntek 11:33
a tervtől függetlenül a kihúzható vászontető az eső ellen is véd, megnövelve a terasz használhatóságát, mégsem kell építménnyel védekezni ellene.