Regisztráció/Belépés

további cikkek

.:iStván:.
2009. december 11. péntek

A kiviteli terv ’határai’

A napokban kaptam Cser Eszter építész vitaindítónak szánt írását, kérem az olvasókat mondják el a véleményüket.

Gyakorló tervező vagyok, tervezek kicsiket, nagyokat, mindent, ami jön. Próbálom követni az állandóan változó jogszabályokat, és az azok különböző értelmezését, érthetőségét. Építtetőim nagyon nagy része nem a gazdagok közül kerül ki, és pár vállalkozóm is van (volt) akik már régóta építenek eladásra házakat, lakásokat.

Mindannyian tudjuk, hogy január óta érvényben lévő 277/2008 (XI. 24.) Korm. rendelet alapján a használatbavételi engedély kiadását követő 30 napon belül a kiviteli tervdokumentációt a Dokumentációs Központnak el kell (kellene) küldeni. A Korm. rendelet meghatározza, mihez kell, és mihez nem kell kiviteli terv. A jogalkotók szerint az elkészült jogszabály világos és jól értelmezhető.

Szerintem merülnek fel kérdések, kétségek a kiviteli tervekre vonatkozó jogszabállyal kapcsolatban. Egy párat felsorolok, ha valamelyik kolléga tudja a jó választ, vagy kapott valamilyen írásos állásfoglalást ezekre vonatkozóan és közzé tenné, nagyon megköszönném!

1. 300 m2összes szintterületig elég az engedélyezési terv.

Mi van akkor, ha egy telken több épület van (egyenként 300 m2 alattiak, de egyben meghaladják a 300 m2-t), melyek egy határozatban kaptak építési engedélyt.

Egyesek szerint az egy engedélyben szereplőket egyben kell számolni (az Építésfelügyelet így gondolta az egyik ellenőrzésén és komplett kiviteli tervet kért), egyesek szerint külön-külön kell számolni, egyesek szerint meg az engedélyt házanként kellene kérni, akkor lehet csak külön számolni.

2. A jogszabály szerint az egyik határ a három beépített építményszint, és zárójelben leírja, hogy alápincézett, földszint + tetőtér beépítéses.

Egyes értelmezések szerint akkor a pince + földszint + emeletes házakra (ha kisebb, mint 300 m2) már teljes kiviteli terv kell, sőt van, aki szerint a földszint + emeletes épületre is. Mi az igazság, a zárójeles rész csak példa, vagy az is egy meghatározás?

3. Tartószerkezeti kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, ha a talpszelemen távolsága meghaladja a 6,0 m-t.

Nálam a legegyszerűbb nyeregtetős, földszintes magastetős vagy földszint + tetőteres, ház talpszelemen távolsága is meghaladja a 6,0 m-t. Így tehát mindegyikhez fedélszék tervet kellene készíteni.

Mikor ezt előadom az építtetőknek, még bólogatnak, persze oké, aztán beszélnek az áccsal/ácsokkal, akik nem értik, ilyen egyszerű tetőhöz minek terv, megácsolják azt anélkül is, sőt a faanyagot és a cserépmennyiséget is kiszámolják grátisz. Ekkor az építtető vissza jön az építészhez és felteszi a kérdéseit:

–   Amit tervezett nekünk az egy egyszerű tető?
–  Igen, az.
–  Egy jó ács el tudja készíteni fedélszék terv nélkül is?
–  Igen el. – Mit mondhatna az ember, ha ez az igazság.
–  Akkor minek fizessünk a fedélszék tervért, ha nincs rá igazán szükség?
–  Mert a jogszabály előírja, hogy kell.

A kispénzű építtető ilyenkor nagy dilemmában van, sőt az is, akinek van pénze.

4. A 290/2007(X.31.) Korm. rendelet IV. fejezet (3) bek. a, pontja felsorolja azokat, amikor nem kell kiviteli terv – ezek, közé tartozik az 5,4 m-es fesztávú szerkezetek is. A jogszabály (5) bek. kimondja, hogy tartószerkezeti terv kell, ha a fesztáv meghaladja az 5,4 m-t.

Ez így rendben is lenne. De…

Ugyanazon jogszabály (6) bek. kimondja, hogy az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni, ha a (3) bek. a, pontjában meghatározott mértéket meghaladja az építmény.

Akkor hogy is van ez? Egy 6,0 m-es fesztávú, előre gyártott gerendás födémes 80 m2-es házikónál, elég egy statikai terv a födémre (meg egy fedélszék terv, lásd fennt!), vagy teljes kiviteli terv kell, mert meghaladta az egyik határértéket?

Az elmúlt hónapok és évek során sokféle értelmezést végighallgattam. Kicsit pontosabb megfogalmazással, egyszerűbbé, egyértelműbbé lehetne tenni a jogszabályt. Talán…

Sokan vannak, akiknek nagyon behatárolt anyagi kereteik vannak az építkezésre.

Akinek kiviteli terv szükséges (családi házaknál főleg, pl. fsz+tetőteres 2 lakásos épület, mely meghaladja a 300 m2 összes szintterületet, vagy kis házaknál ahol 5,4 m-es-nél nagyobb a fesztáv stb.) a tapasztalataim szerint még a statikai terv szükségességét és hasznát megértik (arra még hajlandók áldozni), de az építész kiviteli terv készíttetésének hasznát nem igen látják át.

Leggyakrabban felmerülő kérdések, kétségek:

– Minek nekik az alaprajz, nagyobb léptékben, mikor Ön olyan jól megrajzolta az engedélyezési tervet, hogy minden méret és adat rajta van, amiből meg lehet építeni a házat?

– Minek nekik a 4 db nagy léptékű homlokzat, látják azt így is, hogy milyen lesz a ház, különösen, hogy kaptak hozzá 3D-s látványképet is.

– Minek nekik, nagyobb léptékű metszet, hiszen az engedélyezési terven minden látszik, és a rétegrendek is rajta vannak. A nagyobb léptékű metszeten úgy sem, látszik jól egyetlen csomóponti kialakítás sem. Inkább csomópontot kérnek.

– Minek nekik nyílászáró konszignáció, hisz majd ők kiválasztják az ablakokat, ajtókat, meghatározzák a nyitásirányokat. Összeírják maguknak 10 perc alatt, nem szeretnének fizetni érte.

– Minek nekik lakatos terv, vagy egyáltalán lépcsőkorlát terv, majd kiválasztják, ha oda jutnak, attól függően mennyi pénz marad rá. Teljesen felesleges most megrajzolni, mert amikorra oda ér az építkezés úgy is változik az elképzelés.

– Minek árazatlan költségvetési kiírás, ha a vállalkozó/kivitelező úgyis készít egyet az árajánlathoz és abban már az árak is benne, vannak. Hogy ellenőrizni lehetne a vállalkozót/kivitelezőt? Szükségtelen, hogy a mérnök fáradjon vele számolni Ő is tud.

– A kivitelező azt mondta, hogy teljesen fölösleges pénzkidobás az építész kiviteli terv, Ő 20 éve (30, 40 éve) építkezik és az engedélyezési tervből is rendesen meg lehet építeni a házat.

Így azt látom, hogy az építész kiviteli tervek készíttetését nyűgnek érzik, nem szeretnének fizetni érte, főleg nem annyit amennyi munka és felelősség van vele „hiszen csak fel kell nagyítani az engedélyezési tervet, és rá kell rakni még pár méretet” (idézet az egyik építtetőmtől). Nagyon sokan úgy vannak vele, hogy majd akkor megcsináltatják, az építész terveket, ha kapnak egy ellenőrzést, addig pedig pénzkidobás.

Addig, amíg a Dokumentációs Központnak való küldözgetést szinte senki nem veszi komolyan (sok önkormányzat le sem jelenti, hogy melyik engedélyhez kell kiviteli terv), addig, amíg csak a használatbavételi engedély után kell /kellene leadni a kiviteli tervet és nem az építkezés bejelentésekor (az építkezés megkezdésének egyik feltételeként) addig az építtetők, kivitelezők hozzáállása nem fog javulni.

Tudom, hogy egy jól elkészített, átgondolt építész kiviteli terv + statikai kiviteli terv meghozza az építtetőnek az árát:

– Az egész ház, csomópontról csomópontra át van gondolva, részletesen ki van dolgozva.
– Könnyebben ellenőrizhető és számon kérhető a kivitelező.
– A kivitelezés során nincs vita, hogy mit és hogyan kellene készíteni, vagy milyen anyagot kellene beletenni. Ezáltal az elszámolás/elszámoltatás is egyszerűbb.

Tudom, hogy sok építész ’megkövez’ majd ilyen gondolatokért, mert ezekben, az ínséges időkben ’jó pénz’ és munka a kiviteli tervek készítése még akkor is, ha egy része teljesen fölösleges és nincs kézzel fogható haszna. Nem tudom, hol kellene meghúzni a határt, mikortól, milyen részletességig legyen elkészítve egy építész kiviteli terv.

Cser Eszter építész

Hozzászólások (31): megnézem

  • atuse

    2009. december 11. péntek 13:41

    #56132

    1.) bár én is hallottam „egyesítő” véleményeket, de a magyar nyelv szabályai szerint az adott épület vizsgálandó: „alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő” !

    1.A) nekem egy tetőtér felújításnál merült fel a kérdés: meglévő 2x250m2, de a földszint változatlan; akkor kell-e vagy nem?

    2. Csak példa, OTÉK I.mell: 27. Építményszint: az építmény minden olyan szintje, amely padlószinttel rendelkezik.

    3. Hát igen, ezt nem vettem eddig észre (nem is bosszantottam miatta magam)! Baromság! De, hát sárkány ellen sárkányfű! Be kell tenni középre egy áloszlopot….

    4. Hát igen! Ez ügyben futottam már egy kört…
    Ha cinikus lennék, akkor azt mondanám, hogy rá se hederíts, mivel nincs semmi szankció leírva! Örülj, ha dec. 20.-ig befizeted az adófeltöltést!
    De nem vagyok cinikus és ez is egy probléma.

  • SzabAn

    2009. december 12. szombat 06:30

    #57414

    Ha nem tévedek, a kivitelezés megkezdésének bejelentésekor a nyilatkozat tartalmazza a kiviteli tervek meglétét. Tehát a bejelentéskor kell a kiviteli terv. Kérdés, hogy jogszabállyal ki lehet-e kényszeríteni valamit, aminek a polgár nem látja (látja!) hasznát. Nem lehet. Csak sumákolást lehet kikényszeríteni. Hamis nyilatkozatot. Összekacsintást.
    A fö baj, hogy az építtetö legföbb bizalmasa nem az építész, hanem a kivitelezö. Valamikor nem így volt, de miért is alakult így? Nem vagyunk-e hibásak – mi építészek, vagy akik annak adják ki magukat – az építtetök bizalmának elvesztésében? Miért vágja rá egyböl a kivitelezö, hogy persze, a papír türelmes, de ez így kivitelezhetetlen. A válasz egyszerü: neki kényelmesebb a megszokott középszerü (vagy talán annak sem nevezhetö) módon építeni. Így is kap megbízást, ha az ajánlat (az ajánlat!) olcsó. A végeredmény ritkán az. A megoldás kulcsa tehát a kivitelezö. Ha a kivitelezöi hibák, hiányosságok elszámolási viták miatt indított perekben a kivitelezönek esélye sem lenne, ha nem tervböl dolgozott, bizony megkövetelné a tervet. Mostanság a bíróság, az igaszságügyi szakértök nemegyszer igazat adnak a kivitelezönek a tervezövel szemben: szokásos megoldás, tehát jó. Be kellene végre látni, nem jó. Nem lehet jó, a kivitelezö saját szakterülete szemszögéböl nézi a megoldást. Csak a tervezö látja át az egészet – legalábbis ezt merem remélni.

  • Zsoldos Róbert

    2009. december 12. szombat 18:14

    #58303

    Sajnos frissek az élményeim, ebben az ügyben. Három hete kaptunk ellenőrzést az építési felügyelettől. Büntetni fognak minket azért, mert a garázsunkban 6m-es szerkezeti fesztáv van, és nem tudtuk felmutatni a teljeskörű kiviteli tervet, merthogy ugyebár az szélesebb mint 5,4m. Hiába van leírva a rendeletben a 6m-es szabály, az egyik felülírja a másikat. Az építési felügyelőt az sem érdekelte, hogy nekünk az építési engedélyünkben (amit az önkormányzat hagy jóvá, külön cég!) le volt írva feketén-fehéren, hogy nem szükséges a kiviteli dokumentáció. A reakció annyi volt erre, hogy önkormányzat helytelenül állította ki az építési engedélyről szóló határozatot (az ügyintéző nyilván máshogy értelmezte ezt a passzust), és ők ezt nem méltányolhatják nekünk, tehát büntetést fizetni kell, ha nem tetszik panaszoljuk be az önkormányzatot. Tehát 5,4m fesztáv felett kell a teljeskörű kiviteli terv akkor is, ha csak egy ki%@!+tt kalyibát építesz. A 290/2007 egyébként hatályon kivül került okt31től megkezdődött építkezésekre vonatkozólag. Vannak benne új dolgok, de az 5,4 m kontra 6m anomáliát benne hagyták, gondolom nem véletlen.

  • ikon

    2009. december 13. vasárnap 13:39

    #59316

    Kedves Róbert.
    Sajons ezt az FMV nek és vagy a Tervezőnek tudnia kellett volna. De általába 10 mérnökből 8 nem tudja. „nem szoktuk”,. mondják……
    Álátalában érdemes túlbiztosítani a dolgokat. Nem hinném, hogy egy min 15.000.000 Ft- os (ez nagyon alsó hangon nondom ) egy 50-200 e. Ft-os „plussz” tétel bed9nti a beruházást. (Ez nem Róbertre vonatkozik, általánosságban jegyzem meg)
    DE a jogszabályok iszonyat idiótán vannak megfogalmazva és azok igen sűrű változtatása……mikor is „önök mikor is jelentették be a házat?” típusu kérdesekre lassan az derül ki, hogy a régit is tudni kell. Az a baj hogy tudni kell. De iszonyat párhuzamok alakulnak ki és az ellenőrzés pont a jogszabályok miatt egyre…..átláthatatlanabb események lesznek.
    Javaslom mindenkien 5,40 felett, legyen kiviteli terve.
    De mivel minden házban van vasbeton szerkezet, így emiatt mindenképpen kell…ha nagy, ha kisebb.
    Be kell kalkulálni a zÉpítettőknek, hogy 10 millió Ft-ként paprízosára, mérnöki munmkákra el kell költeni…min 500-750 e. FT-ot. Ebben tervezői, FMV, MüE összegek is beleértendők. DE jobb ha tisztán látunk. És ez közelíteni fog a bekerülési költség 10%-hoz egyre inkább.

  • Zsoldos Róbert

    2009. december 13. vasárnap 14:43

    #59317

    Kedves Ikon
    5,4 felett nem javaslat a „teljeskörű kiviteli terv” hanem kötelező érvényű előírás. Ha valaki nem csináltat az hazardírozik. Tudni kell erről, hogy bukta esetén az építtető, és a kivitelező közösen viszik el a balhét. Mindkét fél büntetendő, az építész tervezőt pedig nem terheli felelősség. Ez irányú „műveltségem” sajnos az ellenőrzést követően szereztem, aminek már anyagi lesz a vonzata. A mi gondunk egyébként nem innen fakad, hanem az elsőfokú építési hatóság (önkormányzat építési osztály) által hozott határozatból, (építési engedély) amiben mint fent leirt hsz-ban kifejtettem, feketén fehéren le volt írva, hogy nem kötelező a külön jogszabályban taglalt kiviteli dokumentáció. Építtető mi alapján döntsön, ha nem egy ilyen határozatban foglaltak alapján. Részünkről jóhiszeműen, és körültekintően jártunk el ez ügyben, de az ostor mégis rajtunk csattan egy ilyen joghézag alapján, amit a másodfokú hatóság (államigazgatási hivatal építési felügyelete) máshogy értelmez, és kerek perec kijelenti, hogy nem méltányolhat semmit, itten kérem fizetni kell.
    A statikai kiviteli terv egyébként ettől független. Az ahol pl. monolit födém van, vagy bármilyen más vasbeton szerkezet, mint például a koszorú, vagy egy vasalt lábazat ott előírás a tartószerkezeti kiviteli dokumentáció megléte, de ez csak erre vonatkozik, az 5,4m feletti szerkezeti fesztáv pedig előírja a komplett mindent magába foglaló kiviteli dokumentáció meglétét.

  • Aglaca

    2009. december 14. hétfő 01:32

    #59333

    Nos sokadszor olvastam el a 191/2009 Korm. rendeletet és bár nem vagyok jogász de átrágva arra a következtetésre jutottam, hogy tartószerkezeti munkarész mindig hangsúlyozom mindig kell!
    Vegyük sorba:
    – a 22§ 5. bekezdés aa) pontja kimondja, hogy tartószerkezeti kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, ha az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek.
    Márpedig talpgerenda (rosszabb esetben az alap bevasalása) vagy koszorú nélkül kevés épület készül és ezek anyaga monolit vasbeton. Itt még reménykedtem, hogy a jogszabály megalkotói biztos nem így értették, mert akkor az a) pont összes többi alpontja értelmetlen kitétel, de az 1. melléklet 2. bekezdés első mondata egyértelművé teszi, hogy mi a tartószerkezet: olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A ca) pont pedig nevesíti is: „a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, teherhordó födém (és azok további részei:lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók)

    Ezekből az összefüggésekből következtettem arra, hogy tartószerkezeti kiviteli tervdokumentációt minden építési engedély és bejelentés köteles építési tevékenység esetén készíteni kell.

  • ikon

    2009. december 14. hétfő 05:34

    #59339

    Ok, rendben.
    Hát sajnálom, hogy bírságra keürl sor. Remélem nem fognak túl nagy összeget kiszabni.
    De a komplett kivterv alatt az építész, statikust kell(ene) érteni, ugyanis a gépész és villamos terveket külön teljesítményekhet kötik.
    De azért egypélda.
    Jómagam kb 4 ilyen ellenrőzésen vagyok túl. Voltak a Somogy(1), Veszprém (2), Fejér (1) megyi közig hivatalból. Átmentünk. Ebből két családi ház 90 millió Ft-os volt. De tudtuk a jogszabályt és ez nem nagyképűség. Túlbiztosítottuk és volt ahol megengedték a későbbi bemutatást….”hiszen megvan”. (egyszer az elején megengedték…)
    A fejér megyei ügy.
    Kivitelező felhívott hogy mivel Ő nem generálkivitelező kellene műszaki ellenőr….Építtető -természetesen a Tervezővel konzultálva-kijelenti, hogy „ááááá nem kell, mondta a Tervezőm”. Mondtam, hogy ezt netán írásba is adja, hogy ezért az egy mondatáért anyagi felelősséggel tartozzon?! És még több embert megkérdezett…a válasz nem kell műszaki ellenőr.
    De egy humánus összegért azért felkért, hogy nézzek át mindet. Jómagam mindent lepapíroztam Neki.(igen ez csúnyán utólagos….)
    Eljött a nap. S a közighivatal munkatársai az Építtetőnek kmondták, hogy „de jó, van MüE?. Ez ma az első. Eddig ma mindenhol 100.000 Ft-ot brságot szabtunk ki csak ezért…..”.
    És mindent rednben találtak. De higyje el mindenki, a kollégák, szakmabeliek nagyon rosszul tudják a jogszabályokat..lehet ezért szeretne mindenki csak „tervezgetni”. (ahogy én is, haha).
    De Nekünk muszáj terepre mennie. Kötelező.
    Továbi szép hetet !!

  • Cser Eszter

    2009. december 14. hétfő 07:45

    #59341

    Idén már túléltem jó pár ilyen ellenőrzést. Az egyik telekre 3 db kis, földszintes családi házacska épült (nettó kb. 60 m2/db+fedett beálló). A födém fesztávok 5,4 m alatt. De az össz. bekerülési költség meghaladta az akkori határt (30 milliót).Az ellenőrzés során nagyon megdicsértek, hogy minden rendben van, a papírmunka megfelelő(ez a legfontosabb, és persze, hogy rendben van 2 napig mást sem csináltunk csak rendezgettük, és kiegészítettük), a tetőszerkezet gyönyörű, (a taréjfogópár 5 szöggel van rögzítve), de hol a fedélszék terv?
    – Ehhez a kicsi épülethez minek, és hát az előbb mondta, hogy nagyon szép a tető?!
    – Mert a talpszelemen távolsága meghaladja a 6,0 m-t.
    Még rendes is volt az ellenőr, mert utólag 15 napon belül megengedte, hogy bemutassuk a tervet.
    Ennek aztán utólag semmi értelme nem volt, de hát a papírmunka megvan, a fedélszék terv meglétét ki lehet pipálni.

  • Szabóbácsi

    2009. december 14. hétfő 19:28

    #59355

    Javasolnám a gépészeti, főleg az elektromos, kábeltévé és különösen a riasztó vezetékhálózat és kódok dokumentációjának a beszolgáltatási kötelezettségét is.
    Fantasztikus módon növekszik a bürokrácia.

  • Szabóbácsi

    2009. december 15. kedd 11:57

    #59377

    Csak egy kis nyelvi akadékoskodás: javasolnám a kivitelezési terv használatát. Aztán úgyis kiviszik, vagyis kivitelre kerül 🙂

  • ikon

    2009. december 16. szerda 16:06

    #59584

    Vagy pallérterv. Azt is szokták.

  • silhouette

    2010. január 18. hétfő 14:25

    #60261

    Igaz, nem ide tartozk, de érinthet sokakat. Január 1.-én megjelent a 104/2006. Kormányrendelet módosítása. E szerint: „Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az építészeti műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján emgvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztiszviselője.” Ezt érti valaki? Ez adot esetben azt jelentheti, hogy készíthet tervet a köztsizviselő, csak nem engedélyezheti a saját munkáját, mint ahogyan ez két éve így van? Számomra érthetetlen. ha valaki érti kérem segítsen!!

  • Bujóczki András

    2010. február 10. szerda 20:10

    #60740

    Azért,hogy értsed: A TERMOMENT K ft.a Kőzfeladatot ellátó Kéményseprő cég Kft.-je.Fusiban végeznek TÁRSASHÁZAK SZELLŐZŐIBE a GRAVITÁCIOS SZELLŐZÉST MEGAKADÁLYOZÓ -BÉLÉSCSÖVEZÉST amire a SAJÁT KÉMÉNYSEPRŐ CÉGE AD HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYT!!!Edig ÉRTED ,mert én eddig sem ,mert a szellőző egy légtérben üzemel a TERMOFOR GYÜJTŐKÉMÉNNYEL,de mivel négyszintes épületről van szó és szintenként 4 lakás van ,igy a TERMOMENT épithet BÉLELÉSSEL A SZELLŐZŐKBE16 b. kéményt ,kéményenként 100-150000Ft/db áron.Majd a KÉMÉNYSEPRŐ a 16db kémény után évente kétszeri ellenörzés mellett behajtja a KÉMÉNYSEPRŐI DÍJAT!!!Ha minden lakás szereltet a szellőzőbe kéményt a végén a TERMOFOR KÉMÉNY FOGJA ELLÁTNI aSZELLŐZŐK SZEREPÉT.A TERMOFOR KÉMÉNYEK KIVÁLTÁSÁRA PÁLYÁZNI LEHET A TÁRSASHÁZAKNAK A LABILIS MÜKÖDÉSÜK MIATT(CO visszaáramlás,életveszélyessége miatt).De mindez nem kivitelezhető,mert a JEGYZŐ anélkül,hogy a TULAJDONOSOK hozzájárulnak-e az épitéshez ,semmibe veszi és nem bontatja le a FUSIBAN ÉPITETT ÉLETVESZÉLYES KÉMÉNYEKET AMELYEN ÁRAMLIK VISSZA A CO.A KORRUPCIO MINDENT FELÜLIR!!!Mert szerintem a PÁLYÁZATOT AZÉRT TALÁLTÁLTÁK KI,HOGY AZ EGÉSZ TÁRSASHÁZ TERMOFOR KÉMÉNYEI KIVÁLTÁSRA KERÜLJENEK és NEMCSAK AZ ÜGYESKEDŐKÉ!Igy most vegyes rendszerben üzemel a BÉLELT SZELLŐZŐK KÉMÉNYKÉNT és vele azonos LÉGTÉRBEN a TERMOFOR KÉMÉNY!!!Holott a társasháznak 2db.TERMOFOR KÉMÉNYE VAN éS VOLT IS—EZEKET KELETT VOLNA KIVÁLTANI,DE NEM EZ TÖRTÉNT.De az ÖSSZES ÉPITÉSI HATOSÁG SZERINT és a BÍRÓSÁGOK SZERINT IS MINDEN TÖRVÉNYSZERÜ!!!Csakhogy még áldozata is van a tevékenységnek,de ez nem olyan horderejü,mint a PANELTÜZ,mert ezt a MÉDIA NEM PISZKÁLTA !!!!ENNEK A HATÁSA CSAK NAKEM FÁJ!!!!

  • Bujóczki András

    2010. február 11. csütörtök 12:28

    #60746

    Tisztelt KOÓS Úr!Itt véletlenül nem érzi érintettnek magát?Mivel a MISKOLCI KONFERENCIA kapcsán is irtam ezzel kapcsolatban?

  • Banyó Zoltán

    2010. február 12. péntek 13:40

    #60757

    Nagyon vártam ezt a beírást: Január 1.-én megjelent a 104/2006. Kormányrendelet módosítása. E szerint: “Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az építészeti műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján emgvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztiszviselője.” Számomra egyértelműen azt jelentheti, hogy készíthet tervet a köztsizviselő, csak nem engedélyezheti a saját munkáját, mint ahogyan ez két éve így van. Kérem, aki találkozott e témában „hivatalos állásfoglalással, jogszabály értelmezéssel”, az tegye elérhetővé! Köszönöm.

  • Avatar photo

    Koós Miklós

    2010. február 12. péntek 14:22

    #60758

    az hogy valaki saját magának nem engedélyezhet egy tervet, az gondolom nem meglepő, nem hiszem, hogy a jog bármikor is lehetővé tett volna.
    itt arról van szó hogy ha egy 24. kerületi előadó – aki mellékállásban tervez is, nem tervezhet a 24. kerületbe…ami mellékesen helyes is.
    .
    hasonló, de más szitu, amikor közterületen álló pavilont terveztem valakinek – mivel a közterület az önkormányzat tulajdona, ergo a tulajdonosi mivoltában ügyfél is az önkormányzat, ezért nem bírálhatja el a saját területére tervezett építkezést. Ugyanez van, ha önkormányzatnak kell tervezni. Ilyenkor kijelölnek egy egy másik (szomszédos) önkormányzatot és az folytatja le az építéshatósági eljárást.
    Én itt nem látok jogszabályértelmezési űrt.

  • silhouette

    2010. február 12. péntek 16:41

    #60760

    Tisztelt Koós Úr! Ezzel kapcsolatban néhány apróság. Van egy 304/2006. kormányrendelet, amely szerint a kizárás ténye a köztisztviselőti törvény alapján akkor áll fenn, ha a köztisztviselő a saját tervének az engedélyezésében vesz részt.Amúgy meg szerintem nem életszerű ez az egész. Vegyük budapestet, ahol azért jelentősen több tervezni való van, mint általában vidéken.Az a VI. kerületi előadó, aki nem tervezhet a VI. kerületbe az kinéz az ablakon és átlát az utca másik oldalára az irodája ablakából átlát az utca túl oldalára és rálát arra az épületre amit ő tervezett.Ugyanakkor olyan területen, mint a mienk, ahol egy fél megye 22 településsel és széltében 80, hosszában 110 kilométer az illetékességi határ azért nem olyan egyszerű ez a dolog. Van aki nemcsak azért szerzett diplomát, hogy ebből megéljen, hanem azért is, mert szereti amit csinál. Ha néha beesik egy-egy érdekes feladat, vagy csak egyerűen a közszolgai fizetést szeretné többlet munkával kiegészíteni az ember, akkor azt nem teheti, mert nem lehet megcsinálni, mert a törvények tiltják. Illetve meg lehet azt csinálni, csak …….. Szóval. Annyi, de annyi okos jogász alkot törvényt ebben az országban! Miért nem tekintik embernek az embert és nem egy jogszabály végrehajtó robotként kezelnek mindenkit, mondhatnám hülyegyerek szinten? A tiltással még soha nem lehetett egyteglen problémát sem megoldani, ráadásul nem hiszem ,hogy az a néhány ember, aki aktívan tervez tönkretenné a területén az építészeket, mert az önkormányzatnál dolgozik. Egyébként van egy Ket nevű csodatörvényünk, ami ismeri a kizárás jogintézményét, ha tehát egy hatóság valamilyen oknál fogva érintett a saját ügye leintézésben ebben az esetben I. fokon eljáró szervet szoktak kijelölni.Miért nem lehet ezt belekombinálni a tervezési jogosultságba? Miért kell tiltani mindent ebben az országban?

  • Banyó Zoltán

    2010. február 12. péntek 17:43

    #60761

    Tisztelt Koós Úr!
    Azért nem ilyen egyszerű az ügy. Elemezzük együtt: “Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az építészeti műszaki dokumentáció engedélyezésében feladatot ellátó hatóság köztiszviselője.” Ergó, hiába van tervezői joogosultságom, ha köztisztviselő vagyok, akkor megszűnik a kiegészítő tevékenységem. Ha azonban elhelyezünk egy vesszőt, pl. ide: “Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, az építészeti műszaki dokumentáció engedélyezésében feladatot ellátó hatóság köztiszviselője.” Ekkor már csak arra az esetre vonatkozna a tiltás, amikor a köztisztviselő azt a műszaki dokumentációt engedélyezné, aminek elkészítésében részt vett. Ez az eset volt 2010 januárjáig. Mivel a korábbi szabályozás sem volt egyértelmű, ráadásul a kamara most sem tette a dolgát, ezért az államigazgatási hivatalnak kellett eligazítást tenni az ügyben. Tehát a Köztisztviselői Törvény és a KET alapján az volt az álláspont, hogy a köztisztviselőnek kötelessége volt jeleznie érintettségét a felettesének az engedélyezési eljárás kezdetekor. AZ eljárás lefolytatására a hatóság másik köztisztviselőjét jelölték ki, és a felettes köteles volt ellenőrizni azt, hogy a befolyásolás helyzete se alakulhasson ki. Mivel az első foknál előírás a min. 2, megfelelő szakirányú végzettségű építésügyi előadó alkalmazása, így problémás esetről nem is lehetett hallani.
    Miért kellett tisztáznia az államig.-i hivatalnak a szabályozást? Mert sajnos az építésügyi hatóságoknál olyan alacsony végzettségűek dolgoztak, illetve annyira gyakorlatlanok voltak az előadók, hogy a „hivatal mindent benyelt”, a terveket el sem tudták bírálni, nem voltak egyenlő partnerek. A cél, tehát világos volt, minél több gyakorló tervező vegyen részt a hatósági munkában, anélkül, hogy elvesztené tervezői jogosultságát. Egyetlen kritérium volt, az etikus viselkedés.
    Nos, ebből az új szabályozásból ez nem derül ki. Szerintem is jogos a vészharang meghúzása.
    Ezért továbbra is kérem, aki tud segítsen értelmezni ezt rendeletet!
    Köszönöm.

  • Bujóczki András

    2010. február 12. péntek 18:31

    #60763

    Banyó Úr részére!
    Egy seggel csak egy lovat lehet megülni!Biztosan azt szeretné elérni,hogy az egész ÉPITÉSZETET kisajátitsa magának.Szóval megtervezné az épitményt mert van tervezői jogosultsága+ engedélyezné mint hatóság+ buztosan van egy jólmenő épitészeti vállalkozása amelyben még a müszaki ellenőr szerepét is Őn tölti be.Talán korábban kellett volna eldönteni,hogy TERVEZNI akar.Meg kellene tiltani az ilyen kettös vagy többes szereposztásokat.Biztos jóbb lenne a HATOSÁGI munka is,mert akkor a hivatali munkaideje nagyrészét nem azzal töltené,hogy lerendezze a melléktevékenységes ügyeit!!!Csináljon egyet,de azt JÓL!!!Hagyjon lehetöséget -a GYAKORLÓ TERVEZŐKNEK IS,HOGY LEGYEN MUNKAHELLYE-..és ne azt csinálja hosszú idön keresztül,hogy Ő tervez Őn meg aláirja a terveit,-MERT ŐNNEK VAN TERVEZŐI JOGOSULTSÁGA-és ezután,még -ENGEDÉLYEZNI-és -MEGÉPITENI IS ŐN SZERETNÉ-..ÉRTIMÁR???A protekciojával egyedül szeretne mindent beseperni!!!

  • silhouette

    2010. február 13. szombat 09:02

    #60769

    Bujóczki úr! Ki mint él, úgy ítél. Vagy. Rossz az, aki rosszra gondol. Nem értem, hogy miért ütközhet akadályba, hogy egy hatósági dolgozó, ha már elvégezte az iskoláját, akkor ne tervezhessen. Én inkább kötelezővé tenném azt, hogy igenis, tanuljanak meg a hatósági ügyintézők tetvezni, mert ha rutinosan terveznek, akkor tervet is tudnak olvasni, tehát az engedélyezés során a tervezők által rendszeresen elkövetett hibákat ki tudják szűrni. Nemrégen eljutottak végre oda a jogalkotók, hogy az építési engedélyezés szakmai feltételei között már nem szerepel az, hogy jogi, vagy államigazgatási végzettséggel is el lehet látni az építéshatóságot. Ennek tovább fejlesztett változatában már arra lenne szerintem szükség, hogy kötelező legyen a kamarai tagság annak, aki építéshatóság akar lenni és ez mellé még el kelljen sajátítania a szükséges jogi ismereteket. Menjünk messzire. Az USA ban ha valaki családi házat akar építeni megveszi e telket, bemegy az építéshatósághoz, de előtte egy közértben kiválaszt egy tervet,az építéshatóság képviselője megnézi, hogy megfelel-e e rendezési tervnek, ha igen, akkor ráüt egy bélyegzőt és onnantól kezdve minden felelősség az építtetőé. Az építtető visszamegy a közértbe és megveszi a házához való anygot, megbíz egy vállalkozót, az pedig felépíti és ezzel ad acta. Ott a demokrácia több száz éves, nálunk még az ovodás szintet sem érte el.Ha komolyabb dologról van szó, akkor van néhány akkreditált, száraz bélyegzővel rendelkező ember, aki engedélyezhet. Ezt tartományonként tartják nyilván.Ahhoz, hogy ilyen száraz bélyegzőt kaphasson valaki és engedélyezhessen 3!!!!!!! éves vizsga folyamat előzi meg. Egyébként pedig nem értem. Ha abban az országban, ahol egy ember lehet országgyűlési képviselő,polgármester,vállalkozó, és még számtalan igazgatótanácsi tag, elnök, társadalmi megbízatással rendelkező, amik önállóan is egy embert kívánnának, akkor miért pont azon akad fel,hogy egy rendkívüli módon alulfizetett KÖZszolgálati dolgozó ki akarja egészíteni a fizetését? Szerintem egyéni sérelmek alapján nem szabad elítélni egy egész csoportot.

  • Avatar photo

    Koós Miklós

    2010. február 13. szombat 09:40

    #60774

    „Ergó, hiába van tervezői joogosultságom, ha köztisztviselő vagyok, akkor megszűnik a kiegészítő tevékenységem”
    nem.
    CSAK azon a területen, ahol az adott építési hatóság illetékes. Lássuk be, hogy az összeférhetetlenség az itt is ugyanúgy megjelenhet, mint bárhol másutt. Miért gondolnánk, hogy az építési osztály vezetőjének kellene eldönteni, hogy a saját dolgozója dolgozhat-e ügyfélként is? Munkaidőben véleményezi a kollégája tervét, és nyilván nem az aktakupac legaljára űzve. Ezt ellenőrizze egy osztályvezető?

  • Banyó Zoltán

    2010. február 13. szombat 12:50

    #60781

    Tisztelt Bujóczki András!
    Nem vagyok sértődős, így csupán tájékozatlanságának tudom be sértő beírását. Silhouette helyre is tette.
    Én is azon az állásponton vagyok, hogy az építéshatósági ügyintézőknek kötelezően előírnám a kamarai tagságot, a tervezői jogosultsággal együtt. Megtiltanám, hogy jogi végzettséggel lehesen ezt a munkát végezni. Lássuk be, torz az a rendszer, amikor az építész munkáját olyanok bírálják el, akik még a rajzot sem tudják leolvasni. Mindent a jogszabályok szemszögéből látnak, s egy szakmai vitát sem tudnak lefolytatni.
    Az adott hatóság illetékességi területe vidéken igen nagy. Azonban az építéshatósági előadó illetékeségi területe mindenki számára elfogadható és természetes. Ezt írtam fenntebb is. Mivel a legtöbb helyen az előadók között területileg felosztásra kerül az adott építéshatóság illetékességi területe, így ugyanaz a helyzet alakul ki, mint a Budapesti kerületek között. Eért nem érzem problémának azt, sőt elvárássá tenném, hogy a közszolga minél aktívabban vegyen részt a környezete építészeti formálásában. Koós Úr! A tervező csak akkor lesz ügyfél, ha saját magának tervez. Ekkor vajon mi a helyzet?
    Visszatérve Bujóczki András gondolatmenetéhez. Mióta megcsappant a tervezési munka, a legtöbb építész érdekvédelemnek és kamarai feladatnak tekinti azt, hogy lehetőség szerint minél több kollégát zárjanak ki a tervezési lehetőségből, nem titkolt szándékkal, a megélhetésért. Ezek alapján, ha a szomszédomnak kell tervezni, akkor azt nem tehetem meg, mert (fellebbezési joggal rendelkező) „ügyfél” leszek?
    Mi van a tervtanácsokkal? Ha a település létrehozza, akkor a benne levő építészek miért csak a saját tervük elbírálásánál vannak kizárva? Tessék kizárni az illetékességi területen!! Tessék alkotni egy ugyan ilyen jogszabályt, s ezzel megvonni a tervezési jogosultságukat! Kíváncsi lennék rá, hány építész alkotná a tervtanácsot ugyanilyen elvek alapján.

  • silhouette

    2010. február 13. szombat 18:07

    #60789

    T. Banyó úr! Tökéletesen egyetértünk.Sajnos elég idős vagyk és még volt alkalmam az úgynevezett ÉSZBk működésének idején is dolgozni. Építéstervezési szakértői bizottság.Az egész szakma örömmel üdvözölte amikor megszüntek. Amikor újra kellet alakítani tervtanács néven azt hittem hogy nem jól hallok. Szomorú tapasztalataim vannak a tervtanácsokkal kapcsolatban. Voltam már olyan tervtanácsi ülésre delegálva hatóságként, ahol nekem, mint hatóságnak kellett megvédenem egy idegen tervezőt(aki mellesleg szaktekintély és nem a most divatos stílusokra gondolok, hanem arra,hogy több komoly közintézmény tervezésén van túl) a helyi titánoktól, akik teljesen szubjektív dolgokat kértek tőle számon, a tervtanács hatáskörét messze túllépve. Gusztustalan volt. A jogosultságra visszatérve. Való igaz, hogy az építészkamara a kenyérféltés okán évről évre mindent elkövet azért, hogy a tervezési jogkört a lehető legkisebb létszámban minimálja, mindemellett egy É1 besorolású tervezőnek ugyanannyi tagdíjat kell fizetnie, mint egy ÉK besorolásunak, úgy, hogy gyakorlatilag a töredéke munkát vállalhatja ugyanazért a tagdíjért. Sokszor felvetődik bennem, hogy egyáltalán mi szükség van az építészkamarára? Azon felül, hogy év elején mindig megkapom a csekket, hogy fizessem be a tagdíjat, évente kétszer tartanak taggyűlést, ami rendre határozatképtelen, mostmár a minden információval elkésve érkező építészközlönyt sem kapom, pedig ott aztán olvashattam arról, hogy az egyik nagy tekintélyű építész hogy hülyézi le a másikat az újság oldalain keresztül, mondhatom nagyon érdekfeszítő volt. Koós úrnak. A tervezési jogosultságot biztos vagyok benne, hogy meg lehetne oldani úgy is, hogy a hatósági ügyintézők is vállalhassanak tervezési munkát a saját területükön. Már említettem, ha az erkölcsileg elfogadható és működhet, hogy egy országgyűlési képviselő polgármester is legyen, amellett vállalkozó is legyen, betöltsön még számtalan posztot, ahol aztán lehet kaszálni (mint ahogyan az napjainkban kiderül) az nem tudom miért erkölcsösebb, mint az, hogy egy hatósági ügyintéző terveket készít… Miért nem lehet azt jogszabályi keretek közé szorítani és nem diszkriminálni a hatósági embereket.

  • silhouette

    2010. február 13. szombat 18:12

    #60790

    Bujóczky úr! Még valami. Ha az ön telelpülésén regnáló polgármester a saját cégével köt szerződést, az Ön szerint jogszabály ellenes? Mert nem az, csak hát nem valami etikus dolog. Mégis a tervezőket piszkálják mindig. Miért?

  • Bujóczki András

    2010. február 18. csütörtök 12:46

    #60936

    Tisztelt Banyó Zoltán Úr és Cser Eszter és silhouette!
    Ugy látom ,hogy nem értik a probléma lényegét a felvetésemben!Ugyanis én arról irok,hogy épitési engedély kiadása esetén megterveztettem TERVEZŐVEL a garázsomat mindent a TÖRVÉNYEKNEK és az önkormányzati HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TERÜLETRENDEZÉSI TERV SZERINT,valamint az INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN.Melyre az önkormányzat helyszini ellenörzés után MEGADTA AZ ÉPITÉSÍ ENGEDÉLYT MERT MINDENT RENDBEN TALÁLT!!!Ezután következett a KORRUPCIOS TEVÉKENYSÉG A HATOSÁGOK RÉSZÉRŐL,mert kiderült,hogy a Megyei Bíróság elnökének (felesége-és aposa a társasház területén HAMISITOTT OKIRATOKKAL -HIVATALI VISSZAÉLÉSSEL SZERZETT TULAJDONT).Ezért mikor kipattant az ügy fellebezés kapcsán az Önkormányzat Ép.Hatoság Földmérői végzetség nélküli képviselöt kiküldött a beépitési % megállapitásának ellenörzését elvégezni.Az ellenörzés abbol állt,hogy megmérte az épitményeket -azt is amelyre épitésí engedély sincs és a TELEK TERÜLETÉT PEDIG AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSÍ ADATBÓL VETTE.Még az ingatlannyilvántartás szerint is belefért az elöirt beépitésí %-ba.De mindegy volt az EREDMÉNY EGY VOLT A LÉNYEG,HOGY AZ ÉPITÉSÍ ENGEDÉLYEM VISSZAVONÁSRA KERÜLJÖN!!!Ebbe a KORRUPCIOBA belement -Jegyző mint azI.foku Ép.Hat.vez.-KŐZIG-ÖTM-Megyei Bíroság (melynek elnöke feleség és apos révén érintett)-Itélőtábla Bíróság védelembe vette a Megy. Bír.elnökét.És ki huzta a rövidet mint ÉN,mert visszavonták az ÉPITÉSI ENGEDÉLYEMET és az az Ép.elöadó aki PARANCSSZÓRA A FELMÉRÉST VÉGEZTE VÉGZETSÉG NÉLKÜL ,MERT KIRUGTÁK ÁLLÁSÁBÓL!!!
    A másik eset az ÖNKORMÁNYZAT ELLENÖRZÉSE ALATT MÜKÖDŐ Közfeladatot ellátó KÉMÉNYSEPRŐ Váll. egyben TERMOMENT Kft.amely fusiban végez TÁRSASHÁZAK TERMOFOR KÉMÉNYEKKEL ÜZEMELŐ -közös légtérben lévö ELŐREGYÁRTOTOTT ELEMEKBŐL NEM ZÁRTRENDSZERÜ SZELLŐZŐKBE KIBÉLELÉSSEL ,LÉGZÁRÁST ELŐIDÉZŐ FÜSTELVEZETŐ BÉLÉSCSÖVEZÉST AMELYHEZ SAJÁT HATÁSKÖRBEN SAJÁT MAGA MUNKÁJÁHÓZ AD HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYT és MINDEHEZ AZ ÖSSZES HATÓSÁG UGYANUGY HOZZÁJÁRÚL A KORRUPCIOS TEVÉKENYSÉGÉVEL,mert az ELŐZŐ ESETHEZ LEIRTAK ALAPJÁN -A TÁRSASHÁZ TULAJDONOSAINAK HOZZÁJÁRULÁSA SZÜKSÉGES MIVEL ÉRINTI A KŐZÖS TULAJDON VÁLTOZÁST.Mindemellett párhuzamosan egy légtérben müködik a gravitácios termofor kéménnyel a bélelt füstgázelvezető,pláne ugy,hogy minden lakásnak nincs is külön gravitácios szellőzője.A TERMOMENT a Jegyző álltal elenörzésre lett kötelezve ,de mivel a MELLÉKHELYISÉG SZELLŐZŐJÉNEK CO VISSZAÁRAMLÁSÁNAK HATÁSÁRA ,-tüzgyujtásos ellenörzés-nél belobbant a CO azota MINDEN HATOSÁG KUSSOL ,—CSAK SAJNOS A FELESÉGEM BELEHALT–NA SOK OKOS HATOSÁGI ÉS SÉRTÖDÉKKENY SZAKEMBER-TI MIT TENNÉTEK A HELYEMBE !!!ERRE VÁLASZOLJATOK!!!!és adjatok tanácsot a megoldásra!!!Akkor sértödjetek meg,ha nem értetek ahoz amiért felveszitek a pénzeteket,de a KÁROSULT MIT TEHET A KORRUPCIO ÉS A HATALMI BIROKRÁCIA ELLEN???VÁLASZOLJATOK!!!

  • Cser Eszter

    2010. február 18. csütörtök 13:38

    #60938

    Tisztelt Bujóczki András Úr!
    Garázs ügy:
    A leírtak alapján a következőket tudom válaszolni, illetve a következőket hámoztam ki:
    1. A telek területénél mindig az ingatlannyilvántartásban vett adatot vesszük figyelembe. A valóság ettől jó pár százalékkal eltérhet (1-5% is lehet pluszba és mínuszba is).
    2. Az ingatlan beépítési százalékának számításánál nem nézzük, hogy a meglévő épületeknek volt-e engedélye. Minden épípületet bele kell számítani a beépítettségbe, fedett teraszokat, szaletliket, fedett gépkocsi beállókat, omladozó sufnikat, fedett belépőket is. Mert az ott van az ingatlanon. A tervező nem vizsgálhatja, hogy volt-e engedélye az épületnek, neki kötelessége minden épületet a mért méretével feltüntetni a helyszínrajzon.
    Ezek alapján kell kiszámítani a telek meglévő beépítettségét.
    3. A tulajdonviszonyok tekintetében azt mondhatom, hogy az építési engedélyhez minden társtulajdonosnak aki a hiteles tulajdoni lapon szerepel hozzá kell járulni, ez érvényes a haszonélvezőkre és az özvegyi jogokra is. Ha férj és feleség szerepel a tulajdoni lapon külön-külön kell a hozzájárulás.
    Az építési engedély mellékleteként beadott hiteles tulajdoni lapon elég egyértelműen rajta van, hogy ki az ingatlan tulajdonosa. Ha széljegyzet van rajta, akkor ki kell kérni a széljegyzet tartalmát és az alapján azt szoktam javasolni, hogy pl. fenntartásos eladásnál az új vevő is járuljon hozzá az építkezéshez.
    4. Az építéshatósági előadónak nem kell földmérői végzettségűnek lennie. Az előadónak joga van rá, hogy megállapítsa méréssel a beépítettséget. A valós méretek megállapításához elég egy építőipari technikusi végzettség is, ahhoz hogy körbemérjen valaki pár épületet csak mérőszalag kell, valamint a számításhoz egy kis matematikai tudás.
    Tehát a hivatal nem hibázott amikor kiküldte az előadót megmérni a valós állapotokat.
    5. Az építéshatósági előadónak nem feladata, és nincs joga vizsgálni hogy ki hogyan került rá a tulajdoni lapra.
    Ezek alapján kellene átnézni az iratokat.
    Kémény ügy:
    Ezt a leírtak és az előző levelei alapján kristály tisztán nem értem, de véleményem szerint egy igazságügyi építési szakértővel készíttetett szakvéleménnyel már lehetne valamit kezdeni.
    Üdvözlettel: Cser Eszter

  • Bujóczki András

    2010. február 18. csütörtök 15:13

    #60943

    Cser Eszter részére!
    A hiteles TULAJDONILAPON nem tulajdonos a Biróság elnökének (felesége-aposa)sőt eladás esetén a tulajdonosoknak elövásárlási jóg van bejegyezve.Nem is lakik a társasházban a -VÉDETT SZEMÉLY-.
    Én Föld-és bányamérői végzetséggel rendelkezek,jelen voltam a mérésnél,de abban nem vettem részt,mert a terv beadásának idöpontja elött megmértem a telek területének nagyságát és lényegesen nagyobb volt az INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOKNÁL!Ilyen a hivatali hozzáértő elöado mint az Őn személye,mivel azt gondolja,hogy elég egy méröszalag az elöadonak.És a méröszalaggal,hogy állapitja meg a telek területének nagyságát amelyben több töréspont van és,hogyan lesz abból koordináta számitás melyet a FÖLDHIVATAL ELFOGAD MODOSITÁSKÉPPEN az eredeti nyilvántartással szemben???Azt azért gondolom Őn sem képzeli,hogy az elegendő,hogy a szalagal mért eredmény az hivatalos eredmény.Nem tudom Őnnek mi a végzetsége,de ha ÉPITÉSZ akkor tudhatná,hogy az épületek sem téglalap vagy négyzet alaprajzuak és akkor a szalaggal,hogyan mér szögelhajlást.
    Ez a probléma,hogy az épitési elöadok ugy képzelik,hogy Ők lehetnek hentesek is és az Ő álláspontjuk alapján a Jegyző mint az I.foku Ép. Hat.vezető majd dönt.Sajnos megkell,hogy állapitsam,hogy az ön matematikai tudása hiányos,mert nemcsak párhuzamos oldalu négyszögek vannak és pláne a telek kialakitásoknak meg sokféle alakja lehet.Mindenki,ha csak a saját udvarán sepreget attól az út szemetes marad.És nem sértésnek szántam az eddigi hozzászolásaimat sem,mert attól,hogy mint ÉRINTETT nekem is lehet véleményem és sok estben azért irtam,hogy véleményt kérjek és bízonyos hiányosságokra probáltam rávilágitani.Azért én is lehuztam 11 évet tervezőváll.-nál,ugyan mélyépitőként,de valami fogalmam van -e tevékenységekről,de itt a TÖRVÉNYTELENSÉG eltusolása a lényeg,mert sok benfentes sáros az ügyeimben.Elnézést,ha durva voltam,de semmi szándékosság nincs a sértegetének hit hozzászolásaimban,de 2001 ota vivom harcomat a HATOSÁGI BIROKRÁCIÁVAL és sohasem állítottam,hogy mindenütt igy müködik,denálunk sajnos ilyen.
    Üdv:Bujnoczki András

  • Cser Eszter

    2010. február 18. csütörtök 15:55

    #60945

    Tisztelt Bujóczki András Úr!
    A telek mérete és a valóság sohasem egyezik meg pontosan. Pl: Jó pár éve terveztem egy meglévő épület bővítését ekkor kikértük a földhivatali adatokat amelyek a mért méretekkel már ekkor kb. 10 m2-es eltérést mutattak. Tavaly egy másik épületet kellett terveznem az ingatlanra és meglepődve vettem tudomásul, hogy a telek időközben 30 m2-rel lett nagyobb a Földhivatal szerint, úgy, hogy időközben a telekhatárok nem mozdultak el. Megkérdeztük a Földhivatalt, ahol azt mondták, hogy benne van a tűréshatárba ez az érték. A tűréshatár a telek területének bizonyos százaléka, sajnos nem emlékszem pontosan, hogy mennyit mondtak.
    Ha viszont valaki nem ért egyet a földhivatali méretekkel, kérheti a Földhivataltól a telek újbóli kitűzését és felmérését, és ha eltérés van akkor azt átvezetik.
    Az építési előadó a Földhivatali méretet nem kérdőjelezheti meg, az nem bírálhatja felül, neki azt el kell fogadnia.
    Egy képzett építési előadó el tudja dönteni, sőt el kell tudnia dönteni, hogy a telken lévő épületek derékszögűek vagy sem, sőt hivatalból kérhet a szögekről adatot a Földhivataltól. Egy képzett előadónak egy telek beépítettségének számítása nem okozhat akadályt, ha mégis akkor elrendelheti a földmérő általi műszeres kitűzést is (általában a polgármesteri hivataloknál dolgozik földmérő, aki elvégzi az ilyen feladatokat). A telek és az épületek ismeretében az előadónak kell dönteni a módszerről, mivel sokféle lehetősége van.
    Tehát ez az előadó felelőssége és feladata.
    Üdvözlettel: Cser Eszter

  • Banyó Zoltán

    2010. február 19. péntek 08:18

    #60960

    Tisztelt Bujóczki András Úr!
    A fenti beírásaiból érthetővé vált miért itéli el a hatósági embereket. Általánosítani azonban nem szabad! Az építési engedélyről röviden: A tervező köteles minden meglévő építmény beleszámolni a beépítési százalékba, annak vizsgálata nélkül, hogy az engedéllyel vagy anélkül épült-e. A tervezési terület nagyságát pedig az ingatlannyilvántartási adat határozza meg, attól eltérőt figyelembe venni nem lehet. Tehát, ha a helyszíni mérés bizonyította, hogy a tervezett épülettel együtt a beépítési százalék nem haladja meg az előírt mértéket, akkor az alapján nem lehetett visszavonni az engedélyt. Tehát más oka volt, ehhez ismerni kellene az ügy többi részletét is.
    A kéményről: sajnos a kéményseprő szolgáltató cégek valóban visszaélnek helyzetükkel. Arra hivatkozva, hogy csupán a kéményseprés nem elegendő a cég életben tartásához, kiegészítő tevékenységet is végeznek. Nyilván, a profiljukba illőt. Ezért a legtöbb, kémény építéséhez, felújításához szükséges elemeket, rendszereket árul. A gond ott szokott lenni, ha a tervező nem az általuk forgalmazott terméket írja elő, mert akkor legtöbbször a tervezett kémény nem felel meg az előírásoknak. Ha a kivitelező nem az Ő terméküket építi be akkor meg nem veszik át, s egy elkészült épületnél e „súlyos” hiba javítása sokszor lehetetlen. Az, hogy a kéményseprő újítsa fel a kéményt és az át is vegye önmagától, azt nem tudom elképzelni. Azt, hogy a konkrét kivitelezést más végezze el, arra kínosan ügyelnek. Persze látjuk az összefüggést, a kapcsolatot a kivitelező és az ellenörző cég, illetve emberei között. Próbáljon meg egy idegen kivitelező betévedni az általuk lefedett vadászterületre!! Mindjárt nem lenne jó az elvégzett munka. De ez már korrupció. Ennek bizonyítása több mint nehézkes lenne.
    Visszatérve az általam is érdekelt témához, miszerint el lehet-e veszíteni a tervezői jogosultságot akkor, ha valaki építésügyi hatósági előadó, építésfelügyelő. Szerintem nem. Nagyon fontos a rendelet szövegének az a része, amikor építészeti-műszaki dokumentációról és nem dokumentációkról szól. Mert ennek fényében egyértelműen az a cél, ami eddig is volt, hogy abban az esetben, amikor a dokumentációhoz köze van építésügyi előadónak, építésfelügyelőnek, akkor az engedélyezési eljárásban nem vehet részt. Ezt teljes mértékben el kell fogadni, mivel az etikus magatartás alapkövetelmény a köztisztviselőnél.

  • Bujóczki András

    2010. február 19. péntek 11:12

    #60964

    Tisztelt Cser Eszter és Banyó Zoltán!
    Közlöm Őnökkel ,hogy mint irtam az elöadó az épitési engedély kiadása elött a helyszini elenörzés után mindent rendbe talált.Megkaptam az ÉPITÉSI engedélyt.A társasház minden tulajdonosa hozzájárult az épitéshez,a szomszédoknak sem volt kifogása mivel megkapták az értesitést.Az ingatlannyilvántartási adatok alapján is belefért a 30%-os beépitési százalékba.Ebben az esetben az eltérést a FELLEBBEZÉST a Társasház közös képviselöje részéről -A HATOSÁGNAK ELKELLET VOLNA UTASÍTANI-mivel nem tartalmazott AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOKKAL földmérő által mért adatokat és nem is kezdeményezték a telek területének átvezetését.Képzeljék -A POLGÁRMESTERI HIVATAL NEM RENDELKEZETT FŐLDMÉRŐVEL-mégis az ELŐADÓ MEGKÉRDŐJELEZTE A HIVATALOS NYILVÁNTARTÁSI ADATOKAT-ugy felemás eljárásban,hogy szalaggal mért épületeket és az INGATLANNYILVÁNTARTÁS ADATAIT ÖSSZEVETVE A TELEK TERÜLETÉVEL amit nem mért meg senki rajtam kivül !!!Mégis kihozták azt az eredményt,hogy 0,5%-al meghaladja a 30%-os beépitetségi százalékot.Holott az ingatlanyilvántartás szerint a telek területe 1568M2,ami a valoságban pedig 1702m2.Más oka volt a visszavonásnak(Az volt az ok ,hogy a KOMONIZMUSBAN a nem TÁRSASHÁZBAN LAKÓ MEGYEI TANÁCSELNŐKNEK AZ ELVTÁRSAK TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS HAMISÍTOTT OKIRATOKKAL SZEREZTEK A TÁRSASHÁZUNKBAN EGY GARÁZST INGYEN ÉS BÉRMENTVE,MERT A KÖZELBE LAKOTT ÉS EZ BIZTONSÁGOS ZÁRT UDVAR-MAJD EZT ELADTA KETTÖSZÖR SZINTÉN MOSTMÁR POLGÁRMESTERI HIVATALNAK NEVEZETT ÉS OTT SZEMÉLYZETI VEZETŐ ZISZTSÉGET BETÖLTŐ LÁNYÁNAK -ANNAK ELLENÉRE,HOGY A TULAJDONLAPON IS SZEREPEL,HOGY A TÁRSASHÁZ TAGJAIT ELÖVÁSÁRLÁSÍ JOG ILLETI MEG ELIDEGENITÉS ESETÉN!!!Még arra is képesek voltak,hogy titokban az ALAPITÓ OKIRATOT IS MEGVÁLTOZTASSÁK FELHASZNÁLVA HOZZÁ ,MÁS DOKUMENTUMON LÉVŐ TÁRSASHÁZ TULAJDONOSOKNAK AZ ALÁIRÁSÁT!!!Mindezt tehették,mert a POLGÁRMESTERI HIVATALBA OTT VOLT A SZEMÉLYZETI VEZETŐ MINT CSALÓ TULAJDONSZERZŐ és a MEGYEI BIRÓSÁG ELNŐKE PEDIG A FÉRJ MINT VÉDŐBÁSTYA!!!EZ A HIVATALI MUNKA MAGYARORSZÁGON és hiába a TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK MINDENT FELÜLIR A POFÁTLANSÁG ÉS EBBE BELETARTOZIK AZ ESETEMBE -AZ ÉPITÉSI HATOSÁGOK ÉS FELÜGYELETI SZERVEINEK MINDEN FOKA-FÖLDHIVATAL -ÜGYÉSZSÉG MINDEN FOKA-BÍRÓSÁG MINDEN FOKA-RENDÖRSÉG MINDEN FOKA-amelyet végigjártam és járok ,de „AZ ERÖSEBB KUTYA ELVE ALAPJÁN MÜKÖDIK MA MAGYARORSZÁGON A DEMOKRÁCIÁNAK NEVEZETT SZEMÉTSÉG MINDEN FOKON”!!!A kémény épitéshez,meg annyit,hogy -A KÉMÉNYSEPRŐ KŐZFELADATOT ELLÁTÓ ,UGYANAZ A TERMOMENT Kft. amely a TÁRSASHÁZ SZELLŐZŐIBE BLÉSCSÖVEZÉSSEL ,LÉGZÁRÁSZT ELŐIDÉZVE -TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS NÉLKÜL -ÁTALAKITÁSI SZINTTERV NÉLKÜL ,ÖNÁLLO EGSÉGEK SZÁMÁNAK MEGVÁLTOZTATÁASÁVAL VÉGEZ GÁZÉGÉSTERMÉK ELVEZETŐKET,AMELYHEZ HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYT SAJÁT LÉTESITMÉNYÉHEZ AD!!!Persze ezt is teheti mivel a POLGÁRMESTER ALÁIRÁSÁVAL és ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATTAL (A termoforkéményekre kirt pályázatok pénzét igy lenyulhatják és ezt még az ÉPTÉSI HATOSÁG FELÜGYELETE ALOL IS KISZERVEZTÉK lebonyolitásra a MIK-hez.Mivel ugyanaz a kategoria mint a GARÁZSÉPITÉS,mert a HATOSÁGI és IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI VÉDELEM A HÁTTÉRBEN TEVÉKENYKEDIK!!!Én meg 2001-től egy NAGYOBB BÖRÖNDNYI OKRATTAL VIVOM A HARCOMAT ,MERT SEGITSÉGRE SEHONNAN NEM SZÁMITHATOK,MERT AZ ÜGYEIMET EGYETLEN -ÜGYVÉD-ÜGYÉSZ -nem hajlandó vállalni,mert FÉL SZEMBEHELYEZKEDNI A BÍRÓSÁGGAL”MINT HARMADIK HATALMI ÁGGAL AMELY ANNYIRA FÜGETLEN?HOGY EGYSZERÜEN MEGKÖZELITHETETLEN”.EZÉRT VAN 3-4 szeres tuljelentkezés a jogi karokra MERT A KITAPOSOTT VÉDETT POZICIÓ ÖRÖKÖLHETŐ ÉS HOZZÁFÉRHETETLEN AZ egyszerü halandó számára!És ŐNŐK ezután még a HATOSÁGOK BECSÜLETÉRŐL PAPOLNAK NEKEM!Mikor még az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter is inkább BESDTA A LEMONDÁSÁT és a LEGFŐBB ÜGYÉSZ IS INKÁBB MÁR KIHUZZA EZT A KIS IDŐT A NYUGÁLOMÁNYBA VONULÁSIG INTÉZKEDÉS NÉLKÜL és az ÚJ FŐBÍRÓ SEM HAJLANDÓ RENDBETENI SAJÁT HATÁSKŐRBE A BÍRÓSÁGI MUNKÁT!!EZ A –MAGYAR DEMOKRÁCIA—mi ,meg a kiszolgáltatott kárvalottai!!!!
    Üdv:B András

JÓTANÁCS
Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?

Ha azt feltételezzük, hogy az építtető teljeséggel laikus, akkor nagy az esély rá, hogy nem sok fogalma lesz arról, igazából mit is kellene kapnia a tervezőjétől. Márpedig – jó esetben egy szerződés teljesítése után – az átadott tervek után fizetnie kell, nem is keveset. Birtokában lesz egy halom papírnak, azzal az ígérettel, hogy „az megfelel […]

Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?
2018. január 2. kedd
ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

Azt feltételezem, hogy a szakmánkból sincs mindenki tisztában azzal, hogy PONTOSAN mi a különbség az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság között, de főképpen melyiket, mikor kell figyelembe venni. Eredetileg az általam fogalommagyarázatra szoruló kifejezések közül a „12/A Beépítési magasság„-t gondoltam megvizsgálni, de jött pár levél az építménymagasság kontra épületmagasság témában és úgy véltem, nagyobb látószögre […]

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság
2017. július 8. szombat

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább