A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2009 tavaszán döntött egy olyan adatbázis létrehozása mellett, amely túraútvonalakba szervezi az érdeklődők számára Budapest kortárs építészetének jelentős műveit. A KÉK célja az volt, hogy könnyen használható, látványos, ugyanakkor információban gazdag oldalt hozzon létre, amely éppúgy alkalmas virtuális kalandozásra, mint valódi túrák segédanyagának, ráadásul magyar és angol nyelven egyaránt elérhető. forrás

Az építészfórumos cikk után elkezdtem beírni a hozzászólásomat, de aztán olyan hosszúra sikeredett, hogy inkább ide írom.

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy aKortárs Építészeti Központ (KÉK) várostúrái  igazán nagyon jó kezdeményezések, valóban nagy szükség van rájuk. Ezt azért fontos elsőként kiemelni, mert a lényeg itt van. A többi a megvalósítás.

https://artur.org.hu/

Bár nem ismerem a honlap motorjának szánt (mellesleg magyar fejlesztésű) Prezi-t (csak olvastam róla), de ha valamire, akkor pl. ilyesmire találták ki. Ha innen közelítem meg, akkor ez jó választás volt, de mivel nem ismerem, így nem tudhatom, hogy mennyi az erőforrás igénye, ha ennyi és ennyi információt kell közvetítenie? Nem vagyok programozó, de ha jól érzékelem, itt egyes kattintás esetén az egész anyagot kell mozgatni képekkel, szövegekkel stb.

Nem véletlen, hogy aki panaszkodik vagy panaszkodni fog rá, az ezt fogja kiemelni, mármint hogy darabosan működik. Ebből következik, hogy az elején nem lehet tudni, hogy azért nem történik semmi a kattintás után, mert nem is kellene történnie, vagy 1-et vagy kettőt kell kattintani vagy éppenséggel többet kell várni, míg megtörténik az interakció.

Ezért érezhette más is, hogy „hogyan is kell ezt kezelni?”. Pedig valóban egyszerű, de nekem is csak a sokadik kattintás után esett le, hogy lassú a rendszer és meg kell várni, míg a 2. kattintás után megtörténik a nagyítás vagy a továbblépés.

Ezt nyilván nem gyorsítja, ha a képeket és szövegeket nem csak nagyítani hanem még beforgatnia is kell a honlap motorjának, ami további időt és energiát emészt fel.

Értem én, hogy az egyedi grafika csáberejével nehéz szembeszállni, de mint régi honlaptulajdonos tudom (és ezt elég korán „belém verték”), hogy egy honlap lehet bármilyen szép, ha olyan csili-vilikkel van tele, ami lassítja a működését, akkor a látogató egy idő után EZÉRT fogja otthagyni.

Az egyedi grafikai tervezés korlátai meg is mutatkoznak, hiszen muszáj volt mellétenni egy Google Maps térképrészletet, már csak azért is, mert sok esetben nem is ismerhető fel a környék, olyan kevés az utca információ,márpedig egy helyszíni sétára ösztönző alkalmazásnak ez az egyik legfontosabb része.

Nem véletlen az sem, hogy aki használni fogja, az a Google Maps-szal fogja összevetni, az ugyanis mindazt tudja, amit ez a honlap, csak sokkal egyszerűbben, hatékonyabban és nem utolsósorban sokkal gyorsabban. A Google Maps-ot folyamatosan fejlesztik és újabb és újabb fejlesztések jönnek ki rá, így garantált, hogy még a mainál is jobb lesz, ráadásul igen jól bele lehet építeni külső alkalmazásokba. A jövő az integrált rendszereké, ahol az egyes információkat másokkal össze lehet kötni. Ha már megvan az adatbázis igazán nem nagy munka az egyes sétákat és azok szöveg és képi tartalmát feltölteni oda is és érdemes lenne megnézni, melyiket használnák inkább?

A GM esetében RSS köthető rá, így a feliratkozók értesülhetnének a legfrissebb séta helyszínekről is, mi több ha bekapcsolnánk a WIKIPÉDIA vagy a FOTÓK kapcsolókat, akkor aztán teljesen komplett információözönt kapunk a környékről. Ne feledjük, ha már építészeti séta, akkor kárunk nem származik belőle, ha tudjuk épp milyen (nem kortárs) de esetleg fontos műemlék épület mellett haladtunk el éppen.

Mobillal IRL

Végül, de nem utolsó sorban szót kell ejteni a gyakorlati alkalmazásáról. Ha nem kinyomtatott füzetecskével, hanem csak egy böngészővel is rendelkező mobiltelefonnal vágunk neki a valóságos sétának, akkor megváltozik a helyzet. A böngészővel rendelkező mobilt érzékeli a rendszer és átvált un. „mobil nézetre”, amelyik leválasztja a sok grafikai elemet és egy egyirányú navigációt ajánl fel,ami abszolút használható, a linkekre kattintva eljutunk az egyes épületekhez, azok leírásához és Google Maps-os térképeihez.

Szóval ha innen közelítem meg, akkor abszolút használható, hiszen úgy vélem igazából ez kellene hogy legyen az elsődleges felhasználási terület. Innen nézve megint csak az szűrhető le, hogy egyszerűbb lett volna ezt GM alapokon megcsinálni.

Az alkalmazás QR kódját a gyakorlatban még nem tudtam kipróbálni, ahhoz el kellene mennem a helyszínre (amit meg is fogok tenni). A QR kód nálunk szinte teljesen ismeretlen,  tőlünk nyugatra már kezd tért hódítani, nem is szólva pl. Japánról, ahol ezt már régóta széles körben használják és már nem csak reklám célokra, hanem pl. menetjegyeknél is. A kamerás mobilra telepített kis alkalmazás szkennerként beolvassa a 2 dimenziós kódot, ami szöveget, linket, sms számot vagy bármi mást is tartalmazhat és ha a mobilodon van böngésző és mobilnet, akkor egy kattintással a honlapra lehet ugrani. Vagyis állsz az utcán, az épület falán meglátod a jelet, a mobillal felismerteted és már nézheted is a ház honlapját, a wikipédia szócikkét..stb. Remek dolog hiszen össze tudja kötni az off-line és az on-line világot. A Wikipédia QR szócikke , az alkalmas telefonok listája.

A rend kedvéért meg kell említeni, hogy az építészeti séta, mint fogalom már korábban is megjelent, hasonlóan tematikusan, bár más tartalommal és eltérően az Artur-tól, vezetővel, meghirdetett időpontokkal a Beyond Budapest szervezésében.