Mit kell tehát tennünk, hogy házunkat egy ma épülő új épület energetikai szintjére hozzuk?

Először is határozzuk meg, mit tud épületünk? Rendeljünk szakembertől (épület energetikai szakértőtől, energia auditortól) egy auditálást.

Ezt a gondolatot lényeges kiemelni, mert a mai gyakorlat az, hogy a háztulajdonos elhatározza, hogy hőszigetelteti a házát. Méghozzá ezt azért teszi, mert sok a fűtés számlája, és csökkenteni akarja, vagy az ismerőse mesélte neki, hogy ezzel mennyit csökkent a gázszámlája, ezért Ő is megcsináltatja. Pedig a helyzet nem ilyen egyszerű. Nézzük csak miért nem?

Általában ökölszabályként elfogadható, hogy egy épület hőveszteségének egyharmadát a falakon, egyharmadát a tetőn, és egyharmadát az ajtókon ablakokon produkálja. Ez azonban épületenként változik és nagyon el is térhet.

Ha például egy épületnek nagy a tetőfelülete, aránytalanul nagyobb mint a falak felülete, akkor a tetőfelület hőszigetelésének javítása a legfontosabb feladat. Vagy ha egy régi épületben vastag falak vannak ( ezáltal viszonylag jobb hőszigetelést biztosítanak), de az épületben nagyon rosszul záródó és nem hőszigetelő üvegezésű régi ablakok, és ebből aránytalanul sok van az épületen akkor értelemszerűen az ablakokkal érdemes foglalkozni, és így javítani az energetikai állapoton. A régebben épült házakon számos építészeti megoldás, okoz hőhidakat aminek létét  egy energetikai felújítás előtt fell kell ismerni, és a felújítás során megoldást kell rá találni. Ezt azonban egy szakember tudja helyesen megítélni. Tehát egy felmérés után a tulajdonos a szakember segítségével tud jól dönteni. Mielőtt százezreket, vagy milliókat költünk, tehát biztos megtérül, ha szakemberhez fordulunk.

Egy erre a célra szolgáló audit jó ha tartalmazza :

– Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározását.

– A geometriai adatok meghatározását.

– A felület/térfogat arány számítását.

– A fajlagos hőveszteség tényező megengedett értékének meghatározását.

– A fajlagos hőveszteség tényező tervezett értékének megállapítását. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzését.

– A nettő fűtési hőenergia igény számítását.

– A fűtési rendszer veszteségeink meghatározását.

– A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározását.

– A melegvíz ellátás nettó hőenergia igényének számítását, a melegvizellátás veszteségeinek meghatározását, és villamos segédenergia igényének meghatározását.

– A melegvíz ellátás primer energia igényének meghatározását.

– A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítását, a rendszer veszteségeinek számítását, a rendszer villamos energia igényének meghatározását, a rendszer primer energia igényének meghatározását.

– A hűtés primer energia igénynek számítását.

– A világítás éves energia igényének meghatározását.

– Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározását.

– Az épület összesített energetikai jellemzőjének számítását.

Fentiekből láthatjuk, hogy mennyi feltétel játszik szerepet abban, hogy házunknak milyen az energetikai állapota. Mindenképpen hasznos tehát ha ezeket elvégeztetjük, és utána aszerint döntünk, hogy melyik beruházásunk, a legfontosabb, és melyik, mennyi eredménnyel jár, és mi a megtérülési ideje?  Sok esetben az ablakok cseréjéről döntünk, mert ma ez nagyon divatos, de lehet, hogy azok nem a legnagyobb hőveszteség források, így nem a leggyorsabban megtérülő tehát legsürgősebb feladatok közé tartozik! Lehet, hogy a házunkon ennél van nagyobb eredményt adó felújítási, korszerűsítési lehetőség.

A munkálatok sorrendjét tekintve fontoljuk meg a következőket:

A hőszigetelés korszerűsítését időben a fűtés korszerűsítése előtt hajtsuk végre, mert egy átfogó felujítás, az épület hőszükségletét jelentősen csökkenti. Az új fűtéshez így esetleg egy sokkal kisebb teljesítményű kazán és radiátorok elegendőek, ami előnyösen befolyásolja az új fűtés hatásfokát.

Az olyan munkálatok, mint a külső falak utólagos hőszigetelése, a pincefödém, vagy a legfelső szint födémjének a hőszigetelése, a többi felújítási munkáktól függetlenek és bármikor elvégezhetők.

Az ablakok felújítását, a külső vagy belső hőszigetelés előtt vagy azzal egyidőben kell elvégeztetni, mert az új ablakokat csatlakoztatni kell a hőszigetelés síkjához.

A külső hőszigetelést viszont a homlokzat szükségessé váló felújításakor a leggazdaságosabb elvégeztetni.

A tető vagy lapostető hőszigetelése a többi hőszigetelési munkáktól független, de igazán gazdaságosan csak a tetőn szükségessé váló egyéb felújítási munkálatokkal (pl tetőhéjazat cseréje ) együtt célszerű végrehajtani.

Ha tehát fontolgatjuk házunk átfogó energetikai korszerűsítését, azt beszéljük meg egy energetikai tanácsadóval. Ezen munkákat részletekben is akár több évre elhúzva is elvégeztethetjük, a sorrendet azonban a szakember tud jó tanácsot adni.

Ejtsünk még néhány szót az épületek penészesedéséről.

Gyakori probléma a régebbi épületeknél az épület falainak, födémének penészesedése. A penész esetleg az ablakok tömítettségének utólagos javításakor jelentkezik. A tömítettség javításakor ugyanis a szellőzés alapvetően megváltozik. A filtrációs veszteség erős csökkentésével csökken a természetes szellőzés, amit feltétlenül gyakoribb szellőztetéssel kell pótolni.

Ennek hiányában mivel régi épületeknél gyakori a rossz hőszigetelés, tehát a falak hőátbocsátási tényezője magas, így a fal bevezeti a hideget ezáltal a belső felületének hőmérséklete alacsony. Amennyiben ez a felületi hőmérséklet kisebb, mint az adott relatív páratartalomhoz tartozó harmatponti hőmérséklet, akkor a pára kicsapódik. Például 20 fokos levegő hőmérséklet és 60 % relatív páratartalom mellett a harmatponti hőmérséklet kb 12 fok.

Ha egy fal belső felületén például a koszorúknál, sarkokban ahol a hőhidak következtében, a harmatpont alá süllyed a hőmérséklet (a példában a koszorúnál 12 fok alá süllyed a fal belső felületi hőmérséklete), a lecsökkent levegőáramlás következtében, a megfelelő szerves táptalaj megléténél ( pl tapéta vagy festés esetén is) megindul a penészképződés. Régi épületeknél gyakori, hogy a vasbeton koszorúk, és áthidalók teljesen hőszigeteletlenek.

A jó légzárású ablakok miatt megnő a relatív páratartalom a helyiség levegőjében és így ez nagyobb felületi hőmérséklet esetén is (tehát viszonylag jobb hőszigetelésnél is) páralecsapódáshoz vezethet.

Tehát az ablakok utólagos szigetelésénél feltétlenül oda kell figyelni a gyakoribb és rendszeres szellőztetésre, a szellőztetési szokások drasztikus megváltoztatására.

A legjobb megoldás persze egy korszerű szellőzőrendszer kiépítése.

Ugyanakkor a rosszul hőszigetelt épületekben nagy fűtési teljesítményre van szükség, ezáltal a helyiségekben nagyobb levegőáramlás (konvekció) jön létre ami megakadályozhatja a páralecsapódást. A jól hőszigetelt épületben sokkal kisebb a fűtőteljesítmény így kisebb a konvekció ami növelheti a penészesedés veszélyét, mert a kisebb mértékű konvekció nem vezeti el teljesen

A következő részben folytatjuk.

[poll id=”33″]

A fenti írás a nemrégen indított Energiatudatosság című sorozatunk része, amiben igyekszünk a felmerülő műszaki kérdéseket körbejárni és javaslatokat megfogalmazni.

Ha olyan problémája, kérdése van, amiről úgy véli nem csak Önt, hanem sokakat érinthet, küldje el nekünk és ha úgy ítéljük, akkor lehet, hogy egy külön cikkben reflektálunk rá