Energiatudatosság | miért kell korszerűsíteni?
MIÉRT VAN SZÜKSÉG ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSRE ?
Házakat azért építünk, hogy kellemes és egészséges klímájú helyiségeket hozzunk létre. De vajon pontosan melyek a kellemes közérzet feltételei? Hogy egy helyiség klímáját kellemesnek érezzük, az nem lehet túl meleg, vagy túl hideg. A levegő nagy nedvességtartalmát kellemetlennek érezzük, de az sem kellemes, ha a levegő túl száraz.
Általában a 20-22 fok körüli szobahőmérsékletet és a levegő ehhez tartozó 50-70%-os relatív nedvességtartalmát érezzük kellemesnek. Ha a fal felületi hőmérséklete nagyobb mint 18 fok akkor a helyiségben a 20 fok körüli, vagy még kisebb hőmérsékletet is kellemesnek ítéljük.
A II. világháborút követően, de főként a 70-es évektől a komforttal szemben támasztott igényeink alapvetően megváltoztak.
A hőszigetelés tökéletesítésére csak a 70-es évek közepe után került sor, ( hazánkba ez jóval később érkezett meg) ezért a komfortigények megnövekedésével megnövekedett a helyiségek fűtésére fordított energiafelhasználás. Ezért egyértelművé vált, hogy a fűtési energia fogyasztásunkat mérsékelni kell ! A komfortról nem akarunk lemondani, tehát ez csak az energia hatékonyabb felhasználásával, korszerű technológiák alkalmazásával érhető el!
Ennek érdekében, valamint az előző cikkben részletesen taglalt követelmények miatt a törvényhozók itthon is megalkották a 7/2006 TNM rendeletet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.
A rendelet az épületek határoló és nyílászáró szerkezeteinek hőátbocsátási tényezőire követelményeket szabott meg. Valamely épületelem hőátbocsátásának mérőszáma a hőátbocsátási tényező ( U-érték). Ez azt a Wattban kifejezett hőáromot adja meg, mely 1 K fok hőmérséklet különbség esetén 1 m2 felületű épületelemen átfolyik. Mértékegysége W/m2*K. Minél kisebb az U-érték annál jobb az épületelem hőszigetelése, és annál kissebb a keletkező hőveszteség.
Néhány leglényegesebb határoló szerkezet hőátbocsátási tényező követelményértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
szerkezet U hőátbocsátási tényező követelményértéke W/m2K
- Külső fal 0,45
- Lapostető 0,25
- Padlásfödém 0,3
- Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa v. PVC szerk.) 1,6
A λ hővezetési tényező egy meghatározott (építő)anyag hővezetésre való tulajdonságára jellemző. Mértékegysége W/m*K. Minél kissebb a λ értéke annál kevésbé vezeti a hőáramot, tehát annál jobban megfelel az építőanyag a hőszigeteléshez. Az ásványgyapot λ értéke pl 0,040 W/m*K a poliuretánhaboké 0,030 W/m*K.
különféle építőanyagok lambda értékeinek letöltése
Egy épülethatároló szerkezet U értékét az építőanyag hővezetési tényezőjéből és a szerkezet vastagságából lehet kiszámítani.
[poll id=”5″]
A fentiekre (több cikkben is) 2008 eleje óta folyamatosan lehet szavazni
Egy épület energetikai korszerűsítésénél első lépésként az épület energetikai állapotát kell felmérni. Ezt egy auditálás tudja megfelelően meghatározni. Az energia audit a tanúsításhoz hasonló, célja, hogy feltárja az energetikai jellemzőket, megállapítsa a hiányosságokat, és megoldási javaslatokat tegyen a javításra. Ezt a feladatot szintén épület energetikai szakemberek, energia auditorok végzik. Tehát ismét eljutottunk az előző cikkben tárgyalt témához a tanúsítás, vagy auditálás szükségességéhez.
Magyarországon az épületeknek a 7/2006 TNM rendelet szerint egy hármas követelményrendszernek kell megfelelni.
- I. A határoló és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelménynek.
- II. A fajlagos hőveszteség tényezőre vonatkozó követelményértéknek.
- III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelménynek.
Fentieket a 2006. szeptember 1. után indult építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni, tehát az e dátum után kért építési engedélyekben az épületeknek fenti követelményeknek meg kell felelni. A fenti dátum tehát egy mérföldkő nálunk épület energetikai szempontból.
Egy bizonyos gyakorlati idő után ki kell alakulnia majd annak az elvnek, hogy az új épületek energetikai szempontból a legjobbak, tehát ezek értéke kell, hogy a legmagasabb legyen. Ha az ingatlanpiacon ez az elv érvényesül, akkor mindenki érdeke, hogy saját épületét egy új épület energetikai szintjére javítsa, ezzel épületének értékét emeli meg, és saját energiaköltségeinek csökkentését éri el.
Hogy ezt egy épület tulajdonos meg tudja tenni, elsősorban fel kell méretni a házát energetikai szempontból, hogy saját háza energetikai jellemzői milyenek és hogyan alakítható át illetve újítható fel a ház, hogy fenti követelményeknek megfeleljen.
A következő részben e hármas követelményrendszerről, annak részleteiről is olvashatunk majd…
[poll id=”33″]
A fenti írás a nemrégen indított Energiatudatosság című sorozatunk része, amiben igyekszünk a felmerülő műszaki kérdéseket körbejárni és javaslatokat megfogalmazni.Ha olyan problémája, kérdése van, amiről úgy véli nem csak Önt, hanem sokakat érinthet, küldje el nekünk és ha úgy ítéljük, akkor lehet, hogy egy külön cikkben reflektálunk rá
Hozzászólások (14): megnézem
Propeller
2009. szeptember 30. szerda 07:57
koos.hu – Energiatudatosság | miért kell korszerűsíteni?…
Házakat azért építünk, hogy kellemes és egészséges klímájú helyiségeket hozzunk létre. De vajon pontosan melyek a […]…
aglaca
2009. szeptember 30. szerda 10:59
Az energia tudatosság ott kezdődik, hogy építkezés előtt átgondoljuk, hogy mekkora házat is építsek családomnak.
Valóban szükségem van 60 m2 nappalira, vagy mondjuk elég lesz 30 m2 is.
Mindenképp egy szintes elterülő épületet akarok építeni, vagy egy több szintes átgondolt alaprajzzal azonos térfogatú épületet ami kisebb felülettel rendelkezik.
A kevesebb építőanyag már eleve kevesebb környezeti szennyezéssel jár és olcsóbb is.
DE ehhez engedni kell a sztereotípiákból, és keresni kell egy jó építészt, akire hallgatunk is.
Ezután jöhet a korszerű építőanyag és a szigetelés bőven.
grin
2009. október 1. csütörtök 00:58
Kicsit zavarban vagyok. Válaszolt a cikk a címben feltett kérdésre? Illetve egyáltalán arról szól? Vagy a korszerűsítés nem régi épületre, hanem építési technológiákra vonatkozik? Esetleg auditálási módszerekre? Törvényekre?
grin
2009. október 1. csütörtök 01:02
aglaca: meg a divat általában. Én például nagyon meglepődtem, amikor a művezetőt kérdeztem, hogy kell-e nekem az a 0.7-es háromrétegű üveg, és mondta, hogy „kétszer átszámoltam, mert azt hittem rosszul adtam össze, de ti kb feleannyi üvegfelületet terveztek mint manapság szokás”, és ijedten rákérdeztem, hogy szerinte kevés-e, mire mondta „nem, szerintem pont jó, viszont emiatt az 1.1 és a 0.7 között vélhetően lényegtelen a különbség”. Pedig semmi takarékoskodás az üvegekkel nem volt, egyszerűen annyi van, amennyi kell amellett, hogy a szekrénynek stbnek is maradjon falrész… érdekel engem, hogy üvegház a divat?
biosolar
2011. február 8. kedd 11:47
Egy ismerősöm a magas villanyszámlára panaszkodott (havi 70 ezer forint). Harmadik éve laknak az új házukban. Az első évben az építkezés magas energiaigényével magyarázták meg maguknak a magas elektromos fogyasztást, de évek elmúltával sem csökkent a számla. Arra kértek, hogy derítsem ki mitől lehet ennyire magas a villanyszámla.
A nyomozáshoz felderítettem a ház összes fogyasztóját, felírtam az adataikat és az üzemidőket. A lakók kaptak egy házi feladatot: két héten keresztül feljegyezték a három villanyóra állását.
Egyrészről azt vizsgáltam, hogy az épületben látott fogyasztók adataiból átlagos használat esetén mekkora alapfogyasztás következik (a.), másrészről pedig azt, hogy a tényleges ettől mennyivel tér el (b.), és – harmadrészt -az eltérés mi okozhatja (c.).
a. Az épület három lakásos. Egy tetőtéri lakás eddig nem volt használatban, egy földszinti csak időlegesen van használatban, a legnagyobb lakás használata folyamatos.
A folyamatosan lakott épületrész átlagos használata során a fogyasztók adataiból évi 9000kWh fogyasztás következik (napi 24kWh), amitől a feltételezett és a tényleges használati szokások miatt lehetnek eltérések.
b. A 70 ezer forintos havi átalány-számla 17000kWh éves átlagfogyasztás alapján lett kiállítva (47kWh/nap).
c. A számla alapjául szolgáló és az elvárt fogyasztás között lényeges különbség van.
A 2 héten át részlegesen vezetett napi óraállásokból kiderül, hogy azokon a napokon, amikor a járdafűtés be van kapcsolva az egyébként átlagos 30kWh napi fogyasztás körülbelül 83kWh-val megnő.
A várt fogyasztásnál ez a lényeges többlet nem lett figyelembe véve, pedig önmagában megindokolja a magas villanyszámlát.
Ha a járdafűtés ki lenne kapcsolva, akkor a mért 29kWh napi átlagfogyasztást véve alapul 870kWh havi fogyasztás (43000 forint/hó) lenne várható.
A járdafűtés jelenlegi módon történő használata naponta körülbelül 4000 forint költséggel jár.
A fűtőszál kiépítésére a vállalkozó marketing-dumája az, hogy 1-2 ezer forint havi többletköltséget jelent a kocsibejáró és a járda fűtése. Ugye megéri?
A valóságban egy napi működtetés költségéből 5 db hólapát is vehető 🙂
Tanúsító
2011. február 8. kedd 20:30
Öröm ilyen beszámolót olvasni!
Korrekt munka, bárcsak egyre többen elvégeznék saját házukon, lakásukon ezt a felmérést! Itt a példa: szükség van rá, segíti a tudatos energiafelhasználást háztartási méretekben is! Ha valaki nem tudná maga elvégezni, kérjen segítséget!
TÜKE
2011. február 9. szerda 14:54
[re=78567]biosolar[/re]:
Esetleg érdekesség ?- tegnap hallom a tv.-ben : a rendőrség (vajon milyen módon ?)- a magas villanyszámláknak „utánanéz” ?- feltételezve azt, hogy esetleg marihuána termesztés lehet az épületben. Ill. ha a gáz vagy villany fogyasztás drasztikusan csökken , arra is előbb-utóbb rászállnak a szolgáltatók!
Tanulságos cikk volt a járdafűtésről !- ill. én is csak ajánlani tudom azt, hogy az összes fogyasztásunkat (óraállásokat) jegyezzük fel ! Nem vagyok ezzel egyedül!- több ismerősöm évtizedek óta (!) csinálja/csináljuk.
Tanúsító
2011. február 9. szerda 20:38
[re=78573]TÜKE[/re]: Apróság: Michigan államban (USA) helikopterről, hőkamerával figyelik a lakóházakat (1-2 szintes, faszerkezet), hogy felderítsék a marihuana-termesztőket… Leszünk még mi amerika?
Szabóbácsi
2011. február 10. csütörtök 02:28
[re=78567]biosolar[/re]: Elektromos útfűtés: drága, de legalább rossz!
Ikertársunk saját szakállára kiépítette a teleknyélen. 40m, 14KW. Persze, szépen néz ki a nagy hóban a száraz viacolor. Ahol a nyél alján végetért, jégdombok keletkeztek.(lejtő) A hólapátolás ráadásul egészséges is. Én meg maradok a nagyobb gáz/téligumi és kész, megoldásnál. Aki leszórta, el is takarítja 🙂
TÜKE
2011. február 10. csütörtök 14:43
[re=78575]Tanúsító[/re]:
Hogy „leszünk-e” USA ?- nem tudom. Bár épp’ olvasom az új terveket https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/10/hamburgerado_minimum_tb-hozzajarulas_e-utdij
Bár írtam már, Pécsett jár egy „kommandó”, akik a háztetőről a csatornába bevezetett esővizet ellenőrzik,- ismerősöm kb. 12 m2 tetőről a csatornába vezetett esővíz miatt kb. 40 ezer Ft büntetést kapott. (volna) – amit nagy nehezen „megúszott!” Ismerjem el, a vízszámla hátoldalán erről a lakosságot figyelmeztették!
Pécsett az idén alig volt hó,- így aztán a járda sózási tilalmat még nem ellenőrizték! (?)- és a madarak (galambok) etetési tilalmát sem !
Bocs’- egyéb tiltásokról meg szót sem !
Elnézést a hozzászólás „nem idevaló”-ságáért !
Kocsis Krisztián
2011. február 10. csütörtök 20:41
Nagyon is kellene ,hogy tanúsítvány legyen!!!
Az elmúlt 1 évben kb 35 olyan családi házban jártam amit „passzívháznak” nevezve építettek fel a kedves megrendelőnek. Jobbik esetben még beépítettek rengeteg alacsony minőségű alapanyagot-
(érdkes hogy ezek között megdöbbentően sok rendelkezik ÉME engedéllyel vagy éppen supebrands díjjal stb.)-
rosszabbik esetben kispórolták a fele „alapvető passzívház alapanyagot”
Energia mérleget meg ebből a 35 házból eggyetlen egynél sem láttam…
De józan észt még ennél is kevesebbet…
(Lásd Hadházy László „a kőművesekről” c. monológja a jútyúbon)
biosolar
2011. február 11. péntek 09:01
[re=78582]Kocsis Krisztián[/re]:
A tanúsítványra olyan, mint a törvények. Ugyanaz az eset ezerféleképpen értelmezhető, és midet meg lehet magyarázni. Ezért nem sokat ér.
Ha az energiaárak nem lennének torzak, akkor megindulna a természetes szelekció.
biosolar
2011. február 11. péntek 09:02
bocs az elírásért, helyesen:
A tanúsítvány olyan, mint a törvények. Ugyanaz az eset ezerféleképpen értelmezhető, és midet meg lehet magyarázni. Ezért nem sokat ér.
Ha az energiaárak nem lennének torzak, akkor megindulna a természetes szelekció.
TÜKE
2011. február 12. szombat 05:51
[re=78585]biosolar[/re]:
Bocs’ beírtam máshová is, ismétlés :
https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/10/miert_dragabb_az_aram_magyarorszagon/
és elnézést, ha ez sem a témához tartozik :
https://ingatlanmenedzser.hu/hirek-gazdasag/20110127/otthonteremtes_zold_BANK.aspx
Törvényekről csak annyit :
maguk az „emberek” alkotják és ők (is) azok, akik megszegik ! – vagy valami ilyesmi. Illetve : ” olyan törvények nem léteznek, amik minden embernek egyformán jók ! ”
Ha demagógnak érződne szövegem ?- elnézést !