Jobban árt a klímának a vonatozás?
Pár hete az Index.hu hírportálon jelent meg egy cikk a fenti címmel, amelyben arról számolnak be, hogy
„…amerikai kutatók szerint nem minden esetben igaz, hogy a tömegközlekedés kevésbé terheli a környezetet. A vonatoknak és az autóknak utakat kell kiépíteni, míg a a repülők csak a levegőt használják.[…]
Tanulmány készült a közlekedési eszközök környezeti terheléséről, és a korábbi elemzésekkel ellentétben most a kutatók a teljes életciklust vizsgálták. Nemcsak az autók, vonatok, buszok és repülőgépek kibocsátását, hanem az infrastruktúra megépítését és karbantartását, a járművek legyártását, valamint az általuk használt üzemanyag előállítását is figyelembe vették.[…]
Az autó négy utassal jobban kíméli a környezetet, mint a helyi vasút, ha csak 25 százalék körüli a telítettsége. A kutatók komplex megközelítése szerint azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora távolság megtételére tervezik az alternatív közlekedési módot.[…] forrás: Index – Tudomány – Jobban árt a klímának a vonatozás.
Amiért a cikket idecitáltam, annak az az oka, hogy klíma és környezetvédelem kapcsán mindeddig nagyon keveset foglalkoztak az egyes termékek, ezen belül pedig az építőipari termékek un. életciklus vizsgálatával (angolul Life Cycle Assessment, LCA, a Wikipédia angol nyelvű szócikke). Bár folynak ilyen jellegű kutatások, keveset hallani róluk, pedig igazán hasznosak lennének mindannyiunk számára. Egy ilyen vizsgálatnak nyilván nagyon sok szempontot figyelembe kell venni, hiszen más az életciklusa egy PET palacknak, egy visszaváltható sörösüvegnek és egy szakboltban leadott számítógépnek.
Gondoljunk pl. egy panelházra, ami 50-70 évig fog állni. Megépítése anno óriási környezeti terhelést jelentett, gondoljunk a cementgyártás és a panelgyártás magas energiaszükségletére, a közúti szállítás környezeti hatásaira, a rossz hőszigetelése miatt pazarolja a hőenergiát…stb. Ha a német példát vesszük alapul, akkor ezen panelházak sorsa előbb utóbb a bontás lesz, de nem sitt képződik, hanem „egyszerűen” ledarálják mindenestől (beton+vas) és kiváló útalap készülhet belőle.
Mi történik egy hagyományos épülettel? A régi palafedést – mint veszélyes hulladékot – speciális tárolóba kell elszállítani (100 ezres tétel), a fa fedélszék elemeit ajánlatos – az esetleges gomba és rovarfertőzés miatt – elégetni és nem felhasználni. A téglafalak – hacsak nem régi pecsétes vagy jó minőségű tömör téglából készültek – akkor jó eséllyel teljes egészében a sittre kerül, hiszen mit lehet kezdeni a bontott B30-as, magasított, kevéslyukú, vagy akár a legkorszerűbb blokktéglákkal? Semmit. A mennyiség túl kicsi ahhoz, hogy a szelektív szétválogatás után pl. meg lehessen darálni és pl. sportpálya alapanyagot lehessen kinyerni belőlük. Marad a sitt. Hasonló a helyzet a beton alapokkal, amikkel végleg semmit sem lehet kezdeni, hiszen sokan ebbe beletettek mindent, amit el akartak tüntetni az építési helyszinről (maradék követ, betonvasak…). Mehet ez is a sittre.
Félreértés ne legyen, nem hiszem, hogy a panelház kisebb környezeti terhelést jelent, inkább csak azt mondom, hogy mielőtt éles kritikát mondunk bármi felett is, célszerű átgondolni egy termék valódi és teljes életciklusát.
Akit érdekel a téma, annak érdemes elolvasnia pl. a Kukabúvár egy régebbi cikket , ami egy cseh vizsgálatot mutat be, ahol a PET palackokat vetették össze a visszaváltható üveggel. A cikk bár nem kifejezetten építőipari vonatkozású, a vizsgálat módja tanulságos és elgondolkodtató.
A hulladékkezelő rendszerek, folyamatok tervezése, a „Design for Recycling”, a nemzetközi szakirodalomban DfR, tárgykörébe tartozik. Ennek segítségével nem csak a termékek, de a folyamatok is tervezhetők. Az utóbbi években Magyarországon egyre több műhely kezdett el ezzel a döntéshozást segítő módszerrel foglalkozni, és létrejött az őket tömörítő Magyar Életciklus-elemző Klaszter (www.lcacenter.hu) is.
Hozzászólások (5): megnézem
blö
2009. július 18. szombat 07:07
A kutatók komplex megközelítése? Höhö.
Szerintem, ha hatan ülnek egy autóban, a vonaton meg csak a kalauz még rosszabb arányok jönnek ki.
A repülőtereket azonnal bontsák le. Minek?! A repülőknek nem kell út.
A belinkelt kukabúvár cikk 2002-es. Azóta újrahasznosítják a PET palackokat az eltemetés helyett. Ha emlékezetem nem csal, felénk az üvegpalackok ciklusa amúgy is kb. a húszat érte el.(Literes kólás)
Az építőipar olyan amilyen. Az újrafeldolgozás nem jellemző, de legalább az előállítás területén történtek jelentős változások.
Egyébként családiházas kategóriában jobb a helyzet. A tégla, beton itt is megy a levesbe, de faanyagot nem pazarolunk el. Mindig kell dúc, támasz, toldás. Aztán a végén valaki hazaviszi a vegyestüzelésűbe.
Manapság a szigetelés amiből egyre több van. Sittnek nem jó, mert nem lehet jól összenyomni. Nem tudom a hungarocell hogy bomlik le, de nem vagyok bizakodó. A kőzetgyapotot legalább el lehet temetni.
blö
2009. július 18. szombat 07:34
Valami ilyen kellene épanyagokra is.
https://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=21983
kepesj
2009. július 18. szombat 10:50
– ‘A kőzetgyapotot legalább el lehet temetni.’
a kőzetgyapotot kiválóan vissza lehet dolgozni az új kőzetgyapot gyártásba is (a saját gyári hulladékát már teljes egészében visszadolgozza a Rockwool)
– ‘Nem tudom a hungarocell hogy bomlik le’
nem bomlik le könnyen, de miért kellene lebomlania? Szintén könnyen feldolgozható még szigetelőanyggá is, de pirolízissel újabb vegyipari alapanyag gyártható belőle. (megérjük még, hogy a most bezárt szeméttelepeket felnyitjuk a rengeteg hasznosítható műanyag miatt)
– ‘A régi gerendák eltüzelhetők’ egy ideje már vegyianyagokkal kezelik ezeket tűz és rovarkártevők ellen. Az előbbi szerből dioxinok keletkeznek, az utóbbiból könnyen belélegezhető nehézfém füstök kerülnek a levegőbe az égetés során. (jó ha tudomásul veszi mindenki, hogy a házi hulladék vagy kommunális szemétégetés füstje sokkal veszélyesebb, mint a sokat támadott dorogi hulladékégető bonyolut módon tisztított füstgáza)
azon kellene gondolkozni, (a hulladék keletkezési helyétől ahol szét kell válogatni, gyűjteni, elszállítani a feldolgozás helyére) hogy az utóbbiak költségét ki fizeti? Hajlandóak vagyunk-e tudomásul venni hogy a hulladék/szemét feldolgozásnak ára van és azt a felhasználónak kell megfizetnie.
blö
2009. július 18. szombat 13:02
Nem mondtam, hogy egészséges a kezelt fadarabok elégetése, de gyanítom, hogy az ötven éve szarufaként szolgáló darabok kevés mérgező anyagot tartalmaznak. Mondjuk láttam már műanyagablakot is felstószolva az ufóra…
.
A gyártási hulladékot visszadolgozzák a szigetelőanyaggyártók, az rendben, de ha kiszedek a falból 20m3-t hogy kerül vissza a gyárba?
aglaca
2009. július 18. szombat 20:20
A környezetvédelem pont olyan mint a magyar gazdaság, mindenki a másikra mutat, hogy ő oldja meg, pedig, ha mindenki csak a maga dolgát/kötelességét tenné meg máris sokkal előrébb járnánk. Nem kell messzire menni apró lépések is sokat segítenének. Ki az aki szelektíven gyűjti a hulladékot? Pedig már kis ráfordítással mindenki otthon tudna tenni valamit a környezetért? Vagy egy egyszerű példa: hányan cipelik nap mint nap a pet palackok tömegét a lakásba, hogy ásványvizet igyanak? is hova dobják a palackot ? Pedig két egyszerű lépéssel otthon is előállítható a jó minőségű ivóvíz (sokkal jobb minőségű mint a legtöbb olcsó ásványvíz).
1. lépés megvenni egy házi víztisztítót, ami itt csak kb. 50000 Ft
https://www.aquafilterkft.hu/viztisztitok.htm
és már jön is a csapon az egészséges víz amire minden embernek szüksége van. Ja erre valaki persze azt mondja, ok de ő szénsavas vizet szeretne inni.
Akkor itt a 2. lépés:
https://sodastream.hu/gepek/reszletek/4_jet_feher_muanyag_szodagep/
ezt a gépet most 9.990 Ft-ért lehet kapni az Interspar-ban.
Szóval nem is olyan sok ráfordítással máris sokat tettünk az egészségünkért és a környezetér is. kiszámoltam karbantartási költséggel együtt kb. 60-70 Ft-ba van 1 liter ásványvíz, ami persze nem a legolcsóbb de nekem ennyit megér, hogy naponta ne dobjak el 3 pet palackot. (ja és ne keljen 2 naponta a 3. emeletre cipelni egy zsugor vizet).