Lehet csak én nem jövök rá, de az udvarban álló autó, hogy tud kijönni, ha a másik tulaj kocsija a garázsban áll?

Sokszor elmegyek emellett a ház mellett, amely jó ideje félkészen áll. Olyankor mindig ámulattal megbámulom a csinos kis tornyot, amely oly frappánsan fityeg sarokmotívumként és valószínűleg a megrendelő gyermekkori vágyának megtestesüléseként. Ebben a városban mindenki királyságról álmodik, ami nem csoda, hisz feudalizmus van benne, csak egy újabb kori változatban. Amúgy rendesen, urakkal és hűbéresekkel.
Ez Pápa. A tisztelt tervező szavaiból is kitűnik, hogy nem ez élete fő műve, s csak hivatástudatból vállalta el, meg persze a tervezési díjért, mert ha nem ő, akkor majd más.
Úgy látszik a jobb sorsra érdemes tervezőt magával ragadta a hely szelleme, mert a pápai építéshatóság vezetője is azért tervez a városban (amit sem ő, se a kollégái nem tehetnének), mert „ha nem csinálom meg én, akkor megcsinálja más”.
Hogyan engedélyezhet a hivatal egy olyan tervet, amiben három különböző tulajdonú lakás három gépkocsi parkolója közül az egyik függetlenül nem használható? Aki nem ért velem egyet, az vegye meg azt a lakást, amelyhez ez a parkoló tartozik! Ja és legyen autója is!
Szerencsére nekem már nem kell pápainak vallanom magam és már örülök, hogy nem kísértenek meg pápaiak azzal, hogy tervezzek nekik. Sajnos volt néhány keserű élményem. Ezért vagyok így keserű.
A kihívásokat én is szeretem, de kisszerűséget, az irracionalítást és az ostobaságot nem.
Akit viszont táncba visznek, az ne mondja azt, hogy azért nem táncolt jól, mert nem volt jó a zene.

Szerintem nem kell köveket szórni, mert elvállalta a tervező. Ha minden építész csak a „SZÉP” feladatokkal foglalkozna, ahol egy megfelelő programban „egybesül” a megbízó és a tervező elképzelése, akkor bizony bajban lenne a legtöbb építész. (Tegyék csak a szívükre a kezüket, és gondolkozzanak, szerintem mindenki elvállal(t) jópár ehhez hasonló ügyet is…)
A gépkocsitárolást leszámítva annyira nagy baj nem is történt.
A lépcsők kicsit kaotikusak, a több helyen törő, többszörösen húzott lépcső elég lehangoló lesz hosszú távon. Kényszermegoldás, végső soron nem a lépcsőben él az ember. Ez a probléma a kétszintes kislakással, hogy vagy normális lépcsőt építünk, vagy normális lakóteret. Megoldás lehet a lakótér falára egykarúan felrakott dekoratív látványlépcső, de használati szempontból ez se mindig üdvös, gyerekkel rendelkező családoknál, ha vizesblokk csak egy szinten van…
A másik a torony, nyilván minden építtető tornyot akar, de született már erre frappáns 21. századi megoldás, ahol van torony, csak egy kicsit másképp. Megmosolyogtató, mikor a történelmi tornyok után megépül egy iyen kis sisakos odabiggyesztett „cuki” tornyocska. LÁtnivalóan nincs is értelme, a bútorozott 3D-n feltűnően használhatatlan a kiugró, pedig az egyetlen, ami néha megmenti az ilyen próbálkozásokat, ha belül kellemes teret eredményez, ami bizony gyakran így van, ha egy kis üveges, télikert-szerű torony születik.

Mindent összevetve érdekes volt belelátni egy ilyen kényszerprojekt tervezői oldalába, főleg, hogy általában nem szokás nyíltan felvállalni az ilyemsit.

Szerintem az alaprajz egy tervezési bravúr. Azzal együtt, hogy a húzott karú lépcsőket nagyon nem szeretem. A torony viszont nem ok. Nagyon nem.

Én megspóroltam volna a lépcsöházat: külsö lépcsö az emeletre, kis ganggal, ami egy miniterasztetöt jelenthet a földszinti lakásnak. Így a földszinti lakás nyer vagy 12 m2-t. (mármint ha a külsö lépcsö nem teljes területtel számít a beépítettségbe. Bevallom, a magyar elöírásokat nem ismerem ilyen mélységben.) Épített garázsok helyett fedett / zárt kapualj, garázsajtók helyett kapu. A földszinti lakás elöszobájából tényleg mindenáron 2 ajtónak kell nyílnia a garzonlakás egyetlen lakóhelyiségébe? A torony feleslegességéröl már írtak az elöttem szólók. Na, talán már meg is spóroltuk az egy parkoló megváltási díját.
Amúgy ismerem én is az ilyen helyzetet, amikor pl. a gondosan kitalált alaprajzokat egy ingatlanügynök átrajzolja, mert ö igazán tudja milyenek a jól eladható/bérbe adható lakások, az építtetö meg örá hallgat, mert nem az építész szerzi a bérlöket/vásárlókat, hanem az ingatlanos. Ilyenkor lesz az építészböl müszaki rajzoló. Szerintem olyan ez, mintha valaki úgy menne el az orvoshoz, hogy nem azt mondaná el neki, hogy hol fáj, amire az orvos megmondhatná, hogy mi a baj és hogy lehet meggyógyítani, hanem úgy, hogy legyen szives felírni neki ennyi meg ennyi, ilyen meg olyan gyógyszert, mert végül is az ö teste, ö tudja jobban.

Nosztalgiával tekintettem a rajzokra. Egyszer éltem 26m2-es lakásban. Nehezebben volt bútorozható mint ez, lévén 2×13 méter volt. Ingyen laktam.
Akkor megfogadtam, hogy ha ilyen méreteket kell gyártani, egyterű lesz a lakás. Itt is ezt kellett volna, csak úgy elviselhető. De legalább földszinti, a lakója időnként kiléphet az utcára kinyújtózni.
Mindazonáltal, bár lehetne falakkal centizni, azért ebből nemigen lehet többet kihozni.
Üzenem az ingatlanosnak, hogy én nem költöznék be. Esetleg ingyen.

Most vettem egy 80 nm-es házikót 1900 nm-es telken, úgy érzem, ez már elegendő élettér… 🙂
A terv szerintem remek! A minigarzon konyhaajtaját lecserélném, elhagynám a falat egy átjáróra, hogy tágasabbnak tűnjön.
A 3 autós garázs kisebb logisztikai összehangolást igényel, szerintem ezzel bajok lesznek 🙂

Tényleg szép megoldása a feladatnak, tetszik.
.
Igen, a minigarzonban sok a 4 ajtó (már ha valóban beépítésre kerültek).
A tornyocskákat én se nagyon szeretem, de talán a sarok(?)telek teszi, itt jól mutat, bele van fogalmazva az utca görbülete és vv.
Garzonlakáshoz tényleg nem feltétlenül szükséges a garázs, úgyhogy a 2 elég. sztem is.

Kicsit más.
Tényleg ez az országos helyzet, hogy a Hivatalban ülők ajálják fel kegyeiket a „páciensek” előtt, akik a gyorsabb ügyintézés reményében -mondván tökmindegy-beleugranak a házon belüli megoldásokban.
Gusztustalan.A főépítészek ajánlják a haveri körüket, másodszorban önmaguklat, míg az ügyintézől önmagukat elsősorban. Vagy feleségüket. Vagy férjüket. ………Uraim, ha valakit rajtakpnánk, törvényileg jól meg kellene vágni, közférából kitiltani, lehet elballagni a versenyszféra izzadságszagú, ámde annál izgalmasabb és kiszámíthatatlanabb útjaira.
Ahol mi is vagyunk.

A torony nekem sem jön be. A toronnyal ígylehetett alapterületet növelni? Közterület fölött. De mint feladatt, grtaulálok. A kicsi m2-es házak sokkal-.sokkal több munka, mint a bőséges négyzetméterekkel megáldottak.

További jó munkát.

Ikon

mi van a kis ajtó mögött?, a bejárattól balra?

kuka?

Torony helyett manzárdtető nem lehetett volna a 3 lakás-3 szint projekt érdekében?

van egy kérdésem,
.
az utca felöl az épületmagasság 6 m, de a kert felöl nem lehetett volna magasabb?
pl. úgy megoldani hogy két félnyeregtető van az utca felöl, míg a kert felöli fal teljesen fel van húzva?

köszönöm

Ilyenkor kell kis dombot építeni a fal tövébe, hogy csökkenjen a homlokzat magassága, aztán van még, hogy a csüngőeresz majd a földig csüng, aztán tűzfal/oromfal tetőszínűre festése. (90fokos dőlésszögű tető.)
Építkezni jó és vidám. 🙂

A nem átjárható garázs hátuljából talán le lehetet volna csalni valamennyit a földszinti garzon tusolójának vagy wc-nek. Vagy bekerülhetett volna egy kád.

Nekem mondod? 🙂 Időnként elkísérem a műszakis haveromat, fogni a centit.
Vannak dolgok, földön, égen.

Igen, sőt az OTÉK módosítás óta a feltöltést sem szabad belaszámolni, oromfalból pedig csak a ház rövidebb oldalán emelt lévő hagyható figyelmen kívül.
Architext

Szerintem ez egy izgalmas feladat színvonalas megoldása.

A szituáció nyilván városképileg valamennyire hangsúlyos (sarok), így bármilyen életképes beépítés jobb, mint az üres, elhanyagolt telek.

Szerintem egy ilyen feladat elvállalása nem ‘kompromisszum’ vagy ‘nem kell elfogadni’, hanem kaland és kihívás a szó jobbik értelmében.

A tervező/megrendelő páros viszonylag jelentős kompromisszumokat is elfogadott (csak zuhanyzós fürdő, garázs), egy tervezési programot így megvágni (és használható lakást produkálni) nehéz dolog (egy rosszul berendezhető 35 m2-es nappali kevésbé feltűnő, mint egy használhatatlan 17 m2-es lakótér).

Én talán megpróbáltam volna a kerti gk. állóhelyet közterület-megváltással kilőni (lehet, hogy nem sokkal drágább, mint a hátsó garázsajtó), és a garzont a kert felé kinyitni.

Az építészeti formavilággal egyébként nem értek egyet, de hát nem vagyunk egyformák, ugye.

Tető-témához: 90 fokos tető nincsen, mert 45 fokban kell meghúzni a falsík és tető találkozásától a vonalat, ami efölött van, az megintcsak beleszámít. Ezért aztán a manzárdtető se segít ilyen helyzetben.

[…] május 04. Tervkritika 31 | társasház 120 m2-es telekre […]

Szerintem teljesen jó, ízléses, ötletes, szép terv. Borzalmas telek, szörnyű adottságok, de mégis normálisan használható, az utcába illő végeredmény született. Lehet hogy másképp csinálnám, de le a kalappal a terv/tervező előtt!

Fiataloknak, gyerek nélkül tök jó. Ahogy öregszik az ember úgy utálja egyre jobban a lépcsőt.

Gratulálok a tervhez,de

az egymás mögötti beállóhoz.
OTÉK 6sz. melléklet:
„A járművek be- és kiállását épületszerkezet, egyéb tárgy nem nehezítheti, ezért szükség esetén a méreteket növelni kell.”

Egy másik autót szerintem lehet akadályozó tárgynak nevezni.
Értem én, hogy spórol a megbízó a parkoló megváltással.
És tudom, hogy soha nem áll oda autó, de ilyet akkor sem lehet lerajzolni. Vagy, ha igen akkor nem szabad így publikálni.:)
Többször elhangzott már a tervkritikákban, hogy biztos az építettő szándéka érvényesül, ami nem biztos, hogy szerencsés.
Mikor mondjon megálljt a tervező a megbízónak?
Például ennél a megoldásnál?!
Ezzel az erővel a mélygarázsokban is kettesével lehetne egymás mögé állítani az autókat.
Mennyivel gazdaságosabb lenne. Csak használhatatnan és szabálytalan.

A földszinti lakás közterületre néző nyílászárója, nem szerencsés ha ilyen alacsonyan van a közterület felöl (nincs a fszt kiemelve).
Nagyon zavaró, ha nmindenki be tud bámulni.
Egy ilyen adottságú önálló rendeltetési egység, legyen üzlet, vagy iroda.

Egyébként jól bepaszírozta a Tervező a programot a telekre, és fenti észrevételek igazából könnyen orvosolhatóak, hisz csak megnevezés kérdése, illetve az autót ki kell venni a kertből.

Üdvözletettel: Polgár Tibor

[b]Nekem tetszik![/b] Végre valami, ami bevallja a „kényszerűségeket”!
Kis betűvel írom, hogy a földszintet átpofoznám (jelige: kalandos):
Bal_utca sarokba tenném a lakást, udvarfelé egy lépcsőt (MZ) és talán kialakulna 3 autónak hely…

Első észrevételem nekem is az volt, hogy a földszintre irodát, üzletet tennék sokkal inkább, mint lakást…

A torony viszont nekem nagyon tetszik!! Annyira üdítő egy ilyen haszontalan, csupán önmagáért, a külső megjelenés miatt elkészülő épületrészt látni! Nekem ezek hiányoznak nagyon a mai építészetből. Sajnálom hogy annyira puritán és funkcionalista lett a mai építészet, hogy ilyen elemek igencsak elvétve épülnek.

Az alaprajzok is tetszenek!

Az autóbeálló kétlem hogy „segítség” nélkül átmenne a hatósági szemlén, de most végeredményben mitől lenne jobb maga a ház, ha pénzzel megváltanák a parkolóhelyet. Amúgy a parkoló a valóságban nem szükségszerűen lakáshoz rendelt, talán egyik lakástulaj megveszi mindkettőt…

Tetszik, hogy ilyen kis telken is úgy tud játszani a tervező a helyiségekkel, hogy minden lényeges funkció belekerüljön egy-egy lakásba.
Amit nem értek, de kérem magyarázza meg aki ért hozzá, hogy miért lógnak bele a lépcsők az udvari ablakokba? Az első három axonometrikus nézetnél láthatók a főlépcső, illetve a B lakás lépcsője, amik kettévágnak egy ablakot, illetve az ablak olyan alacsonyra kerül, hogy az idővel biztosan sérülni fog. Vajon csak a tervezőprogram nem teszi lehetővé a függőleges síkban eltolt ablakokat, vagy az általam rendszeresen olvasott tervező látta ezt szükségesnek, nehogy megtörjön a (belső udvari) homlokzat ritmusa?

Tisztelettel, és sok sikert kívánva a kritikák folytatásához:
Egy hozzá nem értő