Új városrész született az ipari műemlék felújításával. A, B, C, D… Te melyikben laknál szívesen? U3 metróvonal közvetlen közelében, újépítésű (1999-2001), emeleti, panorámás lakás, az egykori gáztartályokból neves építészek által kialakítva, bevásárlóközpont fölött 1200 euró/m2 áron eladó… ritkán visszatérő lehetőség, évente csak 1-2 lakás cserél gazdát. Én mégis inkább máshova költöznék. Kiderül az is, hogy miért. Laikus kritika következik.

Keletről érkezve a városba, impozáns látványt nyújtanak  a furcsa hengeres épületek átlátszó üvegburával a tetejükön és a szabálytalan alakú Pajzs épülettel megkoronázva. Az 1899-ben átadott  „hengerek” gáztartályokat rejtettek magukba, ahonnan akkor még egyedülálló módon Bécs mintegy 2 millió lakosát el tudták látni városi gázzal (tartályonként 9000 m3 kapacitás).

Építik Bécs városának egységes gáztárolóját

A kor építészeti igényességét dicséri, hogy nem holmi ipari fémtartályokról van itt szó, ezeket ugyanis pusztán a díszítés kedvéért téglából épített, boltíves ablakos homlokzattal vették körül. Tudat alatt gondoltak a XXI. századi utódokra is…

A, B, C, D és víztorony a távolban

Arra viszont nem, hogy a földgáz bevezetésével (1969-1978) az épületegyüttes elveszti majd eredeti funkcióját és így 1985-ben leállni kényszerül. A végső pusztulás elől azonban megmentették, 1999-2001 között új életet  leheltek a komplexumba. Kevesen tudják, hogy volt egy ötödik Gasometer is, melyet 1911-ben húztak fel, pénz hiányában azonban ez nem kapott szép burkolatot, így ezt a nyers ipari objektumot le is bontották, mihelyst használaton kívül helyezték.

Város a városban

A felújításkor a vezérelv az volt, hogy az ipari terület helyén kialakítsanak egy várost a városban, egy olyan életteret, ahol a magánszféra és a közszolgáltatások összekapcsolódnak. Ezt a városiasodást nagy mértékben segítette az U3 metróvonal megépítése, melynek megállója van a Gasometereknél.

Bejárat a metró felől // A Gasometer C ipari enteriőrje

A különböző tervezők által megálmodott egységek más és más arculatot kaptak, még ha össze is vannak kapcsolva. A kapcsolatot a földszinten és első emeleten kialakított nem túl barátságos hangulatú pláza rész teremti meg. Ezalatt 4000 férőhelyes parkoló, a plázák felett irodák, a 70 méter magas és 64 méter átmérőjű épületek legfelső szintjein pedig lakások helyezkednek el. A négy Gasometerből csak a negyedik, D épület tervezőjét választották ki pályázat útján, a többi – igaz világhírű – alkotó táskában hozhatta a terveit. De lássuk, ki hogyan oldotta meg a feladatot!

Gasometer A: Jean Nouvel

A francia művész, Jean Nouvel – csakúgy, mint a Gasometer C tervezője Manfred Wehdorn – az eredeti homlokzatot használta az új belső tér kialakításakor, ami nagyobb kötöttségeket jelentett számára.  Ezzel szemben a Gasometer B-nél és D-nél az eredeti homlokzat és az új fal között egy-másfél méteres rés tátong kicsit nagyobb szabadságot engedve ezáltal a nyílászárók elhelyezésére. Jean Nouvel eredetileg 18 oszlopot szeretett volna kialakítani a sugárirányban elhelyezett lakás-, és irodablokkokból, így azonban a belső terek függőleges irányban túl szaggatottá váltak volna (pl 150 nm-es lakás 4 emeleten), így végül 9 oszloppá tagolta csak a rendelkezésére álló teret. A zárt udvarra vonatkozó elképzelése is meghiúsult, az épület tetején elhelyezkedő üvegbura miatt ugyanis túl nagy a felmelegedés. Igen ám, de ez a lakásokban vajon már nem okoz gondot? Ott vajon hogyan oldják meg a szellőztetést? Lehet, hogy a rossz klímájú pláza-hangulat a Gasometer A lakásait is uralja?

Az oszlopokba tagolt házrészek a Gasometer A-ban

A Pajzs által védett Gasometer B: Coop Himmelb(l)au tervezőiroda

A Gasometer A-ból átsétálva a B-be a bevásárlóközpont belső tere még szűkebbé, laposabbá, nyomottá válik, itt ugyanis az előző egységben található 92 lakással szemben 200 lakást alakítottak ki a lenti közhasználatú terek rovására. A pince szinten – megidézve az 1985-1999-ig tartó átmeneti időszakot – egy koncertteremnek szorítottak helyet. A 80-as, 90-es években ugyanis híres előadók is koncertet adtak az egykori tartályban, a nagy üres térben kialakított alkalmi szórakozóhely legendává vált akár 2 percen át is tartó visszhangjával. A mostani terem komolyzenei előadásoknak ad otthont, de érthető módon a pincében már nyoma sincs az egykori akusztikának. A Coop Himmelb(l)au tervezőinek mentségére szóljon, hogy a Pajzs épülettel tényleg egyedi, vagány külső megjelenést kölcsönöztek az új városképi elemnek.

A Pajzs melletti sátortetős épületben tüzoltóság működik és ez az energiaellátóközpont is

A teljes cikk itt olvasható