Aki ismeri a Hungexpo körüli parkolás lehetőségeit vagy ha nem ismerte, de hallgatott a minapi tanácsaimra, az nem akart feltétlenül autóval menni a Construmára. Persze van autós megoldás is, mert pl. aki vidékről jön autóval,  annak azt tudom ajánlani, hogy valahol a metró mentén, egy megálló közelében tegye le az autóját (ahol már nem fizetős, mint pl. a Népstadion megállótól) és onnan metróval az Örs vezér térre , majd 100-as autóbusszal. Visszafelé ugyanígy és ha lehet kerülje el a Kerepesi utat. Max 30 perc alatt célba érhetünk és nincs órákig körözés szabad parkolót keresve.

Aki az interneten előre regisztrált, az nem csak ingyen mehetett be, hanem percek alatt megkapta a vonalkódos kártyáját, amivel azonnal beléphetett. A készpénzes sor ehhez képest végtelen hosszúnak tűnt, szóval érdemes előre regisztrálni !

A Hungexpot az elmúlt években átalakították és ennek legfontosabb eleme, hogy az összes csarnokot összekötötték  fedett átjárókkal. Praktikus és építészetileg is jó formát találtak hozzá.

A vásár bebarangolását az A épülettel kezdtem, talán mert ez a legnagyobb és számomra itt voltak a leginkább érdeklődésre számon tartott cégek standjai.

A fotók készítésének  sorrendjében fogok haladni és emiatt nem lesz tematikusan összeszedett a beszámoló, amiért elnézést kérek.

Az volt a tapasztalatom, hogy a bitumenes zsindelyek kora – úgy tűnik – lejárt, kevesen is állítottak ki ilyen terméket. Ezért is volt meglepő számomra a Villas terméke, ami bár nem zsindely, hanem tekercs anyag – és amit elsősorban régi palafedésekre szánnak és amit olyan mintázattal láttak el, hogy az arrajárók egyöntetű véleménye az volt, hogy „hú, de randa”. Tényleg az (római cserép mintázatvolt  ráfestve).

A Schöck standján különféle hőhídmentes vb. kapcsoló és vasalási szerelvényt állítottak ki, közülük kiemelkedik 2 olyan elem is, aminek pl. a passzívház építők bizonyára örülni fognak. Az egyik egy olyan lábazatba építhető hőszigetelt vb. elem, ami (részben) megoldást ad a lehető legkisebb hőhíd elérése érdekében.

A másik elem, a sokak által ismert Isokorb továbbfejlesztett változata, amelyik 12 cm vtg grafitos hőszigetelésével elsőként tesz lehetővé  hőhídmentes erkélycsatlakozást (rendelkezik a darmstadti Passzívház Intézet tanúsítványával)

A szenzációsnak beharangozott magyar szabadalom tényleges anyagáról továbbra sem tudni, mi az a csodaszer, amitől ennyire dicsérik és amitől minden más építőanyagtól jobb?

Talán itt kell megemlíteni, hogy – bármennyire nem tetszik jópár szakmabelinek a passzívházak előtérbe kerülése – , letagadhatatlan, hogy a mostani Construma hívószava a passzívház lett. Ez nincs sehol sem leírva, deklarálva, inkább csak egy benyomás. Bárhol is került szó falakról, tetőkről, hőszigetelésről, csomópontokról, szinte bármiről, a kiállítók nagy valószínűséggel a mondókájuk végén odabiggyesztették, hogy egyébként ez megfelel a passzívházakhoz is.

A Mediterrán standján egészen újszerű betoncserepeket állítottak ki, felülete sokkal inkább emlékeztetett egy rusztikus kültéri padlóburkolatra, mintsem tetőfedőanyagra. Kérdés, hogy a piac majdan hogyan fogja fogadni?

Az alternatív energia is  kiállítás fontos hívószava volt, hiszen még a területtől oly távol lévő cég, mint a Rheinzink is kiállította a saját paneljét

A tetőfedő anyag gyártás ma már olyan bonyolult profilú termékeket produkál, hogy minél kisebb mértéken kelljen bádogozást igénybe venni, illetve hogy minél alacsonyabb tetőkön is lehessen alkalmazni ezeket az elemeket. Ma ott tartanak, hogy a Creaton díjnyertes terméke már 12 fokos hajlászögű tetőre is elhelyezhető.

Az Knauf cég többek között olyan gipszelemeket állított ki, amelyek az éleknél hajtogathatóak és ezzel gyorsan és kevesebb kiegészítő szerelvénnyel lehet dobozokat, takarásokat megoldani.

Bár az évtizedekkel ezelőtti választékhoz képest jelentősen kibővült a hazai tetősíkablak választék, úgy tűnik a Velux továbbra is tartja piacvezető szerepét és vélhetően nem is érdemtelenül. Az innovációjuk egyik csúcsa a térdfali ablakkal egybeépített tetősíkablakuk, napelemes mozgatású, külső alumínium redőnnyel.

A Kunságfenster standján láttam azt az ablakot, amit kávaszerűen építenek be, igy javítva a (fa)tok rosszabb hőátbocsátását, mindezt megtoldva azzal, hogy az üveg nem a szárnyba ül bele, hanem azon kívül, ragasztva helyezkedik el, így kívülről az ablakból szinte csak az üveg látszik.

folytatása következik …