Valószínűleg többen is vagyunk, akik hajlamosak elhinni (mert hízeleg a hiúságunknak), ha azt mondják nekünk, hogy mi mindent meg tudunk csinálni. Ez persze nem így van és jó esélyünk van rá, hogy beégünk.

Az alábbiakban látható terv egy rosszul sikerült tervezésem eredménye. Tudom, nem nagyon szokás ilyet bemutatni, én mégis megteszem, mert talán más is tanulhat belőle. Ebből következően nyugodtan lehet kritizálni, ez a poszt most erre való …  hiszen ez lehetne egy „ön(Terv)kritika” is.

Pedig minden jól kezdődött.

Azzal kerestek meg, hogy nagyon tetszettek nekik a lapostetős házaim (különösen az egyik) és szeretnének velem egy nagyon hasonlót terveztetni. Hmmm. Remek.

Mindjárt az elején azonban megtudtam, hogy „lehet hogy azon a környéken nem nagyon engedik a lapos tetőt, bár jó lenne, ha mégis …„.  Egy gyors levélváltást követően egyértelmű lett, hogy NEM LEHET, csak magas tető, és az is csak meghatározott lejtéssel. Valamilyen szinten mindketten ragaszkodtunk volna ama bizonyos épületjelleghez, de hát magastetővel kellett tervezni. A két dolog ütötte egymást, de én abban a hitben, hogy a feladat megoldható jól is (mármint, hogy emlékeztessen arra is) elkezdtem azt, amit nem kellett volna. Megrajzoltam. Ez látszik a nyitóképen.

Az alaprajzra azért nem térek ki külön, mert nagyon egyszerű az elrendezése, ami a későbbi tervfázisokban sem változott alapvetően, de nem is az alaprajz okozott gondot…

az 1. változat fszt-i alaprajza

Hanem az épülettömeg.

A nyilvánvaló tévedést nekem is be kellett látnom, de még mindig ragaszkodtam bizonyos elemekhez és egyben igyekeztem egyszerűsíteni a tömeget. Bár a megoldás a legkevésbé sem volt ideális, akkor úgy tűnt, hogy a megrendelők elfogadják. Bár éreztem, hogy nem szerencsés dolog ebbe az irányban folytatni (amit nyilván erősített az a tény is, hogy az alaprajzot kvázi elfogadták), mégis maradtam ennél a megoldásnál, miszerint – ha elemeiben is – de összehozható. Egy dologban biztos voltam, ez nem az a metódus, mint amit szoktam követni és nem éreztem azt, hogy egy minden tekintetben jó megoldás felé haladunk.

a 2. változat

a 2. változat fszt-i alaprajza

Aztán egy pár hetes szünet után jött a kegyelemdöfés, miszerint láttak pár olyan házat, amik nekik nagyon tetszettek és azt szeretnék, ha ez a ház is olyan formájú lenne. A két tető egymáshoz képest el volt tolva, a kettő között bevilágító ablak.

Ebben az előrehaladott tervfázisban egy teljesen más épülettömeget ráhúzni egy már elfogadott alaprajzra, az kész katasztrófa. Számos kiút kínálkozott volna, először még megpróbáltam azzal érvelni, hogy itt nincs létjogosultsága ennek a tetőformának, de nem volt elég erőm és kitartásom, hogy meggyőzzem őket.

Így aztán hagytam magamat rábeszélni és jól megerőszakoltam az alaprajzot, hogy ez az egyáltalán nem idevaló épülettömeg létrejöhessen, én pedig valamiféleképpen szabadulhassak ebből a szorult helyzetből.

No ez az, amit nem kellett volna.

Az engedélyezési terv elkészülte után meg is szakadt a kapcsolat, így nem tudom, hogy végül is megépült-e vagy sem?

a 3. változat

a 3. változat fszt-i alaprajza

a 3. változat metszete

a 3. változat látványterve

a 3. változat látványterve

a 3. változat látványterve

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

…és Önnek mi a véleménye?

[poll id=”18″]