A vasárnaponként jelentkező Hazajáró sorozatunkban ma a Bükk-fennsíktól északra, a Garadna-patak völgyében futó erdei kisvasút végállomását, Lillafüredet szeretnénk azok figyelmébe ajánlani, akik még nem jártak arra. A környék egy egész hétvégére való látnivalót tartogat az odautazónak. A Hámori tó felett magasodó Palota szálló, a vízesések, az István barlang és persze az erdei kisvasút (az út mellett hámorokkal) megannyi kihagyhatatlan látnivaló.

Történet
A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben Vay Lilla úrhölgy tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet.
Az üdülőteleppé fejlesztés gondolata az 1920-as években, gróf Bethlen István miniszterelnökben fogalmazódott meg. Ő vetette fel egy olyan kormányüdülő építésének gondolatát, ahol a nemzetközi kapcsolatokat fogadásokkal egybekötve ápolhatják. A javaslat miatt Bethlent sok bírálat érte, mivel a ’20-as évek végének nemzetközi gazdasági válsága Magyarországon is súlyos helyzetet idézett elő, így a szálló építéséhez szükséges hatalmas beruházás esztelennek tűnt.
Mindezek ellenére a szálló építéséről döntés született, a tervezéssel Lux Kálmánt, a neves építészt bízták meg. Lux a szállót az 1400-as évek végének stílusában álmodta meg, idézve a Mátyás-korabeli paloták hangulatát. A tervek tartalmazták az épület környékének kialakítására vonatkozó elképzeléseket is (pl: függőkert, parkosítás, ródli- és bobpályát, felvonóval ellátott sípályát és síugró sáncot). A szálloda építése 1927-30 között zajlott. Az építés folyamata a gazdasági válság idején a jól szervezett közmunkák egyik leglátványosabb példája volt, amelyről a beruházás ellenzői is elismerően nyilatkoztak.
A Palota átadására 1930. június 7-én került sor. A szálloda hamar a luxusvendégek kedvelt tartózkodási helye lett. A ’30-as években a szálloda több rangos rendezvénynek is otthont adott | forrás: Hunquest Hotel Palota

És végül egy filmrészlet a Meseautó c. filmből, amelyet 1936-ban Perczel Zitával és Kabos Gyulával részben itt forgattak

Wikipédia szócikke Lillafüredről
Wikipédia szócikke az István barlangról

A lillafüredi Palota szálló építéséről és átadásáról olvasható egy hosszú beszámoló az építészfórumon :

A húszas évek közepén központi kérdéssé válik Miskolc, környezetében pedig Lillafüred és Tapolca idegenforgalmi fejlesztése. Lillafüred központjának, az új szállodának a tervei 1925-ben elkészültek, s azt 1926 elején mutatták be a Földművelésügyi Minisztériumban. 1926-1931 közöttről bőséges híranyag és rendkívül jó fényképanyag áll rendelkezésünkre az építkezésről és az épület felavatásáról, átadásáról.

Még a munkák érdemi részének, a szálló építésének megkezdése előtt már minden érdeklődő tudhatta, hogy „a hatalmas, kétszázhúsz szobás szálloda a Weidlich-villa előtti, most már az építkezés megkezdésére jórészt előkészített helyen fog felépülni. A terveit Lux Kálmán műegyetemi professzor készítette, s ezek szerint Mátyás-kora beli stílusú, U-alakú szálloda Hámor legmagasabb pontján fog felépülni, mintegy 180 méteres fronttal. A szálloda déli részéből ki fog emelkedni egy 46 méteres torony, amelyről a legpompásabb panoráma tárúl majd a néző elé. Az emeleteken erkélyeket is elhelyeznek, ahonnan a tóra, a vízesésekre, s a községre, valamint az erdőségekre lesz igen szép kilátás.

A Palota-szálló déli homlokzata az órával
A szálloda alatt a hegyoldalt függőkertekké, illetőleg teraszokká képezik ki, amelyek lépcsőzetesen ereszkednek alá a múlt évben (1926-ban) felfedezett, bár nagyságában nem, de szép ségében az aggteleki cseppkőbarlanggal vetekedő Anna-cseppkőbarlang hoz.. A teraszok lépcsőkkel és szerpentinutakkal lesznek összekötve és virág ágyakkal, gyepágyakkal ellátva. A legalsó terasz már el is készült, s innen a 23 méteres, valamint a 6 méteres vízesésre nyílik majd gyönyörű kilátás….a beszámoló folytatása.