A Syma csarnokban 2009. február 11-13 között megrendezett Tetők, Falak, Homlokzatok + Épületenergia Szakkiállítás és Konferencia 3 napon keresztül biztosított változatos „terepet” az építésügy résztvevőinek a szakmai eszmecserére és találkozóra. A nagyszabású rendezvény nyitányaként (egy panelfelújításokkal foglalkozó konferenciával párhuzamosan) került terítékre a zöldtetők ma még sok szempontból hányattatott sorsának megvitatása. Fegyverneky Sándor főépítész úr köszöntő szavai mégsem a szűk témára reflektáltak, beszédében sokkal inkább az építésügy aktuális híreiből szemezgetett.

A mostohagyerek

A megnyitót a házigazda Bellavics László folytatta. A Zöldtetőépítők Országos Szövetségének elnöke bemutatta az általa vezetett egyesület történetének legfontosabb mozzanatait és természetesen küldetésükre is kitért. A sikerekben és kudarcokban egyaránt gazdag évtizedet záró szervezet legfőbb célkitűzése még ma is az, hogy kivívja az önálló szakma létjogosultságát és ne csak az építészet vagy kertészet mostohagyermekének számítson.

A megnyitót követő első benyomások már-már kezdték bennem felerősíteni azt a meglátást, hogy itt tényleg valami nagyon újról és bejáratatlan dologról van szó. Erre csak és kizárólag a lebonyolítás, nem pedig az előadások színvonala engedett következtetni. Mire is gondolok? Egész egyszerűen arra, hogy az első két külföldi előadó saját nyelvű diákkal érkezett és a fordítást sem profi tolmácsokkal szinkronban, hanem mondatonként meg-megállva sikerült csak megoldani. Ezt az amatőr szervezési hibát azonban feledtette a rengeteg profi előadó, akik azt hiszem minden résztvevő napját tartalmassá tették. Úgy az enyémet, aki csak most kezdek igazán érdeklődni a téma iránt és így kihívás volt mindvégig odafigyelnem és befogadni az új ismereteket, mind azokét a gyakorló szakemberekét, akiknek igazi jamboree lehetett az esemény, ahol a szakma legfrissebb eredményeit megoszthatták egymással.

Akiknek a tetőkertek még teljes újdonságot jelentenek és nem igazán tudják őket hova helyezni, azok figyelmébe ajánlom a ZEOSZ honlapján olvasható legfontosabb tudnivalókat

Hogyan lehet vonzóbbá tenni, ösztönözni a zöldtető építést? A németországi gyakorlat | Ing. Karl-Heinz Braun (Németország)

A Német Tetőkertész Szövetség küldöttjeként megjelenő Karl-Heinz Braun úr előadását bevezető jelleggel a tetőkertek néhány hátrányának és előnyének felvázolásával kezdte. A modern városiasodás nagy problémája a zárt felületképzés. A sok betonozott felületről a csapadékvíz nem képes elszikkadni, hanem egyre nagyobb mennyiségben árad tovább leterhelve a csatornarendszert. Nemcsak a természetes vízgazdálkodás, hanem a hőháztartás is felborul, számolnunk kell a városi hőszigetek kialakulásával. Ezek elviselése nem kellene, hogy szükségszerű legyen, ha a zöldtetők elterjednének. Miben is rejlik ezek előnye? A lefolyástalan tetőkhöz képest a zöldtetők vízvisszatartása 50-90%-os, és az is fontos, hogy a mégis átengedett csapadékot nem az esőzés idején, hanem késleltetve engedik tovább ily módon megkímélve a csatornarendszert a túlzott terheléstől. Fotoszintézisük révén megkötik a szén-dioxidot, párolgásuk révén hűtik a felületet és a környező levegőt egyaránt. A hőmérséklet kiegyenlítő szerep azért is fontos, mert a csupasz tetőn mérhető, néha akár 80 C° hőmérséklet a vízszigetelést is kikezdi, amortizálja.

Ma már az is bizonyos, hogy a városokban egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentő szilárd szennyezőanyagokat a növényzet nagy hatékonysággal lenne képes megkötni. Ez annak tükrében igen fontos, hogy német nagyvárosokban a közlekedés ideiglenes korlátozásával sem sikerült csökkenteni a finom por koncentrációját. Az élhetőbb környezet megvalósulásához a zöldtetők kiváló zajszigetelésükön túl természetesen rekreációs funkciójukkal is hozzájárulnak. Karl-Heinz Braun a jó hőszigetelő képességből adódó energia megtakarítást még egy egészen egyszerű zöldtető esetében is 5 liter fűtőolajra becsüli négyzetméterenként évente.

A németek hozzánk képest közelebb állnak ahhoz, hogy felfogva az eddig említett előnyöket a hétköznapi gyakorlat részévé tegyék a zöldtetők létesítését. Erre egyfelől a Szövetségi Természetvédelmi Törvény, másfelől meg a támogatások biztosítják a keretet. A törvény elrendeli, hogy új építési területek bevonásakor a régi körülményeket kell biztosítani, vagyis rögzítik a növényzet szerepét. A tetőfelületek legalább 60%-ának olyan extenzív zöldtetőnek kell lennie, ahol az ültetvénymagasság legalább 10 cm-es és rajta tartós vegetáció él. A részletek kidolgozása az Önkormányzatok feladata.

Hogy mindez nemcsak papíron, hanem a valóságban is így van, arra az előadó szép példákat hozott. A „Stuttgart 21” állomásprojekt még megvalósításra vár, a berlini Potzdamer Platz környéke azonban már most 10 000 m2, víz visszaforgatásos rendszerű zöldtetővel büszkélkedik, melynek köszönhetően évi 23 000 m3 ivóvizet takarítanak meg. Az ilyen rendszerek által begyűjtött csapadékvíz később, a száraz időszakokban öntözésre használható, vagy akár a ház szürkevíz igényét is kielégítheti.

Azt hihetnénk tehát, hogy Németországban minden rendben van. Ennek ellentmond az a tény, hogy az utóbbi időben megkurtították a közvetlen pénzügyi támogatásokat. A wernau-i állomás példája – ahol a helyi emberek önerőből alakították át extenzív kertté a kavicsos tetőt- azt mutatja azonban, hogy a német emberek bizonyos esetekben ösztönzés nélkül is képesek cselekedni környezetük javításáért.

A német gyakorlatban van még egy „joker”, sok városban ugyanis többlet csatornázási díjat kell fizetni a elfolyó felületek után. Ezzel a közvetett intézkedéssel igyekeznek lerövidíteni a zöldtetők megtérülési idejét, amik így sok-sok előnyös tulajdonságuk mellett gazdasági szempontból is alternatívát jelentenek a sima tetőkhöz képest.

A Német Tetőkertészek Szövetsége 2009. május 25-27-én nemzetközi konferenciát szervez Nürtingenben| www.greenroofworld.com

Szigetelőlemezek hidrobiológiai korróziója zöldtetőkben | Marek Novotny (Csehország)

Novotny úr elöljáróban leszögezte, hogy Csehországban ma még nincs törvény a zöldtetők létesítésére, majd saját, meredek síkon megvalósult zöldtetői közül szemezgetett. Egy különleges alkalmazást is láthattunk, egy prágai bevásárlóközpont tetején, jobban mondva homlokzatán megvalósult 58° meredekségű extenzív tetőre. Ilyen nagy meredekség esetén már nagy hangsúlyt kell fektetni az ültető közeg mechanikai rögzítésére, a statikára és a növényzet karbantartására is.

A vízszigetelésnél a gyökérellenálló kivitel ma már alapkövetelmény, arra azonban csak a közelmúltban derült fény, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a mikrobiológiai korrózió, vagyis az a jelenség, mely során a növényi savak és egyéb kibocsátások következtében felpezsdülő mikroorganizmusok tevékenysége megtámadja a szigetelőlemezt, például a PVC fóliát. Az anyag bomlása először a vízzel borított részeken jelentkezik csillag alakú repedések formájában, majd továbbterjed egyre nagyobb kárt okozva a fólián. A szigetelőlemezeket egyébként más veszélyek is fenyegetik, így a jégeső vagy a kivitelezés során mindenféle mechanikai sérülés. Úgy érzem, hogy az előadás végén elhangzott konkrét kérdésekre – hogy mégis mi okozza a korróziót és hogy milyen óvintézkedésekkel védekezhetünk ellene- azonban nem kaptunk megfelelő választ.

Zöldtetők a hazai szabályozási gyakorlatban (OTÉK és egyéb jogi háttér) | Bellavics László

„Beszálltunk a FORMA 1-be, de behúzott kézifékkel!” érzékeltette Bellavics úr a helyzetet, vagyis, hogy már hazánkban is van némi kultúrája és törvényi háttere is a zöldtető építésnek, de a szabályozás mégsem megfelelő és lemaradásunk is óriási.

fotó: Szép Kertek

Az előadó szerint a módosított OTÉK (zöldtetőre vonatkozó részek: II. fejezet 25. §, valamint az 5. melléklet) olyan, mint a tasakos leves: kevés, híg, tartalmatlan, művi, és nem tölti meg az embert elégedettséggel. Hogy miért ilyen borúlátó a ZEOSZ elnöke- akinek azonban egy-egy problémára megoldási javaslatai is vannak- arra egy külön írást szeretnék szentelni.

Szervesanyag nélküli extenzív ültetőközegek | Dr. Gerzson László

A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának docense előadásában rávilágított arra, hogy a zöldtető építésben rejlő egyik legnagyobb szakmai dilemmát mindig az ültető közeg helyes megválasztása jelenti. Alapkövetelmények az ültető közegekkel szemben, hogy legyenek könnyűek, olcsók, szerkezet állandóak, és sterilek, rendelkezzenek jó víztartó és vízáteresztő képességgel, és legyen magas a tápanyagtartalmuk. Intenzív tetőkerteken a hagyományos kertek talajához hasonló, de annál stabilabb szerkezetű ültető közegek állják meg a helyüket. Extenzív zöldtetők esetén pedig törekedni kell olyan ültető közeg alkalmazására, amely nem biztosít jó életfeltételeket a nemkívánatos gyomoknak. Nem minden spontán megjelenésű faj jelent azonban konkurenciát a nemesebb fajoknak, bizonyos esetekben viruló növénytársulások jönnek létre növelve a biodiverzitást. Németországban előszeretettel telepítenek sedum-moha tetőket, ami azért kedvező párosítás, mert míg a sedum fajok a száraz, addig a moha fajok a nedves időjárást kedvelik.

fotó: Szép Kertek

Az ültető közegekkel szemben támasztott elvárások szigorúak, de vajon milyen anyagok felelnek meg ezeknek? Téves feltevés, hogy csak a talaj. Az ültető közegnek lehetnek szervetlen és szerves alkotói is. Szervetlenek közül az előadó a tufa-, (pl riolit), cserép-, láva-, és téglaőrleményt, az agyaggranulátumot, a kohósalakot, a perlitet, a műanyag aprítékot, valamint a reciklált kőgyapotot emelte ki. Szerves alkotó lehet a tőzeg, a komposzt, a virágföld, vagy akár a rizshéj is, mely utóbbit nehéz beszerezni, mivel az ipar betonozáshoz is ezt az anyagot használja.

Vajon miért van az, hogy a MOM Pak tetején lévő kertben a növényzet éppen a klímaberendezés alatti, erősen köves, tápanyagban szegény periférián erősödött meg? Emlékszünk még Liebig törvényére? Az általa felismert minimumszabály kimondja, hogy a növény mindig ahhoz a környezeti tényezőhöz igazodik, amelyik a legkedvezőtlenebb feltételek mellett van jelen. A tetőn tehát egy forró, napsütéses nyári délutánon nem a talaj és a tápanyaghiány az igazán jelentős, hanem a meleg és a vízhiány.

Zöldtetők szerepe a városi hőszigetek mérséklésében | Prekuta János

A Szent István Egyetem adjunktusa saját tervezésű tetőkertjein (pl egy óvoda lapos tetején kialakított extenzív kert) keresztül igazolta azt, hogy milyen áldásos szerepet töltenek be a zöldtetők a nyári hőhullámok csillapításában. Ezenkívül ismertetett egy régebbi kutatást is, melyben azt vizsgálták, hogy a különböző felületborítású tetőkön milyen minőségű csapadékvíz folyik át. Beigazolódott, hogy a növényzettel borított felület a szervetlen mikroszennyezők (kadmium, ólom, réz, króm, nikkel, cink) jelentős részét képes megszűrni szemben a sima PVC borítással.

Extenzív és intenzív tetőkert egymás mellett

A beszámolónak távolról sincs vége, azt a délutáni „A” szekció előadásaival fogjuk folytatni. Szó lesz a klímaváltozásról, a zöldtetők költségeiről, különböző szigetelések és ültető közegek konkrét alkalmazási lehetőségeiről, valamint arról, hogy hogyan lehet elkerülni a leggyakrabban felmerülő hibákat | Vértesy Mónika környezetmérnök

csaladihaztervezes.hu
Vértesy Mónika írásai a kooseptar.hu-n